Ideje lenne félnünk!

“Nem akarunk integrálódni” – döbbenet Németországban, új szakaszba lépett a menekültválság

Berlin – Új szakaszba lépett a német menekültválság. A naív, “Merkeli látásmódból” való kiábrándulás, és a szélsőjobb átmeneti megerősödése után elült a por, a legfontosabb kérdéssé pedig az vált: hogyan integrálják a bevándorlókat a német társadalomba.

– Mi nem akarunk integrálódni! Meg akarjuk őrizni a kultúránkat! – harsogta angolul egy iráni lány egy német pódiumbeszélgetésen, amelyen részt vett az Index egyik újságírója. Ezt követően a lány egy társa feltette a kérdést: van-e a menekültekkel foglalkozó segélyszervezeteknek menekült munkatársa. Kérdésére bár nemleges választ kapott, ráébresztette a jelenlévőket, hogy elérkezett az idő, amikor kezdeni kell valamit az országban élő menekültekkel.

Az új időszak kezdetét vázolta fel Marcel Leubecher, a Die Welt újságírója is, aki a válságot három szakaszra bontotta.

– Két éve még a naivitás jellemezte Németországot. Minden a merkeli “Meg tudjuk csinálni” szlogen szellemében zajlott. Aztán jött a kiábrándulás időszaka, amikor előtérbe kerültek a problémák és a félelmek. Szárnyalt a Pegida szélsőjobbos párt, és erősödött a menekültellenességgel kampányoló AFD. A két párt azóta visszaszorult. Az emberek beletörődtek a helyzetbe, és a kevésbé látványos szakmai munka folyik – magyarázta a hírportálnak a férfi, akinek állításait Daniel Bax, migrációra szakosodott újságíró is elismerte, mondván: a helyzet normalizálódik, a menekültügy már nincs az újságok címoldalán.

Bár kezdetben sokkért érte Németországot a 2014-es menekülthullám, a hivatalokat nem bénította meg. Gyorsított ütemben vettek fel menekültüggyel foglalkozó alkalmazottakat és bírálták el a kérelmeket.

– A menekültkérelmeket három hónap alatt kellene feldolgozni, de az átlag jelenleg is 5,4 hónap – árulta el Holger Kolb statikus. Mégis, Németországban mostanra kiürültek a sportcsarnokok és a raktárépületekben kialakított átmeneti szállások. A menekültstátuszért folyamodók jó része ma már az állam által bérelt házakban, apartmanokban lakik.

A németek eleinte a menekültekben látták a demográfiai problémák megoldásának kulcsát. Csak 2016-ban 600 ezer ember nyújtott be kérelmet az országban, ami az összes uniós kérelem 63 százalékát tette ki. Bár az újonnan érkezők segítenek fiatalítani a társadalmon, az összképet rontja, hogy iskolázottságuk a vártnál jóval alacsonyabb.

Amikor a berlini köztisztasági vállalat programot indított a menekültek foglalkoztatására, a munkaügyi központ adataiból kiderült: a bevándorlók 70 százaléka írástudatlan, legalábbis ami a latin betűket illeti.

– A menekültkérelmet beadók negyedének van felsőfokú végzettsége. Nagyjából negyede végzett középfokú tanulmányokat. Negyedük viszont nyolc évet vagy csupán négy évet járt iskolába. A 2014-es bevándorlók 60 százalékának semmilyen szakmai képesítése nem volt – magyarázta az Indexnek Stephan Sievert, a német demográfiai adatokkal foglalkozó Berlin Institute for Population and Development kutatója.

A német szakszervezetek szövetségének munkatársa szerint nem csak a képzettségi szintjük, de alacsony szintű nyelvtudásuk is akadályozza a menekültek munkába állását.

– Ha csak Németország igényei számítanának, nem ezeket az embereket vonzanánk – fogalmazott a hírportálnak Philipp Schauer, migrációért és menekültügyért felelős német miniszter.
(blikk)

Bal-Rad komm: AZ UTOLSÓ MONDAT-“…Ha csak Németország igényei számítanának, nem ezeket az embereket vonzanánk…”-HIHETETLENÜL FÉLELMETES!

Ránk, magyarokra nézvést! Hiszen nincs egy hete, hogy Döbrögi Brüsszelben mindent megigért!

IDEJE LENNE FÉLNÜNK! JOBB MINT MEGIJEDNI!

“Ideje lenne félnünk!” bejegyzéshez 3 hozzászólás

    1. Az iszlámnak vallásháború, az európaiaknak harc az európai kultúráért és értékrendért, gyermekeink jövőjéért. Nem a semmiért, hanem életre-halálra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .