Rémségek

A CNN riportere bejutott egy észak-koreai család otthonába, és felvételeket is készített

A CNN riportere, Will Ripley nem akármilyen bravúrt hajtott végre azzal, hogy bejutott egy észak-koreai család otthonába. Ne feledjük: még az is elég necces, hogy valaki engedélyt kapjon arra, hogy az országba utazhasson, nem is beszélve arról, hogyha az illető amerikai – hiszen bár az „imperialistákat” az ázsiai országban mindig is a fő ellenségnek tekintették, a mostanában újra kibontakozó észak-koreai–amerikai konfliktus sem igazán javított ezen a megítélésen.

Tegyük hozzá, hogy Will Ripley eddig már tizenkétszer járt az országban, és kétszer már sikerült bejutnia a helyiek otthonába – ezzel pedig valószínűleg egy nagyon szűk réteghez tartozik, főleg most, hogy összehozta a „mesterhármast” is. A család, ahova most ellátogatott, Phenjanban él, ez pedig már önmagában feltételez egynéhány dolgot.

Ugyanis csak azok élhetnek az észak-koreai fővárosban – családostul együtt –, akik igazán kiváltságos helyzetben vannak,
egyszóval akik a Koreai Munkáspárt hű elvtársainak számítanak – például a hadsereg tagjai, vagy azok, akik az államigazgatásban dolgoznak. Így hát videóban látható körülmények ott bizony igencsak luxusszámba mennek. A család egy társasház 13. emeletén lakik, viszont a lift az áramkimaradások miatt általában nem üzemel, így hát gyakori a hosszas lépcsőmászás. A falról természetesen nem hiányozhat az államalapító Kim Ir Szernek, valamint fiának, Kim Dzsongilnak a portréja sem – azt mondjuk nem vágjuk, hogy a dinasztia unokájának, a jelenleg hatalmon lévő Kim Dzsongunnak az arcképe hogyhogy nem lóg a falon.

Bár Phenjanban sem élnénk szívesen, az ugye sokatmondó, hogy a riporternek azt már nem engedélyezték, hogy vidéken is filmezhessen – ott ugyanis a helyzet nagyságrendekkel rosszabb, sőt lényegében mélyszegénység uralkodik. Észak-Koreát többen is a világ legszörnyűbb helyeként emlegetik – nem véletlenül. A hátborzongató közállapot „konzerválódásának” fő oka a dzsucse ideológián alapuló államrendszerben keresendő: a központosított politikai és katonai erő kint, a mindennapokban, a rendszer tudatkontroll-gépezete pedig bent, a „fejekben” tesz folyamatosan rendet.

Észak-Koreában a 90-es évek óta nagyjából kétmillió ember halt éhen. Az alapvető emberi jogokat nem tartják tiszteletben, mintegy féltucatnyi kényszermunkatáborban nagyjából 200 ezer polgár sínylődik,
és ez az a hely, ahol egy gyermek (puszta meggyőződésből és kötelességtudatból) beárulja a munkatáborból szökni készülő anyját és bátyját, majd jutalmul végignézheti a kivégzésüket.

Az észak-koreai metrótól meghűlt a vér az ereinkben

Észak-Korea titokzatos, nyomasztó fővárosa, Phenjan alatt nyüzsgő metrórendszer köti össze a város dolgozóit. A jórészt az 1970-es években épített phenjani metrót minden nap százezrek használják, mégis olyan rideg és végtelenül szomorú hangulatot áraszt, hogy a hideg futkos a hátunkon tőle.

A gyengén megvilágított helyiségek, a festményekkel díszitett német metrókocsik valami egészen bizarr képet festenek a keleti diktatúráról.

Évente csak mintegy 5000 nyugati turista látogat Észak-Koreába, aminek köszönhetően nagyon ritkán látni fotókat Phenjanról – különösen, mivel erősen korlátozzák a fényképezést (is).

Ezek a metróban készített fotók egyedülállóan tükrözik az észak-koreai társadalom mindennapjait…

(player)

Bal-Rad komm: Jók ezek a spontán fotósorozatok a Veres Rém birodalmából. Ahol rongyos öltözékű, csontsoványra fogyott éhezők támolyognak legelhető fű, égy kis begyűjthető fakéreg után kutatva. Miközben a fákra fölaggatott-kivégzettek hulláit lökik félre. Persze van ahol már dúl a kannibalizmus is.

Végül egy kis bónuszvideo: (Érdemes persze nézni a video központi történéseit is, de talán érdekesaebb látni a periférikus jeleneteket.)

A BESZÁMOLÓK mintha nem ilyen Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képét vetítenék elénk!

Hogy a phenjani metrotól meg miért hül meg a budapesti olvasók ereiben a vér?

Na ezt nem tudjuk! Persze való igaz: Kőbánya-Kispesthez képest…

“Rémségek” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Azért Admin, ha jobban megnézed a metró fotóit, akkor láthatod, hogy Kim Irszen és Kim Dzsong il elvtárson kívül (A képen a metrókocsiban.) senki sem mosolyog.

    Admin:

    Hát az igazat megvallva én utoljára van vagy öt esztendeje, hogy Pesten metroztam. Vidor ábrázatokat ott sem láttam. Persze a metro nem egy vidámparki berendezés. De szerintem a fotokon nem is a fókusz a lényeg.

  2. Számomra elég hihetetlen ez az egész, nevükkel-arcukkal beengedik egy ellenséges ország riporterét?! Nem félnek a deportálástól?!
    Azonkívül tisztaságot, rendet látni, igaz talán a lift nem üzemel (nálunk ilyen soha nem fordul elő ugye?)
    Kérdem én ha ugyanezt a riportot Brooklynban forgatnák vagy Harlemben akkor mit látnánk?!
    Amcsi propaganda film, a belső felvételek talán nem is ott készültek!

  3. Ja és ugyan a magyar metróban hány mosolygós embert látni?
    Soha nem felejtem el mikor életemben először Amszterban metróztam haverokkal lassan 20 éve már (akkor pedig még itt a helyzet is jobb volt!), álltunk csak fapofával és értetlenül néztük ahogy a hollandok folyamatosan mosolyogtak és vigyorogtak, mindegyik nem lehetett beszívva!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .