Kétnaponta fagyhalál

Március közepéig 192-en fagytak meg

Magyarországon 192-en szenvedtek fagyhalált március közepéig tavaly ősz óta. Héttel többen, mint február végéig – tudatta szombaton a Magyar Szociális Fórum (MSZF).

Értesüléseire hivatkozva az emberjogi szervezet megírta, hogy az áldozatok többsége a szabad ég alatt, illetve kórházba szállítása közben vagy bekerülése után hunyt el, kisebbik részük pedig fűtetlen lakásokban. Arányuk megközelítőleg 54:46.

Az MSZF szerint csökkent a fagyhalálesetek száma a múlt télen (2016-2017 telén) tapasztalthoz képest. Egy évvel ezelőtt 203-an hűltek ki végzetesen. A veszteség mérséklődése az enyhébb időjárásnak tulajdonítható, kevésbé az állam fokozottabb törődésének – állapította meg a Szociális Fórum.

Az állam továbbra sem gördít akadályt a kilakoltatások útjába, (tavaly több mint 10 ezer embert lakoltattak ki egyetlen otthonából), továbbra sem juttatja fedélhez a kilakoltatott családokat, hozzásegítve őket olcsón elérhető szociális bérlakásokhoz, és nem számolja fel a nyomort, melynek következtében tömegeknek kell arról dönteniük, hogy egyenek-e vagy fűtsenek. Ennek következtében hűlnek ki végzetesen magukra hagyott emberek saját fűtetlen otthonukban. Az évről-évre ismétlődő tömeges fagyhalál társadalmi oka a több millió embert sújtó fizetésképtelenség – értékelték az állapotokat.
(mszf)

Bal-Rad komm: Február végéhez képest újabb hét fagyhalál. Kétnaponta egy újabb fagyhalott! (És bizony igaza vam a Magyar Szociális Fórumnak: EGY ENYHE TÉLEN! (Persze még a jelenlegiidőjárás “javíthat” a mérlegen. “Lehet bizalmunk” legalább a kétszáz fagyhalottra!

– Igen! “…Az évről-évre ismétlődő tömeges fagyhalál társadalmi oka a több millió embert sújtó fizetésképtelenség…”

– Otthonvesztés, munkanélküliség, nyomor! Nem nevelnek szép testet!

Az állam pedig?

Hát azt SZOLGÁLJUK! Végelgyengülésig, fagyhalálig, döghalálig, éhhalálig! Ez a dolgunk. Ezért vagyunk. ERRE PREDESZTINÁLTATTUNK! Elvégre kapitalizmus van!

Talán ha ISMÉT LENNE országunk… – valódi népképviselettel!

De addig…!

Marad a remény. Hamarosan tán tényleg itt a tavasz! A következő télig – ha megérjük – legalább a fagyhalál nem fenyeget.

Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!

Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt ideideide vagy ide kattintva megnézheti!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Beérett a bürök!

ÚJ SZEREPLŐK RÚGTÁK BE MUNKAERŐPIAC AJTAJÁT

Súlyos problémákkal kell szembenéznie a feldolgozóipari cégeknek. Tömegesen jelentek meg új, kvalifikálatlan munkavállalók a munkaerőpiacon, akik új problémákat hoztak magukkal: mindennapossá váltak a munkahelyi érdekkonfliktusok, a lopások, az agresszió. A helyzet felkészületlenül érte a vállalatokat, azonnali megoldásra van szükség.

A munkaerőpiac földcsuszamlásszerű változáson megy át. Januárban történelmi csúcsra emelkedett a munkaerőhiány, a feldolgozóipari cégek 88%-a küzdött a problémával – míg egy évvel korábban 75%. A vállalatok már betanított dolgozót sem találnak.

Eközben a Kormány „segély helyett munka” elvére épülő foglalkoztatáspolitikájának hatására új munkavállalói csoport lépett a munkaerőpiacra. A munkaerőpiaci vákuum felszippantotta az újonnan érkező tömeget – azonban hamar kiderült, hogy az új belépők eddig nem látott nehézségeket hoztak magukkal – hívja fel a figyelmet Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértő, a HR-Evolution ügyvezetője.

Megoldás helyett feszültségforrás

Az új dolgozók nagy része képzetlen, nincs munkatapasztalatuk, nem ismerik az alapvető munkahelyi normákat. Sokuknál már a feladatok értelmezése is kihívást jelent, olyan alapvető készségek is hiányoznak, mint az olvasás vagy az írás. Ilyen munkavállalókra pedig nem lehet egy balesetveszélyes gép kezelését rábízni, vagyis csökken a vállalat produktivitása. Azonban ez csak az egyik probléma.

A munkához szükséges alapvető képességek hiánya mellett sokan bizonytalan családi háttérből érkeznek, hitelekkel küzdenek, instabil pszichés állapotban járnak be dolgozni. A lopások, az agresszió és a tettlegességig fajuló konfliktusok mára mindennapossá váltak egy-egy vállalat életében.

Kritikus munkahelyi hangulat

Fizikai dolgozókkal folytatott fókuszcsoportos beszélgetések alapján egyértelműen látszik, hogy a régóta egy adott vállalatnál dolgozók nehezen viselik az új, képzetlen munkaerő megjelenését. A kulturális normakülönbségek miatti feszültségek mellett erkölcsi és anyagi érdekkonfliktusok jelentkeznek – mondta a szakértő.

Ha például a teljesítményt csoportszinten jutalmazza a vállalat, akkor szinte borítékolható a konfliktus, akár tettlegességig fajuló viták kerekedhetnek abból, hogy az előírt számok megvalósulása érdekében a régi dolgozók többet dolgoznak, mint az újak. Folyamatosan gyengül a régi munkavállalók lojalitása – mert sokan úgy érzik, hogy „bárkit felvesznek, akinek két keze és két lába van” – ami végső soron a fluktuáció megugrásához vezet.

„Ennek a helyzetnek a kezelésére egyetlen vállalat sincs felkészülve! A változás hatalmas feszültséget okoz a vállalat vezetőinek és a HR-nek. Egy személyben kell munkáltatói, nevelői, pszichológusi és jogász szerepben fellépniük, az egyébként is bokros napi teendők mellett” – hívja fel a figyelmet Csikós-Nagy Katalin.

Van ahol a HR vezető a napi munkája mellett a mindennapossá vált lopások felderítését is végzi – nyomoz, jogi lépéseket tesz, konfliktusokat kezel. Közben a műszakvezetők arról panaszkodnak, hogy az új belépők kezelése messze meghaladja a vezetői képességeiket.

Azonnali megoldások kellenek

A gyártó vállalatoknak fel kell ismerni és mielőbb kezelni kell a problémát. Csikós-Nagy Katalin szerint a legfontosabb feladat a középvezetők képzése. Véleménye szerint a vezetői készségek célzott fejlesztésére, konfliktuskezelési, motivációs ismeretekre van szükség. Éreztetni kell velük, hogy nincsenek egyedül ebben a helyzetben, ezzel a felelősséggel, képzéssel, vezetői eszközökkel, tudással támogatjuk munkájukat.

Emellett fontos a beillesztési program újratervezése, tanácsolja Csikós-Nagy Katalin. Ennek első lépésként át kell adni a vállalati kultúrát, normáit és a feladatokhoz szükséges alapvető ismereteket – ne feltételezzük, hogy mindezt tudják. A kétirányú kommunikáció itt is nélkülözhetetlen. A munkavállalók nyelvén kell rákérdeznünk a benyomásaira, érzéseire és reagálnunk is kell rá.

Ha egy új dolgozó, minden szükséges támogatás ellenére sem képes elsajátítani a munkahelyi normákat és a legegyszerűbb feladatokat sem tudja ellátni, végül merni kell nemet mondani és meg kell válni tőle.

A beillesztési folyamatban kiemelt szerep jut a régi dolgozóknak, ugyanis ők azok, akik az új, képzetlen munkavállalók beillesztésében kulcsszerepet játszanak. Már csak ezért is roppant fontos a régi dolgozók – anyagi és erkölcsi – megbecsülése. Éreztetni kell a régi dolgozókkal, hogy kulcsfontosságúak a vállalat számára.

A szakértő szerint ugyanakkor előbb vagy utóbb elkerülhetetlenné válik, hogy a vállalatoknak felelősséget kell vállalni a hátrányos helyzetű munkavállalók felzárkóztatásában, képzési lehetőségeket kell biztosítani, valamint támogatást adni a magánéleti nehézségek megoldásában. Szerencsére egyre több a pozitív példa. Van olyan gyártó vállalat, ahol például a dolgozók hitelének rendezésében nyújtanak segítséget.
(gazdasagportal)

Bal-Rad komm: Az okok őszinte és nyílt föltárása nélkül nincs megoldás. Ha viszont kimondják ILLETÉKESEK az okokat, az fölér egy bűnbeismerő vallomással: BŰN VOLT A RENDSZERVÁLTÁS!

Az azt követő “gazdaságtalanítás” a rá épített oktatási-szakképzési rendszert is szétverte. Az átgondolatlan és elvtelen szociálpolitika pedig ugyancsak megtette a maga “jótékony hatását”!

Beérett a bürök! Jó keserű!

Magunk vetettük-gondoztuk!

 

Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!

Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt ide vagy ide kattintva megnézheti!

 

 

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

 

Te…! Vár az összeszerelde…

A választások után tömeges leépítés jöhet a közszférában

A Nemzetgazdasági Minisztérium 5 milliárdot költhet létszámleépítések kezelésére.

Létszámleépítések megelőzése és kezelése elnevezésű uniós pályázaton nyert a Nemzetgazdasági Minisztérium nyert meg, ami csoportos létszámleépítést jelenthet a közszsférában. A minisztérium 5 milliárd forint nyert a pályázaton, amit három évig használhat fel – írja a Magyar Nemzet.

Az elnyert 5 milliárd forintot a közszférából elbocsátott dolgozók további segítésére, elhelyezkedésére, továbbképzésére kell elkölteni.

A csoportos létszámleépítés azonban a választások előtt elképzelhetetlen. December elején azonban például Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökének szavai is a leépítésre utaltak, amikor azt mondta, fontos volna, hogy megvalósuljon a közszféra létszámcsökkentése, hiszen a 350 ezer fölösleges állami alkalmazott foglalkoztatása óriási teher a magyar gazdaságnak, ezért a választások után agresszíven fog érvelni a kormánynál a munkavállalók átirányítása mellett. Demján szerint a jelenlegi 160 helyett 20 jó kórház is elég, és csökkentené a felsőoktatásban és a közoktatásban dolgozó pedagógusok számát is.

Képtalálat a következőre: „Kapitalista-kép”

A szakszervezetek azonban keményen tiltakoznak a tervek ellen. „Demján Sándorban ezek szerint egy új köz-, felsőoktatási és egészségügyi, valamint államigazgatási szakértőt tisztelhetünk! Azt, hogy új szakértelmét honnan szerezte, nem tudni, célja azonban nyilvánvaló” – közölte az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés. Majd követelték, hogy Demján Sándor kérjen bocsánatot a megsértett közszféra dolgozóitól. A szervezet szerint éppen elég megaláztatást kell elviselniük ezeknek az embereknek mindennap, nincs szükségük ilyen sértésekre.

2010 óta egyébként nagy mértékben nőtt az állami alkalmazottak száma: 8 éve 319 ezren, ma 472 ezren állnak közalkalmazásában. Ennek ellenére a közszférában is folyamatosan észlelhető a munkaerőhiány, a Belügyminisztérium által működtetett Közigállás.gov.hu oldal szerint jelenleg 2400 közalkalmazotti vagy köztisztviselői állásra lehet pályázni. Ezek közül nagyjából ötszáz tanári állás, több száz orvost is keresnek, sok önkormányzat ügyintézőkben szenved hiányt.
(HVG)

Bal-Rad komm: “…ma 472 ezren állnak közalkalmazásában…” – a döbrögisztáni közel 4,5 milliónyi foglalkoztatott közül. Hogy ez a kb. 10,5 százalékos közalkalmazotti arány sok vagy kevés, nem tudni.

Demján Sakál szerint 350 ezren fölöslegesek közülük. Ott ahol most éppen foglalkoztatva vannak.

Ma már közismert tény, hogy Döbrögisztánban munkaerőhiány miatt szenvednek a munkaadók. Kicsik – multik egyaránt. Ám ha fölfigyelünk arra a körülményre, hogy az EU 5 milliárdot szán arra, hogy a közalkalmazotti létszám le legyen építve, nehéz nem arra gondolni: az összeszeldék meg a multiszolgáltatók profitéhségéből fakadó munkaerő-átterelésről van szó.

Ha a Demján Sakál által elgondolt “állományból” csak százezret terelnek át, és köztük szétdobják az ötmilliárdnyi “cukrot”, átlagban fognak kapni az érintettek 50 ezer forintot! Per fő!

Egy jól menő összeszereldében két munkanap alatt kitermeli profit formájában az újonc! Háromműszakos és folyamatos munkarendben.

Így lészen az “irodatöltelékekből” hasznos biorobotok hada!

TERMÉSZETESEN A “VÁLASZTÁSOK” UTÁN!

RENDSZERÜNK ÉS QRMÁNYUNK így tesz eleget a gyarmattartó elvárásainak! Amely NEM A MUNKAERŐ MEGFELELŐ BÉREZÉSÉVEL teszi magát vonzóvá, hanem KÖTELEZI A QRMÁNYT a biorobot szükségleteik kielégítésére!

A gyarmat helytartói-ügyvivői gárdája – A QRMÁNY – pedig meg kíván felelni az ELVÁRÁSNAK! Biztosítja az igényeket. Olcsó import munkaerővel, és leépítésekkel!

EZ A FELADATA, EZT VÁLLALTA A HONI POLYTHYKAY ELYTH! ÍGY MŰKÖDIK A RENDSZER!

Immáron 28 éve!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Címtévesztettek vagyunk

INKÁBB ELTÜNTETI A QRMÁNY A DEVIZAHITELESEKET ÉS ÉHEZŐ GYEREKEKET AHELYETT, HOGY SEGÍTENÉ ŐKET

Rétvári Bencének is jó napot kívánunk. 2017 van, nyár, iszonytató meleg. Talán ez lehet az oka annak, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára eltévesztette a házszámot.

„Szemben az MSZP vezette kormányokkal, mely a bankokat tömte a szegény családok devizahiteles törlesztőrészleteivel, ez a Kormány mind a devizahiteleket, mind a gyermekéhezést felszámolta” – nagyjából ez volt a lényegi mondanivalója Rétvárinak, amikor arról kérdezték, rendben lévőnek találja-e, hogy Hegedűs Zsuzsa szerint jelentősen sikerült visszaszorítaniuk a gyermekéhezést Magyarországon.

Tekintsünk el attól, hogy 2017 van, és 7 évnyi kormányzás után Rétvári még mindig az „elmúlt nyolc éven” pörög. Ez már unalmas.

Vegyük inkább azt az orbitális túltolást, amit devizahitel- és gyermekéhezés-ügyben mutat be az államtitkár.

Kezdjük az előbbivel. 2017 van és nyár, Rétvári tehát talán már elfelejtette, hogy pont idén januárban (oké, akkor még tél volt) indult el újabb 5 per az Európai Bíróságon, amelyek kizárólag a magyar devizakárosultak ügyeit igyekeznek tisztázni. Vagyis azért olyan nagyon csak nem szűnt meg ez a probléma…

Igaz, Rétvári nem is ezt mondta, hanem azt, hogy a magyar kormány felszámolta a devizahiteleket. Valójában ebben a formában ez sem igaz, hisz az anyag nem veszett el, csak átalakult: a magyar kormány olyan csodafegyverekkel indult a devizahitelesek megsegítésére, mint például a magáncsőd. Ami teljes és totális kudarc volt, alig valaki élt vele, miközben tavaly is emelkedett a hiteltartozások miatt kilakoltatottak száma, idén pedig még rosszabb évre számíthatnak a „rossz adósok”, vagyis várhatóan 2017 őszén még a 2016-osnál is többen fogják elveszíteni tartozás miatt az otthonukat.

Ráadásul tavaly ősszel még attól volt hangos a sajtó, hogy mindannyian jobban jártunk volna, ha a devizahiteles mentőcsomag helyett az EU szabályait alkalmazza a kormány, annál is inkább, mert a magyar devizahiteles-törvények sértik az uniós szabályokat, ugyanis nem kifejezetten a fogyasztók érdekeit védik, hanem éppen hogy korlátozzák az adósokat jogaik érvényesítésében. Maradjunk tehát annyiban, hogy a devizahiteleket nem számolta fel a kormány, csak áttranszformálta egy másik problémává – olyanná, amivel az állampolgároknak kell megküzdeniük, saját erejükből. Ha tudnak.

Forduljunk is rá a gyermekéhezésre. Erről nem is olyan régen hosszasan értekeztünk Hegedűs Zsuzsa kapcsán, aki tényleg minden létező fórumon hangoztatja, hogy a nem is olyan drámai gyermekéhezést sikeresen szorítják vissza a kormány intézkedései. Olyan botorságot azonban még Hegedűs se mondott, hogy rendszerszinten felszámolták a gyermekéhezést (“mert ha kell, lopnak”) – ilyet még a legfejlettebb, tőlünk fényévekre tartó, gazdaságilag szárnyaló országokban sem mer felelőssége teljes tudatában kijelenteni egyetlen politikus sem.

Érdekes dolog ez, és jusson eszünkbe: még mindig 2017 nyara van. Nyár, tehát nincs iskola, nincs bölcsőde és óvoda sem, ilyenkor derül csak igazán ki, hogy mennyire segíti a kormány az éhező gyerekeket. Rétvári emlékeztetett is rá: 620 ezer gyerek kap ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést a bölcsődétől a középiskoláig, erre a nyári szünetben 6,67 milliárd forintot szánnak. Ami két és fél hónapnyi szünettel számolva azt jelenti, hogy kb. 150 forint jut átlagosan minden gyerek napi étkeztetésére. Jól lakik mindenki?

Na de félretéve a matekot: a nyár valóban sokak számára kritikus időszak. Mivel azt a települési önkormányzatok „tudományosan” meghúzott vonalak mentén döntik el, ki jogosult ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre, és bizony sokan az ilyen-olyan pótlékok miatt (amiket éppen rászorultságuk okán kapnak), „véletlenül” jellemzően pár száz forinttal a meghúzott határ fölé esnek, így hiába szorulnának segítségre, valahogy pont kiszorulnak belőle. Nyáron tehát rengetegen kiesnek a támogatott étkeztetési körből – és itt derül ki igazán, hogy a rendszerszintű megoldások helyett a kormány a tünetek elfedésére koncentrál.

Mi is lenne ez? Először is kéne egy hangyányi őszinteség, lelkiismeret és önkritika. Emlékezzünk rá vissza, hogyan szüntette meg a KSH (nyilván nem úri passzióból) a létminimum-számítást, és hogyan nem látunk már évek óta hitelesnek tekinthető, a kormány által is elfogadott, a valóságból építkező adatot arról, hogy hányan élnek mélyszegénységben, szegénységben, vagy az elszegényedés előtti utolsó lépcsőfokon Magyarországon.

Csak hogy lássunk pár adatot is a felszámolt gyermekéhezésről: még a KSH adatai szerint is a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben Magyarországon, a Budapest Intézet felmérése alapján pedig 130 ezer gyereknek kell szembenéznie az állandó nélkülözéssel, közülük nagyjából 50 ezer rendszeresen éhezik.

Ha ezt látnánk, hogy a kormány valóban érdemi változásokkal (például a szociális védőháló megerősítésével, a társadalmi egyenlőtlenségek kompenzálásával, vagy akár a gyermekek rendszerszintű éhezésének tartós, megbízható és előremutató szándékú felszámolásával) próbál javítani a kialakult helyzeten, akkor rendben is lenne, hogy Rétvári Bence jövőidőben a gyermekéhezés valamikori, remélhetőleg mihamarabbi felszámolásáról beszélne.

Így viszont az egész nem más, mint egy könnyed, nyári hazugság. Olyasmi, amit csak úgy, két sorosozás és egy migránsozás közé be lehet illeszteni a sormintába, hogy legyen valami pozitív is, ne csak mindig az az ostoba gyűlölködés.

Csakhogy azzal, hogy a kormány szavak szintjén eltünteti a devizahiteleseket és az éhező gyerekeket, attól azok az emberek még élnek, léteznek, lélegeznek. Unalmas már hallgatni is, ahogy sorra jönnek ezek a semmilyen valóságtartalommal nem bíró győzelmi jelentések, miközben az ablakon kinézve bárki meggyőződhet az ellenkezőjükről. Rétvári Bence szerencséje, hogy nyár van, ilyenkor még a szokásosnál is kevesebben hallják meg a politikusok zagyvaságait. De a tény ettől még tény: ez a kormány, és az összes, papíron huszár döntéshozója érdemi munka helyett álságos kommunikációs trükkökkel igyekszik takargatni szégyenét. Azt, hogy épp azoknak nem segítenek, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
(kettosmerce)

Bal-Rad komm: “…Tekintsünk el attól, hogy 2017 van, és 7 évnyi kormányzás után Rétvári még mindig az „elmúlt nyolc éven” pörög. Ez már unalmas…”

-Bizony unalmas, és siratnivalóan nevetséges! De ne tekintsünk el attól, hogy 2017-et írunk. A rendszerváltás utáni 28. esztendőben olyan dologról beszélünk, ami az “átkozott kommunizmusban” ismeretlen fogalom volt!

GYERMEKÉHEZÉSRŐL, NYOMORRÓL, KILÁTÁSTALANSÁGRÓL, TÖMEGEK TERVSZERŰ KIFOSZTÁSÁRÓL-FÖLDÖNFUTÓVÁ TÉTELÉRŐL! A MAGYAR NÉP KISZOLGÁLTATOTTSÁGÁRÓL, GYARMATI LÉTBE KÉNYSZERŰSÍTÉSÉRŐL!

Rétvári majom hencegését senki nem veszi komolyan! Mint ahogyan az álellenzék álságos jajongását sem a qrmány érzéketlensége miatt!

A KIALAKULT HELYZETÉRT – A BÚNÉRT! – MINDEGYIK POLITIKAI MAFFIABANDA EGYFORMÁN FELELŐS!

A helyzet nem a’ zeemúthétévben, nem a’ zeemúttnyócévben, hanem a rendszerváltás óta eltelt ‘zeemútthuszonhétévben alakult ki! Mert így alakították polgárrhy és nemmzetthy maffiabandáink! Külön és közösen! DE NAGY EGYETÉRTÉSBEN!

A rendszerváltás óta eltelt időszakban mindegyik “…kormány, és az összes, papíron huszár döntéshozója érdemi munka helyett álságos kommunikációs trükkökkel igyekszik takargatni szégyenét…” – ÉS BŰNEIT!

Mi pedig?

Mi pedig ki-ki maffiaszimpátiája szerint tapsol vagy köpköd!

Nem akarjuk tudomásul venni, hogy a kapitalizmus ilyen! Nálunk még ilyenebb! Nem akarjuk tudomásul venni a rendszerbűnt, mert akkor be kellene vallanunk, hogy mi magunk is részesei vagyunk a bűnöket elkövetők népes táborának! Csak éppen túlnyomórészt vesztesei is!

Mi emeltük hatalomba a márkás bűnözőket, és mi tartjuk őket továbbra is hatalmon!

Nézzünk rá az alábbi képre:

Nem ők tévesztettek házszámot! Mi tévesztettünk! Az Unió szemétdombján van a kijelölt helyünk! Igaz, hogy nekünk a bécsi kávéház címét adták meg, mi pedig hittünk neki!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Mintha valami hiányozna róla!

A NEVETŐK rajta vannak! De hiányzik a síró tömeg! A MAGYAR NÉP!