Menni vagy nem lenni?!

Hová tűnnek fiataljaink? – A diákok már nem bíznak a magyar felsőoktatás minőségében?

Csak tavaly 29 ezer 400 magyar állampolgár távozott külföldre. Ez az adat azonban csak az egészségbiztosítási kijelentkezésen alapul, tehát a valós szám ennél jelentősen nagyobb lehet. Az agyelszívás is csak folytatódik: 2012 és 2015 között az öt legfontosabb célországban 40 százalékkal nőtt a magyar diákok száma. A felmérések szerint a legtöbben azért választanak a külföldi felsőoktatási intézményt, mert az ott megszerzett diplomával úgy érzik többre jutnak, mint a magyarországi diplomával, tehát nem bíznak a magyar felsőoktatás minőségében.

Tavaly nem vándoroltak ki olyan sokan Magyarországról, mint a megelőző években, de továbbra is nagyon sok fiatal keresi a boldogulását külföldön – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az adminisztratív nyilvántartás szerint tavaly 29 ezer 400 magyar állampolgár távozott külföldre. Ez a szám azonban messze lehet a valóságtól, mivel: „Ez az adat az egészségbiztosítási kijelentkezésen alapul, tehát mindenki más, aki külföldre ment, viszont nem mondta le az egészségbiztosítását, ebben a felmérésben nem vesz részt” – mondta Melegh Attila, szociológus az ATV Start című műsorában.

A más országba költöző magyarok túlnyomórészt a fiatal korosztályból kerülnek ki. A kivándorlók 45 százaléka 30 év alatti, háromnegyedük pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni népesség kormegoszlásától, vagyis a kivándorlók jóval fiatalabbak, mint a hazai átlagéletkor. Azt, hogy továbbra is magyarok százezrei dolgoznak külföldön, alátámasztja, hogy tavaly 3 milliárd eurót utaltak haza az átmenetileg, egy évnél rövidebb ideje külföldön lakók a jegybank korábbi adatai alapján. Ez 2011 óta megháromszorozódott, akkor még csak 1 milliárd eurót küldtek.

Lelépnek a magyar diákok innét

2012 és 2015 között az öt legfontosabb célországban 40 százalékkal nőtt a magyar diákok száma. Angliában 3 év alatt 66, Németországba 38, Ausztriában 17 százalékkal nőtt a magyar diákok száma a 2012-es szinthez képest. A legnagyobb megugrás Hollandiában volt, 89 százalék. De a kifejezetten drágának számító, és messze lévő Egyesült Államokban is 38 százalékkal nőtt a magyar diákok száma.

Ha csak az uniós országok közti mozgást látjuk, akkor az Eurostat adatai alapján már 2012-ben is 9,7 ezer magyar diák tanult más országban. Azóta pedig dinamikus volt a bővülés, ezért nagyon konzervatív becsléssel is inkább 12 ezer magyar tanulhat más országban – és ebbe még az Egyesült Államokban és Svájcban tanuló legalább ezer diákot nem is vettük bele.

Nem csak a „sorosista” a 444.hu számolt be a kétségbeejtő helyzetről: Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint a gyerekek tizede külföldön képzeli el a felnőtt életét, míg az MTA kutatása szerint a fiatal korosztály harmada fontolgatja, hogy az országhatáron kívül keres iskolát vagy munkát. Ráadásul egyre többen vannak azok, akik ott is szülik meg a gyerekeiket. A külföldre menni tervezők egyébként 69 százalékban a jobb megélhetésért vándorolna ki.

Az Engame Akadémia által készített kutatás szerint nagyjából 10 ezer magyar fiatal választott külföldi felsőoktatási intézményt. A kutatás nem reprezentatív mintával készült, ám sokféle képzési területet lefed. Kiderül belőle, hogy a külföldön tanulók egyetlen motivációja a hazaköltözésre az itthoni szociális hálójuk, ám a munkalehetőségeket egyáltalán nem találják vonzónak. Hatvan százalékuk nem jön haza, vagy még bizonytalan.

A 10 ezer fős létszám nem tűnik nagynak, ám a külföldön tanulni vágyók száma egyre növekszik. Hazajövetelük fontos a magyarországi munkaerőhiány szempontjából. Eddig azok a fiatalok, akik külföldi felsőoktatási intézményben szerettek volna diplomát szerezni, ám nem akartak külföldre távozni, remek lehetőségeket nyújtott nekik a CEU, a kormány azonban ennek az intézménynek is hadat üzent a közelmúltban és egyelőre nem látszik mi lesz a vége az új szabályozásnak. Amennyiben a CEU-t be kell zárni, további fiatalokat veszíthet a munkaerőpiac és a felsőoktatás, mert a külföldi tanulást választják.

A legtöbb diák Ausztriát, Németországot és az Egyesült Királyságot választja diplomaszerzés céljából

Vannak azonban más aggasztó adatok is. Az interjúkból kiderül, hogy a legtöbben azért választanak a külföldi felsőoktatási intézményt, mert az ott megszerzett diplomával úgy érzik többre jutnak, mint a magyarországi diplomával, tehát nem bíznak a magyar felsőoktatás minőségében. Ezt 42 százalék gondolja így.

Lényeges azonban a második legfontosabb indok, amely a megkérdezettek 34 százalékánál szerepel. A hazai politikai-társadalmi helyzet miatt érezték úgy, hogy külföldön jobbak az esélyeik.

A megkérdezettek pozitívan nyilatkoztak a külföldi oktatás színvonaláról illetve a környezeti szempontokról, az egyetlen negatívum amit felhoztak a családtól való távolság. A megélhetést is igen drágának találják, de ezt ellensúlyozza az egyetem hangulata.

A külföldön tanuló fiatalok 70 százaléka dolgozik egyetem mellett, emellett nagyon fontos a szülői támogatás megléte. Nagyjából heti 20 óra munkával képesek előteremteni az összeget, mely költségeiket fedezi, míg ez Magyarországon nem így néz ki.

fiatalok2.jpg

Égető kérdés a hazaköltözés. A felmérésből kiderül, hogy nagyon sokan bizonytalanok a hazaköltözést illetően, mindössze 6 százalék azoknak az aránya, akik az egyetem befejezésével vagy két éven belül hazajönnek. A bizonytalanokéval megegyező arányban (29 százalék) vannak azok, akik egyáltalán nem terveznek hazajönni. Sokaknak probléma a hazai közéleti helyzet, amely negatívan befolyásolja a hazatérés szándékát.

A hazatérés mellett általában a legfontosabb érv a családhoz, barátokhoz, szülőföldhöz való ragaszkodás, míg a legnyomósabb érv ellene a kevés szakmai lehetőség. A külföldön maradás mellett legfontosabb érvek az magas életszínvonal és a szakmai lehetőségek.

fiatalok3.jpg

Azt is megkérdezték a kutatásban résztvevőktől, mit várnának el egy munkahelytől. A legfontosabbnak a rugalmasságot és a fejlődési lehetőséget ítélték meg. Ezekkel a statisztikákkal talán vonzóbb munkahelyeket lehetne kialakítani itthon a külföldre távozott fiatalok számára. A diákok úgy látják, a humán területeken szerzett diplomák nincsenek megbecsülve itthon, de népszerűek a mérnöki és IT-s diplomák. Külföldön azonban nem utasítják el azonnal a humán végzettségűeket, nagyobb rugalmasság a jellemző.
(tenytar)

Bal-Rad komm: Egészen elborzasztó kép! Hiszen ebből az derül ki, hogy az “öregebbek” MÁR ELMENTEK, és csak a vének maradtak a “hasznosíthatók” közül, meg a haszontalanok.

Viszont az értelmes fiatalok kivándorlási kedve növekszik! Amivel fordított arányban csökken a magyarság megmaradásának esélye. A jövőtlenség látszik ebben a trendben!

AMI ELLEN “EZ” A RENDSZER SEMMIKÉPPEN NEM TUD, ÉS NEM IS AKAR FELLÉPNI!

Ugyanakkor hamis az az állítás, miszerint “…Amennyiben a CEU-t be kell zárni, további fiatalokat veszíthet a munkaerőpiac és a felsőoktatás…”

Azt viszont látnunk kell, hogy a CEU fő profilja olyan komisszárképzés, amely az elvándorlást, a magyarok jövőtlenségét szervezi-fejleszti.

MINDEN EGYES ÍGY MEGÉLT NAP CSÖKKENTI A MAGYARSÁG ITTENI MEGMARADÁSÁNAK ESÉLYEIT!

Rendszerbűn ez a javából! Szándékos, előre kitervelt, precízen kivitelezve!

“Menni vagy nem lenni?!” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .