Ha már megvédeni nem tudjuk…

A honvédelem napja a hazaszeretet napja – idén 25. alkalommal

Az elmúlt huszonöt évben talán az idén a legaktuálisabb a honvédelem napja, amikor Magyarország határait rendőrök, katonák, és úgynevezett okoskerítések is védik az illegális bevándorlók ellen. A történész szerint a kormány intézkedései nem alaptalanok.

Négyszeresére nőtt a menedékkérők száma 2015-ben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben összesen 42777, 2015-ben már 177135 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, viszont a magyar-szerb határszakasz lezárása – 2015. szeptembere – után 2016-ban összesen 29432 menedékkérőt rögzített a hivatal. A történész szerint jelenleg is nagy szüksége van az országnak a honvédségre, hiszen ezekben a pillanatokban is ők védik az ország határait. „Ezért is lehet most igazán aktuális a honvédelem napja, amelyet 1992 óta május 21-én ünneplünk” – hangsúlyozta a hirado.hu-nak Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese.

.

 

Azonban ez nem volt mindig így. Az eseményt először 1951-ben rendezték meg, szeptember 29-én, a pákozdi csata emlékére. Jellacsics, horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek ugyanis 1849. szeptember 29-én csaptak össze Pákoznál. A csatát a honvédek nyerték meg, még annak ellenére is, hogy Jellacsics hadereje nagyobb, és képzettebb volt. A rendszerváltás után azonban javult Magyarország és Horvátország viszonya, ezért felvetődött, hogy a Honvédelem Napját másik időpontban kellene megtartani. Hermann Róbert előterjesztése alapján tehát a rendezvényt 1992-ben már május 21-én ünnepelte az ország, Buda visszafoglalásának 142. évfordulóján. A történész elmondása szerint katonai szempontból Magyarország egyik legnagyobb teljesítménye Buda visszafoglalása, hiszen a mohácsi vész óta – 1526. augusztus 29. – ez volt az első alkalom, hogy a magyar hadsereg saját erejéből foglalta vissza a fővárost.

Hermann Róbert szerint a 20. század egyik legnagyobb tanulsága, hogy egy ország sokkal könnyebben tartja meg szuverenitását, ha van állandó hadserege. „Trianon létrejötte részben annak a szerencsétlenségnek volt köszönhető, hogy az országnak nem volt ütőképes hadserege. Egy keményebb ellenállás esetén valószínűsíthető, hogy kevesebb területet csatoltak volna el tőlünk” – részletezte a történész.

Hermann Róbert hozzátette: „Nem látott olyan államot a világ a történelemben, amely fegyveres erő nélkül meg tudta volna védeni a területét és a lakosságát”.

A Honvédelmi Miniszter, Simicskó István pénteken a tárca honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségén így fogalmazott: „Most, a tömeges bevándorlás időszakában, látva a vallási, etnikai értelemben is átalakuló Európát, kérdés, hogy a 21. század végén meglesz-e még a “haza, a nemzet mint érték. Mit fog jelenteni a nemzeti közösség, milyen nyelven fognak beszélni, akkor is megemlékeznek-e Buda várának visszafoglalásáról vagy Petőfi Sándorról, Zrínyi Miklósról? – sorolta, hozzátéve: “meg kell maradnunk magyarnak, meg kell tartanunk hazánkat”.

 

A Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteki ünnepségén több kitüntetést és elismerést is kiosztottak az elmúlt időszakban a honvédelem ügyéért nyújtott kiemelt teljesítményért. A kitüntetettek között volt Horvátország budapesti nagykövete is, aki – mint Simicskó István elmondta – sokat tett azért, hogy az elmúlt időszakban, a migrációs válsághelyzetben ne romoljon, hanem tovább erősödjön a magyar-horvát kapcsolat.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteki ünnepségén több kitüntetést és elismerést is kiosztottak az elmúlt időszakban a honvédelem ügyéért nyújtott kiemelt teljesítményért. A kitüntetettek között volt Horvátország budapesti nagykövete is, aki – mint Simicskó István elmondta – sokat tett azért, hogy az elmúlt időszakban, a migrációs válsághelyzetben ne romoljon, hanem tovább erősödjön a magyar-horvát kapcsolat.

(hirado)

Bal-Rad komm: “…milyen nyelven fognak beszélni…”-itt a századvégen!

-Beás? Héber? Valami arab? Vagy afrikai? Vagy tán labancul? (A helytartók egymás közt!)

“…Jellacsics hadereje nagyobb, és képzettebb volt. A rendszerváltás után azonban javult Magyarország és Horvátország viszonya, ezért felvetődött, hogy a Honvédelem Napját másik időpontban kellene megtartani…”

-Udvariaskodtunk hát! Egy opretthadsereggel mást nem is tudunk csinálni! Legfeljebb okos csodaGYODA oltalmaz bennünket. Ezért lesz a honvédelem napjából a hazaszeretet napja!

Ha már megvédeni nem tudjuk, legalább szeressük!

Nade “EZT”?

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Ha már megvédeni nem tudjuk…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Az itt lévő, az állampolgárok pénzén eltartott fegyveres erők, csak az itt élők elnyomását, a haszontalanok hatalmának fenntartását, a nemzet kifosztásának folytatását szolgálják.
    Ezek, egyszerűen a te pénzeden abrakolt maffia verőlegények.

  2. Az lenne a kérdésem,hogy a beadott menedék kérőknek mi lesz a sorsa?
    Mert azért nem kis létszámról beszélünk ám?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .