Még egy találós kérdés

Teljes a hírzárlat letelepedésikötvény-ügyben

Eddig is sok titok övezte a letelepedési programot, ám a szereplők néhány információmorzsát megosztottak a közvéleménnyel. Ilyen volt, hogy havonta hány állampapírt jegyeztek le, vagy éppen hány külföldi kérvényezett letelepedési engedélyt. Ma már ezeket az információkat sem osztja meg a kormány, de nem csak lapunkkal, még a parlamenti képviselőkel sem.

Miután a Magyar Nemzet megírta, hogy Rogán Antalnak köze lehetett az egyik offshore céghez, amely a letelepedésikötvény-program haszonélvezője, teljes kormányzati hírzárlattal szembesültünk a témával kapcsolatban. Eddig sem voltak túl bőbeszédűek a kormánytagok és a programban részt vevő szervezetek – mint az Országgyűlés gazdasági bizottsága, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) –, de alapadatokat mindig sikerült kipréselni az állami szereplőkből. Ilyen fontos információ volt, hogy az ÁKK egy adott hónapban hány letelepedési kötvényt értékesített, illetve hogy a BMH-nál hány letelepedési engedély iránti kérvényt adtak le. Ez a gyakorlat azonban drasztikusan megváltozott. Az ÁKK január óta nem adja ki az összértékesítés adatait, s miután több ímélt is küldtünk, csak egy kétmondatos válasz érkezett.

„A letelepedésikötvény-programot sikeresnek tartjuk, hiszen egy válságos időszakban segítette Magyarország finanszírozását. A kötvényprogram zárása és értékelése jelenleg zajlik, a végleges adatokról ez után, várhatóan ősz végén tudunk tájékoztatást adni” – közölte az adósságkezelő.

Szóról szóra ugyanezt a választ adta a Nemzetgazdasági Minisztérium is. Tegnap hasonlóan járt Demeter Márta független országgyűlési képviselő is, amikor már rutinnak számító, szokásos írásbeli kérdését tette fel Pintér Sándor belügyminiszternek azzal kapcsolatban, hogy hányan vándoroltak be némi kölcsön nyújtása fejében Magyarországra. Korábban Pintér részletesen beszámolt arról, hogy hány külföldi adott be letelepedési engedély iránti kérelmet, hányan kapták meg, és hány személynek utasították el a kérelmét, most viszont a belügyminiszter nem válaszolt a kérdésre. Csupán annyit közölt, hogy „tavaly a magyar állampapírok mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél a »befektetésre ajánlott« kategóriába kerültek, az állami működés olcsó finanszírozása piaci alapon is kedvező feltételek mellett valósulhat meg”. Ezért az Államadósság Kezelő Központ úgy döntött, hogy 2017. március 31-ével lezárja a letelepedési kötvények értékesítését – tette hozzá Pintér Sándor.

Demeter Márta lapunknak elmondta, ma újra beadja a Pintér Sándornak címzett adatkérését. „Teljesen egyértelmű, hogy van mit titkolni, hiszen olyan adatokat nem akar Pintér Sándor kiadni, amelyeket korábban már három alkalommal kiadott. Valami nagyon nem kerek a program körül” – fogalmazott a képviselő.

Demeter Márta szerint a letelepedésikötvény-programmal a kormány pénzmosodát épített ki. „A konstrukció révén a külföldi bűnözők offshore cégeken keresztül mossák tisztára a jövedelmeiket, miután a magyar állam a kötvény lejáratát követően tiszta pénzt ad vissza a programban részt vevő személyeknek” – tette hozzá.

A politikus szerint a 2018-as kormányváltást követően minden vizsgálatot le kell folytatni a kötvényprogrammal kapcsolatban, és bíróság elé kell állítani a felelősöket.

Úgy tűnik, érzékeny pontot érintettük a korrupciógyanús letelepedésikötvény-programban, miután visszafejtettük az értékesítést végző offshore céghálót, és olyan vállalkozást találtunk, amely azelőtt jött létre, hogy Rogán Antal fideszes politikus egyáltalán beadta volna a kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát.

Ez azért furcsa, mert “honnan tudhatta volna valaki a Karib-tengeren fekvő Brit Virgin-szigeteken, több ezer kilométerre Budapesttől, hogy másnap egy magyar politikus olyan törvénymódosító indítványt fog beadni, amelyből később több milliárd forintos bevételhez fog jutni?”

Ez csak úgy történhetett, hogy Rogán elmondta valakinek vagy valakiknek, hogy mire készül.

Rogán Antal még az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnökeként 2012. október 27-én nyújtotta be a harmadik országbeli állampolgárok beutazását és tartózkodását szabályozó törvény módosító indítványát a parlamentnek. Egy nappal korábban, október 26-án a Karib-tengeren lévő adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken valaki cégjegyzési kérelmet nyújtott be. Az újonnan létrejövő vállalkozás a Prime Ally Limited nevet kapta. Miközben Rogán módosító indítványa csak egy napja pihent a magyar parlament aktái között, újabb céget alapított valaki Star Wealth Global Limited néven, szintén a Brit Virgin-szigeteken, majd november 1-jén még egyet, az Ace Deal Investments Limitedet, ezt is az adóparadicsomnak számító szigetországban. Ez a három társaság a végső tulajdonosa a gazdasági bizottságtól kötvényforgalmazási engedélyt kapó, kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozásnak.

Az HSSDF a legnagyobbnak számító kínai piacon került monopolhelyzetbe a magyar kötvények forgalmazását tekintve. A tavaly év végéig értékesített több mint 4700 állampapír mintegy 80 százalékát ez a vállalkozás jegyezte le, amivel legalább 100 milliárd forintos bevételre tett szert.

Rogán Antal 2013-ban az HSSDF tulajdonosaként Boros Attila és Lian Wang (Lien Vang) mellett Simon Mut és Jonathan Chant nevezte meg. Az HSSDF azonban – miután megkapta a Rogán által vezetett bizottságtól a letelepedésikötvény-forgalmazásra vonatkozó felhatalmazást – a legnagyobb pénzt hozó tevékenységét lényegében kiszervezte a hasonló nevű Hungary State Special Debt Managementnek. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint ennek a cégnek a nevében kötik a szerződéseket a külföldi ügyfelekkel. Ezt a vállalkozást Hongkongban jegyezték be 2012. december 4-én, tehát bő három héttel a törvény hatálybalépése előtt és egy héttel a parlamenti végszavazás előtt. Ez azért furcsa, mert a kötvényes vállalkozásokat direkt erre, vagyis a magyar letelepedési állampapír forgalmazására kellett létrehozni. (A Fund és a Management cég esetében is beszédes a név, magyarra fordítva a speciális magyar letelepedési állampapírra utal.) Ez a cég kapja lényegében a kötvényüzlet legnagyobb hasznát jelentő 45-50 ezer eurós, mintegy 15 millió forintos szolgáltatási díját. (Az HSSDF-nek csak a kötvény árát utalják át a külföldi „befektetők”, amit a cég továbbküld Magyarországra). A hongkongi cégadatok szerint a Hungary State Special Debt Managementben Lian Wang és Boros Attila már csak igazgatóként van jelen, miközben egy újabb vezetővel, Wu Wenqinggel (Vu Vencsing) is gazdagodott a vállalkozás. (A társaság 2014. január 14-én Hungary Immigration Consultingra változtatta a nevét.) A végső tulajdonosok pedig a korábban említett három, Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég: 25 százalékban a Star Wealth Ltd., 30 százalékban a Prime Ally Ltd. és 45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd.
(nmo)

Bal-Rad komm: Amiről a Ragály biznisz kapcsán szinte sehol szó nem esik: az eddig eladott kötvényekből befolyt pénz összege legkevesebb 1,5 milliárd euro!

Ezt az összeget pedig VISSZA KELL FIZETNI! Nem is a kamat itt a lényeg most, hanem az a tény, hogy EZ A BÓT TULAJDONKÉPPEN ÁLLAMI HITELFELVÉTEL! Viszont ez az összeg sehol nem szerepel az államadósság tételsorban. (Amiből majd félmilliárd Tonyóék zsebében landolt. Természetesen euroban számolva.)

KÖZBEN ARRÓL SZÓL A DÖLYF, HOGY FELE ENNYIVEL CSÖKKENT A KÜLSŐ ÁLLAMADÓSSÁG MÉRTÉKE!

EZT A MÁSFÉL MILLIÁRD EUROT-legkevesebb ÖTSZÁZ MILLIÁRD FORITNYI ÖSSZEGET-az állam-azaz mi-vissza kell hogy fizesse/ük. A visszafizetési szolgálat kezdete-milyen érdekes?-2020!

Na akkor lesz itt igazán nagy titok! MIBŐL? Ez egy jó találós kérdés. A sok egyéb között.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Még egy találós kérdés” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Két dolog jut az eszembe.
    Rogán egyre szürkébb.
    Demeter Márta meg egyre szebb.
    A Konklúzió.
    Csak akkor igyál teát, ha leesik a vércukrod.
    További szép napot mindenkinek.

  2. Van pár név. Közülük elég egy is, hogy megsejtsünk valamit. Simon Mu: “a több milliárd dolláros forgalmat bonyolító kínai Wanhua cég vezetője […] a kínai-magyar kapcsolatok elkötelezett építője, hiszen a Wanhua tulajdonában áll a legnagyobb kínai-magyar közös tulajdonú vállalat, a BorsodChem is”.
    fidesz.hu/hirek/2013-03-22/gyurcsanyek-megkarositottak-a-magyar-adofizet337ket/
    2015-ben Ding Jiansheng, a Wanhua elnöke nyilatkozta, hogy szerinte az OBOR (One Belt, One Road – Egy Övezet, Egy Út) a kínai kormány által kijátszott legsikeresebb “kártya”, és ez még több cégre gyakorol vonzerőt, hogy megjelenjenek az európai piacon.
    everchem.com/one-belt-and-one-road/
    A legtöbb letelepedésikötvény-vásárló Kínából és Oroszországból érkezett. A két legzsírosabb keleti üzlet manapság Paks II. és az OBOR. A kötvényüzlet leginkább az utóbbinak kedvezhetett, miközben “kedvenceink” is jól jártak.
    Aki látta az “alkotást”, az tudja, mire gondolok:
    “…, de semmi buzulás!”

    1. “Elég, ha a befektető 150 ezret befizet, a cég kipótolja bankhitel segítségével a fennmaradó összeget, majd lejegyzi az állampapírt. Ebben az esetben azonban nem jár vissza a befizetett összeg. A bankhitelt információink szerint a China Construction Bank nevű pénzintézet nyújtja.”
      transparency.hu/wp-content/uploads/2017/01/Wiedemann-Tam%C3%A1s_A-leteleped%C3%A9sik%C3%B6tv%C3%A9ny-konstrukci%C3%B3.pdf
      Szóval a China Construction Bank, amely az OBOR egyik nagy támogatója. Ez a bank Szingapúrban például 30 milliárd dollárt fektetett be, hogy helyi és kínai cégeket támogasson az OBOR projektjeiben.
      channelnewsasia.com/news/singapore/ie-singapore-china-construction-bank-sign-mou-for-infrastructure-8095654
      A kötvényüzlet tehát egyes nagyon befolyásos emberek önérdekektől korántsem mentes “kedveskedése” volt a partnereik felé, leginkább az OBOR jegyében. De többek közt az arabok, izraeliek, és a hozzájuk köthető közel-keleti, valamint amerikai érdekek (Pharaonon keresztül?), sőt még az irániak sem maradtak ki. Ez Páváék egyik különösen “jól” sikerült tánca volt, ami bántotta az EU szemét. Tépkednék is a tollát érte rendesen.
      Az árát ki fizeti meg? Ezt viszont jól tudjuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .