Lehet egynegyedből háromnegyed? Bizony lehet!

Nézőpont: Továbbra is az MSZP a legerősebb a baloldalon

Belharcai ellenére továbbra is az MSZP a legerősebb párt a baloldalon – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. A felmérés alapján a kormánypártok változatlanul jelentős fölénnyel vezetik a pártversenyt.

Szeptemberben – negyedik hónapja változatlanul – a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a kormánypártokat – írja friss kutatásában a Nézőpont. A Jobbik szimpatizánsi tábora továbbra is 11 százalékos, míg az MSZP-tábor hibahatáron belül, egy százalékpontot csökkenve 6 százalékot teszi ki.

A DK-val változatlanul 4, az Együttel és a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párttal továbbra is 1-1 százalék szimpatizál. Az LMP tábora hibahatáron belül, egy százalékpontot erősödve 3 százalékos, míg a Momentum ismét 2, a Kétfarú Kutya Párt pedig 1 százalékon áll.

A Nézőpont szerint a legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve a Fidesz-KDNP őrzi 43 százalékos táborát. A Jobbik a párt 2014-es választási eredményének megfelelően a listás voksok 21 százalékára esélyes az előző havi 22 százalék után. Ezen a bázison az MSZP is veszített ugyan egy százalékpontot, de a szocialisták így is 10 százalék fölött maradtak, jelenleg a listás szavazatok 11 százalékát érnék el.

A szocialistáktól némileg lemaradva a DK 8, míg Gyurcsány Ferenc pártjától is lemaradva az LMP a listás szavazatok 6 százalékára esélyes. A Momentum a múlt havi 5 százalék után ezúttal 4, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt változatlanul 2-2, a Liberális Párt továbbra is 1, míg a Párbeszéd újból 1 százalékon áll.
(atv)

Bal-Rad komm: Hm! HARMINC (?!) SZÁZALÉKKAL NYERHET A HORDA MIN. 66 SZÁZALÉKNYI VOKSOT! De lehet az 75% is! – CSAK 24 százalékból!

A döbrögista Nézőpont ugyanakkor minimum 10 százalékkal csökkenti, és gondosan szelektála az undorgók táborát! Ami így pontosan akkorára “olvadt”, mint a horda szavazóbázisa.

Összességében véve KÍVÁNATOS LENNE, hogy a Maszop és El Qro bandája kibukjanak! Szavatóbázisukban igen sok tisztességes MAGYAR ember található! Akikre egy JÖVŐBENI ŐSZINTE ÉS TETTREKÉSZ politikai erő számíthatna. Az undorgók tömegével!

Persze Botka és Fleto KAPNAK ANNYIT, hogy ott lehetnek a dagonyában a jövőben is!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

 

Tákolmányosan NEM…!

Legyőzhető-e a horda? – Itt a friss felmérés

Kis változások történtek a pártok támogatottságában az elmúlt egy hónapban. A Fidesznek egy hajszállal ismét nőtt a tábora, 26-ról 27 százalékra. A Jobbiknak kissé csökkent a támogatottsága, 13-ról 12 százalékra. Az elmúlt hónapok visszaesése után az MSZP táborának mérete most nem változott, a választópolgárok 10 százaléka áll mögötte. A DK harmadik hónapja 4 százalékos, az LMP az augusztusi 3 százalékról emelkedett erre a szintre. A múlt havi 1 százalékos pártok közül ezúttal a Momentum 2 százalékot ért el, a többiek, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd támogatottsága nem változott. A pártot nem választók aránya 37 százalék.  

A biztos pártválasztók csoportjába most is csak bő egyharmadnyian tartoznak, ezért a körükben közzétett adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben a szavazói körben a Fidesz 44 százalékot ér el, a Jobbiknak 19 százaléka van, az MSZP 17 százalékos. Az elkötelezett és aktív szavazóknak 8 százaléka támogatja a DK-t, 4 százaléka az LMP-t. A Momentum a biztos pártválasztók 3 százalékára számíthat, az Együtt 2 százalékos, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd 1-1 százalékos – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A Fidesz jelentős előnnyel vezeti a pártok rangsorát, egymillió kétszázezer fővel nagyobb a tábora, mint a második helyen álló Jobbiknak. Ugyanakkor – amint azt az előző havi felmérésünkből tudjuk – a kormányváltást óhajtók csoportja népesebb, mint a kormány maradását támogatóké (43-32%). Ebben a sajátos politikai helyzetben izgalmas kérdés, hogy a választópolgárok látják-e esélyét a hatalomváltásnak a jövő évi parlamenti választáson. Az emberek 40 százaléka úgy vélekedik, hogy 2018-ban leváltható a Fidesz, míg csaknem ennyien, 37 százaléknyian azt feltételezik, hogy ennek nincsen esélye. A megosztottság mögött a politikai táborok karakteresen eltérő álláspontja található. A Fidesz hívei rendkívül bizakodóak, 86 százalékuk nem tartja lehetségesnek, hogy pártjuk elveszítené a parlamenti választást. Az ellenzéki pártok támogatói közül a DK-sok a leginkább optimisták, 90 százalékuk szerint legyőzhető a Fidesz. A szocialisták 82 százaléka lát esélyt arra, hogy jövőre távozzon a mostani kormány, a Jobbik táborában 75 százalék gondolja ezt, míg az LMP-sek között 70 százalék. A pártpreferenciával nem rendelkező választók fele ebben a kérdésben nem tud véleményt nyilvánítani. A többiek álláspontja kiegyenlítettséget mutat: 27 százalékuk legyőzhetőnek tartja a Fideszt, 25 százalékuk nem.

Bármennyire is elkezdték a pártok a kampányt, ez egyelőre nem aktivizálta a választókat. A DK hívei a legelszántabbak, 62 százalékuk menne el biztosan szavazni. Az MSZP támogatóinak 53, a Fidesz táborának 51, a Jobbikosoknak 49 százaléka venne részt teljes bizonyossággal egy most vasárnapi választáson. Az LMP táborának a többieknél kisebb, 35 százalékos a részvételi hajlandósága. Mint látható, a pártoknak még saját szimpatizánsaik mozgósítására is erőfeszítéseket kell tenniük, de ennél is nagyobb kihívás a bizonytalan választók aktivizálása – közülük csak 21 százalék menne el szavazni. Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyekben szintén nagyon alacsony a részvételi szándék: a húszas éveikben járóknak és a falvakban élőknek alig háromtizede menne el egy mostani parlamenti választásra.

(nepszava)

Bal-Rad komm: “…A biztos pártválasztók csoportjába most is csak bő egyharmadnyian tartoznak…”

– A jövő esztendei “vélasztásokra” a szavazati joggal rendelkezők körét a horda minden bizonnyal a jelenlegi 8,35 millióról fel fogja tornászni min. 8,5 millióra.

Jelen állapot szerint ennek a 8,5 milliónyi szavazónak a kb. 35 százaléka, max. 3,025 milliónyian “választanának” valamelyik politikai maffiabanda közül.

Közülük – jelen állapot szerint – a hordára a 3,025 millió közül 44 százalék voksolna. Azaz: NAGYJÁBÓL MÁSFÉL MILLIÓNYIAN!

Ebből akár HÁROMNEGYEDES HORDATÖBBSÉG IS LEHET a Duna-parti törvéngyárban!

“…a választópolgárok látják-e esélyét a hatalomváltásnak…”

– A jelenlegi “választási” rendszerben tákolmányosan CSAKIS egy, az útálkozók által IS preferált új politikai erő tudná bedarálni a hordát!

TEHÁT MOST SEMMI ESETRE SEM LEHETSÉGES ŐKET LEVÁLTANI!

De jól tudjuk: “SZÜKSÉG TÖRVÉNYT BONT!”

(Bár jobb lenne törvényesen! Viszont szükséghelyzet VAN, LESZ!)

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Egyre több az undorgó

A teljes népességen belül esett a horda szavazótábora

Emelkedett azok száma, akik nem árulják el, hogy kire fognak szavazni a választáson

A Fidesz és a Jobbik tudott némi növekedést produkálni a biztos pártválasztók körében júliusról augusztusra, míg az MSZP támogatottsága csökkent – ez derül ki a Jobbik-közeli Iránytű Intézet legfrissebb, lapunk megbízásából készült kutatásából. A felmérés alapján e csoportban is tetemes a kormánypártok előnye, az előző hónapban mért 50 százalék után augusztusban 51 százalékon állt a Fidesz és a KDNP. A második helyen jócskán lemaradva, de biztosan tartva pozícióját a Jobbik állt júliusban 22, augusztusban pedig 23 százalékos támogatottsággal. Az MSZP már csak egy számjegyű szimpatizánsi bázissal bírt, 11-ről 9 százalékra csökkent a támogatottsága. E párt volt egyébként az egyetlen, amely a biztos szavazók között veszített a népszerűségéből.

A biztos pártválasztók körében az előző három párton kívül a parlamenti bejutási küszöböt csak a Demokratikus Koalíció (DK) érte el augusztusban, Gyurcsány Ferenc pártja éppen öt százalékon állt, csakúgy, mint az előző hónapban.

Az LMP változatlanul 4, a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 3-3 százalékos támogatottságot tudhatott magáénak.

A teljes népességen belül az erősorrend ugyanez, bár abban a szegmensben már jelentősebb elmozdulások voltak júliushoz képest. A Fidesz és a KDNP produkálta a legnagyobb változást, a kormánypártok támogatottsága ugyanis 3 százalékkal, 34-ről 31 százalékra esett vissza. A második helyen álló Jobbik is veszített a támogatottságából a teljes népességet figyelembe véve, a júliusi 16 után augusztusban 14 százalékos volt a támogatottsága. Az MSZP nem mozdult el, a szocialista párt megőrizte augusztusra is 7 százalékos bázisát. A kisebb pártok közül az LMP és a DK is 3-ról 4-re növelte választói bázisát erre a hónapra, a Momentum pedig tartja magát 3 százalékon.

Az Iránytű felmérése szerint 14-ről 13 százalékra csökkent azok aránya, akik bizonytalannak mondták magukat, vagyis még nem döntötték el, hogy melyik pártra fognak szavazni. Eközben 7-ről 8 százalékra emelkedett viszont azok száma, akik nem árulták el, hogy melyik párt a választottjuk.

Többen lettek azok is, akik inkább távol maradnának a legközelebbi országgyűlési választástól. Az előző hónapban a megkérdezettek 10, augusztusban pedig 12 százaléka nyilatkozott így.
(mno)

Bal-Rad komm: MINDEN FELMÉRÉS azt mutatja, hogy a teljes népesség körében a mindegyiktől undorodók tábora a legnagyobb. Stabil 40-43 százalék.

Viszont ezek az eredmények a lehető legkedvezőbbek a döbrögista hordának. Hiszen a rájuk eső 25 százalék körüli voksolók szavazataival minimum kétharmadnyi mandátumra számíthatnak ismét!

NEKIK NEM IS KELL TÖBB!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

 

Harminc esztendő ellenszél: FÉLJ A MEDVÉTŐL MAGYAR!

Oroszországtól tartanak legjobban a magyarok

Hiába Orbán és Putyin barátsága, sem Oroszország, sem az orosz elnök nem túl népszerű itthon. Igaz, a Fidesz-szavazók közül már többen kedvelik Putyint, mint ahányan nem. Ugyanakkor még a kormánypárt támogatói között is azok vannak jelentősen többen, akik szerint az Európai Unióhoz kellene közelednünk, nem az oroszokhoz – derül ki a Republikon Intézet kutatásából, amely a 24.hu megbízásából készült.

Vlagyimir Putyin hétfőn bő fél éven belül másodszorra utazott Budapestre. Az orosz elnök februárban az Orbán Viktorral évente szokásos találkozójára érkezett, ezúttal pedig a cselgáncs-világbajnokság megnyitója miatt jött. Az orosz elnök egyetlen európai országba sem látogatott el annyiszor az idén, mint Magyarországra, ha pedig a nem európai államokat nézzük, akkor is csak Kazahsztán versenyezhet velünk.

Az utóbbi pár évben egyre több olyan vád éri a magyar kormányt – főként a paksi bővítés és az arra kapott gigahitel miatt –, hogy egyre közeledik Oroszországhoz, Magyarország az oroszok fő politikai szövetségese lett az Európai Unión belül, és olykor úgy tűnik, a magyar kormányfő felszabadultabban érzi magát Putyin mellett, mint Brüsszelben.

Ez a közeledés akkor különösen érdekes, ha megnézzük, hogyan viszonyulnak a magyar választók Oroszországhoz és Putyinhoz. A Republikon Intézet legfrissebb felmérése szerint ugyanis, amelyet a 24.hu megbízásából készített, a magyarok nagy része ellenzi, hogy távolodjunk az Európai Uniótól és közeledjünk Oroszországhoz.

Az intézet arról az állításról kérdezte meg az embereket, hogy Magyarországnak nem kellene eltávolodnia Európától és közelednie Oroszországhoz, inkább az Európai Unióval való kapcsolatait kellene erősítenie.

Ezzel az állítással a válaszadók 50 százaléka egyetért, és csak 8 százalék nem, míg 32 százalék úgy gondolja, az unióhoz és Oroszországhoz egyaránt közelednünk kellene.

A Fidesz szavazóinak véleménye sem igazán tér el a többségétől, közülük is sokkal többen – 49 százaléknyian – gondolják, hogy hazánknak nem kellene eltávolodnia az Európai Uniótól, bár az is igaz, hogy közöttük vannak a legkevesebben azok, akik a fenti állítással teljes mértékben egyetértenek (23 százalék), és a legtöbben (37 százalék), akik az is-is választ adták. De még a Fidesz-szavazók közül is mindössze 9 százaléknyian mondták, hogy az EU helyett inkább Oroszországhoz kellene közelednünk. Az nem meglepő, hogy a baloldali és liberális szavazók 69 százaléka szerint az uniós kapcsolatainkat kellene elmélyíteni.

Érdekesebb, hogy a Jobbik tábora is uniópártibb a Fideszénél.

A jobbikosok 55 százaléka mondja azt, hogy az orosz közeledés helyett erősíteni kellene Magyarország és az EU kapcsolatait, míg 34 százalékuk szerint mindkettő fontos.

Vlagyimir Putyin népszerűsége is az előbbiekhez hasonló tendenciákat mutat. Azok közül, akik ismerik őt, 38 százalék kedveli, 62 százalék pedig nem. Donald Trump amerikai elnök nála is elutasítottabb (67 százalék nem kedveli), a népesség egészét nézve viszont Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke valamivel, Emmanuel Macron francia elnök pedig jócskán népszerűbb nála. Ahogyan Orbán Viktor is. A Republikon megjegyzi: Putyin a középmezőnyben helyezkedne el a magyar politikusok népszerűségi listáján, a sor végén található Gyurcsány Ferencet például messze megelőzi.

Csak a fideszesek között vannak szűk többségben, akik kedvelik az orosz elnököt: 52 százalék igen, 48 százalék nem kedveli. Legkevésbé a baloldali és liberális szavazók kedvelik Putyint (74 százalék van róla rossz véleménnyel), de a bizonytalanok és a jobbikosok sem rajonganak érte: 70, illetve 64 százalékuk elutasító.

A felmérésből kiderül, hogy Trumpot még a fideszesek többsége (52 százaléka) sem kedveli, persze a fideszes válaszadóknál Macron és Juncker még rosszabbul szerepelt (54, illetve 64 százalék mondott róluk rossz véleményt). Az amerikai elnököt a liberális és baloldali válaszadók kedvelik a legkevésbé, 77 százalékos elutasítottsággal, miközben Junckert 59, Macront 65 százalékuk szimpatikusnak találja. Különösen hangzik, de a Jobbik szimpatizánsainál Juncker végzett a négy vizsgált külföldi politikusból az első helyen, őt többen kedvelik (47 százalék), mint Trumpot, Putyint és Macront (34, 36, valamint 44 százalék).

A Republikon Intézet kutatása azt is vizsgálta, hogy a válaszadók mely államokat vagy nemzetközi szervezeteket tekintik Magyarország szövetségesének. Itt látszik igazán az, hogy mennyire nem oroszbarát a magyar népesség nagy része:

Az Európai Uniót majdnem négyszer annyian tekintik szövetségesnek, mint Oroszországot.

Az EU-ra 59 százalék tekint szövetségesként, Moszkvára mindössze 16. Benjamin Netanjahu júliusi magyarországi látogatásával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a mért országok közül Izraelt tartják a legkevesebben Magyarország szövetségesének, de Kína sem áll sokkal jobban, hiába látja ott a magyar miniszterelnök a jövőt. A Visegrádi Négyek viszont jól szerepelt (52 százalék), többen említették szövetségesként, mint a NATO-t.

A kutatás ennek az ellenkezőjére is rákérdezett, vagyis arra: “Ön szerint az alábbi államok és nemzetközi szervezetek közül jelent bármelyik veszélyt Magyarország függetlenségére?”

Ebből kiderült, hogy a magyarok 13 százaléka szerint jelent veszélyt Oroszország a magyar függetlenségre, ami önmagában nem tűnik soknak, mégis a legnagyobb arány az összes válaszlehetőség közül.

A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve. Az adatfelvétel augusztus 3. és 15. között volt.
(24.hu)

Bal-Rad komm: Tipikusan a “ha akarom nekem fütyöl, ha akarod neked fütyöl!”-eredmény. HARMINC ESZTENDEI MEDVÉVEL VALÓ RIOGATÁS UTÁN ELÉGGÉ LEHANGOLÓ EREDMÉNY EZ HONI OROSZELLENES ERŐLKÖDŐINK SZÁMÁRA!

Látható az utóbbi időszak Youdapest ifjú és feltörekvő zsidó ifjúságának a szervezésében lebonyolított, “tömegeket megmozgató” akcióiból.

Külön érdekessége ennek az egyébként nagy valószínűséggel helytálló eredményt kihozó felmérésnek, hogy “…A Fidesz szavazóinak véleménye…Érdekesebb, hogy a Jobbik tábora is uniópártibb a Fideszénél…”

– Ezek bizony életkori sajátosságokból fakadó eltérő vélekedések.

A döbrögisták LEGELSZÁNTABB HÍVEI – A VÉNEK! – MÉG EMLÉKEZNEK:

Ez bizony ambivalens és rájuk jellemző magatartás. A szocializmus korszakának “orosz megszállásával” való szimpátia, és az országlenyúló horda iránti rajongás.

Az “oroszbarát” Jobbik FIATAL ÉVJÁRATÚ HÍVEI pedig a kedvenc pártjuk által elvetett kommunistaellenesség okán állnak közelebb a liberálisok russzofób véleményéhez.

Érdemes alaposan szemügyre venni az utolsó grafikont!

A kommunista Kínától és a kommunistának láttatott Oroszországtól a megkérdezett magyaroknak KEVESBB MINT NEGYEDE TART! (23%)

Az egy és ugyanazon táborba sorolható EU-USA-Izrael “szentháromságtól” pedig majdnem harmaduk. (29%)

Mert ezt a felmérést ILYEN MEGKÖZELÍTÉSBEN IS lehet ám vizsgálni!

Közel harminc esztendeje már, hogy orkánerővel próbálják a magyarok tudatába beledöngölni az EU és a NATO nagyszerűségét honi fősodratúink és politikusaink. Nyilvánvalóan a Szovjetunió majd az Oroszország-ellenesség jegyében! A kommunizmustól való rettegés jegyében!

TÉNYEK ELHALLGATÁSÁVAL! Lásd: a szocializmus országépítő eredményei!
TÉNYEK TÚLDIMENZIONÁLÁSÁVAL: Lásd: az EU-nélkül senkik nem lennénk!

De hát mit is várhatunk el “EZEKTŐL”, a Népköztársaság hagyatékából élő/élősködőktől!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Döbrögisztáni választási matek: 1/4 voks=2/3 mandátum

Felmérés: A többség kormányváltást akar, mégis jelentős a Fidesz előnye

Folytatódott a Fidesz támogatottságának hullámzása, a Jobbik változatlanul tartja magát, az MSZP azonban csökkenő tendenciát mutatott – legalábbis ez derül ki a Závecz Research szerkesztőségünkhöz eljutott legfrissebb pártpreferencia-eredményeiből. Az úgynevezett kis pártok továbbra sem ugorják meg a parlamenti küszöböt.

Folytatódott a Fidesz támogatottságának hullámzása, ezúttal 24-ről 26 százalékosra nőtt a párt tábora. A Jobbik híveinek aránya három hónapja változatlan, 13 százalékos. Az MSZP támogatottsága az elmúlt hónapban két százalékponttal csökkent, jelenleg a választókorú népesség 10 százaléka sorakozik fel mögéjük.

A DK tábora maradt 4 százalékos, az LMP-é kissé emelkedett – 2-ről 3 százalékra. Továbbra is öt párt áll 1 százalékon: a Momentum, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd. A pártot nem választók aránya valamivel csökkent, a múltkori 38-ról 36 százalékra.

A biztos pártválasztók csoportjába a választók alig több mint egyharmada tartozik, ezért a körükben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Ebben a körben a Fidesz 43 százalékot ér el, a Jobbik 20, az MSZP 17 százalékos. Az elkötelezett és aktív szavazók 8 százaléka támogatja a DK-t, 5 százaléka az LMP-t. Az Együtt 2 százalékos, a Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd 1-1 százalékos – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet augusztus közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Nagyjából nyolc hónappal a parlamenti választások előtt a választópolgárok 32 százaléka azt tartaná jónak, ha a Fidesz maradna kormányon a következő ciklusban is. Ennek a 2,6 milliós csoportnak nagy részét a Fidesz szavazói adják, ők 2,1 millióan vannak. Hozzájuk adódik még a pártokhoz nem kötődők, a bizonytalanok közül 350 ezer fő és más pártoktól 150 ezer fő.

A kormány távozását az emberek 43 százaléka, 3,5 millió ember szeretné.

Ez a csoport rendkívül heterogén, sokféle politikai nézet követőit, számos párt híveit találhatjuk meg közöttük. Az ellenzéki pártok támogatóinak túlnyomó többsége – 90-97 százaléka – 2018-tól új vezetést kíván az ország élén látni. A Jobbikosok közül 1 millióan, az MSZP táborában közel 750 ezren szeretnék, ha a Fidesz-kormány a jövő évben elbúcsúzna.
További 10 ellenzéki párt – benne a DK és az LMP – összesen 1 millió kormányváltó támogatóval rendelkezik.

Rajtuk kívül még a pártpreferenciával nem rendelkezők közül 800 ezren szeretnék azt, ha a parlamenti választások után más venné át a kormányzást.

A széttagoltságon kívül még az aktivitás mértéke is nehezíti a kormányváltás esélyeit. A Fidesz hatalmon maradását pártolók 45 százaléka mutat részvételi hajlandóságot, a távozást óhajtók körében az aktívak aránya valamivel kisebb, 41 százalékos. Még ennél is nagyobb különbséget láthatunk a bizonytalan választópolgárok elszántságában. Azon pártnélküliek, akik az Orbán-kormánynak további négy évet adnának, 34 százalékban mennének el voksolni. A kormányváltást szorgalmazó, pártpreferenciával nem rendelkezők körében a részvételi szándék ennél jóval alacsonyabb, 24 százalékos.

A Fidesz választási sikerének alapját az adhatja, ha egyben tudja tartani a saját táborát, az ellenzékét pedig az, ha valamilyen formában egységbe képes terelni a kormányváltó hangulatban lévő embereket.

Különösen fontos és nehéz feladat számukra az egyelőre többségében passzivitást mutató százezrek megmozdítása.

Az adatfelvétel ideje: 2017. augusztus 10-17. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
(atv)

Bal-Rad komm: “…nyolc hónappal a parlamenti választások előtt a választópolgárok 32 százaléka azt tartaná jónak, ha a Fidesz maradna kormányon a következő ciklusban is. Ennek a 2,6 milliós csoportnak nagy részét a Fidesz szavazói adják…A kormány távozását az emberek 43 százaléka, 3,5 millió ember szeretné…”

-Ebben a 32 százalékban már benne vannak ám a határon túli szavazók is! Akik REGISZTRÁLNAK! És így máris hordaszavazókká válnak.

A 43 százalékot kitevő 3,5 millióba pedig beleszámít a hatszázezer elmenekült is. Akik nem szavazhatnak! Így aztán már majdnem kiegyenlítődik a két tábor!

A szertebarmolt választási rendszernek, az álellenzék egoizmusának/kilóra megvételének, a határon túliak és a moremaffia által összeterelteknek, és az elmenekülteknek köszönhetően szerezheti meg a horda a voksok 25 százalékával a mandátumok kétharmadát!

NEM SZABAD ELFELEJTENI: CSAK “SIMA” HORDAGYŐZELEM MAX. EGYÉVNYI TOVÁBBURALMAT JELENT CSAK A DÖBRÖGISTÁKNAK!

A CSAK “SIMA” GYŐZELEN AZ Ő SZÁMUKRA A KATASZTRÓFA KEZDETE!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Rólunk!-ŐK…!

A TÖBBSÉG NEM TÁMOGATJA A HATÁRON TÚLI MAGYAROK SZAVAZATI JOGÁT

A megkérdezettek kétharmada viszont helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, augusztus 10 és 12 között, 1002 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak határon túli magyarok különböző jogaival kapcsolatos véleményeit. A megkérdezettek kétharmada helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Azonban a többség azzal már nem ért egyet, hogy milliárdokkal támogatja a magyar kormány a külhoni magyarokat, illetve azzal sem, hogy szavazati jogot kaptak, hogy különböző szociális ellátásra jogosultak Magyarországon, és azzal különösen nem, hogy különböző a határon túli és a kivándorolt magyarok szavazáshoz való hozzáférése, valamint azzal sem, hogy milliárdos összeg megy a székelyföldi labdarúgó akadémiára. A válaszadók többsége tudja, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavaz. Tíz megkérdezettből ketten tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót. A megkérdezettek több mint fele szerint a határon túliak elsősorban a szavazataik miatt fontosak a kormánynak, és mindössze negyedük szerint azért, mert felelősséget érez irántuk.

A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Leginkább a Fidesz szavazók (82 százalék), és a bizonytalanok (66 százalék), illetve a Jobbik szavazók (63 százalék), legkevésbé az MSZP szavazók (33 százalék) tartják helyesnek.

Azonban a többség azzal már nem ért egyet, hogy milliárdokkal támogatja a magyar kormány a külhoni magyarokat (53 százalék), illetve azzal sem, hogy szavazati jogot kaptak (57 százalék), hogy különböző szociális ellátásra jogosultak (60 százalék) Magyarországon, és azzal különösen nem, hogy különböző a határon túli és a kivándorolt magyarok szavazáshoz való hozzáférése (77 százalék), valamint azzal sem, hogy milliárdos összeg megy a székelyföldi labdarúgó akadémiára (82 százalék).

A határon túli magyarok szavazati jogát a vizsgált társadalmi csoportok közül leginkább a Fidesz szavazók támogatják (65 százalék), legkevésbé az MSZP szavazók (24 százalék), a Jobbik szavazók (34 százalék), és a bizonytalanok (35 százalék). Hasonló a megoszlás, ha a határon túli magyarok anyagi támogatását, vagy a számukra nyújtott szociális ellátásokhoz való hozzáférést vizsgáljuk.

Viszont semelyik vizsgált társadalmi csoport sem ért egyet azzal, hogy a kettős állampolgárok és a külföldön élő magyarok szavazáshoz való hozzáférése között nagy a különbség, és azzal sem, hogy milliárdos összeg megy a székelyföldi labdarúgó akadémiának. Ezekkel a Fidesz szavazók kétharmada (61 és 63 százalék) nem ért egyet, az MSZP, Jobbik, és a bizonytalan szavazók körében 95 és 80 százalék közötti az egyet-nem-értők aránya.

A válaszadók többsége (56 százalék) tudja, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavaz. A megkérdezettek mindössze 3 százaléka válaszolt mást, mint a Fidesz, és 40 százalékuk nem tudott válaszolni érdemben a kérdésre. Az összes vizsgált társadalmi csoport hasonlóan látja ezt a kérdést, csupán a kérdésre válaszolni nem tudók aránya különböző.

Tíz megkérdezettből ketten (18 százalék) tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót. Azok körében, akik helyeslik a kettős állampolgárok szavazati jogát, nagyjából felük tartja helyesnek, és felük helyteleníti ezt is figyelembe véve (44 százalék, 46 ellenében). A Fidesz szavazók és a bizonytalanok is hasonlóan megosztottak a kérdésben, azonban az MSZP és a Jobbik szavazók többsége (87 és 57 százalék) nem tartja helyesnek.

Hasonló eredményeket kapunk, ha a határon túli magyarok hazai szociális ellátásokhoz való hozzáférését vizsgáljuk, annak tükrében, hogy hol fizetnek adót.

A különböző juttatások közül a válaszadók többsége egyedül azt támogatja szűken (55 százalék 40 százalék ellenében), hogy határon túli magyarok a hazai egyészségügyi ellátásokhoz férjenek hozzá. Ezt minden vizsgált társadalmi csoport vagy támogatja, vagy megosztott a kérdésben, de egyikük sem utasítja el. A többi szolgáltatáshoz, az utazási kedvezményekhez, szociális támogatásokhoz, GYES/GYED-hez, nyugdíjhoz való hozzáférést semelyik vizsgált társadalmi csoport sem támogatja.

A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) szerint a határon túliak elsősorban a szavazataik miatt fontosak a kormánynak, és mindössze negyedük (27 százalék) szerint azért, mert felelősséget érez irántuk. Ebben a kérdésben csak a Fidesz szavazók gondolkodnak másként, ott fordított az arány, több mint felük (57 százalék) szerint a felelősségvállalás az elsődleges ok, és negyedük (23 százalék) szerint a szavazatok maximalizálása az ok. Azonban, a Jobbik és az MSZP szavazók háromnegyede (77 és 74 százalék) szerint az elsődleges cél a szavazatmaximalizálás, és tízből mindössze egy válaszadó (10 és 11 százalék) szerint a felelősségvállalás. Hasonlóan látják a bizonytalanok is.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2017. augusztus 10-12 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
(Forrás: vh)

Bal-Rad komm: Nem igazán hízelgőek ezek a közvéleménykutatási adatok a döbrögista hordára nézvést. Amik sokkal rosszabbak is lehetnének, ha a horda nemmzetthpolythykájának teljes anyagi vonzatát ismerhetné a megkérdezett póri népség. Vélhetőleg még a határon túli MAGYAROK IS MEGDÖBBENNÉNEK az udvartartás abrakolásának összegén.

Egy dolog viszont biztos. A horda nyerészkedési vágytól hajtva, álnemzetiskedő szlogenekkel álcázott voksvadászata roppant mértékben szembefordította a határon belüli, és a határon túli MAGYAROKAT!

Elmondható, hogy EZ ESETBEN IS REMEKÜL MŰKÖDIK A HORDA “OSZD MEG ÉS URALKODJ!”-politikája.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Ha nem “erőforrások”…

…a fiatalok nem sok jóra számíthatnak Döbrögisztánban

Néhány napja jelent meg egy alapos és több témára kiterjedő közvélemény-kutatás, amelyet az amerikai International Republican Institute (IRI) készített Magyarországon – szúrta ki az Index. A csak nevében republikánus, de pártoktól független szervezetet 1983-ban alapították, a célja, hogy segítse és erősítse a világban zajló demokratikus folyamatokat. A nonprofit szervezet leginkább az amerikai külügyminisztériumtól és az USA fejlesztési ügynökségétől kapott támogatásokból dolgozik. Jelenlegi elnöke John McCain republikánus szenátor.

Bár a kutatás nem a hazai pártpolitikáról szól, érdemes megjegyezni, hogy McCainnek elég határozott véleménye van Orbán Viktorról: 2014-ben neofasiszta diktátornak nevezte. Amikor a szenátor 2008-ban Barack Obamával mérkőzött az amerikai elnökségért, azt mondta a magyar kormányfő, hogy szerinte nagyobb esélye van nyerni a republikánusnak, mert ő “a szó legősibb értelmében vett nemzeti hős”.

Lesújtó jövőkép

A most megjelent kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak a magyarok az ország belpolitikai és nemzetközi helyzetéről. Az IRI partnere az Ipszos volt, a felmérés ezer fő személyes megkérdezésével készült.

A kutatás legelső diagramja szerint a magyarok fele úgy látja, hogy általánosságban rossz irányba megy az ország, ezzel szemben 38 százalék véli úgy, hogy jó fele tartunk. Még lesújtóbb a közvélekedés, ha arról kérdezik az embereket, hogy szerintük jó kilátásai vannak-e a mostani fiatal generációknak Magyarországon:

26 százalék szerint igen,
74 százalék szerint nem.

Nagyjából egyenlő arányban gondolkodnak arról az emberek, hogy jelenleg mire lenne szüksége Magyarországnak. 45 százalék szerint stabilitásra és kontinuitásra, azaz arra, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon, 50 százalék viszont változást akar. Utóbbiak közül 39 százalék leváltaná a kormányt, 23 százalék csak a Fideszen belül cserélné le a vezetést, és új arcokat hozna be. Viszonylag sokan (38 százalék) pedig alkotmányos, rendszerszintű változást szeretnének.

Ebben a kérdésben nagyon jelentős az eltérés a korosztályok között. A 18-29 évesek 27 százaléka megelégedne azzal, hogy egy jelenlegi ellenzéki párt kormányozzon, 45 százalék viszont komolyabb, rendszerszintű változást tart szükségesnek. A 60 évnél idősebbek között fordított az arány: 55 százalék csak a kormányt váltaná le, míg 28 százalék az egész rendszert.

Nagy baj van a kormány büszkeségeivel

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy mit tartanak az emberek a legfontosabb problémának Magyarországon. Az ilyen felméréseknél általában több lehetőség közül választhatnak az interjúalanyok, most viszont maguktól kellett válaszolniuk.

A legtöbben (28 százalék) úgy látják, hogy a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek a legnagyobb probléma, ezt követően jött a korrupció (15 százalék), majd a munkanélküliség (13 százalék). Az, hogy ilyen sokan tartják súlyos problémának a munkanélküliséget, rámutat arra, hogy lehet némi ellentmondás a kormány által büszkén lobogtatott alacsony munkanélküliségi adatok és a valóság között.

Az is beszédes, hogy bár Kövér László szerint a magyar egészségügy világszínvonalú, az emberek 12 százaléka szerint mégis az egészségügy állapota a legnagyobb probléma az országban.

A négy legnagyobb problémához képest eltörpül a többi megjelölt terület: a kormány slágertémája, a bevándorlás ellenőrzése csupán 4 százalék szerint jelent komoly gondot. A képet árnyalja, hogy az emberek szerint nem itthon jelent problémát a bevándorlás, hanem Európában. 19 százalék szerint ez a legnagyobb gondja a kontinensnek, 26 százalék szerint pedig a terrorizmus.

Figyelemreméltó válaszok születtek arra is, hogy mi veszélyezteti legnagyobb valószínűséggel az életünket, és a jövőnket. A legtöbben (34 százalék) bankcsődöt, illetve az egészségügyi-társadalombiztosítási rendszer megszűnését tartják leginkább elképzelhető krízisként, de a terrorizmus és a politikai erőszak is sokak szerint (28 százalék) valószínűsíthető.

A több mint két éve tartó kormányzati mantra láthatóan megtette a hatását, mert az emberek majdnem ötöde (19 százalék) reális veszélynek tartja az ország demográfiai összetételének megváltozását. Ennek némiképp ellentmond, hogy csupán 3 százalék fél attól, hogy elveszíti az ország a kultúráját és az eddigi értékrendjét.

A magyarok fele nem hisz Putyinnak
A kutatás több kérdése is foglalkozik azzal, hogy a magyarok hová helyezik el
magukat a kelet és nyugat tengelyén. Az egyik kérdésnél egy ötös skálán kellett megjelölni, hogy bizonyos területeken Nyugat-Európához vagy Oroszországhoz állunk-e közelebb.

Egészségügy, nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások tekintetében csak 3 százalék gondolta úgy, hogy a magyar rendszer teljesen olyan, mint a nyugat-európai, 16 százalék szerint pedig nagyjából hasonló. Ehhez képest több mint kétszer ennyien látják úgy, hogy teljesen, vagy nagyjából olyan a magyar rendszer, mint az oroszországi. Ugyanilyen arányban (19 százalék) gondolják a magyarok, hogy az általános életszínvonaluk hasonló lenne a nyugatihoz, 37 százalék szerint viszont olyan színvonalon élünk, mint az oroszok.

A morális, valamint a kulturális és intellektuális értékek tekintetében viszont jelentősen több magyar gondolja, hogy Nyugat-Európához hasonlítunk, mint Oroszországhoz. Az is érdekes, hogy a megkérdezettek nagyjából harmada mindegyik témában úgy ítélte meg, hogy valahol félúton vagyunk a Nyugat és Oroszország között.

A Kelet vs. Nyugat régóta téma a hazai közéletben, az elmúlt egy évben azonban nagyon felpörgött az erről szóló diskurzus. Tavasszal arról írtunk , hogy a jelek szerint ez lehet a 2018-as választás egyik legmeghatározóbb kérdése is.

Geopolitikai szempontból nem meglepő, hogy az amerikai kutatás azzal is részletesen foglalkozott, hogyan ítélik meg a magyarok Oroszországot. Arra a felvetésre, hogy a Putyinék igyekeznek kialakítani azt a képet, hogy Oroszország a tradicionális európai értékek védelmezője az iszlámmal szemben, a magyarok 49 százaléka azt válaszolta, hogy ez cinizmus, a Kreml politikája csupán a saját érdekeikhez igazodik. 18 százalék viszont helytállónak találta az állítást.

Sokan rossz ötletnek tartják a kerítést

Azoktól, akik szerint Oroszország Európát védi, megkérdezték, hogy milyen együttműködést képzelnek el velük. Legtöbben (35 százalék) azt mondták, hogy elképzelhető Oroszországgal valamilyen szövetség, de nem bíznak Putyinban, óvatosnak kell vele lenni. A csoport 30 százaléka mondta, hogy bár sok dologban nem ért egyet az EU-val, nem gondolja, hogy Oroszországnak bármilyen befolyást kellene gyakorolnia az uniós politikára. A megkérdezettek negyede pedig úgy gondolja, hogy Oroszország szövetségesünk lehet egy olyan EU-val szemben, amely nyomást gyakorol ránk.

Ebben a kutatásban is felmerült, hogy az emberek szerint mely külföldi szereplőkkel kellene szorosabb kapcsolatot kialakítania Magyarországnak. A megkérdezettek jelentős többsége inkább az EU-hoz, Németországhoz, Nagy-Britanniához és Egyesült Államokhoz közeledne, mint Oroszországhoz vagy Kínához. Utóbb két ország elutasítottsága háromszor akkora, mint a nyugati hatalmaké.

A nemzetközi helyzetről szóló témáknál arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy mit gondolnak a magyarok a határzárról. Kisebb meglepetésre két lehetőség közül 52 százalék azt választotta, hogy rossz ötlet a nemzeti határok lezárása, ugyanis önmagában egy ország sem képes megoldani a problémát. Inkább olyan szervezeteknek, mint az EU és a NATO kellene közösen feltartóztatni a menekülteket és koordinálni a terrorellenes küzdelmet – vélte a szűk többség. (Érdekes, hogy a kutatásban megfogalmazott felvetés is együtt emlegeti a terrorizmust és a migrációt, akár csak a kormány két évvel ezelőtti nemzeti konzultációja.)

Az emberek 48 százaléka viszont azzal értett egyet, hogy a problémát csak úgy lehet rendezni, ha Magyarország lezárja a határait, függetlenül attól, hogy ez milyen hatással lehet az Európai Unióban élők szabad mozgására.

Legtöbben az RTL Klubban bíznak

A felmérés a médiafogyasztási szokásokra is kitért, leginkább arra, honnan fogyasztanak az emberek politikai híreket. A lakosság fele kereskedelmi tévékből és rádiókból értesül a politikai hírekről, 27 százalék állami tévékből és rádiókból, 20 százalék online, 3 százalék pedig nyomtatott lapokból. Hogy ki honnan, az elég jelentősen változik generációnként: a 60 év felettieknél csupán 2 százaléka fogyaszt online híreket, a 18-29-es korosztályban ugyanez 41 százalék.

Rossz hír Andy Vajnának, hogy a legtöbben (44 százalék) az RTL Klubot tartják megbízható hírforrásnak, míg a TV2-t csak 25 százalék. Ebben a tekintetben a köztévék megítélése sem túl acélos, az M1/Duna/Duna World a megkérdezettek 28 százalékánál számít a legmegbízhatóbb hírforrásnak.

A hírportálok közül a legtöbben az Origóra esküsznek (12 százalék), második az Index (10 százalék), majd holtversenyben jön a 24.hu és a HVG (6-6 százalék), a sort pedig a 444.hu zárja 4 százalékkal. A Figyelő, a Magyar Idők, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz a lakosság 1-1 százalékánál jelent első számú eligazodási pontot.

A kutatásnak csak a legérdekesebb megállapításait emeltük ki, ha valakit érdekel a teljes összefoglaló, az IRI honlapján elolvashatja angolul (57 oldal, pdf).
(index)

Bal-Rad komm: Akár fanyaloghatnánk is a kutatás készítői miatt! “…Jelenlegi elnöke John McCain republikánus szenátor…” (Bízhatunk benne, hogy már nem sokáig!)

Ugyanakkor ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor el kell ismerni: BIZONY VALÓS LEHET AZ EREDMÉNY!

Figyelemre méltó, hogy a FIATALOK körében “…45 százalék viszont komolyabb, rendszerszintű változást tart szükségesnek…”

-A rendszerváltást követő 27 esztendőben országunkban volt már mindenféle kurzus a szocializmuson kívül. Márpedig ha a fiatalok 45 százaléka RENDSZERSZINTŰ VÁLTOZÁST AKAR, akkor csakis szocializmust akarhat, hiszen az újhorthyzmus az éppen most dühöng.

Magyarán: FIATALJAINK MAJD FELE LÁTJA: HA NEM “ERŐFORRÁS”! – és határon belüli – ESÉLYE SINCS!

“…a magyarok 49 százaléka azt válaszolta, hogy ez cinizmus, a Kreml politikája csupán a saját érdekeikhez igazodik…”

-A felmérés EBBEN SEM hazudhat! Kb. jól tükrözi a valós vélekedést. NYILVÁNVALÓ, HOGY A KREML POLITIKÁJA OROSZORSZÁG ÉRDEKEIT TARTJA SZEM ELŐTT!

Régen rossz lenne az oroszoknak, ha ez nem így lenne! De pontosan így van ez az USA, Germánia, Gallia stb. politikájával is, és igaz ez Döbrögisztánra is. Azzal a kitétellel, hogy ITT a politika CSAK EGY FAMILIA ÉRDEKEIT szolgálja.

Visszatérve az oroszokhoz: MIÉRT TARTANÁK – esetleg – FONTOSNAK A MAGYAROKON SEGÍTENI?

Észérvek nem szólnak ez mellett! Ellene viszont igen! Egyetlen rendszertváltott ország sem viselkedett olyan galádul, olyan gúnyosan a Szovjetunióval, mint mi!

A MEDVE PEDIG NEM FELEJT!

“…48 százaléka viszont azzal értett egyet, hogy a problémát csak úgy lehet rendezni, ha Magyarország lezárja a határait, függetlenül attól, hogy ez milyen hatással lehet…”

-Skizofrén állapot! Lezárnánk – MI MAGYAROK! Qrmányunk ezt ráadásul nem is akarja! Ha akarná sem tudná lezárni!

AHHOZ KELLENE A MEDVE SEGÍTSÉGE! De hát az meg csak a saját érdekeit nézi!-aqqrrvajannyátnekijje!

Így aztán hisszük szimpátiánk alapján mindazt, amit el akarnak velünk hitetni! A liberális meg a döbrögista szennykanálisok. Éteren meg drótokon keresztül. Meg nyomtatva, meg plakátokon!

A MEESÉKET MINDIG SZERETTÜK!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“HA MÉG MOST ÖSSZEFOGNÁNAK!”

Závecz: Ha ma szavaznánk, megint kétharmaddal nyerne a Fidesz

Egy hónap alatt négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik egyik pártra sem tudnának vagy akarnának most szavazni. Ez leginkább a plakátkampányoknak köszönhető, mintha megcsömörlöttek volna az emberek – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Závecz Tibor.

A Závecz Research vezetője szerint a biztos pártválasztók ma 2,4 millióan vannak. Ha most lennének a választások, a Fidesznek ismét erős kétharmada lenne. Amíg júniusban még 34 százalék volt a pártoktól távolságot tartók aránya, ez az érték júliusban már 38 százalékra emelkedett. Legnagyobb mértékben a nyugdíjas között növekedett a bizonytalanok száma: 23-ról 35 százalékra.

A fiatalok felének semmilyen pártaktivitása nincs, és ez szomorú – tette hozzá a kutató. Az érettségizettek és a diplomások körében is nőtt a bizonytalanság: a nyáron 31-ről 39 százalékra, illetve 34-ről 43 százalékra nőtt a pártoktól elfordulók aránya – derül ki a Závecz Research friss kutatásának eredményeiből.

A szakember arról is beszélt, hogy nagyon sok olyan párt van, amelyek támogatottsága a teljes népességben 1 százalék körül van, és egyikük sem képes érdemben elemelkedni erről a szintről.

A Momentum valóban 5 százalék felett áll Budapesten, vidéken viszont gyakorlatilag nem léteznek – tette hozzá.

Závecz szerint a törpe pártok közös vonása, hogy friss erőnek tekinthetőek, még nem kormányoztak, és ha összefognak, akár a teljes népesség 5 százalékát is elérheti a támogatottságuk, ami parlamenti helyeket jelent ugyan, de nem szünteti meg a köztük lévő rivalizálást, például a miniszterelnök-jelölt dolgában.

Nem sok jót ígér, hogy 8 hónap múlva lesz a választás, és azt látjuk, hogy a Fideszen kívül minden párt küzd valamilyen problémával – állítja a kutató, aki az MSZP estében azt látja gondnak, hogy bár a Fizessenek a gazdagok! kampány mérhető változást hozott számukra, azóta mintha elaludtak volna.
(atv)

Bal-Rad komm: “…júniusban még 34 százalék volt a pártoktól távolságot tartók aránya, ez az érték júliusban már 38 százalékra emelkedett…”

-Ez a döbrögista horda legnagyobb reménye! A “választási” rendszerüknek köszönhetően akár emiatt háromnegyedes mandátumtöbbséghez is juthatnak!

“…a biztos pártválasztók ma 2,4 millióan vannak…”

– HATÁRAINKON BELÜL ennek a JELENLEGI 2,4 milliónyi pártválasztónak a 42 százalékát uralja a döbrögista bűnszövetség.

forrás: závecz research

EZ NINCS 1,1 MILLIÓ VÁLASZTÓ!

Persze ehhez hozzáadódik még AZ ÖSSZESEN 8,3 MILLIÓNYI VÁLASZTÁSRA JOGOSULTAK KÖRÉBŐL LEGALÁBB FÉLMILLIÓ MORE, ÉS UGYANANNYI HATÁRON TÚLI DÖBRÖGISTA FAN, akik ebben a felmérésben biztosan nem szerepelnek!

Amely felmérésben szereplő 2,4 milliónyi pártelkötelezett közöl a Jobbik, a Maszop és a DK EGYÜTTESEN 46 százalékot TUDHATNA maga mögött! Ez pedig több mint 1,1 millió potenciális szavazó! LEHETNE!-HA ÖSSZEFOGNÁNAK!

Akkor talán meg tudnák szólítani a 38 százaléknyi útálkozói tábort is! Amely létszámát tekintve IS a legnagyobb.

forrás: závecz research

Hétmilliónyi BELFÖLDI VÁLASZTÁSRA JOGOSULTAT FIGYELEMBE VÉVE KB. 2,6 MILLIÓ POTENCIÁLIS SZAVAZÓ!

Összeadva a Döbrögi-ellenesek és az útálkozók táborát, máris 3,7 millió szavazatra számíthatnának! Plusz a minipártok támogatói is – akik szintén hordaellenesek! – jelent(het)enének kb. félmillió voksot!

ÖSSZE IS JÖHETNE MINIMUM NÉGYMILLIÓ DÖBRÖGI-ELLENES SZAVAZAT! AMI KÖZEL NÉGYSZERESE A HORDA BÁZISÁNAK!

Persze ehhez össze kellene fogniuk! Aztán Döbrögi mehetne a lecsóba! De ez nem fog menni! Mert NEM HAJLANDÓAK ÖSSZEFOGNI!

Pedig ha MÉG MOST ÖSSZEFOGNÁNAK! – lehetne esély!

Aztán LEHETNE ALKOTMÁNYOZNI!
LEHETNE ÚJ VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT CSINÁLNI!
LEHETNE ELKERGETNI A DÖBRÖGISTA MEGSZÁLLÓ-ELURALÓ APPARÁTUST!
LEHETNE MEGKEZDENI A DÖBRÖGIZMUS FÖLSZÁMOLÁSÁT!

De valahogy mintha ezt az álellenzék nem akarná!

Egyes vélekedések szerint azért nem, mert a vajda aprópénzért, kilóra vette meg őket! Az ellenmaffiák vezéreit! Főként Botkát!

Ezért aztán teljesen mindegy, hogy ma-vagy holnap, vagy mikor lennének a “választások”! Az ellenmaffiákból összetákolt kórus a vajd nótáját fújja!

Fizetett érte!

Igaz, a MI PÉNZÜNKBŐL!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Nem oszt, nem szoroz!

Závecz: Fidesz, Jobbik, MSZP a sorrend

Érzékelhetően többen lettek a pártoktól távolságot tartó választók: júniusban 34, most 38 százalék volt az arányuk. Több pártnak – ha szerény mértékben is, de – csökkent a támogatottsága – derül ki a Závecz Research Intézet legfrissebb kutatásából.

A Fidesznek a múltkori 26-ról 24 százalékra szűkült a tábora, előnye továbbra is jelentős. Az MSZP a múlt hónapban 13 százalékon állt, most 12 százalékos. A DK és az LMP tábora is 1-1 százalékponttal lett kisebb, az előbbié 5-ről 4-re, utóbbié 3-ről 2-re módosult. A Jobbik megtartotta bázisát, akárcsak júniusban, ezúttal is a választókorú népesség 13 százaléka támogatja. Jelenleg öt olyan párt van, amely a választópolgárok 1-1 százalékát tudja maga mögé állítani: a Momentum, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd.

Jelentősen csökkent a választók aktivitása az utóbbi egy hónapban. A szavazópolgárok háromtizede menne el voksolni úgy, hogy tudja is, hogy mely pártra. E csoport a biztos pártválasztóké, a körükben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett szavazói körben a Fidesz 42 százalékos, a Jobbiknak 20, az MSZP-nek 18 százaléka van. A biztos pártválasztók 8 százaléka támogatja a DK-t, 4 százaléka az LMP-t.

A Momentum, az Együtt és a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékos. a Liberálisok és a Párbeszéd 1 százalékos – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet július közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
(atv)

Bal-Rad komm: Nem oszt, nem szoroz a dolog, de azért ebben a kutatásban már biztatóbb a kép! Ha a II.-III. helyezett összefogna…

Persze a határon túliak, meg a határon BELÜLI moretömeg…

Na ezt IS tudná ellensúlyozni az “útálkozók pártja”!

DE HÁT “AZOK” ELUTASÍTJÁK “ezeket”!

Így aztán élellenzéki maffiáinknak “hála”, Döbrögi dörzsölheti a markát!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Combosodott ISMÉT a horda!

Tárki: erősödött a Fidesz, gyengült az MSZP

A Fidesz-KDNP erősödése és néhány baloldali ellenzéki párt gyengülése jellemezte az elmúlt negyedévet a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, júliusi kutatása szerint, amelynek eredményét szerdán juttatták el az MTI-hez.

Az összegzés szerint áprilisi kutatásuk óta a korábbi alig mozduló, változatlansággal jellemezhető trend után kisebb elmozdulást mértek, elsősorban a kormánypártok erősödése és egyes baloldali pártok gyengülése miatt.

A teljes népesség körében
a Fidesz-KDNP támogatottsága az áprilisi 33 százalék után 35 százalékra, a pártválasztók körében pedig 51 százalékról 55 százalékra nőtt, azaz a korábbinál is szilárdabb az előnye.

A második helyen álló Jobbik népszerűsége a teljes népességen belül nem változott, mindkét hónapban 11 százalék volt, a pártválasztók körében szintén változatlanul 17 százalék.

Az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében az áprilisi 10 százalékról júliusra 7 százalékra, a pártválasztók körében pedig 15 százalékról 11 százalékra csökkent – közölték.
A felmérés eredményei szerint a többi ellenzéki párt közül a Demokratikus Koalíció esetében látható a legnagyobb elmozdulás: a teljes népesség körében az áprilisi 5 százalékról júliusra 3 százalékra csökkent a népszerűsége, a pártválasztók körében pedig 8 százalékról 5 százalékra.

Az LMP-t a teljes népességen belül 3 százalék után jelenleg 2 százalék támogatná, a pártválasztók körében 4 százalék után 3 százalék. Az Együtt mindkét hónapban 1 százalékon állt a teljes népesség és a pártválasztók körében egyaránt, a Párbeszéd tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot a teljes népességben belül, a pártválasztók között viszont már igen – írták.

Új pártként másodszor szerepelt a felmérésben a Momentum, amelynek szavazótábora a teljes népességen belül 1 százalékról 2 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 3 százalékra változott – olvasható a közleményben.

Az elmúlt negyedévben a pártot nem választók aránya nem változott: áprilisban és júliusban is a választók bő harmada, 35 illetve 36 százaléka nem tudott választani a jelenlegi pártkínálatból vagy nem nevezte meg választott pártját – jelezték, a július 14. és 23. között, 1017 fős, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló mintán végzett felmérés eredményeit ismertetve.
(propeller)

Bal-Rad komm: Vajon mi történt, hogy a horda erősödött? Azt el tudjuk képzelni, hogy a libsihordák népszerűsége csökkent, de azt nagyon nehezen, hogy szimpatizánsaik a döbrögistákhoz pártoltak volna!

Márpedig a kutatási adatok eredménye ezt sugallja!

Az mindenesetre látszik, hogy álellenzéki bűnbandáink EGYÜTTESEN SEM KÉPESEK Döbrögi kiebrudalására a hatalomból, nemhogy CSAK egyik vagy másik!

Talán az útálkozók 36 százalékára támaszkodva. Akik önmagukban is többen vannak, mint a hordahívek. Persze ezzel csupán az a gond, hogy az útálkozók megvetik az ellenmaffiákat is!

Márpedig az útálkozók nélkül nem lesz kormányváltás!

AHHOZ MINIMUM RENDSZERVÁLTÁST KELL BEIGÉRNI A NÉPEKNEK! SZOCIALIZMUST!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!