JÖN A TISZTÍTÓTŰZ?!

Korunk legnagyobb válsága közelít, országok fognak belerokkanni

A Business Insider szokásos heti műsorában ezúttal a legendás befektetőt, Jim Rogerst szólaltatták meg részvénypiaci témákban, aki szerint életünk legnagyobb válságára lehet a következő, ami ha elkezdődik, nem lesz visszaút, országok fognak belebukni.

Az interjúban az alábbi fontosabb gondolatok hangzottak el:

– A szakember mindig a világban zajló eseményekre reagálva fekteti be a pénzét.

– A részvénypiacok megállíthatatlanul egy újabb buborék felé közelednek, ami még az idei év végén, de legkésőbb jövőre kidurranhat.

– A válságok mindig onnan kezdenek begyűrűzni, ahonnan a legkevésbé számítanánk rá. 2007-ben elsőként egy kis szigetország, Izland ment csődbe, amit Írország, majd a nagy amerikai befektetési bankok követtek. Gyakorlatilag bárhonnan elkezdődhet, lehet egy háború, vagy egy nagyobb vállalat csődje, bármi.

– Amerikában a múltban 4-7 évente alakultak ki válságok, jelenleg pedig a legutolsó már több mint 8 éve volt. 2008-ban a problémát az adósságok okozták, akkor azonban a kínaiak sok pénzt tettek félre a borúsabb időkre, így mikor beütött a káosz, volt mihez hozzányúlni. Most viszont Kína teljes adósságállománya (vagyis vállalati-, háztartási- és államadóssága) már tavaly átlépte a bruttó hazai termék 250%-át, míg Egyesült Államok adósságállománya az ötszörösére nőtt a 8 évvel ezelőtti szinthez képest. Mindezek alapján Rogers szerint korunk legnagyobb válsága lesz a következő, a 2008-ban látottak semminek fognak tűnni ehhez képest.

– A Business Insider igazgatója, Blodget kérdésére, hogy ki segíthet majd rajtunk, Rogers azt válaszolta, hogy senki. Mikor tényleg rosszra fordulnak majd a dolgok mindenki sorba fog állni, hogy mentsék meg, de nem lesz visszaút, amint elkezdődik a lejtmenet nem csak vállalatok, pártok, vagy kormányzatok, de egész országok fognak elbukni.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Nem kell ahhoz spekulánsnak lenni, hogy lássuk: ISMÉT ORSZÁGOK SODRÓDTAK A CSŐD SZÉLÉRE! Venezuela, Görögörszág, Olaszország.

A világ elsőszámú latorállamának-az USA-adóssága soha nem látott mértékű.

A fejlett világ lakosságának eladósodottsága/eladósítása robbanásszerűen nő, és ezt ösztönzik is a kormányok.

A pénznyomtatás/bankjegycsere fölpörgött világszerte.

HÁBORÚS HELYZET KEZD KIALAKULNI! MILLIÓK VÁNDOROLNAK! TOMBOL AZ EGÉSZSÉGTELEN NACIONALIZMUS!

Jöhet a tisztítótűz!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Hordalelemény!

Lehullt a lepel: titokban mások veszik a lakossági állampapírt

Miközben a lakossági állampapírok rekordeladásáról havonta küldi az Államadósság Kezelő Központ a győzelmi jelentéseket, az MNB adatai egészen más képet festenek. Kiderült: a lakossági papírok legalább ötöde intézményi befektetőknél van, akiknek ugyanúgy fizeti az extra magas kamatokat az állam, mint a lakosságnak. Vagyis megdőlni látszik a rendkívül drága, lakosságnak dedikált állampapírok mellett szóló fő érv.

Legalább 1200 milliárd forint, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van, hanem intézményi befektetőknél – számolta ki az Azénpénzem.hu az Államaddóság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank hivatalos számaiból. A megkérdezett két intézmény válasza is alátámasztja ezt, ami meglehetősen kellemetlen lehet az ÁKK-nak, hiszen jóval többe kerül az államadósság finanszírozása a lakossági papírokon keresztül.

Míg ugyanis egy magánszemélynek, ha lakossági állampapírt vásárol, egy évre 2 százalékot, fél évre 1,5 százalékot fizet az állam, a pénzpiacon 0,23 százalék, illetve 0,15 százalék volt a 12, illetve a 6 hónapos diszkont kincstárjegyek átaghozama pénteken. Vagyis közel tízszeres a különbség a lakosági papír javára (ennyivel kerül többe az államnak). A hosszabb futamidejű, több éves papíroknál már nem ekkora, de még itt is jelentős a különbség. A háromévesnél 3,5-szeres a szorzó, az ötévesnél viszont már csak valamivel több, mint 1,5-szeres (persze ebből elég csekély is az eladott mennyiség).

Az ÁKK sok éve azzal indokolja a hatalmas különbséget a kétfajta állampapír között, hogy megéri, mert az államadósság finanszírozása sokkal biztonságosabb, ha jelentős a belföldi kisbefektetők szerepe, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető a lakosság. Fontos pozitívum továbbá, hogy a kifizetett kamat minél nagyobb része belföldön kerüljön felhasználásra – írták még egy korábbi közleményben. A Privatbankar.hu beszámolója szerint Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója egy tavaly októberi sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy ha nem lenne jelentős lakossági kibocsátás, akkor az intézményi befektetőkre érvényes „nagybani hozamok” sem itt lennének, mint most. Azért alacsony az intézményi kamatszint, mert nem adnak el többet az intézményeknek, helyette a lakosságnak bocsátanak ki.

Csakhogy a számokból az látszik, hogy a lakossági befektetők nem is egészen lakossági befektetők. Vagyis a magasabb hozam nem teljesen a kisbefektetők zsebét hizlalja, hanem sokszor mások profitját.

Lássuk a számokat!

A legfrissebb számok szerint áprilisban közel 170 milliárd forint összegben vásárolt a lakosság az új Kétéves Állampapírból, összesen pedig 259 milliárd forinttal 6070 milliárd forintra, a devizában kibocsátott papírokkal együtt 6189 milliárd forintra nőtt áprilisban a lakossági állampapír-állomány. Az első négy hónapban a teljes állománynövekedés elérte az ezermilliárd forintot – adta hírül az ÁKK. Vagyis ennyit vett idén a lakosság. Pedig az igazság az, hogy nem is.

Egészen más számokat mutatnak ugyanis a Magyar Nemzeti Bank statisztikái. A legfrissebb adatok szerint 4782 milliárd forint állampapír volt március végén a háztartásoknál (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is). Közben az ÁKK adatai szerint március végén 5961 milliárd forint volt a lakossági állampapír-állomány. Vagyis összességében 1200 milliárd forinttal többet adtak el a lakosságnak, mint amennyi nála volt március végén. Ráadásul a lakosságnál nemcsak lakossági állampapírok, hanem egyéb állampapírok is vannak, tehát az MNB számoknak legalább ugyanannyinak, de inkább többnek kellene lennie. (Nem pedig 1200 milliárd forinttal kevesebbnek!)

Akkor hol is van minimum 1200 milliárd forint lakossági állampapír?

Az eltérés okát megkérdeztük az ÁKK-tól és az MNB-től is. Az ÁKK az Azénpénzem.huval azt közölte, hogy sajtóközleményeiben a lakossági állampapírok értékesítése és lejárata után kialakult aktuális, névértéken nyilvántartott állományi adatokat közli havi rendszerességgel. Az ÁKK Zrt. a másodpiaci állomány tulajdonosi megoszlására vonatkozóan nem rendelkezik adattal, ezért nem ismert, hogy a tulajdonosi állományban milyen változás zajlik a szerződött forgalmazóknak történő elsődleges piaci értékesítést követő időszakban. A háztartások által birtokolt állampapírok – piaci értéken nyilvántartott – állományával kapcsolatosan az MNB készít statisztikát, az ő adatai az irányadóak. Az MNB által publikált adatokkal való összehasonlítás, és az ebből adódó különbség magyarázata nem az ÁKK Zrt. feladata.

A Magyar Nemzeti Bank portálunknak azt válaszolta, hogy az értékpapír-statisztikai adatközlésük az egyes gazdasági szektorok tulajdonában ténylegesen lévő értékpapír-állományokat mutatja be. Ilyen adatközléshez csak az MNB-nek vannak információi. Az ÁKK, mint kibocsátó, értékpapír-fajtánként tudja bemutatni a forgalomban lévő mennyiséget, arról nincs közvetlenül információja, hogy a kibocsátott értékpapírok ténylegesen kinél vannak. A „lakossági állampapírok” mint értékpapír-kategória nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez ténylegesen a háztartások tulajdonában van, hiszen más szektorok is vásárolhattak a lakosságnak szánt értékpapírokból, illetve a kibocsátást követően a másodpiaci forgalomban más szektorokhoz is kerülhet.

Trükköző intézményi befektetők

Természetesen a lakossági állampapírokat kínáló bankok vissza is vásárolják ezeket az értékpapírokat, ha a kisbefetetők meg szeretnének válni tőle, hiszen ez kötelességük is. Viszont nem csak erről lehet szó, sokkal inkább trükközésről, amire több bizonyíték is van. Már 2014 nyarán arról számoltunk be, hogy a néhány hónappal korábban bevezetett Bónusz államkötvényt valójában nem is a lakosság vásárolta, hanem sokkal inkább intézményi befektetők. Az ÁKK 2014 júliusárban váratlanul lezárta az értékpapír értékesítését. Akkor az ÁKK azt közölte, hogy a papírokból olyanok is vehettek, akiknek nem szánták. Mint írták: „a forgalmazók által megvalósított árjegyzési rendszerben és másodpiaci forgalomban kialakult gyakorlat alapján csak részben tudott megvalósulni” az az eredeti szándék, hogy elsősorban a lakosság vásároljon a Bónuszból. Az ÁKK némi fenyegető éllel megjegyezte: emellett szükség esetén a forgalmazók körét is felülvizsgálja.

A trükközést pedig azóta is folytatják, hiszen a Portfolio.hu a múlt héten arról számolt be, hogy jelenleg javban zajlik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Vagyis hitelt adott az ügyfélnek, hogy vegyen lakossági állampapírt, amit aztán később visszavásárolt tőle. Mindezt az állam számlájára. Az ÁKK megálljt parancsolt, készülődik a forgalmazói szerződésmódosítás is.

A trükközés azonban, mint előbb említettük, nem most kezdődött. Az ok pedig a már bemutatott hatalmas különbség a pénzpiaci hozamok és a lakossági állampapírokon elérhető hozam között. Mivel lakossági állampapírt csak magánszemélyek és belföldi civil szervezetek vásárolhatnak, ezért trükkökkel próbálnak az intézményi befektetők a piacinál nagyobb hozamra szert tenni, miután az MNB – sikeresen – történelmi mélypontra szorította le a pénzpiaci hozamokat.

Megtévesztő adatok

Az MNB és az ÁKK adatait összevetve egyébként már 2014-ben mi is bemutattuk, hogy a lakosság állampapír-állomány növekedésének mintegy fele nem lakossági vásárlásból származott. Az is látszik, hogy 2015. végén már legalább 600 milliárd forint, 2016. végén pedig 800 milliárd forint lakossági állampapír nem lakosságnál volt. Idén március végén pedig már 1200 milliárd forint nincs a lakosságnál. (Hangsúlyozzuk, hogy ez a minimum, ami hiányzik, hiszen a lakosságnál és a nonprofit szektorál lehet nem lakossági állampapír is.)

A lakossági állampapír-állomány idei ezermilliárdos növekedéséből – amiről pénteken büszkén számolt be az ÁKK – pedig az pedig MNB számai szerint kiderült, hogy mindössze 382 milliárddal nőtt a lakosság és a civil szervezetek kezében lévő állampapírok állománya.

A teljes állományt tekintve tehát nem csak azoknak fizeti az extra magas kamatot az állam, akiknek szánta, az ötöde ugyanis másnál landol. Így megdőlni látszik egy fontos érv az állam számára oly drága lakosági állampapírok mellett. Arról nem is beszélve, hogy ezek szerint az ÁKK számai egészen félrevezetőnek tűnnek.
(azenpenzem)

Bal-Rad komm: “…a magasabb hozam nem teljesen a kisbefektetők zsebét hizlalja, hanem sokszor mások profitját…”

-Például ki profitját?

Hát mondjuk a KÖZPÉNZEZERMILLIÁRDOK egy részét ügyesen megforgató/befektető “intézmények” menedzsmentjének zsebeit dagasztja. Akik úgy rendelkeznek, hogy a büdzsé által a működtetésükre fordítható költségvetési pénzekt fél évre “befektetik”!

Hogy mekkora lehet az így okozott “nyereség”-ill. kár?

Úgy húsz milliárd/hó! Nagyjából. Ami éves szinten kb. 140 milliárd lehet! A móka pedig nem ma kezdődött!

Mennyiből lehetne a bankhiteleseket kimenteni? Max. 100 milliárdból!

A döbrögista rablóhorda figyelmét semmilyen lehetőség nem kerüli el, amiből lopni lehet! Ám ha szorít a cipő, LEHETŐSÉGET TEREMTENEK! Tákolmányosat!

Etetni kell a sok éhes szájat! Hiszen a kielégítő táplálás a NER alapja! A minden szintű “öngondoskodás”! Quaestortól az állampapírig!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Az EU szemétdombján

Szomorú adatok jöttek a magyar bérekről

Ahelyett, hogy közelítenének a magyar bérek a nyugat-európai keresetekhez, egyre nő a szakadék – számolt be egy friss tanulmány adatairól a hvg.hu.

Miközben a régióban fokozatosan nőtt a termelékenység (vagyis az adott munkaidőre eső teljesítmény), a bérek felzárkózása ezt nemhogy nem követte, de egyre jobban szakad le Nyugat-Európához képest – írta tanulmányában Galgóczi Béla, a az Európai Szakszervezeti Szövetség magyar kutatója – írta a portál.

Az elemző a magyar, a cseh és a lengyel átlagkeresetet vetette össze a némettel. Az eredmények szerint amíg a közép-európai országokban a kilencvenes évektől a válságig 10 százalék körüli szintről a német bérek 30 százaléka fölé emelkedtek a bérek, 2008 óta ez az arány jelentősen visszaesett.

A három ország közül nálunk a legtragikusabb a helyzet. Amíg itt az átlagkereset 2008-ban a német 31,9 százaléka volt, két évvel később már csak 29,7 százaléka, 2015-ben pedig alig több mint a negyede, 25,1 százaléka. Mindehhez hozzájárulhatott a forint gyengülése is, ám az Eurostat árfolyammal és életszínvonallal korrigált adatai is hasonló visszaesést mutatnak.

Éves nominális átlagbérek alakulása (euróban és a német átlag %-ában)
ORSZÁG 1993 1995 2000 2008 2010 2015
Magyarország 3 233 / 13,1 4 064 / 15,5 4 825 / 17,2 10 226 / 31,9 9 744 / 29,7 9 432 / 25,1
Csehország 2 054 / 8,3 2 942 / 11,2 4 747 / 16,9 11 197 / 34,9 11 503 / 35,1 11 624 / 30,9
Lengyelország n.a. / n.a. 3 591 / 13,7 6 619 / 23,6 10 569 / 33,0 10 176 / 31,1 11 045 / 29,3
Németország 24 567 / 100,0 26 069 / 100,0 27 990 / 100,0 31 997 / 100,0 32 754 / 100,0 37 613 / 100,0
Forrás: tanulmány

(napi.hu)

Bal-Rad komm: “…ám az Eurostat árfolyammal és életszínvonallal korrigált adatai is hasonló visszaesést mutatnak…”

-EZ LÉTÜNK LÉNYEGE!

Ami az EU Döbrögisztán nevű szemétdombján kotkodáló dölyfös páva szerint a vajdaság versenyképességének garanciája! Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas béremelésekről széjjelrikácsolt diadaljelentések kizárólag az Új Nemmzetthy (és Polgárrhy) Elyth jövedelemnövekedését rejtik. Az itt megtelepült multispekulánsokkal együtt.

Visszaesés itt? HAZUGSÁG!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

A távolodó hátsó lámpa bámulása

Ausztria megtelt: Szlovákiában kaszálnak most a magyar melósok

Néhány éve még szívesen jöttek Magyarországra dolgozni szlovák szomszédaink, mára viszont fordult a kocka, és inkább a magyarok vállalnak munkát Szlovákiában. Mi okozta ezt a fordulatot, és melyik szektor lett ennyire vonzó?

Kezdjük néhány adattal: idén januárban 3867 magyar dolgozott az északi szomszédunknál, míg 2016 elején csaknem ezer fővel kevesebb, 2839 fő. Ezzel szemben 2015-ben 1435 szlovák állampolgár jött hozzánk dolgozni, 2016-ban pedig már csak összesen 1167 – a szlovák munkaügyi hivatal adatai szerint. A kinti magyar munkavállalók többségében gépkezelők és összeszerelők, és ebből már nem is nehéz kitalálni, hogy melyik szektor szipkázza el a hazai munkaerőt. A megfejtés az autóipar.

A magyar gazdaságnak a járműipar a húzóágazata, tavaly több milliárd euró értékű beruházásról született döntés, a külföldi tőke és a létrehozott munkahelyek kétharmadát ez a szektor fedte le. Az iparágban viszont akkora a munkaerőhiány, hogy nagy összegű beruházás is meghiúsult amiatt, hogy nem tudtunk kellő létszámú (és szakképzettségű) dolgozót biztosítani.

Az is nehezíti a helyzetet, hogy már nem a szlovákok ingáznak át a győri ipari parkba dolgozni, hanem a győriek járnak át a pozsonyi régióba, például a Volkswagen-gyárba. Tavaly ősszel 116,7 ezer magyarországi lakos dolgozott külföldi telephelyen, és csak az előző negyedévben majd 9 ezren “vándoroltak ki” a magyar munkaerőpiacról.

Vergődik a magyar piac, közben a Szlovákiába költöző Jaguar gyárnál négyszeres a túljelentkezés.

A munkaerőhiány a határ túloldalán sem ismeretlen: a nagyszombati Peugeot-Citroën, a pozsonyi Volkswagen és a zsolnai Kia sem talál elég munkást. A pozsonyi gyárban már több mint 550 magyar dolgozik. Az említett gyárak főként Győr, Komárom, Esztergom és Tata környékéről “szipkázzák el” a munkaerőt. De már a Jaguár is hozzálátott a toborzáshoz. A szlovák autóipari fizetésekről nincs pontos adat, de vélhetően megéri ingázni a határhoz közel élő magyaroknak, állítólag jóval magasabb bért kapnak, mint itthon.

A munkaerőhiány a határ mindkét oldalán nagy problémát jelent, a béremelési versenyben viszont egyelőre a szlovákok vezetnek.

Magyarországon is folyamatosan próbálnak magasabb fizetést kiharcolni a gyárakban, a szakszervezetek az elmúlt időszakban elég sok ágazatban vívták meg sikeresen a bérezési csatát. Az mondjuk, egy kicsit biztos aláássa a munkakedvet, hogy a szakszervezeteknek nem egyszer sztrájkkal kell fenyegetőzniük ahhoz, hogy a multik észbe kapjanak, időszerű lenne némi béremelés.

Tavaly ősszel például a Mercedes-gyárban volt feszült a helyzet: a Vasas Szakszervezet 15 százalékos béremelést követelt, míg a gyár két évre be akarta fagyasztani a béreket. Végül többlépcsős bérfejlesztésben állapodtak meg. Az Audi-gyárban sem volt felhőtlen a hangulat, az alkalmazottak 55 ezer forintos béremelésért harcoltak a tavalyi év végén.

Ingázni, vagy költözni?
Aki nem csupán ingázni, de költözni is hajlandó a magasabb fizetésért, és a járműiparban szeretne dolgozni, az általában német nyelvterületre megy. A magyarok körében az egyik legnépszerűbb célország Ausztria, nem véletlen, közel is van, sok magyar él ott, de pont emiatt az osztrák munkalehetőségek végesek. Bécs például már nagyon telített, de ahogy távolodunk a magyar határtól, egyre egyszerűbb munkát találni. Az osztrákoknál főként a gyártás, az autóipar, az építőipar, az egészségügy, és a vendéglátás az a terület, ahol magyarként viszonylag könnyű elhelyezkedni.

Sokan viszont meg sem állnak Németországig, tény, hogy az ottani minimálbér – bruttó 8,84 euró, ami kb. 2758 forint – elég csábító. Az ingázáshoz ugyan messze van, de sokan meg tudják oldani, hogy 2-3 hetente hazalátogassanak.
(penzcentrum)

Bal-Rad komm: Érdemesen lehetne akár szavanként elemezni a jelenség okát, de fölösleges. Tényként állapítható meg, hogy a multik által ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁSOKKAL TELETÖMÖTT Szlovákia már utcahosszal vezet a SAJÁT GAZDASÁGÁT FÖLSZÁMOLT “magyar” territórium előtt!

Döbrögiék melldöngetve jelentik dicsőséges béremeléseiket!-aztán kiderül, hogy valóra válnak ezzel kapcsolatos jóslataink: a versenytársak IS lépnek e téren, úgyhogy a diadaljelentés EZÚTTAL IS KÁROKOZÁST takar!

Sokan még mindig nem látják Döbrögiék törekvéseit! A béremelésnek nevezett mutatvány valójában a nyugdíjkassza időleges egyensúlyban tartását szolgálja-ezáltal a nyugdíjas szavazóik megtartását!

Ennek árnyékában-hamis népi hiedelem közepette-LOPJÁK A JÚDÁSPÉNZEKET! Törekvéseik kizárólag arra irányulnak, hogy a lízingdíj kifutásáig hatalomban maradhassanak!

Közben pedig az országot olyan államok-nagyhatalmak-hiteleibe nyomják bele, amiből NEM LESZ LEHETŐSÉG KISZABADULNI!

De ez-REMÉNYEIK SZERINT-őket nem fogja már érinteni! Ők AKKOR MÁR vígan élik gondtalan életüket valahol a mediterrániumban.

TÉVEDTEK!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

A pekingi tarha

Százmilliárdokat kért Orbán Kínától

 

Átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar-kínai kétoldalú együttműködést a kínai kormány, a Pekingben tárgyaló miniszterelnök 467 milliárdos hitelajánlatot is kapott.

Minderről a közmédiának számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével folytatott pekingi hivatalos tárgyalások után. Arról nem beszélt, hogy a Magyar Nemzet információi szerint a magyar kormányfő állítólag Vlagyimir Putyinnal is találkozik az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumon.

Azt viszont elmondta, hogy Orbán a kínai elnökkel és miniszterelnökkel is tárgyalt, több megállapodás is született a két ország között. De ami a lényeg, hogy a kínai kormány az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar-kínai kétoldalú együttműködést, ami Kínában a legmagasabb kategória.

A távol-keleti országban azokat az államokat tartják számon átfogó stratégiai partnerként, amelyekhez fűződő kétoldalú együttműködésnek a legnagyobb jelentőséget tulajdonít a pekingi kormány. Kiemelte, hogy megkapták a Budapest-Belgrád-vasútvonalra a kínai Eximbank finanszírozási ajánlatát, amely 20 éves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányzó, dolláralapú hitelajánlat.

A Budapest-Belgrád-vasútvonal beruházásának összértéke 550 milliárd forintra tehető, a hitelajánlat pedig a teljes beruházási érték 85 százalékára vonatkozik – ez 467,5 milliárd forint.
(24.hu)

Bal-Rad komm: Budapest-Belgrád vasúton-most-mintegy 370 kilométer.

Borítékolni merjük, hogy 2020-ra el fog készülni! Ismerve a döbrögista gyakorlatot, legalább százmilliárdos lenyúlás garantálva!

A Jó Lőrinc Koma pedig komoly vasútépítési gyakorlattal a háta mögött!-már farigcsálja a ceruzát! Csinálja a kalkulációt! Amit végülis mi fogunk majd kiegyenlíteni!

Döbrögi pedig?

Hát az ő dolga, hogy fölhajtsa a pénzt! HA A KOMMUNISTÁKTÓL KELL KICSALNI, AKKOR AZOKTÓL! ILYENKOR NINCSENEK ELVEK! Vajdalelkület van!

A pénznek nincs szaga!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Adatkozmetikázó kabinet! Riadó!

Ezt az adatot nehezen fogja eladni a kormánypropaganda

Nagy baj van a beruházásokkal, amióta vége lett az EU-s projekteknek, az unió legnagyobb zuhanását mérik a magyarországi beruházási kedvben.

Nem lett a beruházók kedvence Magyarország: az Eurostat ma kiadott adatai szerint, amelyben azt vizsgálják, hogy a GDP-hez képest mennyi beruházás volt az egyes tagállamokban, csupán öt ország került mögénk. Magyarországon a GDP 17,8 százalékát tették ki a beruházások tavaly. Ugyanez az adat Csehországban 24,6 százalék, ami Európa második legmagasabbja, Szlovákiában 20,2 százalékos, de egy kevéssel még a lengyelek is előttünk járnak.

Nagy problémát mutat, hogy 2016-ra hatalmasat zuhant a magyar beruházások aránya: 2015-ben még két százalékkal az EU-átlag fölött volt a mutató, most ugyanannyival alatta. Sőt, a GDP-hez mérve több, mint húsz éve nem volt egyszer sem ennyire kevés a beruházás nálunk. Ennek az oka nagy valószínűséggel az, hogy 2015 végén kifutottak az EU-s finanszírozású projektek. A régiónk legtöbb országában szintén esett a szám 2015-ről 2016-ra, ami jól mutatja, hogy mennyire számítanak az uniós pénzek Közép-Európának, de a magyar zuhanás még a környező államokéhoz képest is látványos, az egész unióban a legnagyobb.

Arra a KSH korábbi elemzései is kitértek: ott mértek jókora visszaesést, ahonnan hiányoztak az uniós pénzek. A magyar statisztikai hivatal tovább is ment, mint az európai: míg az Eurostat csak 1996-ig tekintett vissza, a KSH nemrég azt is megállapította, hogy egészen a rendszerváltás óta nem volt akkora zuhanás a beruházásokban, mint most.

A listán Magyarország mögött egy kivétellel csak olyan országok állnak, amelyek súlyos válságon estek át: Ciprus, Olaszország, Portugália, Görögország, valamint kivételként meglepetésre Nagy-Britannia. Európa élére Írország, Csehország, valamint Svédország került. A számokból az is kiderül, hogy az EU beruházásra szánt pénzeinek szinte pontosan felét az építőiparban költötték el.
(HVG)

Bal-Rad komm: “…Sőt, a GDP-hez mérve több, mint húsz éve nem volt egyszer sem ennyire kevés…”

-Ahhoz a GDP-hez mérve képest, ami amúgy sem sorolható az EU “első negyedszázadába”!

Sőt! “…a KSH nemrég azt is megállapította, hogy egészen a rendszerváltás óta nem volt akkora zuhanás a beruházásokban, mint most…”

-Hát ezek a számok nem éppen a szárnyalás érzését sugallják! Még akkor sem, ha a TERVEK MOSOLYGÓSAN BIZTATÓAK!

De mi lehet az ok?

Egyszerű! Döbrögisztánban egy Germánia szerte 100 euros beruházás minimum 130 euroba kerül! Ami júdáspénzből van finanszírozva. “Helyi” finanszírozású beruházás-bár ilyeneket nagyítóval kéne keresni-150 euro. Minimum!

Kifutott az időarányos júdáspénz! Ugyan a következő terminus már le van osztva-tán el is van már lopva!-annak áldásait (újból letérkövezett főterek, díszkivilágítások, üveghíd-üveghegy stb. hasonlók) majd csak…

Ebből lesz majd csak a gond! Nem is kicsi! Merthogy megkezdődött Döbrögi uniós macerálása. Ki fogja fizetni az EU a lízingdíjat Magyarországért becsülettel! Az utolsó eurocentig! A kérdés csupáncsak az, hogy kinek?

Ha arra is Döbrögiék tehetik rá a tenyerüket, annak komoly migráncsbetelepítés lesz az ára! Akkor a migráncslegények erőszaktételétől rettegő Döbrögi-hívő matrónák is csalódni fognak a vajdában! Akkor tuti a bukás! Annak pedig szörnyű következményei lesznek családra-hordára!

Ha nem lesznek migráncsok?! Akkor jegelve lesz a júdáspénz kifizetés, és alőbb-utóbb elfogy a hazai lé…! Leállnak Lőrincék vállalkozásai! Döbröginek magyarázkodnia kell! Mígnem kisül a gombolyag vége! Na meg az irtózatos lopások is kezdenek majd kiderülni! Természetesen mindez majd csak a jövő évi “választások” után!

Gondoljunk bele! ’89-ben a Magyar Népköztársaság SAJÁT ERŐBŐL többet beruházott, mint tavaly Döbrögisztán! 27 évvel korábban! (Ezt pedig nem mi találtuk ki!)

Persze AKKOR volt egy erős MAGYARORSZÁG!

Saját gazdasággal, 10,5 millió állampolgárral, aranytartalékkal, állami tulajdonnal!

Akkoriban már feszelgett egy beteg tudatú, bűnöző lelkületű Soros-tanítvány!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

A migránsáradat gyümölcse

Drasztikusan emelkedtek a termőföldárak

Komoly értékben emelkedtek a termőföldárak Magyarországon az utóbbi években – olvasható Erste Bank Agrár Kompetencia Központja által kiadott Agrárhorizont című kiadványban.

Hollósi Dávid, az központ vezetője utalt arra, hogy a legnagyobb mértékben, 92 százalékkal Tolna megyében ugrottak meg az árak, ott már 2,25 millió forintra rúg egy hektár termőföld ára, míg Hajdú-Biharban 2,1 milliót kóstál egy hektár, Győr-Moson-Sopron megyében pedig alulról súrolja a kétmilliós határt. Pest megyében 65 százalékos volt a drágulás mértéke. A szakértő szerint ez azt mutatja, hogy felértékelődött a termőföld, a regionális eltérések azonban jelentősek.

Például Nógrádban, ahol csak hét százalékkal emelkedtek az árak 2015-höz képest, hétszázezer forintért már lehet vásárolni egy hektárt, mindez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 840 ezer forint. Az országos átlag 1,4 millió forint. A gyengébb és a kiváló minőségű földek ára között átlagosan 500-700 ezer forint árkülönbség is mérhető. Az összeállításból az is kiderül, hogy aranykoronánként csaknem ötvenezer forinttal kell többet fizetnie a vásárlónak a jobb besorolású területekért, mint két éve. Az állami árveréseken átlagosan negyvenszázalékos árnövekedést tapasztaltak.

A Földet a gazdáknak! programban 270 milliárd forint értékben kelt el állami föld, 203 ezer hektár került magántulajdonba. Az Erste Bank szakértői szerint ez mintegy kétszázmilliárd forint hitelállomány-gyarapodást jelent, amit az állami hitelprogram mellett a kereskedelmi bankok is folyósítottak.
(mh)

Bal-Rad komm: “…százalékkal emelkedtek az árak 2015-höz képest…”

Emlékezzünk csak! 2015 nyara. Hemzsegnek a muszlim migráncsok az országban. A nép elképedve a történteken, semmi mással nem foglalkozik. Amikor Dacos Jabak Pista a Dana-parti Nagy Cirkuszpalotában benyújtja EGYÉNI KÉPVISELŐI INDÍTVÁNYÁT, javasolva az állami földek megkaparinthatóságát. Két hét alatt meg is lett a törvény, amit Döbrögi NEM TUDOTT MEGSZAVAZNI! Éppen a cirkusz toalattjén elmélkedett.

A törvény megszavazása után EGYCSAPÁSRA MEGOLDÓDOTT A MIGRÁNCSOK által gerjedt probléma!

Jah! És a gyerekkori jóbarát-a Jó Lőrinc Koma-meg az Új Nemmzetthy Elyth, műkörmösök, fitnessedzők, GAZDASZÖVETSÉGI POTENTÁTOK, nyergesek, csányik, stb. vitték is a veszett gyorsasággal dobravert állami termőföldeket!-potom pénzekért.

AMIT MOSTMÁR KOMOLY PROFITTAL TUDNAK TOVÁBBADNI!

Döbrögisztánt bámulja az EU

Az EU-ban is csodálják a magyarországi munkanélküliséget

Az Európai Unió összesen 276 (NUTS2-es) közigazgatási területe közül két magyar régió is bekerült a 15 legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező régió közé 2016-ban, ugyanakkor, ha a közmunkásokat is állástalannak számítanánk, már nem lenne ilyen rózsás a helyzet, sőt. Észak-Alföld a 19,5 százalékos közmunkával korrigált munkanélküliségi rátájával a legrosszabb 25 között lenne.

Az Európai Unióban is kiemelkedően alacsonynak bizonyult 2016-ban Nyugat-Dunántúl munkanélküliségi rátája. A 2,7 százalékos mutatóval a 276 (NUTS2 szintű) régión belül bekerült a 10 legalacsonyabb munkanélküliséggel büszkélkedő terület közé.

Előkelő helyen végzett Közép-Dunántúl is, itt a 3 százalékos munkanélküliségi mutatóval a 15 legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező NUTS2 régió közé kerültünk.

A fővárost is felölelő Közép-Magyarországi régió a 3,8 százalékos munkanélküliségi mutatójával a 42 legkevesebb állástalan számláló régió között szerepel, míg Dél-Alföld (5,6%), Dél-Dunántúl (6,2%), Észak-Magyarország (6,3%) a középső harmadban, Észak-Alföld (9,3) pedig az utolsó harmadban szerepel.

Közmunkával együtt hátrébb vagyunk

Magyarországon a közfoglalkoztatottak papíron nem számítanak munkanélkülinek, noha munkaerő-piaci státuszuk igen hasonló hozzájuk. Ha a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintjük, akkor azért máshogy néz ki a tárgyalt rangsor.

Nyugat-Dunántúlon 4,6 százalékra rúgott ez a közmunkásokkal korrigált munkanélküliségi mutató 2016-ban, amivel a 68 legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező régió közé kerülünk csak be. Ugyanekkora munkanélküliséggel rendelkezik Németországban a brandenburgi és a hannoveri régió.

Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon egyaránt 5,4 százalékra rúgott a korrigált munkanélküliségi ráta tavaly, amivel már éppen a második harmadba csúszúnk a 276 NUTS2-es régiót felölelő listán. Brémában is ugyanekkora a munkanélküliség.

Nyugat- és Közép-Dunántúlon, illetve a központi régióban összességében még a közmunkával együtt is alacsonynak mondható a munkanélküliségi ráta, azonban a másik négy régiónkban messze nem ilyen kedvező a munkaerő-piaci helyzet.

Észak-Alföldön 19,6 százalékra rúgott a korrigált munkanélküliségi ráta tavaly, amivel bekerülnénk a 25 legtöbb állástalant számláló NUTS2 terület közé.

Észak-Magyarországon sem sokkal rózsásabb a helyzet, itt 16,4 százalék volt a közmunkával korrigált munkanélküliségi mutató 2016-ban, míg Dél-Dunántúlon 13,3 százalékot, Dél-Alföldön pedig 10,9 százalékot tett ki.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Hát a közmunka az bizony KOMOLY TÉNYEZŐ! De ha még a minimum hatszázezernyi munkaügyi menekültet is fölszámítolná valaki, akkor már sokkal borúsabb lenne Döbrögisztán foglalkoztatottsági mutatója. Ha pediga naponta ingázókat is…-akkor kiderülne, hogy a rendszerváltás “eredményeként” keletkezett másfél milliós munkanélküliségi mutató még mindig annyi! Arról nem is beszélve, hogy az ország lélekszáma félmillióval csökkent!

Joggal bámuldozik az EU-és nem csak az!-Döbrögisztán “statisztikáin”! Mintavétel kérdése az egész!

A Bal-Rad által most leírtak a HIVATALOSTÓL ELTÉRŐ lehetőség a mintavételre. Lehet hogy éppen a “másik véglet”!

Tejel a gyarmat

Kisöpörte magyar gyárát az Opel: 18 milliárdot vittek haza

Az Opel magyar gyára után 9 éve, vagyis 2007 óta nem kaptak osztalékot a tulajdonosok. Tavaly megdőlt ez a sorozat.

Összesen 60 millió euró osztalék kifizetéséről határoztak az alapítók, így a tavaly év végi 311 forintos árfolyamon számolva 18,66 milliárd forintot talicskáznak ki az Opel szentgotthárdi gyárából – derül ki a társaság éves beszámolójából. A pénzt a csatolt alapítói határozat alapján legkésőbb 2017. június 30-ig banki átutalással fogják kifizetni. Az osztalékot azonban nem csak és kizárólag a tavalyi eredmény terhére fizetik ki, a kft. ugyanis mindössze 29 milliós nyereséget termelt, így emellé még 31 millió eurót az eredménytartalékból vesznek el.

A társaság tavalyi éve egyébként nyereség szempontjából nem volt a legfényesebb, hiszen a 29 millió eurós plusz 32 százalékkal kevesebb az előző évi 42,4 milliónál. Ezért elsősorban a megcsappanó bevételek okolhatók, hiszen majdnem 6 százalékkal maradtak el a 2015-östől, 171,4 millió euró folyt be a kasszába.

Ezzel szemben változatlan szinten maradtak az anyagjellegű ráfordítások (51 millió euró), a személyi jellegűek pedig több mint 2 millióval 29,8-ra ugrottak és többet számoltak el értékcsökkenési leírásként. Így már üzemi szinten megmutatkozott a nyereség látványos visszaesése.

A személyi jellegű ráfordítások növekedését a dolgozói létszám emelkedése indokolja, a 2015-ös 1204 fő után tavaly már 1281-en álltak a cég alkalmazásában. A létszámadatokból és bérköltségből kiindulva az is kiderül, hogy átlagosan minimális emelés lehetett tavaly a cégnél, hiszen a 2015-ös 429 ezer forintos havi átlagbér 434 ezerre emelkedett.
(mfor)

Bal-Rad komm: “…a tavaly év végi 311 forintos árfolyamon számolva 18,66 milliárd forintot talicskáznak ki…”

-Persze ez CSAK EGY összeszerelde! Ha még hasonló volumenben talicskázott ki MÁSIK NÉGY IS, akkor alig valamivel kevesebb osztalékot fizetnek részvényeseiknek, mint amennyit egyedül a Jó Lőrinc Koma könyvelhetett el.