Teljesítményértékelés már van…!

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁTVILÁGÍTÁSA MEGTÖRTÉNT, MOST MÁR “CSAK” A KORMÁNYNAK KELLENE LÉPNIE, HOGY JAVULJON A HELYZET

Az egészségügy jövője szempontjából reménykeltő folyamat ért a végéhez az elmúlt hetekben. Elkészült a magyar egészségügyi rendszer 2013-2015-ös időszakának átfogó teljesítményértékelése, és napvilágot látott az erről szóló tanulmány. A jelentés sajtóvisszhangja elsősorban annak negatív elemeire koncentrált, érthető módon. Fontos azonban látni, hogy a jelentést megalapozó szakmai munka megteremti az egészségügyi rendszer átalakításának és tervezésének alapjait is, már csak politikai akarat kellene annak megvalósításához.

eu7.PNG

A teljesítmény-értékelési rendszer kidolgozása a WHO szakmai támogatásával készült, nemzetközileg is elismert koncepció alapján; és a magyar egészségügyi rendszer irányításában részt vevő, valamennyi fontos intézmény hatékony együttműködésével jött létre.

Ez “Magyarországon abszolút unikum, az első ebben a műfajban, és hatalmas eredményként kezelendő” – a közös munka lehetősége és tényleges keresztülvitele intézményi szinten is. (Résztvevők voltak az ÁEEK (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) mellett az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), az OTH (Országos Tisztifõorvosi Hivatal), a NEFI (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet) és a KSH, ezen kívül meghívott tagja az ENKK (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ) és az OBDK (Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ) – ezeknek a szerveknek jelentős része a bürokrácia-csökkentés áldozatául esett időközben.)

Ennél még fontosabb, hogy a magyar egészségügyben felhalmozott, óriási adatgazdagságot sikerült egységesen meghatározott statisztikai módszerekkel kiaknázni. Ez az adathalmaz egy olyan kincs, aminek sok más, akár nálunk fejlettebb egészségügyi rendszerű ország is örülne – igazán nagy szó, hogy végre használjuk az értékeléshez-tervezéshez!

A jelentés rendkívül sokrétű, nagyszámú indikátorral dolgozott, az eredményeket több mint ezer oldalon olvashatjuk. A vizsgált területek között szerepel a lakosság egészségi állapota, a háztartások egészségügyi kiadások okozta anyagi megterhelése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei, az ellátás minősége, hatékonysága, de találunk külön a hajléktalan-ellátásnak szentelt fejezetet is.

Maguk az eredmények pedig nem köntörfalaznak az egészségügyi rendszer problémáit illetően, higgadtan számszerűsítik azokat a problémákat, amiknek nagy részét régóta ismerjük, és határozottan foglalnak állást amellett, hogy a rendszer igazságossági, hatékonysági, hozzáférési problémákkal küzd, amiket orvosolni kell.

Fantasztikus eredmény, hogy egy ilyen jelentés meg tudott születni hivatali berkekben. Ehhez hasonlóan jó hír, hogy időközben az MTA is felkarolta az egészségügy problémáját, és létrehozott egy neves szakértőkből álló bizottságot az egészségügy helyzetének áttekintésére. Ha nem is a kormányzat szintjén, de tudományos-igazgatási szinten ezzel némileg visszakap súlyából az egyik legfontosabb újraelosztó rendszerünk.

Visszatérve a teljesítmény-értékelési jelentésre, nyilvánvalóan nincs lehetőség ezer oldal ismertetésére, de pár eredményt érdemes megismerünk, vagy újra tudatosítanunk.

Egyfelől, hogy a „magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciát mutat”, de “továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől”.

A rendszer hatékonyságára vonatkozóan beszédes adat – ezt emelte ki általában a sajtó is – az elkerülhető halálozások száma, amikor a megfelelő egészségügyi ellátás életet menthetett volna. Ebben a tekintetben Magyarország az összes halálozás 14%-val az EU-ben az ötödik legrosszabbként teljesít. A megfelelő népegészségügyi programokkal a halálozások további 12%-a volna megelőzhető. Mindkét mutató tekintetében jelentősek a területi és nemek közötti különbségek.

eu1.PNG

A jelentés egyértelműsíti: mind a demográfiai adatok, mind a közvetlen lakossági kiadások, mind a hozzáférés tekintetében jelentősek a területi/társadalmi-gazdasági tényezőkkel összefüggő egyenlőtlenségek. Ezekre vonatkozóan álljon itt néhány példa:

Szoros összefüggés figyelhető meg a várható élettartam és az iskolai végzettség között. A férfiak esetében 12 év, a nők esetében 5,5 év a különbség a várható élettartam tekintetében az alapfokú végzettségűek és a felsőfokú végzettségűek között. Ez különösen az elmúlt évek oktatáspolitikai fejleményeinek, a felsőoktatás súlyának visszaszorítása, a középiskolai oktatás szétzilálása és a közoktatási rendszer lezüllesztése irányába tett kormányzati lépések ismeretében aggasztó adat.

eu2.PNG

Emellett fontos, hogy a magyar háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai nemzetközi viszonylatban is számottevőek; a közvetlen egészségügyi kiadásokra 2014-ben a háztartások kiadásaik 5,5 százalékát fordították.

Ez a háztartások 21,6%-a számára jelentett ún. katasztrofális kiadást. Katasztrofális egészségügyi kiadása azoknak a háztartásoknak volt, “amelyek közvetlen egészségügyi kiadásai a létfenntartási küszöb feletti kiadásaiknak legalább 40 százalékát tették ki, amelyek a kiadások által a szegénységi küszöb alá kerültek, vagy amelyek már eleve a szegénységi küszöb alatt álltak.” (A definíció a jelentésből származik.) A közvetlen kiadások 2011-2014 között folyamatosan nőttek, ahogy a katasztrofális kiadásokkal szembenézni kénytelen háztartások száma is.

eu3.PNG

Az egyenlőtlenséget jelzi továbbá a kielégítetlen egészségügyi szükséglet is,ami ugyan összességében nem kimagasló nemzetközi összehasonlításban, 7% körüli. (Tehát a megbetegedések 7%-ában a lenti táblázatban meghatározott okokból nem került sor egészségügyi ellátásra.) Azonban az alábbi ábrákon látszik az emögött húzódó egyenlőtlenség.

eu4.PNG

A munkanélküliséggel, alacsony iskolázottsággal, alsó jövedelmi ötödbe tartozással szoros itt az összefüggés, és persze a fő ok az ellátásokhoz való hozzáférés anyagi terheiben keresendő. A kielégítetlen ellátási szükséglettel kapcsolatos egyenlőtlenség a romákat sokkal nagyobb arányban sújtja, mint a nem romákat.

eu5.PNG

A hozzáférési egyenlőtlenséget mutatja pl. a mentők 15 perc alatti kiérkezésének arányára vonatkozó adatsor. Bár Magyarországon nincs explicit módon meghatározott kiérkezési idő, de a “mentők időbeni kiérkezésének életmentő jelentősége lehet, ezért az ellátórendszerhez való hozzáférés egy lényeges mutatójáról van szó.” A jelentés szerint 2014-ben országos szinten a mentők az esetek 79,56 százalékában teljesítették a 15 perc alatti kiérkezést. A nem hátrányos helyzetű településeken ez az arány magasabb: 82,78 százalék; a hátrányos helyzetű településeken viszont jelentősen alacsonyabb,55,55 (!) százalék volt.

eu6.PNG

A fenti csak néhány kiragadott példa, leginkább a társadalom szempontjaira koncentrálva, de a tanulmány nagyon informatív az ellátórendszer szempontjából is.

Összefoglalásként a jelentés egyértelműen kimondja, hogy „a költségvetési fenntarthatóság szempontjából csekély teherként jelentkező alacsony kormányzati kiadások a hatékonyság és a potenciális egészségnyereség elérésének akadályai is lehetnek”, magyarul:

-a sokszor emlegetett, nemzetközi viszonylatban is rendkívül alacsony, 4,5% körüli közkiadási szint már nem értelmezhető spórolásként, hanem akadálya a hatékonyságnak és annak, hogy az egészségügyi rendszer a lehető legmagasabb szinten termeljen jólétet a társadalom számára;

-illetve azt, hogy a „egészségügyi rendszer teljesítménye igazságossági szempontból nem függetleníthető annak tágabb gazdasági-társadalmi kontextusától”, vagyis a jelentés egyértelműen kimondja azt, hogy az egészségügyi rendszer teljesítménye szorosan összefügg más alrendszerek működésével, kölcsönhatásban áll foglalkoztatáspolitikával, szociális ellátórendszerrel, oktatási rendszerrel stb..

Nem feltétlenül új információk ezek, bár az alátámasztásuk ezzel a jelentéssel, ezzel a statisztikai háttérrel nagyon jelentős súlyú. Ennek alapján valóban elindulhatna egy tervezési folyamat, ha a politikai hatalom célja ez lenne.

Nagy Gyöngyi
(kettosmerce)

Bal-Rad komm: “…Fantasztikus eredmény, hogy egy ilyen jelentés meg tudott születni hivatali berkekben…”

– Csakhogy ez a jelentés jószerivel annyit állapít meg, hogy “valahol a portán van egy darázsfészek, aminek jobb ha a közelébe sem merészkedünk! Várjuk ki amíg a darazsak elmennek maguktól!”

“…Nem feltétlenül új információk ezek, bár az alátámasztásuk ezzel a jelentéssel, ezzel a statisztikai háttérrel nagyon jelentős súlyú. Ennek alapján valóban elindulhatna egy tervezési folyamat, ha a politikai hatalom célja ez lenne…”

– Óh! A politikai hatalom, és az ő tervezése! Tervez az természetesen, de kizárólag a saját egészsége érdekében. Hogy amikor a darázsfészek lényei zsongani kezdenek, ők ép bőrrel megússzák a rohamot!

27 esztendeje eltervelték amit elterveltek! Azóta zajlik a terv kivitelezése. Az eredmény-jelen esetben a közegészségügy állapotán IS!-remekül látható!

Egy saját, önálló gazdaság nélküli látszatország, amely az állam kötelezően ellátandó feladatait egyre akadozóbb módon, egyre kevesebb forrásból kénytelen fenntartani! Már az igen alacsony színvonal további biztosítása is komoly gondokat okoz!

Abban az országban, amelynek lélekszáma hihetetlen mértékben fogy ÉS ÁTRENDEZŐDIK, és ahonnan már legalább hatszázezren elmenekültek!

A hivatali berkek jelentést készítettek, és “megragadták szarva közt a tőgyit”! Amiből a politikai hatalom azt állapíthatja meg, hogy IDEJE LASSAN SZEDELŐZKÖDNI!

ELTÁVOZÁSUK/ELTÁVOLÍTÁSUK NYITHATJA CSAK MEG A LEHETŐSÉGET AZ ÚJRATERVEZÉS ELŐTT!

Sajnos azonban most még nyomokban sem fedezhető fel egy őszinte tervezőgárda!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

A föl nem tett, de fölteendő kérdés…

Balázs: “Döbbenet, ami a kórházakban zajlik!”

A rádiós fontos problémára hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán, egyúttal a megoldásban is segíteni próbál.

Megdöbbentő, elkeserítő az, amit sok kórházban tapasztalhatunk! Elképesztő méreteket öltöttek a kórházi fertőzések számai és azok szövődménye – írja a Reggeli Show műsorvezetője, aki ezzel a posztjával fontos kezdeményezést támogat: a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének kérését adja tovább, akiknek célja, hogy minden kórházban legyen kihelyezett kézfertőtlenítő. (Mint ha ez egyébként nem lenne alap beteg emberek és nyílt sebek közelében, ugyebár…)

A lenti bejegyzésben bankszámlaszám is szerepel, ide utalhat az, aki támogatná, hogy ne maradjon egyetlen magyar kórház sem alkoholos kézfertőtlenítő nélkül.

Van választási lehetőség…

Minden ötödik családnak gondot okozott az egészségügyi kiadás

A háztartások több mint 21 százaléka szenvedett el katasztrofális egészségügyi kiadásokat 2014-ben – derül ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) átfogó tanulmányából.

A háztartások több mint 21 százaléka szenvedett el katasztrofális egészségügyi kiadásokat 2014-ben – derül ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) átfogó tanulmányából. Vagyis a létfenntartási küszöb feletti kiadásaik legalább 40 százalékát közvetlen egészségügyi ellátásra költötték, és ennek nyomán a szegénységi küszöb alá kerültek, vagy már eleve a szegénységi küszöb alatt álltak. (Amikor valamilyen jelentős egészségügyi kiadás terheli a családok költségvetését, akkor beszélhetünk „katasztrofális” egészségügyi kiadásról.)

Azokban az országokban, ahol a kiadások nagy részét kötelező társadalombiztosítás vagy adó fedezi, és az out-of-pocket (magánegészségügyi) kiadások nem haladják meg az összes egészségügyi kiadás 15 százalékát, a katasztrofális kiadásokkal sújtott háztartások aránya is alacsonyabb. Magyarországon az out-of-pocket kiadások ennél a mértéknél lényegesen magasabbak: 2014-ben az összes egészségügyi kiadás 28,3 százalékát tették ki.

2011-ben a szegény családok 19,89 százalékát terhelte valamilyen extrém egészségügyi kiadás, ehhez képest a katasztrofális egészségügyi kiadások aránya tovább nőtt, és 2014-re tízből már több mint két családot (21,58 százalék) érintett valamilyen extra költséggel járó egészségügyi kiadás.


A katasztrofális egészségügyi kiadásokat elszenvedő háztartások részaránya Budapesten a legalacsonyabb: 11,74 százalék, szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalható maximális értékkel, Kelet-Magyaroszágon tízből valamivel több mint három családnak (33,53 százalék) okozott anyagi nehézséget a család valamely tagjának a gyógyíttatása.

2014-ben a háztartások 13,62 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Azoknak a háztartásoknak a részaránya, amelyeknek nem volt közvetlen egészségügyi kiadásuk, a nem szegény háztartások esetében 12,05 százalék, míg a szegény háztartások esetében 25,25 százalék. Tehát a szegény háztartásoknak több mint kétszer akkora hányada nem vett igénybe közvetlen kiadással járó egészségügyi szolgáltatást, mint a nem szegény háztartások. Ez a különbség arról tanúskodik, hogy a közvetlen egészségügyi kiadások visszatarthatják a szegény háztartásokat a szolgáltatások igénybevételétől – írja a jelentés.

A lakosság egészségügyi kiadásokkal szembeni pénzügyi védelmét a kiterjedt társadalombiztosítási rendszer hivatott szavatolni. Hazánkban az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt és 2014-re elérte a 28,3 százalékot a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásainak összes egészségügyi kiadáson belüli aránya. A katasztrofálisnak minősíthető egészségügyi kiadás különösen az alsó két jövedelmi ötödben okoz nehézséget a családoknak – írja a jelentés.
(vg.hu)

Bal-Rad komm: “…A lakosság egészségügyi kiadásokkal szembeni pénzügyi védelmét a kiterjedt társadalombiztosítási rendszer hivatott szavatolni…”

-Az a TB-rendszer, amely ezer sebből vérzik. Amelyben az összlakosság legalább tíz százaléka NEM JOGOSULT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA, mert nem képes fizetni az egészségbiztosítási járulékot. Jövedelem híján!

Ez a tíz százalék választhat: megfagy, éhen döglik, vagy ragályban pusztul el. Hiszen ha eszik, akkor megfagy és ragály. Ha fűt télen, akkor éh-vagy döghalál. Ha járulékot fizet, választhatja évszaktól függően a fagy-vagy éhhalált. “Ínyencek” télen mindkettőt.

Ám ha “halmozni akarja az élvezeteket” valaki, akkor késő ősszel megnáthásodik és TALÁN bekerül valamelyik híres közispotályba.

Jó eséllyel Karácsonyra elmúlnak a földi létből fakadó keservei! Persze ha hátrahagy néhány rokont…!

De hát az már legyen a hozzátartozók gondja!

Különben is! Már eléggé “kifinomodott” a szociális temetéseről rendelkező törvény! Már csak meg kell szavazni.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Vészkolompolnak az orvosok

Besokalltak a magyar orvosok: józanító közleményt adtak ki a pénzhiányról

Az egészségügyről szóló nyilatkozatot készített a Magyar Orvosi Kamara.

Az egészségügy helyzetéről szóló nyilatkozatot készített a Magyar Orvosi Kamara, ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar lakosság egészségi állapota évtizedek óta kritikus helyzetben van, egyúttal intézkedéseket sürget.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az elkészült dokumentum egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Magyarországéhoz hasonló körülmények között működő országokban már régen nem mutatható ki semmiféle közvetlen összefüggés a GDP nagysága és az egészségügy finanszírozására fordított hányada között.

Utóbbi mértéke kizárólag politikai döntésen alapul, ennek következtében tehát egy ország költségvetése morális dokumentum is – olvasható az anyagban. A deklarációban – amelyet eljuttattak az állami, kormányzati, egyházi, érdekképviseleti vezetőkhöz – egyebek között az áll, hogy a magyar lakosság egészségi állapota évtizedek óta kritikus helyzetben van.

Az egészségügyi ellátórendszer működése és biztonsága a hatalmas tőkeberuházások ellenére sem javul, dolgozói túlterheltsége, az elégtelen bérek miatti elvándorlása már a betegek és a lakosság által is érezhetően romlik.

A dokumentum az állapotromlás okaként nevezi meg, hogy súlyosan elégtelenek a biztonságos működéshez szükséges források, kiszámíthatatlan a működési források biztosítása és az a pénzhiány, amelyet “már nem lehet az ország gazdasági helyzetére fogni”. Az orvoskamara szerint alapvető változásra van szükség, ezért fordul a szervezet a döntéshozókhoz.
(femina)

Bal-Rad komm: Az utolsó két mondatban-amely szerintünk ellentmondásokkal van tele-minden benne van.

De vajon mire gondol a MOK? – amikor azt írja hogy: “…súlyosan elégtelenek a biztonságos működéshez szükséges források, kiszámíthatatlan a működési források biztosítása és az a pénzhiány…”

-Nyilvánvaló, hogy SAJÁT – ÖNÁLLÓ – GAZDASÁG HIÁNYÁBAN (amit szétloptak, elsikkasztottak) a közegészségügy megfelelő színvonalon való finanszírozása nem lehetséges! A júdáspénz viszont az “ágazat” csicsázására fordítható, de nem a működtetésre!

NETÁN ATTA GONDOL A MOK, HOGY MÉG AZT A KEVÉSKE MŰKÖDÉSI FORRÁST IS MEGLOPJÁK?

Mert ha ez megfordulna a jelentés íróinak a fejében, akkor egy srófra jár az agyunk!

De mit remél a MOK, amikor azt írják, hogy “…alapvető változásra van szükség, ezért fordul a szervezet a döntéshozókhoz…”

-Szerintünk is alapvető változásra van szükség! ALAPVETŐ TÁRSADALMI VÁLTOZÁSRA! Bár ezt elvárni “EZEKTÓL” a döntéshozóktól…! Meg különben sem hisszük, hogy a MOK “olyan” változásra gondol, amire mi!

Márpedig “ARRA” van szükség! Az élettapasztalat azt mutatja, hogy “AZ” bevált! “EZ”-ami 28. éve van!-NEM VÁLT BE!

VISSZA-RENDSZERVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG! SZOCIALIZMUSRA VAN SZÜKSÉG!

Ám ha EZ MÁR HOLNAP MEGTÖRTÉNNE, akkor is…! Túl nagy az okozott kár! De akkor is! Mielőbb neki kell fogni, vagy különben MINDEN JÓVÁTETHETETLENÜL ELVÉSZ!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Keserű jelen!-és nosztalgia

Drámai kép a “magyar” egészségügyről

Több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon. Bár a lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de óriásiak a regionális és az iskolázottsággal összefüggő különbségek és több területen nő az uniós tagállamoktól való lemaradás.

A magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés – összegez az értékelés.

A javulás ellenére nőtt a lemaradásunk az EU-28 átlagától több kiemelkedő, súlyos terhet jelentő halálokban, közte a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén. Növekszik az uniós átlagtól való lemaradás mindkét nemnél a légzőrendszer betegségei, valamint a mentális és a viselkedészavarok miatt bekövetkező halálozásban – írja a Napi.hu az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával megszületett anyagból.

A halálozásért elsősorban a keringési rendszer betegségei, illetve a daganatos megbetegedések a felelősek, a 65 évesnél fiatalabbak halálának leggyakoribb oka valamilyen rosszindulatú daganatos betegség. Az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozásban hazánk az EU-28-as listán a huszonhatodik, a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban az utolsó helyen áll, azaz a legrosszabb adatokat produkálja.

Jelentősek a regionális különbségek a várható élettartamban és az egészségesen várható élettartamban egyaránt. Utóbbit illetően a férfiaknál közel 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.

2014-ben egy jobb ellátórendszerrel, azaz időben és megfelelő ellátással a halálozások 14, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék életét lehetett volna elkerülni, a több mint 32 ezer haláleset egy kisvárosnyi lakosnak felel meg. A 65 évesnél fiatalabbak körében minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal – állapítja meg az értékelés. E számokkal Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt produkálta az EU-28 tagországának rangsorában 2013-ban.

A várható élettartamot illetően az EU-28 tagállamának rangsorában a magyar férfiak a huszonnegyedik, a nők a huszonhatodik helyen álltak 2014-ben, amikor a magyar férfiak születéskor várható élettartama 72,3 év, a nőké pedig 79,4 év volt.
(vg.hu)

Bal-Rad komm: Nyilván a “természetes okokat” illetően ki így-ki úgy láthatja a dolgokat.

Az mindenképpen AZ EGYIK döntő tényező, hogy “…a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés…”

-EZ PEDIG OKOZAT! HISZEN NEM MINDIG VOLT EZ ÍGY! MERT A SZOCIALIZMUSBAN BEZZEG…!

És folytathatnánk!

Döbrögisztán közegészségügye, ellátórendszere romokban! Mert finanszírozhatatlan!
NINCS MIBŐL FEDEZNI A NORMÁLIS, ELVÁRHATÓ SZINTŰ MŰKÖDÉSÉT!

Saját gazdaság nincs!-az Uniótól visszacsepegtetett júdáspénzre pedig van MÁS jelentkező!

VALAMIKOR-AMIKOR MÉG VOLT ORSZÁGUNK!-A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG-VOLT VILÁGSZÍNVONALÚ, MINDEN MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR SZÁMÁRA ELÉRHETŐ EGÉSZSÉGÜGYÜNK!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Elő hát a füveskönyvekkel, receptekkel

Biztonságos a gyógyszerellátás Magyarországon

Biztosított a gyógyszerellátás, nincs általános gyógyszerhiány Magyarországon – tudatta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint ugyanakkor egyes termékeknél előfordulhat átmeneti hiány, amelynek oka nem magyar, hanem uniós jelenség (gyógyszergyárak összeolvadása), illetve “az indokolatlan gyógyszerfelvásárlás”.

Azt írták, hogy a magyar gyógyszerellátás biztonságát szolgálja az elmúlt években hozott két új jogszabály: az egyik biztosítja, hogy 2013 óta a hazai készletek csak akkor kerülhetnek exportra, ha a gyártók a magyarországi ellátási igényeket már kielégítették, a másik folyamatosan nyomon követhetővé tette a gyógyszerellátási nehézségeket.

Kitértek arra, hogy a karácsony körüli agyhártyagyulladás miatti haláleset következtében irreális mennyiségű felvásárlás következett be, ez a közlemény szerint példa a “pánik” következtében kialakuló gyógyszerhiányra. Akkor tömeges oltások történtek, amelyek emlékeztető oltásai még ma is további felvásárlásokat és hiányt okoznak.

A Demokratikus Koalíció kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a szakemberek szerint ugyan többféle gyógyszer van ma forgalomban, mint tizenöt éve, mégis nagyobb a hiány, mint akkor.

A párt szerint eltűnt egy olyan vérnyomáscsökkentő is, amelyiknek egyáltalán nincs helyettesítője, miközben több tízezer beteg erre a készítményre lett beállítva.

Hozzátették, hogy gond van egy agyhártyagyulladás elleni gyógyszerrel is, amely szintén nem kapható, csak külföldről lehet behozni, olykor több tízezer forintos áron.
(profitline)

Bal-Rad komm: Nyilvánvaló, hogy az ilyen hírek nem éppen alaptalanok, a cáfolataik pedig további-adott esetben csak rémhírek-híreket generálnak.

Azért nem árt, ha a póri népség ismét elkezdi forgatni a füves könyveket, régi recepteket. Fűben-fában orvosság van!

Hamarosan tényként kezelhetjük évtizedes rémálmunkat. Tömegek túrják erdők-mezők földjeit, gyűjtik a gyógyítónak tartott gyökereket, bogyókat, magvakat. Amíg az uraság erdőkerülője, mezőőre közéjük nem durrant! Mondván: MAGÁNBIRTOKOT DÉZSMÁLNAK!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Déltepsi” horror

Dráma a budapesti kórházban: rohamot kapott a kismama, senki sem segített neki

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főbejárata előtt kapott epilepsziás rohamot csütörtökre virradóra egy harminc év körüli, négy hónapos terhes nő. Több mint húsz percig feküdt az utcán, mert hiába kérték, nem küldtek hozzá mentőt, a főbejárat pedig zárva volt – tudta meg lapunk a nő segítségére siető taxisofőrtől. Bozai János szerint hiába volt ott mellettük az intézmény, és hívtak szakszerű segítséget, egy buszvezetőn és egy másik nőn kívül sokáig senkit nem érdekelt a várandós nő sorsa.

A sofőr elmondta, hogy hajnali 1.48-kor érkezett a kórház főbejárata elé, ahol ketten álltak. – Egyikük, egy mosolygós, kedves nő be akart szállni az autóba, de hirtelen elkezdett rángatózni, és összeesett. A taxit egy másik hölgy rendelte, aki szintén ekkor jött ki a sürgősségi osztályról, és azonnal a segítségére sietett. Tudta, hogy a másiknak epilepsziás rohama van. Fogta a fejét, míg én azonnal telefonáltam a mentőknek. A telefonban azonban annyit mondott a diszpécser, vigyázzunk a nő fejére, és menjek be a kórházba segítségért, mert kocsit nem tud küldeni. Közben a kórházból kihajtó mentőből kinézett ugyan egy férfi, de nem állt meg segíteni – fejtette ki lapunknak Bozai János.

A kórház főbejárata zárva volt, nem működött a világítás és a csengő sem. A portás nem reagált semmire, hiába rúgta a taxis az ajtót és dudált. Ezután ismét telefonáltak a mentőknek, a sofőr akkor már indulatosabban közölte, hogy ha nem jön segítség, és az utcán hal meg a nő, azt nem hagyja annyiban. Ennek ellenére ugyanaz a kezelő közölte, hogy nem küld mentőt, menjen a taxis segítségért. A kórháznak a férfi szerint körülbelül 800 méterrel odébb van az éjszaka használható mentőbejárata, de nem tudtak elmenni oda, mert nem hagyhatták ott a várandós nőt.

– A beteget egyik kezemmel lefogtam, a másikkal telefonáltam, miközben a másik hölgy a fejét tartotta. Az akkor érkező éjszakai 123-as busz vezetője megállt, és megkérdezte, hogy tud-e valamit segíteni. Végül vagy ő, vagy a mentő szólt be telefonon a kórház sürgősségi osztályára – idézte fel a történteket Bozai János.

Akkor kinyitották a főkaput, és kijött az osztály egyik ápolója és orvosa is. Nem sokkal korábban egyébként utóbbi bocsátotta el az intézményből a kórház előtt rohamot kapó nőt, aki éppen betegsége miatt ment be az intézménybe.

A férfi beszámolt arról is, hogy a hölgy, aki a magatehetetlen nő fejét tartotta, adott neki a gyermeke szintén epilepsziára kapott gyógyszeréből, ettől jobban lett. Az orvos egyébként később ezt úgy kommentálta: ez probléma lehet, mert tőlük is kapott már egy adag gyógyszert.

Bozai János szerint nemcsak az a baj, hogy milyen állapotok vannak az egészségügyben, hanem az is, hogy a dolgozóknak milyen a betegekhez való hozzáállása. Az eset kapcsán kerestük a mentőszolgálatot, hogy megtudjuk, miért nem küldtek autót a helyszínre, és miért nem állt meg az elhaladó mentőautók egyike sem, de nem reagált.

Kérdésekkel fordultunk a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházhoz is, azt tudakoltuk, hogy miért nem lehet bejutni ilyen súlyos helyzetben, és miért kellett több mint húsz percig a földön feküdnie a nőnek epilepsziás rohammal, mire végül kijött segíteni az ügyeletes orvos. Kérdéseinkre lapzártáig nem érkezett válasz.
(mno)

Bal-Rad komm: Hihetetlen! “…A kórház főbejárata zárva volt, nem működött a világítás és a csengő sem. A portás nem reagált semmire, hiába rúgta a taxis az ajtót és dudált…”

Egyébként a szóban forgó közispotályt a népnyelv csak “déltepsi” néven emlegeti!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Mi mindenre jó ez a Facebook!

Egyedül hagyták a sürgősségin, a Facebookon kért segítséget a kétségbeesett szakorvosjelölt

Egy zárt csoportban, a közösségi hálón kért a minap segítséget egy soproni szakorvosjelölt. A Facebookon közzétett kétségbeesett hangú leveléből kiderül, urológusjelöltként, felügyelet nélkül kellene ügyelnie a sürgősségin.

Történetével nagyon nincs egyedül. Rezidensek sora kerül hasonló helyzetbe, nem egyszer már bíróságon is felelniük kellett, mert tudásukat meghaladó feladatot bíztak rájuk, és hibáztak.

„A segítségeteket szeretném kérni. Urológus szakorvosjelölt vagyok, írásbeli szakvizsga után és szóbeli előtt. A kórházunk sürgősségi osztályán fennálló humánerőforrás-hiányt más osztály és szakma rezidenseinek, szakorvosjelöltjeinek teljes(!) műszakba való bevonásával oldotta meg és kívánja a későbbiekben is megoldani. De itt még mindig nincs vége…

Nem elég, hogy teljes műszak mellett a saját osztályunk engem nem lát, illetve én sem a szakmámat, hanem éjszakai műszakban teljesen egyedül, szakmai felügyelet nélkül, (nincs műszakvezető, nincs sürgősségis orvos sem, tehát rajtam kívül zéró orvos) kell nekem, egy urológusnak az egykapus sürgősségi osztályt ellátnom.

Bármilyen konstruktív hozzászólásnak tudnék örülni. Segítségeteket előre is köszönöm” – szól az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoportban közzétett levél.

A fiatal lányt elárasztották tanácsokkal, megoldási javaslatokkal, sőt, a hozzászólásokból kiderül az is, hogy ezzel a problémával enyhén szólva nincs egyedül. Ami vele történt, mára már bevett gyakorlatnak számít. Újdonság csak annyi van benne: először fordult elő, hogy egy szakorvosjelölt nyilvánosan segítséget kér.

„Rendszeres probléma, hogy rezidensek nem a szakmai kompetenciájuknak megfelelő felelősségű munkakört kell, hogy ellássanak. Szinte mindenhol olyanok dolgoznak a sürgősségi osztályokon, akiknek nem lenne szabad, nincs olyan hely szinte az országban, ahol biztosítani tudnák az előírt feltételeket” – ezt Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete elnökének mondja. „ Az utóbbi időben a sürgősségi osztályok orvoshiányát próbálják rezidensekkel feltölteni, ezzel hátráltatva a választott szakmájukban a fejlődést, és nem utolsó sorban ezzel veszélyeztetik a betegbiztonságot és a rezidens karrierjét, mert, ha baj van, senki nem áll ki mellette. Ügyeletre leggyakrabban rezidenseket osztanak be, pedig egy rutintalan, sok esetben bizonytalan, fáradt és feszült kezdő nyilván senkinek sem életbiztosítás. A legaggasztóbb, amikor a kezdő ambuláns rendeléseket is ellát, ott ugyanis ő – akár egy-két hónapnyi munka után – dönt arról, kell-e a kórházi vizsgálat, vagy néhány jó tanáccsal hazaengedheti a beteget. Minden szakterület képzési terve tartalmaz sürgősségi blokkot. A probléma ott kezdődik, amikor ezt követően a munkáltatók szó szerint kényszerítik a rezidenseket a sürgősségi osztályra úgy, hogy az adott osztály nem felel meg a szakmai irányelveknek, magyarul nincs meg a megfelelő számú és szakképzettségű kolléga a biztonságos működéshez” – teszi hozzá az elnök.

A rezidens szövetség korábbi felmérései szerint mindenütt gyakorlat, hogy a rezidensek sok, ráadásul felkészültségüket, tapasztalataikat meghaladó feladatot kapnak. Nem ritka, hogy napi 12 órát dolgoznak, szinte általános, hogy havi 6-7 ügyeletet kell vállalniuk, ebből hármat hétvégén. Sok esetben fizikai képtelenség a felügyelet, ha például 150 ágyas osztályon összesen egy orvos és egy rezidens ügyel.

Az egyik kórházban egy neurológus és egy reumatológus egyszerűen megtagadta az utasítást, amikor le akarták küldeni őket a sürgősségire ügyelni. Az eset hatalmas botrányhoz vezetett. Egy másik intézmény reumatológusa most a bírságon felel azért, mert nem tagadta meg a felkérést, viszont a kompetenciáját meghaladó ellátás tragédiába torkollott. A bíró pedig csak azt kérdezte: miért vállalta, ha tudta, hogy nem az ő területe.

De több olyan eset is került már a bíróság elé, amikor a rezidens a kompetenciáját, gyakorlatát meghaladó feladatot kapott és hibázott. Emiatt pedig a törvény előtt kellett felelnie.

Az intézmények persze kutyaszorítóban vannak: havonta újítják meg működési engedélyüket és kapnak rendre – persze csak ideiglenes – jóváhagyást a nyilvánvalóan szabálytalan feltételekre.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnöke szerint sem elfogadható, hogy mondjuk egy urológus szakorvosjelöltet a sürgősségire küldjenek ügyelni mindenféle szakmai felügyelet nélkül. „A szabályozás egyértelmű: sürgősségin fiatal egyedül nem lehet. Ugyanakkor a rezidensi időszak nem homogén, azért egy 4-5 éves intervallumról beszélünk, amely során azért változik a szakorvos jelölt tudása, tapasztalata. Ahogy a képzés is afelé halad, hogy minél nagyobb kompetenciát szerezzenek már az egyetemi évek alatt is. Egyszerűen szükségszerű alkalmazkodni a körülményekhez, nincs olyan szakma a világon, ahol lényegében 11 évig tart, míg egy szakember önálló munkát végezhet” – magyarázza a kórházszövetségi vezető. „A súlyos orvoshiánnyal terhelt mai időkben muszáj igazodni, alkalmazkodni az adott feltételekhez. Fontos, hogy már az egyetemi évek alatt, majd a rezidensi időszakban is mind inkább kerüljön a fiatal döntési helyzetekbe, folyamatosan nőjön a kompetenciája és nem szabad túlvédeni őket, hermetikusan elzárni a napi, nagyon is felelősségteljes gyakorlattól.”
(168ora)

Bal-Rad komm: “…A súlyos orvoshiánnyal terhelt mai időkben muszáj igazodni, alkalmazkodni az adott feltételekhez…Egyszerűen szükségszerű alkalmazkodni a körülményekhez…”

-Mondja ezt a kórházszövetségi alelnök.

Döbrögisztán közegészségügyének helyzete nagyjából ismert mindenki előtt. Katasztrofális. Az okokkal is tisztában vagyunk. Kevés az orvos, kevés az ápolószemélyzet. Voltak-vannak, de elmentek/elmennek. Általános a vélekedés: a pénzhiány az oka. Az alacsony fizetések, aminek a többszörösét keresik meg Nyugaton az ITT KÉPZETT (és jól képzett) egészségügyisek. A közegészségügy-amelynek finanszírozása/működtetése állami feladat-forráshiánnyal küzd. Pontosabban az állam-mint finanszírozó-küzd forráshiánnyal.

Ennek az okait szinte mindenki tudja!-csak szinte senki sem hajlandó kimondani: NINCS MEG A FORRÁSOKAT ELŐTEREMTŐ GAZDASÁGI HÁTTÉR! Már jó 27 éve!

Van egy rossz hírünk: EZUTÁN SEM LESZ MEG! A helyzet csak tovább fog súlyosbodni! (Más téren is!-nem csak a közegészségügyben.)

Hogy miért?

Talán az alábbi szövegrészből kiderülhet. Döbrögi tegnap Hódmezővásárhelyen “osztogatott”!

“…A Szeged és Hódmezővásárhely között tervezett „tram-train” vasútvonal kapcsán kijelentette: szükség van a beruházásra, de azt észszerű áron kell megvalósítani és a vonalat meg kellene hosszabbítani Szabadkáig.

A program keretében feldolgozóipari kapacitások kiépítését is támogatja a kormány, ennek érdekében fejlesztik a város ipari parkját, száz hektárral bővítve a területet. A tervek között szerepel egy nagyméretű állami naperőműpark létrehozása és Hódmezővásárhely bekapcsolása az „agrár-felsőoktatás vérkeringésébe”. A városban új könyvtár és tudásközpont is épül négymilliárd forintból, és ugyanekkora összegből újítják fel a Bethlen Gábor Református Kollégiumot, valamint a Németh László Általános Iskolát és Gimnáziumot. Megállapodás született a szakképzési intézmények korszerűsítéséről és egy eddig még Magyarországon nem próbált épületátalakításról. Az országban elsőként Hódmezővásárhelyen történhet meg egy tízemeletes ház visszabontása, ha erről a lakókkal meg tudnak állapodni – közölte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy kellő fogadókészség után az programmá válhat. A miniszterelnök elmondta: megállapodás született egy 117 kilométer hosszú külterületi kerékpárút megépítéséről, valamint a Zrínyi Miklós Laktanya infrastrukturális fejlesztéséről és egy új honvéd-középiskola és kollégium létesítéséről.

A miniszterelnök a Modern Városok program összefoglalásaként kijelentette: a megállapodások alapját az adósságkonszolidáció teremtette meg, amelynek keretében összesen 1369 milliárd forint adósságot vállalt át az állam a településektől. A huszonhárom várossal 3400 milliárd forintnyi fejlesztési forrásról kötöttek megállapodást, amit a kormányfő történelmi léptékűnek nevezett…”

-Modern Városok. Adósságátvállalás 1369 milliárdra, 3400 milliárd csicsázásra. A fölsoroltak szerint összesen 4769 milliárd.

Gazdaságmegteremtésre-amelynek a működési nyereségéből lehetne finanszírozni a kötelező állami feladatokat, pl. a közegészségügyet-a felsorolásban nincs szó.

Azt már csak halkan és félve kérdezzük-mert a hordatákolmányt nem ismerjük-“alkotmányosan” elő van-e írva a közegészségügy állam által való, kötelezően előírt működtetése?

Azt tudjuk, hogy EZ A KÖTELEZETTSÉG VALAMIKOR EZ AZ ORSZÁG ALKOTMÁNYÁBAN VOLT RÖGZÍTVE!

Persze AKKOR MÉG volt ország! SAJÁT GAZDASÁGGAL, meg egyéb “tartozékaival”!

Idézet a Magyar Népköztársaság Alkotmányából:

“45. §

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.

(2) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelő erőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerő-gazdálkodással valósítja meg.

46. §

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát.

(2) E jogot a Magyar Népköztársaság a törvényes munkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdülésének megszervezése útján valósítja meg.

47. §

(1) A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét, és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén.

(2) A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget széles körű társadalombiztosítással és az orvosi ellátás megszervezésével valósítja meg.”

-Igaz, AKKORIBAN “kommunista diktatúra” tombolt a MAGYAR Népköztársaságban.
-Igaz, AKKORIBAN 10,5 millió állampolgára volt a MAGYAR Népköztársaságnak. (Ma pedig?)

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Lézerjani beismerte…

A kormány elismerte: nem tudja megakadályozni a kórházak eladósodását

Több pénzt kellene adni az egészségügyi intézményeknek.

A kórházak adóssága 23 milliárd forintra nőtt idén március végéig, úgy, hogy tavaly év végén 45 milliárd forintot kaptak konszolidációra az államtól. Ez minden évben így zajlik, ezért megkérdezük Lázár Jánost a mai Kormányinfón, hogy mit tud tenni a kormány az eladósodás megállítása érdekében.

Vagy ez egy ördögi kör, amiből nem lehet kitörni? – kérdeztük a Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki helyeslően bólogatott: igen, ez az. Majd elmondta, amit e tárgyban félévente el szokott mondani: vannak kórházak, amelyek rendre adósságot termelnek, és el kell gondolkozni azon, hogy nem a finanszírozásukkal van-e baj. Tehét a kormány szerint nem a gazdálkodással lehet gond – bár a kórházak menedzsmentjének felelősségét is érdemes Lázár szerint megvizsgálni -, hanem be kell látni, hogy egyes intézmények alulfinanszírozottak: egyszerűen nem tudnak annyi pénzből kijönni, mint amennyit kapnak.

Ezen azonban eddig nem változtatott a kormány. A tehetetlenség beismerése nem jó hír a pénzükre harminc, hatvan vagy még régebben váró beszállítóknak. A miniszter szavai azt jelzik, hogy az egészségügy finanszírozásának anomáliáit nem tudja orvosolni kormány, késlekedik a korrekciót jelentő intézkedések meghozatalával.
(mfor)

Bal-Rad komm: “…egyes intézmények alulfinanszírozottak: egyszerűen nem tudnak annyi pénzből kijönni, mint amennyit kapnak…”

-De hát miből lehetne finanszírozni Döbrögisztán közegészségügyi intézményeit?

NINCS GAZDASÁGI HÁTTÉR!

Qrmányunk vlaszthatna, hogy a Jó Lőrinc Koma meg az Új Nemmzetthy Elyth, vagy a közegészségügy?

DE NEM VÁLASZTHAT! Az uniós júdáspénzek NEM FORDÍTHATÓK egészségügyre, oktatásra, honvédelemre-és egy csomó hasonló dologra-hanem CSAK LÁTVÁNYOSKODÁSRA! Üveghidat, űrmúzeumot miegyebeket lehet belőlük építtetni, egy rakás pénzt el is lehet belőlük lopni!-de ami kellene egy ország normális működéséhez!-arra nem fordítható.

ÖNÁLLÓ GAZDASÁG MEGTEREMTÉSÉRE PEDIG VÉGKÉPP NEM!

Még csak az hiányozna! Konkurenciát a gyarmattartóknak? Hát azért lett fölszámolva a MAGYAR GAZDASÁG, hogy még az önállóság gondolatát is elűzzék!

Bizony lassan körbeérünk! Ha már a hétre rendelt Lézershow-n elismeri Rókamosolyú hogy gondok vannak!-közel a vég. Persze nem “NEKIK”! (Vagy legalábbis ŐK ebben bíznak!)

Mindenestre Lézerjanink mosolya vérfagyasztó! Vajon mire gondolhatott?

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Félnapos túlélőtúra

12 órát váratták a szívbeteg Pétert a budapesti kórházban

Összesen tizenkét órán át várattak az egyik fővárosi kórházban egy többször operált szívbeteg férfit, akit rosszullét miatt utalt be háziorvosa. Kiss Péter (56) délelőtt 11 óra 15 perckor érkezett, és éjjel negyed 12 is elmúlt, mire távozhatott. Az idő nagy részét folyosón ücsörgéssel töltötte.

– Negyed háromkor hívtak be először, de a hölgy csak annyit mondott, hogy most nem tud velem foglalkozni, mert nincs orvos a közelben. Aztán kiküldött. Fél 5-kor hívtak be megint, akkor EKG-t csináltak, vért vettek, majd elküldtek röntgenre. Ott épp takarítás volt, megint várni kellett – kezdett a történetbe Péter.

Egy óra múlva megint vérvételre szólították. Teltek az órák, Kiss Péter csak várt türelmesen. Éjjel 11-kor szólt neki egy fiatal doktornő, hogy negyedóra, és megkapja a zárójelentést.

– A kórházból kilépve az órám 23 óra 23 percet mutatott. Több mint 12 órát töltöttem el odabent úgy, hogy nem tudtam, nagy-e a baj, megoperálnak-e, vagy ezúttal megúszom. Szívbeteg vagyok, egyszer már újraindították a szívem, aztán katéteres beavatkozáson estem át. Ezért ijedtem meg, amikor újra megéreztem a szorítást a szívem környékén – tette hozzá Kiss Péter.

– Anginás rosszullét – így nevezte Cserni István háziorvos betegének panaszát. – Fontos volt eldönteni, hogy történt-e akut elzáródás, szíveredetűek-e a tünetek.

A kardiológus szerint nagyon fontos az időfaktor:

– Szívinfarktus esetén nagyon fontos, hogy minél előbb orvoshoz kerüljön a beteg, mert ettől függhet, hogy mennyi szívizmot lehet megmenteni az elhalástól. A tünetek és a beteg vizsgálata alapján eldönthető, volt-e alapja az aggodalomnak. A sürgősségi osztályokon az így kialakított fontossági sorrendben hívják be a betegeket – tájékoztatott dr. Fülöp Péter kardiológus szakorvos.

Megkeresésünkre a szóban forgó kórház közölte, hogy a beteg saját lábán érkezett a sürgősségi osztályra, felmérték az állapotát, az eredmények nem igazolták a beutalóban szereplő diagnózist. Hozzátették, hogy a kórház az ország és a főváros egyik legnagyobb sürgősségi ellátóhelye, és meglehetősen túlterheltek.

16 ezer infarktus évente

Évente több mint 16 ezren kapnak infarktust Magyarországon. Nem minden infarktus jár halállal, de hazánkban még mindig kétszer annyi a szívbaj miatti halálesetek száma, mint az Európai Unió legtöbb országában. A legnagyobb rizikó, hogy rövid idő alatt jelentősen károsodik a szívizom.
(blikk)

Bal-Rad komm: “…a kórház az ország és a főváros egyik legnagyobb sürgősségi ellátóhelye, és meglehetősen túlterheltek… de a hölgy csak annyit mondott, hogy most nem tud velem foglalkozni, mert nincs orvos a közelben…”

-A paciens SAJÁT LÁBÁN ÉRKEZETT 56 éves létére a kórházba. A túlélőtúra első szakaszát tehát sikerrel teljesítette.

A paciens 12 óra elteltével ÉJJEL-SZINTÉN A SAJÁT LÁBÁN-elhagyhatta a kórházat. A túlélőtúra egészét teljesítette. Nem kapott idegrohamot sem közben.

Bebizonyította: 56 éves, és szívós mint a macska!

EZ PEDIG A KORÁBBI SZÍVMŰTÉTEINEK SIKERESSÉGÉT-ERGO: DÖBRÖGISZTÁN KÖZEGÉSZSÉGÜGYÉNEK HATÉKONYSÁGÁT BIZONYÍTJA!

Mi itt a baj?