Meghívó Kádár János megemlékezésre

Magyar Munkáspárt szervezésében

A XX. század legnagyobb magyar politikusára emlékezünk 2017 július 08-án, szombaton, Budapesten, Kádár János temetésének 28. évfordulóján. Gyülekező a Keleti pályaudvar előtt, Baross Gábor szobránál reggel 8 óra 30 perckor. Innen közösen vonulunk Kádár János sírjához. Gyere el, várunk! Hozd el a családodat, hívd el ismerőseidet! Mindenkinek itt a helye, akinek jó volt a szocializmus, aki becsülte Kádár Jánost!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Meghívó Kádár János megemlékezésre” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Mi digipartizánok,a barad.ru,redhelp,kommunista. net és más baloldali portálok olvasói,komentelői,szerkesztői megkoszorúzzuk a legnagyobb magyar síremlékét.Gyertek velünk!Szerveződjünk rendszerváltó erővé.Mert a magyarság csak úgy tud fennmaradni,ha új szocialista rendszert csinálunk.Egyszer már csináltunk jólétet.Igaz az a bosszúálló zsidóknak és szabadkőműveseknek nem tetszett.Ahogy Kádár mondta:”Mert olyan rendszert nem lehet csinálni emberek,ami mindenkinek jó!”Olyan rendszert akarunk ami sem a Sorosnak,sem a Weiszmanfrédnek nem jó!
    Koszorút Népköztársaság -i címerrel én viszek!

  2. Ez a hozzàszolàs a kedvencem!
    pártmunkás szerint:
    2015-05-18 – 16:38
    Huszonöt esztendeje, 1989-ben ment végbe az, amit kegyesen rendszerváltásnak szoktak nevezni. Sokan hitték, hogy ez az új világ jobb lesz, jobban fogunk élni, csupa becsületes ember fog bennünket vezetni. Sokan hitték, hogy minden marad a régiben, visszük magunkkal azt, ami jó volt a szocializmusban, és hozzátesszük azt, ami jó a kapitalizmusban. Nem ez történt! Gondold végig, mit veszítettél és mit nyertél! Gondold végig, hogy megérte-e! Ezt akartad?

    Huszonöt éve szocializmus volt, ma kapitalizmus van

    – Huszonöt éve senki sem lehetett milliárdos, de a túlnyomó többségnek elfogadható élete, biztos jelene és kiszámítható jövője volt. Ma bizonytalan a jelened, kiszámíthatatlan a jövőd.
    – Huszonöt éve az ország pénzét úgy osztották el a parlamentben, hogy jusson oktatásra, egészségügyre, a Te és a mi jólétünkre. Ma a gazdagok, a milliárdosok kapják az ország kenyerének javát.
    – Huszonöt éve megbecsülték a tisztességes munkát, ma az ügyeskedőknek, a csalóknak áll a világ.
    – Huszonöt éve a munkásembernek becsülete volt, ma másodosztályú polgár saját hazájában.
    – Huszonöt éve sem volt minden fenékig tejföl. De éreztük: a szocializmus van az emberekért, és nem az emberek vannak a szocializmusért. Ma nem a kapitalizmus van értünk, mi vagyunk a kapitalizmus­ért.

    Huszonöt éve dolgozhatott mindenki, ma egymillió embernek nincs munkája

    – Huszonöt éve mindenki dolgozhatott, aki akart. Ma hivatalosan 400 ezer embernek nincs munkája, nem hivatalosan egy milliónak.
    – Huszonöt év alatt másfél millió munkahelyet tettek tönkre, de egyet se pótoltak.
    – Huszonöt éve a mezőgazdaság egymillió embernek adott munkát. Ma alig százezren dolgoznak itt.
    – Huszonöt éve a pályakezdőket tárt karokkal várták a munkáltatók. Ma körülbelül 80 ezer pályakezdő fiatal indítja életét munkanélküliként.
    – Huszonöt éve napi 8 óra munkából elfogadhatóan meg lehetett élni. Ma sokszor 13-15 óra is kevés.
    – Huszonöt éve miénk volt Magyarország, ma külföldiek szolgái vagyunk saját hazánkban
    – Huszonöt éve a gyárak, az üzemek, a bankok, minden-minden magyar volt. A magyar gyárakat bezárták vagy privatizálták, jellemzően a külföldi tőke számára. A legtöbb gyárat azért vették meg, hogy a konkurenciát felszámolják, így a hazai gyárak többségét szétzúzták, bezárták, dolgozóit az utcára tették. Ma az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások nagy része külföldiek kezében van.
    – Huszonöt évvel ezelőtt volt nemzeti ipar, ma multik vannak. Huszonöt éve volt önálló nemzeti termelés, önálló tudományos háttérrel. Ma a külföldi cégek összeszerelő üzemei jelentik az ipart.
    – Huszonöt éve volt magyar műszeripar, olyan nagyüzemekkel, mint a MOM. Volt önálló hadiparunk, olyan üzemekkel, mint a Diósgyőri Gépgyár, a Rába.
    – Huszonöt éve volt magyar ruházati ipar olyan óriásokkal, mint a Május 1, a Vörös Október, a Zalaegerszeg. Mára a ruházati ipar gyakorlatilag megszűnt. Huszonöt éve volt magyar cipőipar, ma gyakorlatilag nem gyártunk magyar cipőt.
    – Huszonöt éve a magyar Ikarus évente 13 ezer autóbuszt gyártott, és a világ élvonalában volt. Mára felszámol­ták, hogy helyébe a német, svéd és más buszok jöjjenek. Huszonöt éve a Ganz-MÁVAG vonatokat gyártott a világ számos országának, ma kínai piac van a helyén. A Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát, ma kis kft-k vannak a helyén.
    – Huszonöt éve az ország vezetése a magyar gazdaságot támogatta. Ma a multikat, a külföldi tőkét szolgálja ki. Magyarországon – bármivel foglalkozik is – a multi támogatást és adókedvezményt kap. Mára ez utóbbi összege eléri a százmilliárd forintot. A kis- és középvállalkozó, az őstermelő nem kap semmit, sőt: olyan adókkal sújtják, hogy ne érje meg Magyarországon termelnie, dolgoznia.
    – Huszonöt éve az energiaszektor az állam kezében volt, nem kellett félni attól, hogy lekapcsolják a villanyt vagy nem tudunk fűteni, mert nem tudjuk kifizetni. Mára a privatizált energiaszektor egekig emelt árai miatt az emberek nem tudják kifizetni a rezsit: csak idén 700 000 embertől vonnak 30%-ot a fizetésükből köztartozás miatt.
    – A multik környezetében a magyar kis- és középvállalkozások teljesen ellehetetlenednek, hiszen őket adók sújtják, a multit pedig adókedvezménnyel támogatják. Évi 100 ezer magyar vállalkozás megy tönkre.

    Huszonöt éve mi szállítottunk a világnak ennivalót, ma mi vesszük a világtól

    – Huszonöt éve olyan világhírű üzemek jelentették a magyar mezőgazdaságot, mint Bábolna, Mezőhegyes, Nádud­var. Mára ez a múlté.
    – Huszonöt éve hazánkban 8,7 millió sertést tenyésztettek. Ma ebből csak 4,1 millió maradt.
    – A huszonöt évvel ezelőtti mezőgazdasági termelésnek ma csak egyharmadát termeljük.
    – Huszonöt éve szövetkezetek, állami gazdaságok művelték meg a földet az ott élők érdekében. Ma magánvállalatok dolgoztatnak idegen bérmunkásokkal.
    – Huszonöt évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy mi az a parlagfű. Ma annyi a parlagon heverő, megműveletlen föld, hogy parlagfűből és allergiás betegekből nagyhatalom vagyunk.
    – Huszonöt éve mi láttuk el gabonával, almával, borral, csirkével a szocialista országokat. Mostani szövetségeseinknek, a németeknek, a franciáknak, olaszoknak nem kell a magyar mezőgazdaság terméke.
    – Huszonöt évvel ezelőtt majdnem kétszer annyi húst ettünk, mint ma. És nem csak azért, mert háromszor annyi tehén és disznó volt, mint ma. Ettünk, mert volt, mert jó volt, s főleg, mert tellett rá. Ma drága a hús, egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű húst eszünk.

    Huszonöt éve 20 milliárd dollárral tartoztunk a világnak, ma 130 milliárddal

    – Huszonöt éve 20 milliárd dollárral tartoztunk a világnak. Ma mintegy 130 milliárddal tartozunk.
    – Huszonöt éve tudtad, hogy hol a pénz! Fedezetül ott állt a magyar gazdaság. A Ganz MÁVAG, a Csepel Művek, a MOM, az Ikarusz, Bábolna, Nádudvar, Mezőhegyes. Százezer számra épültek lakótelepi lakások. Itt volt a pénz, tudtuk, hogy hol van. Mi kaptuk, mi használtuk, és kérdezzük: hova lett ez a pénz? Hol vannak a magyar üzemek? Hol építenek szociális bérlakást? Hol adják olcsón a kenyeret?
    – Huszonöt éve, a Kádár-rendszerben gazdálkodtak a hitelekből, a mostani rendszerben ellopják.

    Huszonöt éve az ember volt a legfontosabb, ma a pénz

    – Huszonöt éve még kórházakat, iskolákat építettek, hogy az egészségügy és az oktatás mindenki számára elérhető legyen. Mára bezártak több mint 300 iskolát, bezártak több száz rendelőt és kórházat. Sokaknak negyven kilométert kell utazni a „központi” kórházig. Nem csoda, hogy a halálozási arányban és várható élettartamban is az EU-20-ak közül a legrosszabb ötben vagyunk.
    – Huszonöt éve a kórházban az számított, hogy mi a bajod, mid fáj? Ma egyre inkább az számít, hogy mennyi pénzed van.
    – Régen a beteg minden körülmények között kapott ellátást. Mára ingatlanspekuláció miatt bezárták a „Lipótmezőt”, azt az országos pszichiátriai intézményt, ahol olyan betegek is éltek, akik nem tudtak gondoskodni magukról, s esetleg ön- vagy közveszélyessé válhattak volna gyógyszeres kezelés nélkül. Ma több százan bukkannak fel hajléktalan szállókon, s legalább ennyien nem igénylik gyógyszereiket – védelem és kezelés nélkül mi lesz velük?

    Huszonöt éve sem voltunk gazdagok, de sok mindent megengedhettünk magunknak

    – Huszonöt éve sem voltunk gazdagok, de sok mindent megengedhettünk magunknak: üdülést, éttermet, szórakozást. Ma vagy az egyik, vagy a másik, de gyakrabban egyik se.
    – Huszonöt éve nem kellett adót fizetnünk. Ma – ha csak egy kicsit is jobban keresünk az átlagnál – a fizetés felét elviszi az állam. Mit kapunk cserébe? Bezárt kórházakat, lezüllesztett oktatási rendszert, bezárt vasútvonalakat, megfizethetetlen közlekedési díjakat.
    – Huszonöt éve senki nem éhezett Magyarországon. Ma az ENSZ óvatos becslései szerint is legalább 200 ezer ember, ebből mintegy 20 ezer gyerek éhezik hazánkban. További 100 ezer gyerek pedig jó esetben krumplihoz és zsíros kenyérhez jut.
    – Huszonöt éve az emberek többsége nyaralni ment. Ma a családok 59 százaléka nem megy nyaralni.
    – Huszonöt éve a nyugalomba vonulás tisztes nyugdíjat és megbecsülést jelentett. Ma éhezést, társadalmi kitaszítottságot. Mit lehet megvenni az öregségi nyugdíj minimális összegéből? Ételt keveset, rezsit fizetni lehetetlen, gyógyszert meg szedjenek a gazdagok.
    – Huszonöt éve gyakorlatilag minden magyar állampolgár részesült a társadalombiztosításban. Ma ezrek esnek ki a társadalombiztosításból, így megfosztják őket az egészségügyi ellátástól.
    – Huszonöt éve nem voltak hajléktalanok, s a biztos megélhetés miatt senkit nem fenyegetett az a veszély, hogy az utcára kerül. Ma Magyarországon 85-90 ezer hajléktalan él, s évente több, mint 2000 lakást árvereznek el. A felmérések szerint magánemberek esetében gyakorta árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más rezsiszámlák következtében, de magas az illetéktartozások miatt elindított végrehajtások száma is.
    – Huszonöt éve a cigánynak nem lehetett szociális segélyért sorba állnia. Huszonöt éve a cigány is dolgozhatott, sőt dolgoznia kellett!

    Huszonöt éve könnyebb volt fiatalnak lenni, mint ma

    – Huszonöt éve a bölcsődei és óvodai elhelyezés mindenkinek járt. Mára annyi helyet megszüntettek, hogy a gyerek születése előtt kérelmezni kell a felvételt. Ha nem, marad a magánóvoda, gyermekenként 60 ezer Ft-tól havonta.
    – Huszonöt éve a fiatalok mertek családot alapítani, mert tudták, hogy lesz munkájuk, lakásuk. Ma gyakran azt sem tudják, holnap miből vesznek kenyeret, s lesz-e tető a fejük felett. A tendenciát jól mutatja: az átlagos életkor az első házasságkor 1990-ben még 22 év volt, mára már 27 évre emelkedett.
    – Huszonöt éve a gyerekedre biztos jövő várt. Tanulhatott, munkát kapott, családot alapíthatott. Ma nagyon sokak számára egy lehetőség marad: külföldre menni.
    – Huszonöt éve sem volt könnyű lakáshoz jutni, de a fiatalok többsége belátható időn belül az állam segítségével megoldotta. Az állam hosszú lejáratú, kedvezményes hitelekkel támogatta a lakáshoz jutást. Ezáltal nőtt a lakások száma és a lakáson belül a szobaszám, ugyanakkor csökkent a 100 lakásra jutó lakók száma. Az új lakások jelentős része panellakás volt, amit „kiutaltak”. Ma nem épülnek állami lakások, a fiatalok fizetésük felét albérletre költik, s saját lakás vásárlásakor évtizedekre eladósodnak.
    – Huszonöt éve mindenki tanulhatott, aki tanulni akart. Tandíj nem volt, az oktatás költségei megfizethetőek voltak, és az állam is támogatta. Ma sok helyütt tandíj van, egyre drágább a tankönyv, a diákok albérlete és utazása.
    – Huszonöt éve a gyerekek nagy része sportolt. Ma minden tíz gyerekből hat nem sportol. Huszonöt éve volt iskolai sport, olcsó tömegsport, és ennek következtében jó eredményeket értünk el a világversenyeken. Ma nincs iskolai sport, alig van megfizethető tömegsport. 1988-ban, a szöuli olimpián hazánk 11 aranyérmet szerzett, 2008-ban Pekingben már csak hármat.

    Huszonöt éve nem voltunk EU-tagok, ma azok vagyunk. Nem jártunk jobban!

    – Huszonöt éve a szocialista országok integrációjának voltunk tagjai. A cél nem egymás kizsákmányolása volt, hanem a gondok közös megoldása. A KGST-ben egyenlők voltunk. Az EU-ban Németország, Fran­ci­aország és a többi nagy diktál.
    – Huszonöt éve minden ország azt adta a közösbe, amiben a legjobb volt. Ma az EU-tagjai vagyunk, amelyben Magyarország a szegény rokon.
    – Huszonöt éve a KGST azt segítette, hogy az emberek jobban éljenek. Az EU a gazdag európai nagytőke szövetsége az emberek, a tömegek kizsákmányolására.
    – Huszonöt éve csak vízummal utazhattunk a legtöbb EU-országba. Ma nem kell vízum, de csak azt látják szívesen, akinek pénze van. Neked van pénzed utazni?

    Huszonöt évvel ezelőtt rend volt. Ma nincs rend.

    – Huszonöt évvel ezelőtt rend volt. Tudtad, hogy mi a jó és mi a rossz. A rendőr melletted állt, a rendőr mögött meg ott állt az állam. Ma rosszak a törvények, lopnak a politikusok, a korrupció felfalja az országot. A rendőr nem áll melletted, és a rendőrt se védi meg saját állama.
    – Huszonöt éve voltak korrupt politikusok, a hatalmukkal visszaélő állami emberek, de maga a rendszer nem volt korrupt. Ma az állami vagyon privatizációja, a pályáztatás és sok minden más maga szüli a korrupció lehetőségét. Ma Magyarország Európa legkorruptabb országai közé tartozik.
    – Huszonöt éve a munkatörvénykönyv a munkást, a dolgozót védte. Ma a tőkést védi.
    – Huszonöt éve a szakszervezeteknek tényleges jogaik és lehetőségeik voltak az érdekvédelemben, szociális kérdések eldöntésében. Ma a szakszervezetek jogai korlátozottak.
    – Huszonöt éve senki se beszélt arról, hogy ki a zsidó és ki nem zsidó. Mára a kapitalizmus annyira kiélezte a társadalmi különbségeket, annyira elmélyítette egyes rétegekben a nyomort, hogy az antiszemitizmus jogos tömegjelenséggé vált.
    – Huszonöt éve demokráciát ígértek mindenkinek. Ma van parlament, de a nép nem ellenőrizheti azt, és nem hívhatja vissza a képviselőket. Megszüntették a társadalmi vita intézményét, minden eszközzel akadályozzák, és le akarják járatni a népszavazásokat. Szólásszabadság van, de a televízió, a sajtó nyilvánosságához csak azok juthatnak hozzá, akiknek hatalmuk vagy pénzük van.

    Huszonöt éve jó volt magyarnak lenni a világban, ma szegény rokon vagyunk.

    – Huszonöt éve több mint százezres hadseregünk volt tüzérséggel, páncélosokkal, műszaki csapatokkal, honi légvédelemmel. Ma kevesebb, mint húszezer katonánk van, az önálló működés feltételei nélkül. A magyar hadsereg ma kisebb, mint a trianoni rablóbéke után.
    – Huszonöt éve nem tudtuk, hogy mi a háború. Ma Jugoszlávia és Irak után Afganisztánban már a harmadik háború részesei vagyunk.
    – Huszonöt éve a magyar katonának nem kellett külföldre mennie. Sőt, az azt megelőző negyven év alatt is csak egyszer, 1968-ban Csehszlovákiába. Ma magyar katonák mindenütt ott vannak, ahol a NATO-nak emberanyag kell, Koszovótól Afganisztánig.

    Megérte? Ezt akartad?

    Huszonöt éve voltak illúzióid, ma már nem hiszel semmiben. Huszonöt éve tudtad, hogy másnap is lesz nap, lesz munkád, kenyered. Huszonöt éve tudtad, hogy legalább annyit adhatsz gyermekeidnek, sőt gyakran többet, mint amennyit Te kaptál a szüleidtől. Ma gyakran a szüleid segítenek Téged, és kevesebbet fogsz tudni adni gyermekeidnek. Huszonöt éve elhitted a nagy pártok meséit. Ma már tudod, hogy becsapnak.

    1. Jó lenne ha vagy száz komentelő feljönne.A fotelforradalmároknak is jól jönne egy kis mozgás.”A karos székből álljatok most fel!”Nem 25 km menetgyakorlatot tervezek nekik.Demonstrálni kellene,hogy a Kádár rendszer jobb volt.Tudom nagyon drága a vasúti jegy,de a Pestiek eljöhetnének,meg úgy 60 km körzetből.

  3. Kádár János elvtárs, számomra a legnagyobb magyar, hibái is csak erények, mert célja a magyar nép felemelése volt, egy olyan rendszer építése, mely véget vet az évezredes elnyomásának.
    Soha, senki ennyire nemes eszmeiséggel és ennyit nem tett, ezért hálátlan, buta népért.
    A kádár-korszakban épített, tőle kapott paneljában. az ott keresett nyaraló árából vett “lapos TV-t” bambulva, élteti horthy-t és rendszerét újraépítőket, ahol heti hét nap 12-14 óra munkája, csak az éhenhalás ellen volt elég. Tudatlan lakosság saját börtönét, sírját építi dalolva.
    Feltételezhető, hogy családommal elhagyjuk az országot, egy élhetőbb, világ szinte, pont másik oldalán lévő, élhetőbb országért. Az ottani házunk kertjében, egy dolog fog erre az országra emlékeztetni, egy Kádár mellszobor.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .