A migránsáradat gyümölcse

Drasztikusan emelkedtek a termőföldárak

Komoly értékben emelkedtek a termőföldárak Magyarországon az utóbbi években – olvasható Erste Bank Agrár Kompetencia Központja által kiadott Agrárhorizont című kiadványban.

Hollósi Dávid, az központ vezetője utalt arra, hogy a legnagyobb mértékben, 92 százalékkal Tolna megyében ugrottak meg az árak, ott már 2,25 millió forintra rúg egy hektár termőföld ára, míg Hajdú-Biharban 2,1 milliót kóstál egy hektár, Győr-Moson-Sopron megyében pedig alulról súrolja a kétmilliós határt. Pest megyében 65 százalékos volt a drágulás mértéke. A szakértő szerint ez azt mutatja, hogy felértékelődött a termőföld, a regionális eltérések azonban jelentősek.

Például Nógrádban, ahol csak hét százalékkal emelkedtek az árak 2015-höz képest, hétszázezer forintért már lehet vásárolni egy hektárt, mindez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 840 ezer forint. Az országos átlag 1,4 millió forint. A gyengébb és a kiváló minőségű földek ára között átlagosan 500-700 ezer forint árkülönbség is mérhető. Az összeállításból az is kiderül, hogy aranykoronánként csaknem ötvenezer forinttal kell többet fizetnie a vásárlónak a jobb besorolású területekért, mint két éve. Az állami árveréseken átlagosan negyvenszázalékos árnövekedést tapasztaltak.

A Földet a gazdáknak! programban 270 milliárd forint értékben kelt el állami föld, 203 ezer hektár került magántulajdonba. Az Erste Bank szakértői szerint ez mintegy kétszázmilliárd forint hitelállomány-gyarapodást jelent, amit az állami hitelprogram mellett a kereskedelmi bankok is folyósítottak.
(mh)

Bal-Rad komm: “…százalékkal emelkedtek az árak 2015-höz képest…”

Emlékezzünk csak! 2015 nyara. Hemzsegnek a muszlim migráncsok az országban. A nép elképedve a történteken, semmi mással nem foglalkozik. Amikor Dacos Jabak Pista a Dana-parti Nagy Cirkuszpalotában benyújtja EGYÉNI KÉPVISELŐI INDÍTVÁNYÁT, javasolva az állami földek megkaparinthatóságát. Két hét alatt meg is lett a törvény, amit Döbrögi NEM TUDOTT MEGSZAVAZNI! Éppen a cirkusz toalattjén elmélkedett.

A törvény megszavazása után EGYCSAPÁSRA MEGOLDÓDOTT A MIGRÁNCSOK által gerjedt probléma!

Jah! És a gyerekkori jóbarát-a Jó Lőrinc Koma-meg az Új Nemmzetthy Elyth, műkörmösök, fitnessedzők, GAZDASZÖVETSÉGI POTENTÁTOK, nyergesek, csányik, stb. vitték is a veszett gyorsasággal dobravert állami termőföldeket!-potom pénzekért.

AMIT MOSTMÁR KOMOLY PROFITTAL TUDNAK TOVÁBBADNI!

Döbrögisztánt bámulja az EU

Az EU-ban is csodálják a magyarországi munkanélküliséget

Az Európai Unió összesen 276 (NUTS2-es) közigazgatási területe közül két magyar régió is bekerült a 15 legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező régió közé 2016-ban, ugyanakkor, ha a közmunkásokat is állástalannak számítanánk, már nem lenne ilyen rózsás a helyzet, sőt. Észak-Alföld a 19,5 százalékos közmunkával korrigált munkanélküliségi rátájával a legrosszabb 25 között lenne.

Az Európai Unióban is kiemelkedően alacsonynak bizonyult 2016-ban Nyugat-Dunántúl munkanélküliségi rátája. A 2,7 százalékos mutatóval a 276 (NUTS2 szintű) régión belül bekerült a 10 legalacsonyabb munkanélküliséggel büszkélkedő terület közé.

Előkelő helyen végzett Közép-Dunántúl is, itt a 3 százalékos munkanélküliségi mutatóval a 15 legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező NUTS2 régió közé kerültünk.

A fővárost is felölelő Közép-Magyarországi régió a 3,8 százalékos munkanélküliségi mutatójával a 42 legkevesebb állástalan számláló régió között szerepel, míg Dél-Alföld (5,6%), Dél-Dunántúl (6,2%), Észak-Magyarország (6,3%) a középső harmadban, Észak-Alföld (9,3) pedig az utolsó harmadban szerepel.

Közmunkával együtt hátrébb vagyunk

Magyarországon a közfoglalkoztatottak papíron nem számítanak munkanélkülinek, noha munkaerő-piaci státuszuk igen hasonló hozzájuk. Ha a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintjük, akkor azért máshogy néz ki a tárgyalt rangsor.

Nyugat-Dunántúlon 4,6 százalékra rúgott ez a közmunkásokkal korrigált munkanélküliségi mutató 2016-ban, amivel a 68 legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező régió közé kerülünk csak be. Ugyanekkora munkanélküliséggel rendelkezik Németországban a brandenburgi és a hannoveri régió.

Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon egyaránt 5,4 százalékra rúgott a korrigált munkanélküliségi ráta tavaly, amivel már éppen a második harmadba csúszúnk a 276 NUTS2-es régiót felölelő listán. Brémában is ugyanekkora a munkanélküliség.

Nyugat- és Közép-Dunántúlon, illetve a központi régióban összességében még a közmunkával együtt is alacsonynak mondható a munkanélküliségi ráta, azonban a másik négy régiónkban messze nem ilyen kedvező a munkaerő-piaci helyzet.

Észak-Alföldön 19,6 százalékra rúgott a korrigált munkanélküliségi ráta tavaly, amivel bekerülnénk a 25 legtöbb állástalant számláló NUTS2 terület közé.

Észak-Magyarországon sem sokkal rózsásabb a helyzet, itt 16,4 százalék volt a közmunkával korrigált munkanélküliségi mutató 2016-ban, míg Dél-Dunántúlon 13,3 százalékot, Dél-Alföldön pedig 10,9 százalékot tett ki.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Hát a közmunka az bizony KOMOLY TÉNYEZŐ! De ha még a minimum hatszázezernyi munkaügyi menekültet is fölszámítolná valaki, akkor már sokkal borúsabb lenne Döbrögisztán foglalkoztatottsági mutatója. Ha pediga naponta ingázókat is…-akkor kiderülne, hogy a rendszerváltás “eredményeként” keletkezett másfél milliós munkanélküliségi mutató még mindig annyi! Arról nem is beszélve, hogy az ország lélekszáma félmillióval csökkent!

Joggal bámuldozik az EU-és nem csak az!-Döbrögisztán “statisztikáin”! Mintavétel kérdése az egész!

A Bal-Rad által most leírtak a HIVATALOSTÓL ELTÉRŐ lehetőség a mintavételre. Lehet hogy éppen a “másik véglet”!

Tejel a gyarmat

Kisöpörte magyar gyárát az Opel: 18 milliárdot vittek haza

Az Opel magyar gyára után 9 éve, vagyis 2007 óta nem kaptak osztalékot a tulajdonosok. Tavaly megdőlt ez a sorozat.

Összesen 60 millió euró osztalék kifizetéséről határoztak az alapítók, így a tavaly év végi 311 forintos árfolyamon számolva 18,66 milliárd forintot talicskáznak ki az Opel szentgotthárdi gyárából – derül ki a társaság éves beszámolójából. A pénzt a csatolt alapítói határozat alapján legkésőbb 2017. június 30-ig banki átutalással fogják kifizetni. Az osztalékot azonban nem csak és kizárólag a tavalyi eredmény terhére fizetik ki, a kft. ugyanis mindössze 29 milliós nyereséget termelt, így emellé még 31 millió eurót az eredménytartalékból vesznek el.

A társaság tavalyi éve egyébként nyereség szempontjából nem volt a legfényesebb, hiszen a 29 millió eurós plusz 32 százalékkal kevesebb az előző évi 42,4 milliónál. Ezért elsősorban a megcsappanó bevételek okolhatók, hiszen majdnem 6 százalékkal maradtak el a 2015-östől, 171,4 millió euró folyt be a kasszába.

Ezzel szemben változatlan szinten maradtak az anyagjellegű ráfordítások (51 millió euró), a személyi jellegűek pedig több mint 2 millióval 29,8-ra ugrottak és többet számoltak el értékcsökkenési leírásként. Így már üzemi szinten megmutatkozott a nyereség látványos visszaesése.

A személyi jellegű ráfordítások növekedését a dolgozói létszám emelkedése indokolja, a 2015-ös 1204 fő után tavaly már 1281-en álltak a cég alkalmazásában. A létszámadatokból és bérköltségből kiindulva az is kiderül, hogy átlagosan minimális emelés lehetett tavaly a cégnél, hiszen a 2015-ös 429 ezer forintos havi átlagbér 434 ezerre emelkedett.
(mfor)

Bal-Rad komm: “…a tavaly év végi 311 forintos árfolyamon számolva 18,66 milliárd forintot talicskáznak ki…”

-Persze ez CSAK EGY összeszerelde! Ha még hasonló volumenben talicskázott ki MÁSIK NÉGY IS, akkor alig valamivel kevesebb osztalékot fizetnek részvényeseiknek, mint amennyit egyedül a Jó Lőrinc Koma könyvelhetett el.

Versenyképesség javítás!

Évi 400 túlóra ingyen – ez a horda új javaslata

Tiltakozik a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ), mert 12 hónapról 36 hónaposra emelnék a munkavállalók munkaidőkeretét, ezzel az amúgy is extrém mód túlterhelt magyar dolgozók pluszjuttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek. Ezért tiltakozik a VDSZ a Munka Törvénykönyvének legújabb módosítási javaslata ellen.

Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a múlt csütörtökön nyújtotta be azt módosítási javaslatot, amelyet 18-án már tárgyaltak is, így – noha a javaslat óriási felháborodást váltott ki – az sem kizárt, hogy július 1-től életbe léphet. Ez pedig tragikus következményekkel járna a munkavállalók szempontjából. Bánki előterjesztése nyomán ugyanis hároméves intervallumon belül tennék lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák „rakosgatását”.

Noha Bánki azzal érvelt, hogy a javaslat kedvez a munkavállalóknak, mert a gyengébb időszakokban sem bocsátják el őket, a VDSZ számításai szerint valóság az, hogy az amúgy is extrém mód túlterhelt magyar dolgozók pluszjuttatás nélküli túlórái így akár évi 400 órával emelkedhetnek.

Székely Tamás, a VDSZ elnöke úgy fogalmazott: a magát családbarátnak mondó Fidesz eddigi legaljasabb munkaügyi húzása ez. „Azok, akik a hároméves munkaidő-keretet megpróbálják bevezetni, e lépésükkel is bizonyítják, hogy életükben nem dolgoztak munkaidő-keretben. Különben tisztában lennének azzal, hogy egy ilyen intézkedéssel lehet a munkavállalókat a legjobban elszakítani a családjuktól.”

Székely Tamás felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül ilyen módosító javaslattal állt elő. Az elnök szerint fontos feltennünk a kérdést: vajon kivel egyeztetett Bánki Erik? Az előterjesztés ugyanis egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben – különös tekintettel az ipari vállalatokra.

A helyzet abszurd voltát növeli, hogy a Versenyszféra Konzultációs Fórumon is napirenden van a Munka Törvénykönyve. Székely szerint hazugság arra hivatkozni, hogy ez a javaslat a versenyképességet javítja.

Székely Tamás egy konkrét példát is hozott, hogy érthetőbb legyen, miként befolyásolná a dolgozók jövőjét a változás. „Tegyük fel, hogy valaki egy éven át minden nap dolgozik, ám a következő évben a cégének kevés a megrendelése, ezért csak az alapbért kapja. Ha a dolgozó elmegy a vállalattól, hároméves munkaidőkeret elszámolása biztosan az ő hátrányára történik. Arról nem is beszélve, hogy – miután a jelenlegi kormány alaposan csökkentette a számukat – nincs is annyi munkaügyi ellenőr, aki ezt ellenőrizhetné. Ez pedig óhatatlanul a munkavállalók kiszolgáltatottságához vezet.”
(nepszava)

Bal-Rad komm: “…Tiltakozik a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete…”

-Majd beleunnak, oszt’ nem tiltakoznak! Mert ez igenis versenyképesség javító intézkedés! Ingyenmeló az összeszereldéknek! Ennél jobb már csak az lesz, ha bevezetik majd a melósok által fizetendő hálapénz rendszerét. A BÉRNÉLKÜLISÉG MELLETT!

TESSÉK HÁT TILTAKOZNI SZAGSZERVEZETEK! ÍRNI A TILTAKOZÓ LEVELEKET!

Bánki Nyalonc figyelmébe pedig: ÉVI 5840 ÓRA (napi 16) INGYENMUNKA CSUKOTKÁN! Az lesz az igazi! Napi egy tányér borscsért. Amit majd jég formájában elrágcsálnak.

Jaj nekünk! A horda ismét megvédeni készül bennünket!

Alacsony bérek, magas adóterhelés: ezt kell megvédeni Brüsszeltől?

“Meg kell védeni a magyar béreket és a munkából élők érdekeit Brüsszel terveitől” – közölte a nagyobbik kormánypárt csütörtökön.

A Fidesz közleményt adott ki a legfrissebb kereseti adatokra reagálva, és egyben mindenkit arra kért, a nemzeti konzultációban való részvétellel védjük meg a magyar béreket. A közlemény szerint az eddigi – bérek területén elért – eredményeket veszélyezteti, hogy Brüsszel egyre több hatáskört vonna magához az adó- és foglalkoztatáspolitika területén. Főként a munkahelyvédelmi akcióterv lehet hazánk esetében a brüsszeli célkeresztben, ami a dolgozói bérekkel legfeljebb csak közvetetten hozható összefüggésbe.

Mindenesetre a Fidesz a magyar bérek védelmére szólított fel a közleményében.

“Ezért arra kérünk mindenkit, akinek fontos a nemzet szuverenitása, a magyar bérek és munkahelyek védelme, vegyen részt a nemzeti konzultációban, és a kérdőív kitöltésével álljon ki a nemzeti érdekek mellett!” – zárul a Fidesz közleménye.

Érthető a harciasság: az elmúlt pár évben szépen emelkedtek a fizetések, a minimálbérek is idén jelentősen, 15 és 25 százalékkal növekedtek, és kemény munkával sikerült felzárkózni, ha a nyugati szintekhez nem is, a visegrádi országok átlagfizetéseit már megközelítettük.

A történet szép is lenne, ha igaz lenne. A valóság azonban az, hogy hiába az idei látványos minimálbér-emelés, uniós és régiós viszonylatban is hazánkban az egyik legkisebb ez az összeg.

Az átlagos nettó bérünket tekintve pedig nem sok országban rosszabb a helyzet.

Vásárlóerő-paritáson számolva Lettországot, Litvániát, Romániát, Bulgáriát és Máltát sikerült magunk mögé utasítani a 27 tagállam közül. Nem a legjobb arány.

Az alacsony béreket ráadásul az egyik legnagyobb adóteherrel sújtja az Orbán-kormány, aminél nagyobb teher csak a belga és a német fizetésekre hárul.

Az alacsonykeresetűek adóterhelésében pedig mondhatni világelsők vagyunk, hiszen az OECD-tagállamok körében sehol máshol nincs nagyobb adóék az átlagbér 67 százalékát keresők esetében.

Ellenben a magasfizetésűekkel szinte hímes tojásként bánik a kormány, az adóterhelés az OECD-tagállamok sorában mindössze a nyolcadik legmagasabb.

Ezek védelmére szólít fel tehát a Fidesz a nemzeti szuverenitásra hivatkozva. Márpedig bármennyire hangoztatja a kormány, aligha tekinthető nemzeti érdeknek az oligarchák és a politikai klientúra folytán meggazdagodottak kiemelt védelme.


(mfor)

Bal-Rad komm: “…aligha tekinthető nemzeti érdeknek az oligarchák és a politikai klientúra folytán meggazdagodottak kiemelt védelme…”

-Ez nézőpont kérdése! Viszont a kiemelt védelem a NER-alapja!

A döbrögista horda általánosan csak szlogenekben gondolkodik és qrmányoz. Fordított Döbrögi hitvallás: “NE AZT NÉZZÉTEK AMIT CSINÁLOK, HANEM HIGYJÉTEK AMIT MONDOK!”

Praktikusan: MI LOPUNK-DE TI GONDOLJÁTOK AZT, HOGY JÓTÉKONYKODUNK!

Persze ez már kevésbé hat össztársadalmi szinten! Ha a magyarok a horda felől olyasmiket hallanak, hogy éppen VALAMITŐL ISMÉT MEGVÉDENI KÉSZÜL ŐKET/BENNÜNKET a horda, már-már pánikhangulat lesz úrrá a hordán kívüliek között!
“Jaj nekünk! A horda ismét megvédeni készül bennünket!” bővebben

Labancia Szabolcsát szolgáljuk

Nyugat-Döbrögisztán lett Burgenland kiszolgáló személyzete


Miért nő a fű szebben Hegyeshalom után? Azért, mert a magyar kertész nyírja bagóért, és mire hazaér, már nem tudja rendbe tenni a sajátját. Gazdaságilag ma is áll a vasfüggöny a nyugati határon.

Abban a pillanatban, amikor átlépjük a magyar-osztrák határt, egyenesebben nő a fű, vigyázzban áll a gabona, kisimul az aszfalt, és nem pereg le a vakolat. Ezeket a paranormális jelenségeket már évtizedek óta tapasztaljuk, akár két olyan falu között is, amelyek pár kilométerre vannak egymástól. A magyarázat rendre gazdasági szokott lenni: a GDP-ben lévő különbség leképeződésének szemtanúi vagyunk. A helyzet azonban ma már korántsem ennyire egyértelmű.

A határ menti magyar falvakból ugyanis hosszú évek óta nagyon sokan járnak Ausztriába dolgozni, reggelente kifelé rongyolnak a magyar rendszámú autók, délután pedig visszafelé nagy a forgalom. Ez pedig azt jelenti, hogy például egy Magyarországon lakó, de a közeli osztrák kisvárosban dolgozó szakács (majdnem) osztrák bért visz haza. Persze lehet, hogy a magyar szakács nem kap pont annyit, mint az osztrák, de „cserébe” neki valamivel olcsóbb a (magyar) rezsije, és ha a szolgáltatásokat otthon veszi igénybe (fodrászhoz és autószerelőhöz Magyarországon jár), akkor közel ugyanannyi maradhat a zsebében. Ennek ellenére a falvaink a magyar átlaghoz képest kétségtelenül szépek és rendezettek ugyan, de az osztrák szintet még mindig nem érik el.

Sőt, akár csavarhatunk is a helyzeten: vannak most már szép számmal olyan magyar családok, akik az ingázást megunva kiköltöztek Ausztriába, és beilleszkedtek az ottani környezetbe, de a magyar falvakban is előfordulnak osztrák lakók, és hiába övék a leggyakrabban nyírt gyep, az összképet csak kis mértékben tudták megváltoztatni.

A határellenőrzés csaknem 10 éve megszűnt, ott jártunkkor azonban egyértelművé vált, hogy a mindennapi életben még ma is megvannak a vasfüggöny maradványai. Annak ellenére így van ez, hogy a szimbiózis egyéni szinten teljes: mindenki aktívan használja, hogy szabad a mozgás, ide is, oda is átjár dolgozni, üzletelni, vásárolni.

„Mindenki könnyen megtalálhatja a számítását, de jellemzően az alacsonyabb képzettségeket igénylő munkákat végzik kint a magyarok” – mondja Skrapitsné Jurasits Ágnes, az egyik legszebb határ menti magyar falu, Szentpéterfa polgármestere.

A képlet tehát ilyen egyszerű: az osztrák porták azért olyan szépek, mert a magyarok másodállásban, bagóért lenyírják a füvet, nekik viszont nem marad idejük a saját házukat ugyanúgy rendben tartani.

Ez persze durva egyszerűsítés, de annyiban találó, hogy amíg a magyarok csak a hasonló munkákat végzik kint, addig a felzárkózásra nem lesz nagy esély. Márpedig az a jellemző, hogy kertészkedni, pincérkedni, építőipari munkákra és takarítani járnak ki a legtöbben, sokan csak a magyar főállásuk kiegészítésére, a szabadidejükben. Ezzel szemben az osztrákoknál nem a másod-, hanem a félállás dívik: viszonylag sok családban van az egyik szülő (jellemzően a nő) négy- vagy hatórás állásban, és több ideje marad a háztartást rendben tartani. A jobb állásokban lévők pedig előszeretettel tartanak magyar kertészt és takarítót.

„A feleségem szakápolóként dolgozik Magyarországon, szombatonként pedig egy osztrák házat takarít reggeltől estig, alkalmanként 100 euróért. Ez azt jelenti, hogy egy hónapban négy szombaton ugyanannyit keres, mint a főállásában” – mesélte egy helyi lakos. Ugyanez a felállás a fűnyírással is: ha valaki két szót beszél németül, és ki tud szolgálni 10-15 osztrák portát, akkor tavasztól őszig vígan megél – már csak azt kell kiokoskodnia, hogy Magyarországon legyen valami bejelentett jogviszonya.

A magyar falvak szempontjából egyébként nagyon jó, hogy akár fusiban, akár bejelentett módon, de osztrák szinthez közel keresnek a lakosok, hiszen költik a pénzüket a magyar oldalon dolgozó szolgáltatóknál. Bár sajnos már ez sem teljesen egyértelmű, mert aki euróban kapja a fizetését, annak általában jobban megéri euróban elkölteni azt – a határ másik oldalán.

Az élelmiszereknél és a tartós fogyasztási cikkeknél nem rúgunk labdába. Az ingázó magyarok azt mondják, hogy például a ruhaneműt, a műszaki cikkeket vagy a bútort sokkal olcsóbban meg tudják venni kint, ha le van árazva. „Kinézzük az áruházban a franciaágyat, és várunk, amíg bejön az 50 százalékos leárazás. Ilyen Magyarországon sosem szokott lenni, de kint gyakori” – mesélte egy helyi lakos.

Sokan az élelmiszert sem veszik Magyarországon, mert az Ausztriában megkeresett, viszonylag jó fizetésüknek köszönhetően megengedhetik maguknak, hogy a jobb minőséget vásárolják. „Kéthetente betérünk egy nagybevásárlásra, és 100 euróból megvan minden. Ha egymás mellé teszem a kinti és a magyar kolbászt, azonnal érteni fogja, hogy miért ott veszem meg” – magyarázta egy ingázó magyar.

A határ közelségéből fakadó lehetőségek beköltözőket is vonzanak. „Nálunk Szentpéterfán 4 millió forint alatt már lehet kapni egy jókora építési telket, de 10 millió forint körül beköltözhető állapotú ház is akad” – mondja a polgármester. Szállingóznak is olyanok, akik eladják a városi lakásukat, még marad is egy kis pénzük, és közel kerülnek az osztrák munkalehetőségekhez.

A szemközti osztrák falu, Bildein (Beled) is akciózik, egy időben 1 euróért kínálták az építési telkeket, és volt olyan magyar család, amely élt a lehetőséggel. A helyiek szerint a kivándorlókat általában a gyermekeik jövője motiválja, arra törekednek, hogy ők már „igazi” osztrák polgárok legyenek. Ugyancsak megmozgatja a magyarokat, hogy a határ túloldalán élni mégiscsak nyugisabb, kényelmesebb, és a hivatalos ügyeket is könnyebb intézni.

A gazdasági vasfüggöny létezését a Rönökön lévő Székely tanya esete is kiválóan példázza. „Nálunk körülbelül a vendégek 60 százaléka osztrák” – mondja Bohus Gábor ügyvezető. Ennek alapján azt gondolnánk, hogy ez itt már Ausztria, közel osztrák viszonyokkal. De nem, a fogadó üzletileg könyörtelenül magyar szinten marad, mert az osztrákok csak akkor jönnek, ha a minősége kiváló, de az árszintje alacsonyabb – azaz magyar.

A magas minőség érdekében a tanya részben Ausztriából szerzi be az alapanyagokat, vagyis költségszerkezete a szomszédos osztrákhoz hasonló, de az alacsonyabb eladási árak miatt nem tud olyan magas bért kínálni a dolgozóinak, mint a kinti versenytársai. Emiatt viszont a határ mentén óriási a munkaerőhiány. Aki teheti, azonnal lelép a magasabb bért kínáló Ausztriába.

„Nemrég már Békés megyéből vettünk fel pincért, a korábbi bérének majdnem kétszeresét adtuk meg neki, ingyen szállással és étkezéssel, de ő is csak ugródeszkának használt minket, idővel továbbállt nyugatabbra” – mondja Bohus Gábor. Aki meg tud fogni két tányért, és elég talpraesett, az fél év alatt megtanul annyira németül, hogy kint is felveszik.

A forgalmas 8-as út mellett álló tanyán egy minden igényt kielégítő, teljesen berendezett cukrászda is van – és üresen áll. „Nem találok cukrászt. Pedig amikor volt, reggeltől estig sem tudtunk annyi franciakrémest készíteni, amit az osztrákok azonnal el nem vittek volna” – mondja az ügyvezető. A fantomcukrászdában így most is ott áll a polcon a liszt, a házi lekvár és a szörp, kereslet is lenne a termékekre, de nincs senki, aki megdolgozná az alapanyagot.

A térség tehát relatív értelemben kiváló helyzetben van, abszolút értelemben azonban negatív spirálban mozog. A határ miatt muszáj olcsóbbnak lennie az osztrák szintnél, emiatt viszont folyamatos a munkaerő elvándorlása, amit már alig lehet honnan pótolni. Bohus Gábor a környéken már arra sem talált embert, hogy lenyírja a füvet, ezért elvégezte ő a munkát. Mindent azonban nem fog tudni egyedül megcsinálni.

“Ezen” az oldalon

(HVG)

Bal-Rad komm: “…Kéthetente betérünk egy nagybevásárlásra, és 100 euróból megvan minden. Ha egymás mellé teszem a kinti és a magyar kolbászt, azonnal érteni fogja, hogy miért ott veszem meg” – magyarázta egy ingázó magyar…”

-A cikkhez kommentként csak annyit lehet még hozzáfűzni: Burgenland az Labancia “Sötét Szabolcsa”!

Ezt a Burgenlandot SZOLGÁLJA KI Döbrögisztán legjobb lehetőségekkel eleresztett nyugati fertálya!

És még hisszük, hogy magunk alakítjuk országunk sorsát!

Egy szolganéppé silányítottuk önmagunk! “Labancia Szabolcsát szolgáljuk” bővebben

Ettől a görbétől csa a MI SZÁNK görbülhet!

Döbrögi vajdánk tegnapi-rádióbéli-hőbörgésén túlmenően ismét ordas parasztvakításba ugrott bele. Ez a háborodott a szokásához híven már a tényeket teljesen figyelmen kívül hagyva kezdi károgni a hülyeségeit a Mekkmesterrel közös gazdasági csodatételéról. Amit saját udvari statisztikusai cáfolnak.

Persze a népek közül csak a vájtabb fülűek röhögnek a vajdai csodatételről szóló saját szájból elzengett dicshimnuszoknak. A többséget nem érdekli a KATASZTRÓFA KÖZELEDTÉT JELZŐ statisztika.

Miről is hablatyolt-többek között-tegnap a vajda? Íme:

“…Beszámolt arról is, hogy ma erős a gazdaság, az ország a saját lábán áll és ellen tud állni minden nemzetközi pénzügyi zsarolásnak…”

De mit is mutat a csodás gazdasági erőről a KSH-statisztikája a valóságban? Nicsak:

Az ábra-amit az udvartartás csinált-nem igazán támasztja alá a vajda tegnapi diadalkukorékolását!

A pénzügyi zsarolással szembeni “ellenállóképességről” meg csak annyit: az első halványabb brüsszeli pisszenetre-miszerint a júdáspénz további folyósítását ESETLEG LEÁLLÍTHATJA AZ EU-Döbrögi máris bejelentette: DEHOGY AKARJÁK ŐK A SOROS-KIKÉPZŐBÁZIS BEZÁRÁSÁT!

A fentebbi grafikonon láthatjuk egyébként, hogy Döbrögisztán “GDP-jét” az uniós lízingdíj tartja még úgy-ahogy a felszínen.

DE MI LESZ 2020-UTÁN? Amikor már a teljes vételár kifizettetett!

Jah! ŐK AZT MÁR NEM VÁRJÁK MEG!

“Ettől a görbétől csa a MI SZÁNK görbülhet!” bővebben

Felkerekednek! Csak el innen…

Elegük van abból, ami itt folyik: ők hagyják el elsőként Magyarországot

A fiatalok fele szerint az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás – derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A felmérés szerint az aktív keresők sem látják pozitívabban a jövőjüket: mindössze 26 százalékuk lát előrelépési lehetőséget jelenlegi munkahelyén, 43 százalékuk szerint azonban ez nem reális forgatókönyv. A külföldi munkavállalásról a diákok és az aktívan dolgozók véleménye jelentősen eltér.

Bár egyre több gazdasági ágazatot sújt a munkaerőhiány, a fiatalok közül mégis kevesen – mindössze 11 százalék – számít a munkanélküliség csökkenésére, míg a növekedésére 44 százalékuk voksolt. A kutatás a 19-29 éves fiatalok (aktív dolgozók és nappali tagozatos, felsőoktatási hallgatók) munkával és továbbtanulással kapcsolatos véleményét mérte fel.

Az aktív keresők közül minden második fiatal érezte stabilnak a munkahelyét, viszont csak 26 százalékuk gondolta úgy, hogy könnyen találna új állást magának- derült ki a K&H fiatalok jóléti indexéből.A férfiak optimistábbak, 34 százalékuk szerint menne könnyen új munkaviszony létesítése, szemben a nők 16 százalékos arányával. Annak ellenére, hogy félnek a munkanélküliség növekedésétől és az álláskereséstől, az aktív keresők közül rekord kevesen gondolkoztak azon, hogy külföldön próbáljanak szerencsét.

Irány külföld?

Az aktív dolgozók közül 2016 végén voltak a valaha mért legkevesebben (mindössze 19 százalék), akik Magyarországon kívül keresnének új állást maguknak. Az aktív keresők közül leginkább az ország keleti (29%) és nyugati (23%) részében nyitottak a külföldi munkára, a fővárosból ellenben mindössze 5 százalék menne külföldre.

A diákoknak viszont több mint a fele, 54 százaléka vágna bele az álláskeresésbe külföldön. Ez az arány 2012 végén volt utoljára ennél magasabb.

A külföldi munkát segíti, hogy a felmérés szerint a fiatalok közel 70 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, 33 százalékuknak pedig van egy középfokú nyelvvizsgája. A diákok ennél is jobban teljesítenek a nyelvtanulás tekintetében: 88 százalékuk beszél valamilyen idegen nyelven, és közülük minden második diáknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája is.

A diákok 2016 negyedik negyedévében is optimistábbak voltak: 33 százalékuk gondolta azt, hogy könnyen tudna itthon állást szerezni, szemben az aktív keresők 26 százalékos arányával. A diákok 64 százaléka azt tanulja, ami érdekli is, viszont a megkérdezettek több mint fele (51 százaléka) azt is mondta, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás, mindössze 9 százalékuk volt optimista ezen a téren.

Nincs előrelépés?

Az előző negyedévek eredményének megfelelően a dolgozó fiatalok közül továbbra is kevesen, mindössze 36 százalék érzi azt, hogy megbecsülik a munkahelyén. Hasonlóképpen negatívan vélekednek a fiatalok a munkahelyi előrelépésről is: bár a megkérdezettek közel fele (48%) kifejezetten szereti a munkáját, fejlődési és előrelépési lehetőséget mindössze minden negyedik fiatal lát maga előtt. Előmenetel tekintetében továbbra is a férfiak a bizakodóbbak: közel kétszer több az optimista férfiak aránya, mint a nőké – derült ki a felmérésből.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: Még néhány év, és stabilizálódik a helyzet. Már közel hétszázezren dolgoznak a gyarmattartók valamelyik anyaországában. Ez pedig bőven meghaladja az itthoni aktív korúak 13 százalékát. A grafikont elnézve a 2015-ös “majdnemcsúcs” óta csökken a menekülési hajlandóság. A valószínűsíthető ok: a rátermettek már elmentek! Már csak a diákok és néhány alkalom szülte tervez menekülést! Még néhány esztendő, és nulla lesz a mutató! Akkor már csak az öregek, deviánsok és a cigányok maradnak!

“…a dolgozó fiatalok közül továbbra is kevesen, mindössze 36 százalék érzi azt, hogy megbecsülik a munkahelyén…”

-Bizony! Ez már nem a szocializmus!

“Felkerekednek! Csak el innen…” bővebben