Mi lenne HA…? SZAVAZZUNK!

Már fejre állt volna Döbrögisztán EU-pénzek nélkül?

A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az “IMF” kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének.

A 2004-es uniós csatlakozásunktól idén június végéig mintegy 42 milliárd eurónyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra a jegybank fizetési mérleg adatai szerint, ami a pénzek hatását is tartalmazó kumulált magyar GDP-nek kb. 2,9%-át teszi ki. Ha viszont az idei becsült éves GDP-hez viszonyítunk, immár 33% körüli arányt kapunk és ez is érzékelteti, hogy tényleg rengeteg pénzről van szó.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

Az Európai Bizottság költségvetési adatbázisa alapján, a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) képest egyébként az elmúlt években már lassult a Magyarországra történő uniós pénzbeáramlás, részben azért, mert a 2007-2013-as ciklus forráslehívási hajrája, a 2015-ben kialakult csúcs, után az új ciklus indítása lassan haladt, illetve az utóbbi egy évben az elszámolási viták is hátráltatták a forráslehívásunkat.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

Egyébként ha a pénzek domináns részét kitevő felzárkóztatási (strukturális és kohéziós alapbeli) támogatásokat nézzük, a többi régiós ország irányába is jócskán lassult a pénzek beáramlása az utóbbi években.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

Éppen három éve, az “Áldott légy, EU-támogatás” című cikkünkben világítottunk rá arra az akkor még kevésbé közismert tényre, hogy a beömlő EU-támogatások jegybanki devizatartalékot duzzasztó hatása tette lehetővé például

  • a devizahitelek forintosítását, ami 2015-2016 során mintegy 10 milliárd euróval apasztotta a tartalékokat, és
  • annak az állami stratégiának a megvalósítását, hogy az állam a lejáró devizaadósságainak törlesztéséhez nem bocsát ki (érdemben) új devizakötvényeket, hanem a bevont forint forrásait az MNB devizatartalékai terhére váltja be (ez a stratégia 2015 óta durván 6 milliárd euróval apasztotta a devizatartalékokat).

Ez a két lépés az ország külső pénzügyi sérülékenységét jelentősen enyhítette és elvezetett az ország felminősítéséhez is az elmúlt években.

Az “Áldott légy, EU-támogatás” című cikkünkhöz készítettünk egy olyan ábrát is, amely azt a szigorúan elméleti, a valóságban be nem futható pályát mutatta be, hogy ha nem érkeztek volna be EU-támogatások 2004 óta, akkor hogyan alakultak volna Magyarország nemzetközi tartalékai (leegyszerűsítve a devizatartalékai). Most ezt az ábrát kíváncsiságból lefrissítettük és az alábbi ábrát kaptuk. Amint látjuk: már közel 20 milliárd eurós mínuszban járnának a tartalékaink, ami nyilván lehetetlen, hiszen amikorra a tartalékok szintje a piac által nem tolerált szintre esett volna, jött volna egy kiadós válság.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

A fenti ábra mindenesetre érzékelteti: már a forintosítást megelőző években is egészen másfajta döntések sorozatát kellett volna meghoznia a kormánynak, illetve a jegybanknak és könnyen lehet, hogy a devizahitelek még most is velünk élnének.

Nyilván ha a szükséges devizaforrások egy részét a nyílt devizapiacon kellett volna megszerezni, akkor a forintra nehezedő leértékelési nyomást is csak magasabb kamatokkal lehetett volna ellensúlyozni. Vagyis a jegybanki kamatpolitika sem lehetett volna ennyire laza az elmúlt években.

Azt, hogy már a devizahitelek forintosítását megelőző években egészen másfajta döntések sorozatát kellett volna megtenni, az alábbi ábra még inkább mutatja. A devizatartalékok és az EU-források nélküli tartalékok idősorai mellé (vastag vonalak) három, a nemzetközi szakirodalomban gyakran tárgyalt tartalékmegfelelési mutatót is rátettünk az OTP Bank elemzői segítségével. Amint a fekete vonal alapján láthatjuk: a hangsúlyozottan elméleti, utólagos megközelítés szerint valószínűleg még a felvettnél is nagyobb EU/IMF hitelcsomagra szorult volna az ország, és az azt követő években sem engedhetett volna meg magának érdemi tartalék-apasztó intézkedéseket. Az ábra egyébként arra az idén nyáron már megírt helyzetre is rámutat, hogy az EU-pénzek lassabb érkezésével az aktuális tartalékunk már csak mutatók által minimálisan sugallt tartalékszint körül hullámzik.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

Az OTP minap kiadott elemzése egyébként az EU-támogatások további lényeges makrogazdasági hatásaira is rávilágított, így például arra, hogy az elmúlt években (és a következő években) végrehajtott kormányzati beruházások tekintélyes hányadát EU-pénz finanszírozta. Amint látható: a válság utáni években az uniós pénzek aránya akár 40-50%-ig felugrott, majd az új ciklus indulásakor visszaesett, de a következő években újra 25-30%-ig visszaemelkedhet.

Mindez összhangban van azzal a 2007-2013-as ciklusra adott európai bizottsági kimutatással, hogy Magyarországon volt a legmagasabb (57%-os) a kormányzati beruházásokon belül az EU-pénzek aránya, azaz erősen rá volt szorulva az állam ezekre a pénzekre (illetve ha már voltak ilyen pénzek, akkor előszeretettel csatornázta magához ezeket az állam, hogy a beruházásokat inkább ezekből, mint magyar adófizetői pénzekből finanszírozza).

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

Az állami beruházások volumenének nagyjából dupláját teszik ki egy-egy évben a magánszektor beruházásai, és ezeken belül az EU-pénzek aránya tartósan csak néhány százalékot jelent, azaz a magánszektor sokkal kevésbé függ(ött) az EU-pénzekből. Igaz ennek a szektornak sem jelent sok jót a 2020 után várható további jelentős uniós forráscsökkenés: az OTP – összhangban a Portfolio kalkulációival – 30% feletti esést vár a strukturális és beruházási alapok kapcsán a 2020 utáni ciklusban a mostanihoz képest, ami a gazdasági növekedési kilátásokra negatívan hat.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

Végül arra is érdemes kitérni, hogy az EU-pénzek az egyes években mekkorát lendíthettek a magyar gazdaságon. Amint az alábbi ábrán látszik: a reálgazdasági hatás, a forrásbeáramlás, ezekben az években kifejezetten nagy, de a GDP-növekedést az egyes évekbeli reálgazdasági hatás változása (különbsége) mozgatja. Így ezekben az években még 1-3% közötti élénkítő hatást fejt ki, de amint ezek felhasználása lassul 2020-2021-ben, a GDP-növekedés üteme 4% felettről 2% közelébe, azaz intenzíven lassulhat.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

(portfolio)

Bal-Rad komm: A cikk címe nyilvánvalóan történelmietlen. A magyarázat pedig inkább csak a szakmai közönség számára érthető!

A balrad.ru IS FÖLTESZI A TÖRTÉNELMIETLEN KÉRDÉST: MI LETT VOLNA, HA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGOT NEM GYIKOLJÁK LE, NEM RABOLJÁK SZÉT?!

Válasz A MI KÉRDÉSÜNKRE NINCS! – NEM IS LEHET!

A fenti cikkből kitűnik, hogy a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGÉRT JÁRÓ JÚDÁSPÉNZ NÉLKÜL – ELSŐSORBAN A HORDAJELESSÉGEK – már régen a felejtőben lennének. A magyarok élőhelye pedig állandó lövöldözésektől lenne hangos. Ezt az Unió is fölfogta a kezdetek kezdetén, és vet valamit a gyarmatra, aminek úgy negyedét visszafizetjük, ötödét ellopják, a maradékból meg kilátók, üveghíd épül, meg gyorsvasút, meg főterek stb.

GAZDASÁG NEM!

Ezzel párhuzamosan pedig hízik a végtelnségig a külső államadósság! Ami eleve minimum kétszer akkora, mint az eddig ide visszaosztott júdáspénz összege, és közel hatszorosa a rendszerváltáskori brutto külső államadósságunknak.

https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary

Bár a balrad.ru kérdése: “Mi lett volna ha a Magyar Népköztársaság tovább él és fejlődik a mai napig?” – MEGVÁLASZOLHATATLAN(nak tűnik), azért érdemes LEGALÁBB ELTŰNŐDNI egy lehetséges válaszon.

A balrad.ru szerint HA… – akkor most a fejünk sem fájna! ÉLNÉNK A SAJÁT ORSZÁGUNKBAN, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN!

Lehet nem minden gond nélkül, DE A SAJÁTUNKBAN!

A balrad.ru fölteszi a kérdést olvasóinak:

“A rendszerváltás nélkül jobb lenne, vagy rosszabb?”

LEHET SZAVAZNI!

“OTT” meg “ITT”

Azt látni kell, hogy Gallia szerte a sárgamellényesek – meg az utcai ruhában tüntetők – nem csupán az üzemanyagár, hanem az általános elégedetlenség, a növekvő adók és az életszínvonal csökkenése miatt vonultak utcára, és tették azt amit.

“Elég volt. Keveset keresünk, túl sokat adózunk, és emiatt egyre terjed a szegénység. Eközben a minisztereknek és az elnöknek mesés fizetésük van. Nem vagyok a gazdagok ellen, csak a javak tisztességesebb elosztását szeretném. Munkanélküli vagyok, és egyre nehezebb állást találni. És ha még találsz is valamit, a fizetések olyan alacsonyak, hogy nem fog javulni a helyzeted – sőt, még rosszabbodhat is. Elfogadhatatlan, hogy nincsenek tisztességes fizetések, a hónap végén pedig még élelemre sem jut.” – panaszolta egy Idir Ghanes nevű 42 éves párizsi munkanélküli. Esete általánosnak mondható.

A megmozdulásokban egyaránt részt vesznek szélsőbalosok és szélsőjobbosok, akik vállvetve harcolnak a barikádokon.

Ott vannak emellett úgymond átlagos, középosztálybeli polgárok is, valamint alighanem olyan fiatalok is, akik csak a balhét keresik. A tüntetések főleg a közösségi médián szerveződnek, kijelölt vezető nincs.

A már – már össznépivé terebélyesedett, forradalomra emlékeztető dúlás láttán tegnap délben jelentette be Macron miniszterelnöke, Edouard Philippe: hat hónapra felfüggesztik az üzemanyagadó január 1-re tervezett hatályba lépését. A kormányfő azt is elmondta, ideiglenesen elnapolják a gépjárművek technikai ellenőrzésének szigorítását is. A tiltakozók azonban nem elégedettek.

A történések mélyén sokkal átfogóbb és bonyolultabb társadalmi és politikai problémák húzódnak meg. Éppen ezért korántsem biztos, hogy a bejelentett moratórium lecsillapítja majd a kedélyeket. Az üzemanyagadó felfüggesztésének hírére a több sárga mellényes képviselő is elégtelennek minősítette ezt az intézkedést. A tiltakozók emellett a teljes adó – és bérrendszer gyökeres átalakítását akarják már.

A qrmány által meghirdetett moratóriumról a “sárgamellényesek” egyik hirtelenjében megnevezett vezetője Benjamin Cauchy eképpen nyilatkozott: “ez nem az, amit mi akarunk. Mi nem moratóriumot akarunk, hanem az üzemanyagadó emelésének eltörlését.”

Aligha lehet bárkinek is kétsége afelől, hogy a tegnap nagy hirtelen kihirdetett moratórium a gall qrmány részéről nem több, mint egy átlátszó testcsel. Három héttel Karácsony előtt mégiscsak goromba látván a tűzvész által megvilágított Diadalív.

Inkább kéne már hogy ünnepi díszkivilágításban fürödjék. TAKTIKAI DÖNTÉS született Macronék részéről. A kifárasztás jegyében!

Bárakárhogy is van, a galliai sárgamellényesek némi sikert elkönyvelhetnek. Taktikázásra kényszerítették a hatalmat!

Döbrögisztán qrmánya NEM TAKTIKÁZIK!

A döbrögista horda nem hajlandó a rabszolgatörvény ügyében engedni!

Úgyhogy december 8 – án szombaton a narancssárga mellényes “munkavállalói” érdekgépviselők demonstrációt szervezgetnek. Persze lehet rájönnek még addig, hogy van ám egy gyülekezési törvény is.

Mindezzel együtt is kíváncsiak lennénk, hogy ott a messzi Galliában mi történne egy hasonló ötlet hallatán?

Az eddigi történéseket elnézve “OTT” két órán belül állnának a nyaktilók! (Döbrögi nagy elégedettségére!)

Persze tudjuk jól: az “OTT”! – az ott van! “ITT” – meg itt van! “ITT” – jó esetben – megírjuk a bajainkat. Ha szólnak a narancssárga mellényesek.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Döbrögista számvarázs: úgy csökken, hogy közben nő az államadósság!

Nagyot dobott Döbrögisztán, így nem lesz gond az adóssággal

A második negyedéves 73,8 százalékról 72,8 százalékra csökkent az államháztartás brittó névértéken számított GDP-arányos adóssága – közölte hétfő reggel az MNB az előzetes pénzügyi számlák adatai alapján. Ezzel már a tavaly év végi szint alá esett az adósságráta, így várhatóan az év végén is gond nélkül teljesül majd a csökkenésre vonatkozó cél.

A 72,8 százalékos adósságráta 2008 negyedik negyedéve óta a legalacsonyabb, akkor a válság közepén felvett IMF-hitel dobta meg hirtelen a bruttó adósságrátát, így nőtt 71,6 százalékra. Vagyis már csak bő egy százalékpont kellene ahhoz, hogy elérjük az IMF-csomag előtti szintet ebben a mutatóban is. Az utóbbi negyedévekhez hasonlóan most is csak az Eximbankkal együtt számított adóssággal számolunk, hiszen mostanra a magyar hatóságok is elismerték, hogy elveszítettük az Eurostattal szemben az elszámolási vitát. Csak érzékeltetésként, az Eximbank nélkül 70,9% lenne a bruttó adósságráta.

Nagyot dobott Magyarország, így nem lesz gond az adóssággal

2017 végén 73,3% volt a bruttó adósságráta, vagyis a mostani érték azt is szinte biztossá teszi, hogy az év végén csökkenő adósság is összejöhet idén, hacsak nem történik valami rendkívüli a hátralévő három hónapban. A mostani egy százalékpontnál nagyobb adósságcsökkenésre a tavalyi harmadik negyedév óta nem volt példa. Tavaly egyébként a negyedik negyedévben további 0,9 százalékponttal csökkent az adósságráta. Ráadásul a most közölt előzetes adatokban még csak becsült GDP-számmal kalkulált az MNB, a múlt héten megjelent hivatalos adatok szerint pedig a vártnál jobban teljesített a magyar gazdaság, vagyis a felülvizsgálat után jó eséllyel még lejjebb kerülhet a szeptemberi adósságráta.

Az intenzív adósságcsökkenés továbbra is elsősorban a növekedésnek köszönhető, az adósság összege a harmadik negyedévben is tovább emelkedett. A 28 927 milliárd forintos összeg 184 milliárddal haladta meg a három hónappal korábbit, az év eleje óta pedig majdnem 1600 milliárd forint a növekedés…                                                                                                                (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Van itt egy folyamatosan rendelkezésre álló Eurostat honlap, ami az államadósságunk pillanatnyi állapotát mutatja. Forintban is meg USA dollárban is. Tehát ÖSSZEGSZERŰEN! (Nem GDP – alapon. Mert azon nagyot tud faragni egy újabb összeszerelde megjelenése.)

https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary

Ez a ketyere MINTHA nem nagyon igyekezne táplálni a qrmányzati KSH hurrájelentését!

De van itt egy eléggé értelmezhetetlen jelentésrészlet:

“…Az intenzív adósságcsökkenés továbbra is elsősorban a növekedésnek köszönhető, az adósság összege a harmadik negyedévben is tovább emelkedett. A 28 927 milliárd forintos összeg 184 milliárddal haladta meg a három hónappal korábbit, az év eleje óta pedig majdnem 1600 milliárd forint a növekedés…”

– Ha VALAKI – ESETLEG – tudná értelmezni, és közérthetően elmagyarázná…

JÖN A TISZTÍTÓTŰZ?!

Korunk legnagyobb válsága közelít, országok fognak belerokkanni

A Business Insider szokásos heti műsorában ezúttal a legendás befektetőt, Jim Rogerst szólaltatták meg részvénypiaci témákban, aki szerint életünk legnagyobb válságára lehet a következő, ami ha elkezdődik, nem lesz visszaút, országok fognak belebukni.

Az interjúban az alábbi fontosabb gondolatok hangzottak el:

– A szakember mindig a világban zajló eseményekre reagálva fekteti be a pénzét.

– A részvénypiacok megállíthatatlanul egy újabb buborék felé közelednek, ami még az idei év végén, de legkésőbb jövőre kidurranhat.

– A válságok mindig onnan kezdenek begyűrűzni, ahonnan a legkevésbé számítanánk rá. 2007-ben elsőként egy kis szigetország, Izland ment csődbe, amit Írország, majd a nagy amerikai befektetési bankok követtek. Gyakorlatilag bárhonnan elkezdődhet, lehet egy háború, vagy egy nagyobb vállalat csődje, bármi.

– Amerikában a múltban 4-7 évente alakultak ki válságok, jelenleg pedig a legutolsó már több mint 8 éve volt. 2008-ban a problémát az adósságok okozták, akkor azonban a kínaiak sok pénzt tettek félre a borúsabb időkre, így mikor beütött a káosz, volt mihez hozzányúlni. Most viszont Kína teljes adósságállománya (vagyis vállalati-, háztartási- és államadóssága) már tavaly átlépte a bruttó hazai termék 250%-át, míg Egyesült Államok adósságállománya az ötszörösére nőtt a 8 évvel ezelőtti szinthez képest. Mindezek alapján Rogers szerint korunk legnagyobb válsága lesz a következő, a 2008-ban látottak semminek fognak tűnni ehhez képest.

– A Business Insider igazgatója, Blodget kérdésére, hogy ki segíthet majd rajtunk, Rogers azt válaszolta, hogy senki. Mikor tényleg rosszra fordulnak majd a dolgok mindenki sorba fog állni, hogy mentsék meg, de nem lesz visszaút, amint elkezdődik a lejtmenet nem csak vállalatok, pártok, vagy kormányzatok, de egész országok fognak elbukni.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Nem kell ahhoz spekulánsnak lenni, hogy lássuk: ISMÉT ORSZÁGOK SODRÓDTAK A CSŐD SZÉLÉRE! Venezuela, Görögörszág, Olaszország.

A világ elsőszámú latorállamának-az USA-adóssága soha nem látott mértékű.

A fejlett világ lakosságának eladósodottsága/eladósítása robbanásszerűen nő, és ezt ösztönzik is a kormányok.

A pénznyomtatás/bankjegycsere fölpörgött világszerte.

HÁBORÚS HELYZET KEZD KIALAKULNI! MILLIÓK VÁNDOROLNAK! TOMBOL AZ EGÉSZSÉGTELEN NACIONALIZMUS!

Jöhet a tisztítótűz!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Hordalelemény!

Lehullt a lepel: titokban mások veszik a lakossági állampapírt

Miközben a lakossági állampapírok rekordeladásáról havonta küldi az Államadósság Kezelő Központ a győzelmi jelentéseket, az MNB adatai egészen más képet festenek. Kiderült: a lakossági papírok legalább ötöde intézményi befektetőknél van, akiknek ugyanúgy fizeti az extra magas kamatokat az állam, mint a lakosságnak. Vagyis megdőlni látszik a rendkívül drága, lakosságnak dedikált állampapírok mellett szóló fő érv.

Legalább 1200 milliárd forint, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van, hanem intézményi befektetőknél – számolta ki az Azénpénzem.hu az Államaddóság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank hivatalos számaiból. A megkérdezett két intézmény válasza is alátámasztja ezt, ami meglehetősen kellemetlen lehet az ÁKK-nak, hiszen jóval többe kerül az államadósság finanszírozása a lakossági papírokon keresztül.

Míg ugyanis egy magánszemélynek, ha lakossági állampapírt vásárol, egy évre 2 százalékot, fél évre 1,5 százalékot fizet az állam, a pénzpiacon 0,23 százalék, illetve 0,15 százalék volt a 12, illetve a 6 hónapos diszkont kincstárjegyek átaghozama pénteken. Vagyis közel tízszeres a különbség a lakosági papír javára (ennyivel kerül többe az államnak). A hosszabb futamidejű, több éves papíroknál már nem ekkora, de még itt is jelentős a különbség. A háromévesnél 3,5-szeres a szorzó, az ötévesnél viszont már csak valamivel több, mint 1,5-szeres (persze ebből elég csekély is az eladott mennyiség).

Az ÁKK sok éve azzal indokolja a hatalmas különbséget a kétfajta állampapír között, hogy megéri, mert az államadósság finanszírozása sokkal biztonságosabb, ha jelentős a belföldi kisbefektetők szerepe, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető a lakosság. Fontos pozitívum továbbá, hogy a kifizetett kamat minél nagyobb része belföldön kerüljön felhasználásra – írták még egy korábbi közleményben. A Privatbankar.hu beszámolója szerint Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója egy tavaly októberi sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy ha nem lenne jelentős lakossági kibocsátás, akkor az intézményi befektetőkre érvényes „nagybani hozamok” sem itt lennének, mint most. Azért alacsony az intézményi kamatszint, mert nem adnak el többet az intézményeknek, helyette a lakosságnak bocsátanak ki.

Csakhogy a számokból az látszik, hogy a lakossági befektetők nem is egészen lakossági befektetők. Vagyis a magasabb hozam nem teljesen a kisbefektetők zsebét hizlalja, hanem sokszor mások profitját.

Lássuk a számokat!

A legfrissebb számok szerint áprilisban közel 170 milliárd forint összegben vásárolt a lakosság az új Kétéves Állampapírból, összesen pedig 259 milliárd forinttal 6070 milliárd forintra, a devizában kibocsátott papírokkal együtt 6189 milliárd forintra nőtt áprilisban a lakossági állampapír-állomány. Az első négy hónapban a teljes állománynövekedés elérte az ezermilliárd forintot – adta hírül az ÁKK. Vagyis ennyit vett idén a lakosság. Pedig az igazság az, hogy nem is.

Egészen más számokat mutatnak ugyanis a Magyar Nemzeti Bank statisztikái. A legfrissebb adatok szerint 4782 milliárd forint állampapír volt március végén a háztartásoknál (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is). Közben az ÁKK adatai szerint március végén 5961 milliárd forint volt a lakossági állampapír-állomány. Vagyis összességében 1200 milliárd forinttal többet adtak el a lakosságnak, mint amennyi nála volt március végén. Ráadásul a lakosságnál nemcsak lakossági állampapírok, hanem egyéb állampapírok is vannak, tehát az MNB számoknak legalább ugyanannyinak, de inkább többnek kellene lennie. (Nem pedig 1200 milliárd forinttal kevesebbnek!)

Akkor hol is van minimum 1200 milliárd forint lakossági állampapír?

Az eltérés okát megkérdeztük az ÁKK-tól és az MNB-től is. Az ÁKK az Azénpénzem.huval azt közölte, hogy sajtóközleményeiben a lakossági állampapírok értékesítése és lejárata után kialakult aktuális, névértéken nyilvántartott állományi adatokat közli havi rendszerességgel. Az ÁKK Zrt. a másodpiaci állomány tulajdonosi megoszlására vonatkozóan nem rendelkezik adattal, ezért nem ismert, hogy a tulajdonosi állományban milyen változás zajlik a szerződött forgalmazóknak történő elsődleges piaci értékesítést követő időszakban. A háztartások által birtokolt állampapírok – piaci értéken nyilvántartott – állományával kapcsolatosan az MNB készít statisztikát, az ő adatai az irányadóak. Az MNB által publikált adatokkal való összehasonlítás, és az ebből adódó különbség magyarázata nem az ÁKK Zrt. feladata.

A Magyar Nemzeti Bank portálunknak azt válaszolta, hogy az értékpapír-statisztikai adatközlésük az egyes gazdasági szektorok tulajdonában ténylegesen lévő értékpapír-állományokat mutatja be. Ilyen adatközléshez csak az MNB-nek vannak információi. Az ÁKK, mint kibocsátó, értékpapír-fajtánként tudja bemutatni a forgalomban lévő mennyiséget, arról nincs közvetlenül információja, hogy a kibocsátott értékpapírok ténylegesen kinél vannak. A „lakossági állampapírok” mint értékpapír-kategória nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez ténylegesen a háztartások tulajdonában van, hiszen más szektorok is vásárolhattak a lakosságnak szánt értékpapírokból, illetve a kibocsátást követően a másodpiaci forgalomban más szektorokhoz is kerülhet.

Trükköző intézményi befektetők

Természetesen a lakossági állampapírokat kínáló bankok vissza is vásárolják ezeket az értékpapírokat, ha a kisbefetetők meg szeretnének válni tőle, hiszen ez kötelességük is. Viszont nem csak erről lehet szó, sokkal inkább trükközésről, amire több bizonyíték is van. Már 2014 nyarán arról számoltunk be, hogy a néhány hónappal korábban bevezetett Bónusz államkötvényt valójában nem is a lakosság vásárolta, hanem sokkal inkább intézményi befektetők. Az ÁKK 2014 júliusárban váratlanul lezárta az értékpapír értékesítését. Akkor az ÁKK azt közölte, hogy a papírokból olyanok is vehettek, akiknek nem szánták. Mint írták: „a forgalmazók által megvalósított árjegyzési rendszerben és másodpiaci forgalomban kialakult gyakorlat alapján csak részben tudott megvalósulni” az az eredeti szándék, hogy elsősorban a lakosság vásároljon a Bónuszból. Az ÁKK némi fenyegető éllel megjegyezte: emellett szükség esetén a forgalmazók körét is felülvizsgálja.

A trükközést pedig azóta is folytatják, hiszen a Portfolio.hu a múlt héten arról számolt be, hogy jelenleg javban zajlik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Vagyis hitelt adott az ügyfélnek, hogy vegyen lakossági állampapírt, amit aztán később visszavásárolt tőle. Mindezt az állam számlájára. Az ÁKK megálljt parancsolt, készülődik a forgalmazói szerződésmódosítás is.

A trükközés azonban, mint előbb említettük, nem most kezdődött. Az ok pedig a már bemutatott hatalmas különbség a pénzpiaci hozamok és a lakossági állampapírokon elérhető hozam között. Mivel lakossági állampapírt csak magánszemélyek és belföldi civil szervezetek vásárolhatnak, ezért trükkökkel próbálnak az intézményi befektetők a piacinál nagyobb hozamra szert tenni, miután az MNB – sikeresen – történelmi mélypontra szorította le a pénzpiaci hozamokat.

Megtévesztő adatok

Az MNB és az ÁKK adatait összevetve egyébként már 2014-ben mi is bemutattuk, hogy a lakosság állampapír-állomány növekedésének mintegy fele nem lakossági vásárlásból származott. Az is látszik, hogy 2015. végén már legalább 600 milliárd forint, 2016. végén pedig 800 milliárd forint lakossági állampapír nem lakosságnál volt. Idén március végén pedig már 1200 milliárd forint nincs a lakosságnál. (Hangsúlyozzuk, hogy ez a minimum, ami hiányzik, hiszen a lakosságnál és a nonprofit szektorál lehet nem lakossági állampapír is.)

A lakossági állampapír-állomány idei ezermilliárdos növekedéséből – amiről pénteken büszkén számolt be az ÁKK – pedig az pedig MNB számai szerint kiderült, hogy mindössze 382 milliárddal nőtt a lakosság és a civil szervezetek kezében lévő állampapírok állománya.

A teljes állományt tekintve tehát nem csak azoknak fizeti az extra magas kamatot az állam, akiknek szánta, az ötöde ugyanis másnál landol. Így megdőlni látszik egy fontos érv az állam számára oly drága lakosági állampapírok mellett. Arról nem is beszélve, hogy ezek szerint az ÁKK számai egészen félrevezetőnek tűnnek.
(azenpenzem)

Bal-Rad komm: “…a magasabb hozam nem teljesen a kisbefektetők zsebét hizlalja, hanem sokszor mások profitját…”

-Például ki profitját?

Hát mondjuk a KÖZPÉNZEZERMILLIÁRDOK egy részét ügyesen megforgató/befektető “intézmények” menedzsmentjének zsebeit dagasztja. Akik úgy rendelkeznek, hogy a büdzsé által a működtetésükre fordítható költségvetési pénzekt fél évre “befektetik”!

Hogy mekkora lehet az így okozott “nyereség”-ill. kár?

Úgy húsz milliárd/hó! Nagyjából. Ami éves szinten kb. 140 milliárd lehet! A móka pedig nem ma kezdődött!

Mennyiből lehetne a bankhiteleseket kimenteni? Max. 100 milliárdból!

A döbrögista rablóhorda figyelmét semmilyen lehetőség nem kerüli el, amiből lopni lehet! Ám ha szorít a cipő, LEHETŐSÉGET TEREMTENEK! Tákolmányosat!

Etetni kell a sok éhes szájat! Hiszen a kielégítő táplálás a NER alapja! A minden szintű “öngondoskodás”! Quaestortól az állampapírig!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Az EU szemétdombján

Szomorú adatok jöttek a magyar bérekről

Ahelyett, hogy közelítenének a magyar bérek a nyugat-európai keresetekhez, egyre nő a szakadék – számolt be egy friss tanulmány adatairól a hvg.hu.

Miközben a régióban fokozatosan nőtt a termelékenység (vagyis az adott munkaidőre eső teljesítmény), a bérek felzárkózása ezt nemhogy nem követte, de egyre jobban szakad le Nyugat-Európához képest – írta tanulmányában Galgóczi Béla, a az Európai Szakszervezeti Szövetség magyar kutatója – írta a portál.

Az elemző a magyar, a cseh és a lengyel átlagkeresetet vetette össze a némettel. Az eredmények szerint amíg a közép-európai országokban a kilencvenes évektől a válságig 10 százalék körüli szintről a német bérek 30 százaléka fölé emelkedtek a bérek, 2008 óta ez az arány jelentősen visszaesett.

A három ország közül nálunk a legtragikusabb a helyzet. Amíg itt az átlagkereset 2008-ban a német 31,9 százaléka volt, két évvel később már csak 29,7 százaléka, 2015-ben pedig alig több mint a negyede, 25,1 százaléka. Mindehhez hozzájárulhatott a forint gyengülése is, ám az Eurostat árfolyammal és életszínvonallal korrigált adatai is hasonló visszaesést mutatnak.

Éves nominális átlagbérek alakulása (euróban és a német átlag %-ában)
ORSZÁG 1993 1995 2000 2008 2010 2015
Magyarország 3 233 / 13,1 4 064 / 15,5 4 825 / 17,2 10 226 / 31,9 9 744 / 29,7 9 432 / 25,1
Csehország 2 054 / 8,3 2 942 / 11,2 4 747 / 16,9 11 197 / 34,9 11 503 / 35,1 11 624 / 30,9
Lengyelország n.a. / n.a. 3 591 / 13,7 6 619 / 23,6 10 569 / 33,0 10 176 / 31,1 11 045 / 29,3
Németország 24 567 / 100,0 26 069 / 100,0 27 990 / 100,0 31 997 / 100,0 32 754 / 100,0 37 613 / 100,0
Forrás: tanulmány

(napi.hu)

Bal-Rad komm: “…ám az Eurostat árfolyammal és életszínvonallal korrigált adatai is hasonló visszaesést mutatnak…”

-EZ LÉTÜNK LÉNYEGE!

Ami az EU Döbrögisztán nevű szemétdombján kotkodáló dölyfös páva szerint a vajdaság versenyképességének garanciája! Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas béremelésekről széjjelrikácsolt diadaljelentések kizárólag az Új Nemmzetthy (és Polgárrhy) Elyth jövedelemnövekedését rejtik. Az itt megtelepült multispekulánsokkal együtt.

Visszaesés itt? HAZUGSÁG!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

A távolodó hátsó lámpa bámulása

Ausztria megtelt: Szlovákiában kaszálnak most a magyar melósok

Néhány éve még szívesen jöttek Magyarországra dolgozni szlovák szomszédaink, mára viszont fordult a kocka, és inkább a magyarok vállalnak munkát Szlovákiában. Mi okozta ezt a fordulatot, és melyik szektor lett ennyire vonzó?

Kezdjük néhány adattal: idén januárban 3867 magyar dolgozott az északi szomszédunknál, míg 2016 elején csaknem ezer fővel kevesebb, 2839 fő. Ezzel szemben 2015-ben 1435 szlovák állampolgár jött hozzánk dolgozni, 2016-ban pedig már csak összesen 1167 – a szlovák munkaügyi hivatal adatai szerint. A kinti magyar munkavállalók többségében gépkezelők és összeszerelők, és ebből már nem is nehéz kitalálni, hogy melyik szektor szipkázza el a hazai munkaerőt. A megfejtés az autóipar.

A magyar gazdaságnak a járműipar a húzóágazata, tavaly több milliárd euró értékű beruházásról született döntés, a külföldi tőke és a létrehozott munkahelyek kétharmadát ez a szektor fedte le. Az iparágban viszont akkora a munkaerőhiány, hogy nagy összegű beruházás is meghiúsult amiatt, hogy nem tudtunk kellő létszámú (és szakképzettségű) dolgozót biztosítani.

Az is nehezíti a helyzetet, hogy már nem a szlovákok ingáznak át a győri ipari parkba dolgozni, hanem a győriek járnak át a pozsonyi régióba, például a Volkswagen-gyárba. Tavaly ősszel 116,7 ezer magyarországi lakos dolgozott külföldi telephelyen, és csak az előző negyedévben majd 9 ezren “vándoroltak ki” a magyar munkaerőpiacról.

Vergődik a magyar piac, közben a Szlovákiába költöző Jaguar gyárnál négyszeres a túljelentkezés.

A munkaerőhiány a határ túloldalán sem ismeretlen: a nagyszombati Peugeot-Citroën, a pozsonyi Volkswagen és a zsolnai Kia sem talál elég munkást. A pozsonyi gyárban már több mint 550 magyar dolgozik. Az említett gyárak főként Győr, Komárom, Esztergom és Tata környékéről “szipkázzák el” a munkaerőt. De már a Jaguár is hozzálátott a toborzáshoz. A szlovák autóipari fizetésekről nincs pontos adat, de vélhetően megéri ingázni a határhoz közel élő magyaroknak, állítólag jóval magasabb bért kapnak, mint itthon.

A munkaerőhiány a határ mindkét oldalán nagy problémát jelent, a béremelési versenyben viszont egyelőre a szlovákok vezetnek.

Magyarországon is folyamatosan próbálnak magasabb fizetést kiharcolni a gyárakban, a szakszervezetek az elmúlt időszakban elég sok ágazatban vívták meg sikeresen a bérezési csatát. Az mondjuk, egy kicsit biztos aláássa a munkakedvet, hogy a szakszervezeteknek nem egyszer sztrájkkal kell fenyegetőzniük ahhoz, hogy a multik észbe kapjanak, időszerű lenne némi béremelés.

Tavaly ősszel például a Mercedes-gyárban volt feszült a helyzet: a Vasas Szakszervezet 15 százalékos béremelést követelt, míg a gyár két évre be akarta fagyasztani a béreket. Végül többlépcsős bérfejlesztésben állapodtak meg. Az Audi-gyárban sem volt felhőtlen a hangulat, az alkalmazottak 55 ezer forintos béremelésért harcoltak a tavalyi év végén.

Ingázni, vagy költözni?
Aki nem csupán ingázni, de költözni is hajlandó a magasabb fizetésért, és a járműiparban szeretne dolgozni, az általában német nyelvterületre megy. A magyarok körében az egyik legnépszerűbb célország Ausztria, nem véletlen, közel is van, sok magyar él ott, de pont emiatt az osztrák munkalehetőségek végesek. Bécs például már nagyon telített, de ahogy távolodunk a magyar határtól, egyre egyszerűbb munkát találni. Az osztrákoknál főként a gyártás, az autóipar, az építőipar, az egészségügy, és a vendéglátás az a terület, ahol magyarként viszonylag könnyű elhelyezkedni.

Sokan viszont meg sem állnak Németországig, tény, hogy az ottani minimálbér – bruttó 8,84 euró, ami kb. 2758 forint – elég csábító. Az ingázáshoz ugyan messze van, de sokan meg tudják oldani, hogy 2-3 hetente hazalátogassanak.
(penzcentrum)

Bal-Rad komm: Érdemesen lehetne akár szavanként elemezni a jelenség okát, de fölösleges. Tényként állapítható meg, hogy a multik által ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁSOKKAL TELETÖMÖTT Szlovákia már utcahosszal vezet a SAJÁT GAZDASÁGÁT FÖLSZÁMOLT “magyar” territórium előtt!

Döbrögiék melldöngetve jelentik dicsőséges béremeléseiket!-aztán kiderül, hogy valóra válnak ezzel kapcsolatos jóslataink: a versenytársak IS lépnek e téren, úgyhogy a diadaljelentés EZÚTTAL IS KÁROKOZÁST takar!

Sokan még mindig nem látják Döbrögiék törekvéseit! A béremelésnek nevezett mutatvány valójában a nyugdíjkassza időleges egyensúlyban tartását szolgálja-ezáltal a nyugdíjas szavazóik megtartását!

Ennek árnyékában-hamis népi hiedelem közepette-LOPJÁK A JÚDÁSPÉNZEKET! Törekvéseik kizárólag arra irányulnak, hogy a lízingdíj kifutásáig hatalomban maradhassanak!

Közben pedig az országot olyan államok-nagyhatalmak-hiteleibe nyomják bele, amiből NEM LESZ LEHETŐSÉG KISZABADULNI!

De ez-REMÉNYEIK SZERINT-őket nem fogja már érinteni! Ők AKKOR MÁR vígan élik gondtalan életüket valahol a mediterrániumban.

TÉVEDTEK!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

A pekingi tarha

Százmilliárdokat kért Orbán Kínától

 

Átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar-kínai kétoldalú együttműködést a kínai kormány, a Pekingben tárgyaló miniszterelnök 467 milliárdos hitelajánlatot is kapott.

Minderről a közmédiának számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével folytatott pekingi hivatalos tárgyalások után. Arról nem beszélt, hogy a Magyar Nemzet információi szerint a magyar kormányfő állítólag Vlagyimir Putyinnal is találkozik az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumon.

Azt viszont elmondta, hogy Orbán a kínai elnökkel és miniszterelnökkel is tárgyalt, több megállapodás is született a két ország között. De ami a lényeg, hogy a kínai kormány az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar-kínai kétoldalú együttműködést, ami Kínában a legmagasabb kategória.

A távol-keleti országban azokat az államokat tartják számon átfogó stratégiai partnerként, amelyekhez fűződő kétoldalú együttműködésnek a legnagyobb jelentőséget tulajdonít a pekingi kormány. Kiemelte, hogy megkapták a Budapest-Belgrád-vasútvonalra a kínai Eximbank finanszírozási ajánlatát, amely 20 éves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányzó, dolláralapú hitelajánlat.

A Budapest-Belgrád-vasútvonal beruházásának összértéke 550 milliárd forintra tehető, a hitelajánlat pedig a teljes beruházási érték 85 százalékára vonatkozik – ez 467,5 milliárd forint.
(24.hu)

Bal-Rad komm: Budapest-Belgrád vasúton-most-mintegy 370 kilométer.

Borítékolni merjük, hogy 2020-ra el fog készülni! Ismerve a döbrögista gyakorlatot, legalább százmilliárdos lenyúlás garantálva!

A Jó Lőrinc Koma pedig komoly vasútépítési gyakorlattal a háta mögött!-már farigcsálja a ceruzát! Csinálja a kalkulációt! Amit végülis mi fogunk majd kiegyenlíteni!

Döbrögi pedig?

Hát az ő dolga, hogy fölhajtsa a pénzt! HA A KOMMUNISTÁKTÓL KELL KICSALNI, AKKOR AZOKTÓL! ILYENKOR NINCSENEK ELVEK! Vajdalelkület van!

A pénznek nincs szaga!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Adatkozmetikázó kabinet! Riadó!

Ezt az adatot nehezen fogja eladni a kormánypropaganda

Nagy baj van a beruházásokkal, amióta vége lett az EU-s projekteknek, az unió legnagyobb zuhanását mérik a magyarországi beruházási kedvben.

Nem lett a beruházók kedvence Magyarország: az Eurostat ma kiadott adatai szerint, amelyben azt vizsgálják, hogy a GDP-hez képest mennyi beruházás volt az egyes tagállamokban, csupán öt ország került mögénk. Magyarországon a GDP 17,8 százalékát tették ki a beruházások tavaly. Ugyanez az adat Csehországban 24,6 százalék, ami Európa második legmagasabbja, Szlovákiában 20,2 százalékos, de egy kevéssel még a lengyelek is előttünk járnak.

Nagy problémát mutat, hogy 2016-ra hatalmasat zuhant a magyar beruházások aránya: 2015-ben még két százalékkal az EU-átlag fölött volt a mutató, most ugyanannyival alatta. Sőt, a GDP-hez mérve több, mint húsz éve nem volt egyszer sem ennyire kevés a beruházás nálunk. Ennek az oka nagy valószínűséggel az, hogy 2015 végén kifutottak az EU-s finanszírozású projektek. A régiónk legtöbb országában szintén esett a szám 2015-ről 2016-ra, ami jól mutatja, hogy mennyire számítanak az uniós pénzek Közép-Európának, de a magyar zuhanás még a környező államokéhoz képest is látványos, az egész unióban a legnagyobb.

Arra a KSH korábbi elemzései is kitértek: ott mértek jókora visszaesést, ahonnan hiányoztak az uniós pénzek. A magyar statisztikai hivatal tovább is ment, mint az európai: míg az Eurostat csak 1996-ig tekintett vissza, a KSH nemrég azt is megállapította, hogy egészen a rendszerváltás óta nem volt akkora zuhanás a beruházásokban, mint most.

A listán Magyarország mögött egy kivétellel csak olyan országok állnak, amelyek súlyos válságon estek át: Ciprus, Olaszország, Portugália, Görögország, valamint kivételként meglepetésre Nagy-Britannia. Európa élére Írország, Csehország, valamint Svédország került. A számokból az is kiderül, hogy az EU beruházásra szánt pénzeinek szinte pontosan felét az építőiparban költötték el.
(HVG)

Bal-Rad komm: “…Sőt, a GDP-hez mérve több, mint húsz éve nem volt egyszer sem ennyire kevés…”

-Ahhoz a GDP-hez mérve képest, ami amúgy sem sorolható az EU “első negyedszázadába”!

Sőt! “…a KSH nemrég azt is megállapította, hogy egészen a rendszerváltás óta nem volt akkora zuhanás a beruházásokban, mint most…”

-Hát ezek a számok nem éppen a szárnyalás érzését sugallják! Még akkor sem, ha a TERVEK MOSOLYGÓSAN BIZTATÓAK!

De mi lehet az ok?

Egyszerű! Döbrögisztánban egy Germánia szerte 100 euros beruházás minimum 130 euroba kerül! Ami júdáspénzből van finanszírozva. “Helyi” finanszírozású beruházás-bár ilyeneket nagyítóval kéne keresni-150 euro. Minimum!

Kifutott az időarányos júdáspénz! Ugyan a következő terminus már le van osztva-tán el is van már lopva!-annak áldásait (újból letérkövezett főterek, díszkivilágítások, üveghíd-üveghegy stb. hasonlók) majd csak…

Ebből lesz majd csak a gond! Nem is kicsi! Merthogy megkezdődött Döbrögi uniós macerálása. Ki fogja fizetni az EU a lízingdíjat Magyarországért becsülettel! Az utolsó eurocentig! A kérdés csupáncsak az, hogy kinek?

Ha arra is Döbrögiék tehetik rá a tenyerüket, annak komoly migráncsbetelepítés lesz az ára! Akkor a migráncslegények erőszaktételétől rettegő Döbrögi-hívő matrónák is csalódni fognak a vajdában! Akkor tuti a bukás! Annak pedig szörnyű következményei lesznek családra-hordára!

Ha nem lesznek migráncsok?! Akkor jegelve lesz a júdáspénz kifizetés, és alőbb-utóbb elfogy a hazai lé…! Leállnak Lőrincék vállalkozásai! Döbröginek magyarázkodnia kell! Mígnem kisül a gombolyag vége! Na meg az irtózatos lopások is kezdenek majd kiderülni! Természetesen mindez majd csak a jövő évi “választások” után!

Gondoljunk bele! ’89-ben a Magyar Népköztársaság SAJÁT ERŐBŐL többet beruházott, mint tavaly Döbrögisztán! 27 évvel korábban! (Ezt pedig nem mi találtuk ki!)

Persze AKKOR volt egy erős MAGYARORSZÁG!

Saját gazdasággal, 10,5 millió állampolgárral, aranytartalékkal, állami tulajdonnal!

Akkoriban már feszelgett egy beteg tudatú, bűnöző lelkületű Soros-tanítvány!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!