Tényleg jól teljesít Döbrögisztán

Egy átlagos okostelefon is drágább, mint a magyar létminimum

Kismértékben csökkent azok aránya, akik a létminimum alatti bérből élnek az egy évvel korábbihoz képest. A válság előtti szinttől még mindig messze van a tavalyi 88 619 forintos átlag – derült ki a Policy Agenda jelentéséből.

A szervezet jelentése szerint a magyarok bő egyharmada, mintegy 36 százalék a létminimumnál kevesebb pénzből tartja fenn magát. A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 256 995 forintnak felelt meg. Az ilyen háztartásokban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 64 249 forint volt.

Vagyis a gyermekvállalás komoly kockázatot jelent a családok megélhetésére. Kivált, akkor, ha valamelyik szülő egyedül kénytelen nevelni legalább két gyereket. Ez esetben a léminimum érték mintegy 190 531 forint, egy főre elosztva ez 62 837 forint.

A nyugdíjas korúak háztartásai közül, ahol egy embertől származik a bevétel, a létminimum érték 79 757 forint, ahol ketten is rendelkeznek valamilyen keresettel, ott 137 359 forint ez a szám. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2016-ban a 71 800 forintos átlag körül, az 55 000 és 88 600 forint közötti sávban szóródtak A létminimum országos, egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 88 619 forint volt.

Összehasonlításképp fontos tisztázni, hogy az idei minimálbér-emelés után is, a nettó fizetés ez alatt az érték alatt marad, mindössze 85 ezer forint.

Ez alig hatszáz forinttal nagyobb, mint a 2015-ös magyar létminimum értéke, amely egy főre leosztva havi 88 016 forint volt. Akkor a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásoknál ez az összeg havi 255 246 forint volt. Akkori becsléseik szerint tavalyelőtt a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41 százaléka, vagyis ebben 5 százalékos javulás tapasztalható.

A létminimum nem szegénységi küszöb, hanem egy olyan jövedelem, amely mellett biztosítható egy háztartásban az alapvető szükségleten túli igények kielégítése is. Vagyis nemcsak a rezsi és élelmiszerkiadások, hanem a termékkosár egyéb tételei és ún. rugalmatlan kiadások is bekerülnek a kiadások közé.

A KSH 2014 óta szakmai okokra hivatkozva nem számítja ki a hazai létminimumot, miközben ezt 1991 óta minden évben megtette. Azóta a Policy Agenda minden évben a statisztikai szervezet eredeti módszertanát használva kiszámolja ugyanezt az értéket a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) támogatásával.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: “…A KSH 2014 óta szakmai okokra hivatkozva nem számítja ki a hazai létminimumot…”

-Az ugyanis a Jobban Teljesító és Európa-első Döbrögisztánban a vajda kizárólagos jogköre, hogy belelentse: a magyar emberek zsebébe egyre több pénz kerül évrő-évre! (Az más kérdés, hogy mennyit is ér!)

“…A létminimum nem szegénységi küszöb…” és “…a magyarok bő egyharmada, mintegy 36 százalék a létminimumnál kevesebb pénzből tartja fenn magát…”

-De ha analógiát állítunk fel, akkor majdnem KÉTHARMAD viszont jobban él, mintha létminimum vagy az alatt.

HÁLA LEGYEN DÖBRÖGINEK! Mégiscsak jó vajdánk nekünk a vajdánk! Simicska meg csak morogjon rá. Neki egyre kevesebb van! (Persze lehet hogy egy okostelefon SIM-kártyával több van neki, mint azt Döbrögi szeretné!)

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .