Ítt a válasz egy mindenkit kínzó kérdésre!

Megfejtették a vajda furcsa, hajlongós fotójának titkát

Ez a fotó az, ami mindenkinek fejtörést okozott. Mit csinál Döbrögi a képen?

Tegnapra végre megnyugtató válasz született a kínzó kérdésre.

SEMMIT NEM CSINÁL! CSUPÁNCSAK TERMÉSZETESEN VISELKEDIK!

Döbrögink a jól ismert evolúciós ábra harmadik lépcsőfokát testesíti meg fura beállásával. Azt a szakaszt, amikor a mai ember őse még nem egyenesedett fel teljesen, így pedig még a tüzet sem ismerte. Íme:

© Visszakövethetetlen szerző műve

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Írta: J. V. Sztálin  

Felszólalás az OSzD(b)MP
Központi Bizottságának ülésén
a németekkel kötendő béke kérdésében

1918. január 11
(Rövid jegyzőkönyvi feljegyzés)

Sztálin elvtárs úgy véli, hogy ha elfogadjuk a forradalmi háború jelszavát, az imperializmusnak teszünk szolgálatot. Trockij álláspontja semmiképpen sem nevezhető álláspontnak. Nyugaton nincsen forradalmi mozgalom, nincsenek olyan tények, amelyek forradalmi mozgalomról tanúskodnának, ennek csak a lehetősége van meg, de gyakorlatunkban nem támaszkodhatunk csupán lehetőségekre. Ha a németek támadni kezdenek, ez erősíteni fogja nálunk az ellenforradalmat. Németország képes lesz támadni, mert vannak kornyilovi csapatai — a „gárda”- csapatok. Októberben az imperializmus elleni szent háborúról beszéltünk, mert azt közölték velünk, hogy már maga ez a szó: „béke”, forradalmat robbant ki Nyugaton. Az események ezt nem igazolták. Ha majd szocialista reformokat valósítunk meg, az fel fogja rázni a Nyugatot, de e reformok megvalósításához időre van szükségünk. Trockij politikájának elfogadásával a Nyugat forradalmi mozgalma számára a legrosszabb viszonyokat teremtenők meg. Sztálin elvtárs ezért azt javasolja, hogy fogadjuk el Lenin elvtársnak a németekkel való béke megkötésére vonatkozó javaslatát.

Először „Az OSzDMP Központi
Bizottságának Jegyzőkönyvei. 1917.
augusztus —1918. február” (Moszkva
—Leningrád 1929) c. könyvben
jelent meg.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

A Kiev burzsoá Rádáról
– írta: J. V. Sztálin –

A burzsoá lapok nagy buzgalommal híresztelik, hogy „a Ráda és a Népbiztosok Tanácsa között” „tárgyalások kezdődtek”. Az ellenforradalmárokhoz közelálló körök mindenképpen felfújják ezeket a híreszteléseket és hangsúlyozzák „különös” jelentőségüket. Ez a hírverés olyan nagy port vert fel, hogy sok elvtársunk is kész elhinni azt a mesét, hogy tárgyalunk a Kievi Rádával, sokan még levélben is érdeklődtek nálam e mese hitelessége felől.

Ezért a nyilvánosság előtt jelentem ki, hogy:

1. a Népbiztosok Tanácsa a Kievi Rádával semmiféle tárgyalást nem folytat és nincs is szándékában vele tárgyalást folytatni;
2. a Kievi Rádával szemben, amely véglegesen Kalegyinhoz csatlakozott és Oroszország népeinek háta mögött áruló módjára tárgyalásokat folytat az osztrák és német imperialistákkal — ezzel a Rádával szemben a Népbiztosok Tanácsa csak egyet tehet: kíméletlen harcot folytat ellene Ukrajna Szovjetjeinek teljes győzelméig.
3. Ukrajnában csak akkor lesz béke és megnyugvás, ha a burzsoá Kievi Rádát teljesen felszámoljuk, ha azt új, szovjet szocialista Rádával váltjuk fel, amelynek magva Harkovban már meg is alakult.

I. Sztálin
népbiztos

„Pravda” 9. sz.
1918. január 13.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

Beszédek és határozati javaslat
a munkás-, katona- és parasztküldöttek
szovjetjeinek III. Összoroszországi
kongresszusán

– írta: J. V. Sztálin –

1918. január 10—18

1. Előadói beszéd a nemzeti kérdésről
Január 15
(Újságbeszámoló)

A nemzeti kérdés egyike azoknak a kérdéseknek — mondja az előadó —, amelyek jelenleg különösen izgatják Oroszországot. E kérdés komolyságát fokozza az, hogy a nagyoroszoknak, Oroszország egész lakosságához viszonyítva, nincs abszolút többségük és hogy más, Oroszország végvidékein lakó „nem uralkodó” népek gyűrűje veszi körül őket.

A cári kormány számolt a nemzeti kérdés komolyságával, s vaskézzel igyekezett intézni a nemzeti ügyeket. Politikája a végvidékek népeinek erőszakos oroszosítása volt, módszere pedig — a népek anyanyelvének betiltása, pogromok és más üldözések.

Kerenszkij koalíciós kormánya megszüntette ezeket a nemzeti korlátokat, de osztályjellege miatt nem tudta teljesen megoldani a nemzeti kérdést. A forradalom első szakaszának kormánya nemcsak hogy nem lépett a nemzetek teljes felszabadításának útjára, de gyakran még attól sem riadt vissza, hogy a nemzeti mozgalom elfojtása érdekében megtorló intézkedéseket foganatosítson, mint ahogy azt Ukrajnával és Finnországgal tette.

Csak a Szovjethatalom hirdette ki nyíltan valamennyi nemzet önrendelkezési jogát, beleértve az Oroszországtól való teljes különválás jogát is. Az új hatalom ebben a tekintetben még egyes nemzeteken belül élő nemzeti csoportoknál is radikálisabbnak bizonyult.

S mégis, több konfliktus támadt a Népbiztosok Tanácsa és a végvidékek között. Ezek a konfliktusok azonban nem nemzeti jellegű kérdések, hanem a hatalom kérdése körül támadtak. A szónok több példával bizonyítja, hogy a végvidékek sebtében összetákolt, a vagyonos osztályok felsőbb rétegeinek képviselőiből álló burzsoá-nacionalista kormányai, nemzeti kérdéseik megoldásának leple alatt, arra törekedtek, hogy határozottan a szovjet és más forradalmi szervezetek ellen harcoljanak. A végvidékek és a központi Szovjethatalom között támadt konfliktusok alapja a hatalom kérdése. S ha egyik vagy másik terület burzsoá körei nemzeti színezetet- igyekeztek adni ezeknek a konfliktusoknak, ezt csak azért tették, mert előnyös volt nekik, mert kényelmesebb volt nemzeti köntösbe burkolni azt a harcot, amelyet területükön a dolgozó tömegek hatalma ellen folytatnak.

A szónok részletesen kitér a Ráda példájára és meggyőzően kimutatja, hogy Ukrajna burzsoá-soviniszta körei miképpen használták ki az önrendelkezés elvét imperialista osztálycéljaikra.

Mindez azt mutatja, hogy az önrendelkezés elvét nem valamely nemzet burzsoáziájának, hanem e nemzet dolgozó tömegeinek önrendelkezési jogaként kell értelmeznünk. Az önrendelkezés elvének a szocializmusért folyó harc eszközének kell lennie, ezt az elvet alá kell rendelni a szocializmus elveinek.

Az Oroszországi Köztársaság föderatív berendezése kérdésében a szónok rámutat arra, hogy a Szovjet Föderáció legfelsőbb szervének a Szovjetek Kongresszusának kell lennie. A két kongresszus közötti időben a kongresszus funkcióit a Központi Végrehajtó Bizottság gyakorolja.

2. Határozati javaslat az oroszországi
köztársaság föderatív intézményeiről

1. Az Oroszországi Szocialista Szovjet Köztársaság Oroszország népeinek önkéntes szövetsége alapján, mint e népek Szovjet Köztársaságainak Föderációja alakul meg.
2. A Föderáción belül a hatalom legfelsőbb szerve a Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek Összoroszországi Kongresszusa, amely legalább egyszer háromhavonként összehívandó.
3. A Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek Összoroszországi Kongresszusa Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságot választ. A kongresszusok közötti időben a legfelsőbb szerv az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság.
4. A Föderáció kormányát, a Népbiztosok Tanácsát, annak egészét és részeit, a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusa vagy az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság választja meg és menti fel.
5. Annak a módját, hogy az egyes, sajátos életmódjuk és nemzeti összetételük tekintetében különböző területek szovjet köztársaságai miképpen vesznek részt a föderatív kormányban, továbbá az Oroszországi Köztársaság föderatív és területi intézményei hatáskörének elhatárolását az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság és e köztársaságok Központi Végrehajtó Bizottságai szabályozzák haladéktalanul a területi szovjet köztársaságok megalakulása után.

3. Előadói zárszó a nemzeti kérdésről
Január 15
(Újságbeszámoló)

Az Oroszországi Köztársaság föderatív intézményeiről szóló határozati javaslat kérdésében Sztálin elvtárs mond zárszót.

Kiemeli, hogy a beterjesztett határozati javaslat nem törvény; a javaslat az Oroszországi Föderatív Köztársaság jövendő Alkotmányának csak általános alapjait körvonalazza.

Amíg nem ér véget a harc a két politikai áramlat, a nacionalista ellenforradalom és a Szovjethatalom között, addig szó sem lehet kész Alkotmányról, amely világosan és pontosan szabályozza a szovjet köztársaságok állami berendezésének valamennyi részletét.

A határozati javaslat csak az Alkotmány általános alapjait tartalmazza, amelyeket a Központi Végrehajtó Bizottságnak kell majd részletesen kidolgoznia és a legközelebbi Szovjetkongresszusnak kell véglegesen jóváhagynia.

Sztálin elvtárs kitér arra, hogy a Szovjethatalmat szemrehányásokkal illették, mert túlságosan szigorú a burzsoá Ráda ellen folyó harcban; e szemrehányásokra válaszolva, rámutat arra, hogy a nacionál-demokrata köntösbe burkolt burzsoá ellenforradalom elleni harcról van szó.

Sztálin elvtárs hangsúlyozza, hogy a Ráda élén álló egyik-másik politikusnak (például Vinnyicsenkónak) demokratikus lobogója még korántsem biztosítéka a valóban demokratikus politikának.

Mi a Rádát nem a szavai, hanem a tettei szerint ítéljük meg.

Miben mutatkozott a Ráda „szocialistáinak” szocializmusa?

Kiáltványukban azt hirdették, hogy az egész földet a népnek kívánják átadni, a gyakorlatban azonban magyarázatot tettek közzé, melyben korlátozták a föld átadását, megállapították, hogy a földesúri birtokok egy része sérthetetlen és nem adható át a népnek.

Szavakban azt hirdették, hogy lojálisak a Szovjetek irányában, a gyakorlatban azonban elkeseredett harcot folytattak ellenük, lefegyverezték a szovjet csapatokat, letartóztatták a Szovjetek munkatársait és teljesen lehetetlenné tették a Szovjetek további fennmaradását.

Szavakban a forradalom iránti hűségükről beszéltek, a gyakorlatban azonban a forradalom legádázabb ellenségeinek bizonyultak.

Azt beszélték, hogy semlegesek a Don elleni harcban, a gyakorlatban azonban közvetlenül és tevékenyen támogatták Kalegyin tábornokot, segítettek neki a szovjet csapatok felkoncolásában és nem engedték át az északra irányított gabonaszállítmányokat.

Ezeket a tényeket mindenki ismeri, és ahhoz, hogy a Ráda lényegében burzsoá és forradalomellenes, nem fér semmi kétség.

A Szovjetek miféle demokráciaellenes harcáról beszél itt Martov?

A jobboldali szónokok, és különösen Martov, valószínűleg azért dicsérik és védelmezik a Rádát, mert saját politikájuk tükröződését látják a Ráda politikájában. A Rádában, valamennyi osztály koalíciójában, amit a megalkuvó urak annyira szívükön viselnek, az Alkotmányozó Gyűlés hasonmását látják. Valószínűleg a Ráda is buzgón dicséri majd a jobboldaliakat, ha képviselőik beszédét hallja. Nem ok nélkül mondják, hogy minden zsák megleli a foltját. (Derültség, taps.)

A szónok a továbbiakban kitér a Kaukázus önrendelkezésének kérdésére és pontos adatok alapján bebizonyítja, hogy a Kaukázusi Biztosság nyíltan támadó politikát folytat a Kaukázus szovjet szervezetei és a front-szovjet ellen, s ugyanakkor kapcsolatot tart fenn a kaukázusi ellenforradalmi mozgalom hősével, Przsevalszkij tábornokkal.

Mindezt szem előtt tartva, folytatnunk kell az úgynevezett polgárháborút, amely lényegében két áramlatnak a harca; az egyik áramlat arra törekszik, hogy a végvidékeken koalíciós, megalkuvó hatalmat létesítsen, a másik pedig a szocialista hatalomért, a dolgozó tömegek — a munkás-, katona- és parasztküldöttek — Szovjetjeinek hatalmáért küzd.

Ez a tartalma és történelmi értelme azoknak az éles konfliktusoknak, amelyek egyrészt a Népbiztosok Tanácsa és másrészt a végvidékek burzsoá-nacionalista koalíciós kormányai között keletkeznek. Ezek a kormányok arra hivatkoznak, hogy ők azért folytatnak harcot, hogy megvédjék nemzeti függetlenségüket; az ilyen állítások csak arra valók, hogy képmutató módon leplezzék velük a dolgozó nép ellen indított hadjáratukat. (Viharos taps.)

Válaszolva Martovnak a Szovjethatalmat illető szemrehányására, hogy a Szovjethatalom saját magának mond ellent, amikor az orosz végvidékeken proletárhatalmat követel, viszont Kurland, Litvánia, Lengyelország stb. esetében megelégszik a Trockij által Bresztben védelmezett népszavazással, Sztálin elvtárs megjegyzi, hogy semmi értelme sem volna a nyugati területeken Szovjethatalmat követelni, amikor ott még nincsenek Szovjetek, amikor ott még nincs szocialista forradalom

— Ha Martov receptje szerint járnánk el — mondja a szónok —, akkor ki kellene gondolnunk Szovjeteket ott, ahol azok nemcsak nincsenek meg, hanem még a feléjük vezető út sem nyílott meg. Ilyen körülmények között a Szovjetek útján megvalósítandó önrendelkezésről beszélni — a képtelenség netovábbja.

Befejezésül az előadó még egyszer foglalkozik a demokrácia jobb- és balszárnya között mutatkozó alapvető ellentéttel. A balszárny az alsó néprétegek diktatúrájáért, a többségnek a kisebbség fölötti uralmáért küzd — a jobbszárny ellenben azt ajánlja, hogy másszunk vissza, a polgári parlamentarizmus már túlhaladott szakaszára. A franciaországi és amerikai parlamentarizmus tapasztalatai világosan megmutatták, hogy a külsőleg demokratikus hatalom, mely az általános választójog alapján jön létre, a valóságban nem egyéb, mint a finánctőkével kötött koalíció, melynek semmi köze sincs az igazi demokratizmushoz. Franciaországban, a polgári demokrácia országában, az egész nép választja a képviselőket, a minisztereket azonban a Lyoni Bank jelöli ki. Amerikában általánosak a választások, de a milliárdos Rockefeller emberei vannak hatalmon.—

Vajon nem tény-e ez? — kérdi a szónok. — Igenis, a polgári parlamentarizmust eltemettük s a Martovok hiába rángatnak vissza bennünket a forradalom martovi szakaszára. (Derültség, taps.) Mi, a munkásság képviselői, azt akarjuk, hogy a nép ne csak szavazzon, hanem kormányozzon is. Hatalmon nem azok vannak, akik választanak és szavaznak, hanem azok, akik kormányoznak. (Viharos taps.)

„Pravda” 12. és 13. sz.
1918. január 17, és 18.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru

Ma már 2018 december 11. van. Rohan az idő! 

Hamarosan letelik ez az esztendő is!  Az évből már csak 20 nap van hátra. (Szökőévben eggyel több)

De mi az a szökőév?

Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.

Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!

Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.      

A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Árpád, Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin  nevű kedves  olvasóit.  

Sok boldogságot kíván a balrad.ru!

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!

December 11 – én  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)

https://hu.wikipedia.org/wiki/December_11.

Ma nemzeti ünnep van Burkina Fasóban a köztársaság 1958-as kikiáltásának évfordulója miatt.

De ma van a:

– a hegyek nemzetközi napja (International Mountain Day) – ENSZ világnap

– Szent I. Damazusz római pápa emléknapja a katolikus egyházban (a halála napján)

A balrad.ru mára az alábbi zenét ajánlja:

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

 

 

Közvetlen járat

Elindult a Budapest és a kárpátaljai Munkács közötti első, normál nyomtávon közlekedő közvetlen InterCity járat a Nyugati pályaudvarról vasárnap reggel, a vonat révén 9,5 óráról 7 órára csökken a menetidő – közölte a MÁV-Start az MTI-vel.

Képtalálat

Eddig a vonatok a határon sokat vesztegeltek, mert Csapon – a kocsikat megemelve – a normál nyomtávú forgóvázakat széles nyomtávúakra cserélték. A Latorca IC mostantól tengelyátszerelés nélküli közvetlen, napi összeköttetést teremt Munkáccsal, így rövidebb idő alatt juthatnak el az utasok a kárpátaljai városba – írták.

Képtalálat

Képtalálat

Képtalálat

A tájékoztatás szerint ennek az volt az egyik műszaki feltétele, hogy az ukrán vasúttársaság alkalmassá tegye a Munkács felé ágazó normál nyomtávú szárnyvonalat a magyar mozdony és személykocsi menetrendszerű közlekedtetésére. Részben felújították a pályát, Munkácson új peront, esőbeállót építettek.

Kiemelték: ez az első konkrét eredménye annak a magyar-ukrán együttműködésnek, amely a határtérség infrastrukturális összeköttetéseinek átfogó fejlesztését célozza. A Budapest és Munkács közötti új járat jelentősen hozzájárul a magyar-ukrán közlekedési kapcsolatok javításához.
(MTI)

Bal-Rad komm: A már nyárra beigért járat decemberi első napja ÜZLETILEG nem mondható a legsikeresebbnek. Jószerével a felcsúffi darálóval vetekedhet. Mert bár azt nem tudjuk, hogy a Nyugatiból indult vonaton hányan utaztak, azt igen, hogy Munkácson mindösszesen tízen szálltak föl rá.

Az ukrán oldali üzemeltető , a lembergi székhelyű cég képviselője Jaroszlav Aftanasz sem volt megelégedve. Aki szerint eredetileg két vagonosra tervezték a startot, de a nagy éreklődésre való tekintettel végülis csak egy kocsi maradt a mozdony mögött.

“Meglátjuk mit hoz a jövő? – mondta a szóvivő. “Ha lesz rá igény, rákapcsolunk még vagont.”

Háát…? Az 1300 grivenyes jegyár (közel 17 ezer forint) nem éppen ösztökélő tarifa!

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Kiütik Döbrögi kezéből a migráncskártyát?

Germánia lemondott a migránskvótáról

Egy belsős dokumentum szerint hajlandóak elállni a merkeli migránspolitikától, hogy feloldják az évek óta húzódó patthelyzetet, mely mások mellett Magyarország heves ellenállása miatt alakult ki. Az új tervezet is a migránsok elosztásával számol, de most már “megfelelő indokkal” ki lehetne bújni alóla.

Az Iszlám Állam küldte őket? Amerika küldte őket? Vagy Kína?

Németország elvetette a migránskvóta tervét, hogy feloldja a két és fél éve fennálló patthelyzetet, ami az EU-s menekültügyi tárgyalásokon alakult ki. Ezzel komoly sebet kap Angela Merkel megosztó, befogadó migránspolitikája, Orbán Viktor és a menekültek kötelező befogadását ellenző társai viszont tovább erősödnek az államszövetségen belül.

A fejleményről a Financial Times számolt be egy, a birtokukba jutott német-francia vitairat alapján, melyet a kétnapos, kedden kezdődő uniós csúcson tárgyalnak majd. A jegyzet szerint az új koncepció megtartana egy “szolidaritási mechanizmust” azon uniós tagállamok számára, melyek nagy számú migránst kezelnek. Ennek része lenne a menedékkérők áthelyezése – tehát átvétele, befogadása – a belépési országokból, vagyis azokból a tagállamokból, ahol a menedékkérők belépnek az EU területére. Ugyanakkor a tagállamnak megfelelő indok megléte esetén lehetősége lenne ettől eltérni, és a befogadás helyett “alternatív szolidaritási eszközöket” alkalmazni. Utóbbi részt vélhetően Magyarország és Lengyelország kedvéért foglalták a jegyzetbe, miután mi és V4-es társországunk a kezdetektől fogva hevesen elleneztük a migránskvótát, megakasztva ezzel a téma tárgyalásait.

Az új dokumentum azt is kiköti, hogy a migránskvótáktól való eltéréseknek “korlátozott idejű kivételeknek” kell lenniük, melyek attól kell függjenek, hogy a többi ország részvétele mennyire lesz sikeres a menekültügy kezelésében.

Németország ezen kívül el akarja érni, hogy a 2021-2027-es időszakra megállapított, az előző ciklusnál 25 százalékkal magasabb uniós költségvetési keretből a tagállamok a migrációs tehervállalásuknak megfelelően részesüljenek. Mint ismert, Németország egy ideje hangoztatja már, hogy a szolidaritásnak kétirányú utcának kell lennie, és itt ismét a közép- és Kelet-Európai tagállamokra gondolnak, köztük Magyarországra, melyek az uniós pénzek legnagyobb haszonélvezői, miközben a migránsok elosztásának leghangosabb ellenzői.                                                                          (privatbankar)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A balrad.ru szerint viszont inkább súlyos csapás érte Döbrögit. A germánok kiütötték kezéből a migránskártyát. Nem lesz mivel csapkodni az asztalt. Van mód ugyan az ENSZ – tervet előcibálni, de az “messze van”! A “brüsszögés” sokkal hatékonyabb, mint az “enszezés”!

Ha pedig kevesebb júdáspénzt akarna Berlin a vajdasági IT – nek juttatni, nem nagyon lehet prüszkölni miatta.

Szerintünk most kezdhet csak el majd fájni Döbrögi feje. Mi lesz, ha lekerül napirendről a migráncsolás?

Írta: J. V. Sztálin  

Finnország függetlenségéről

Előadói beszéd az Összoroszországi Központi Végrehajtó
Bizottság 1917. december 22-i Ülésén
(Újságbeszámoló)

Finnország képviselői a napokban azzal a követeléssel fordultak hozzánk, hogy haladéktalanul ismerjük el Finnország teljes függetlenségét és hagyjuk jóvá Oroszországtól való különválását. A Népbiztosok Tanácsa válaszában eleget tett ennek a követelésnek és úgy döntött, hogy Finnország teljes függetlenségéről dekrétumot ad ki. A dekrétum már meg is jelent az újságokban.

A Népbiztosok Tanácsának határozata így szól:

„Válaszolva a finn kormánynak a Finn Köztársaság függetlenségének elismerését sürgető kívánságára, a Népbiztosok Tanácsa a nemzeti önrendelkezési jog elveinek megfelelően határozatot hozott, hogy azzal a javaslattal fordul a Központi Végrehajtó Bizottsághoz: a) ismerje el a Finn Köztársaság állami függetlenségét és b) a finn kormánnyal való megállapodás alapján szervezzen külön bizottságot (mindkét fél képviselőiből) azoknak a gyakorlati rendszabályoknak kidolgozására, amelyek Finnországnak Oroszországtól való különválásából következnek.”

Érthető, hogy a Népbiztosok Tanácsa nem tehetett mást, mert ha a nép, képviselői személyében, függetlenségének elismerését követeli, a proletárkormány, abból az elvből kiindulva, hogy a népeknek önrendelkezési jogot kell adni, köteles a nép követelését teljesíteni.

A burzsoá sajtó azt írja, hogy az ország miattunk teljesen széthullik, több országot elvesztettünk, köztük Finnországot is. De, elvtársak, mi nem veszthettük el Finnországot, mert ténylegesen sohasem volt a miénk. Ha erőszakkal megtartottuk volna, ez még korántsem jelentené azt, hogy megszereztük.

Mi nagyon jól tudjuk, hogy Vilmos hogyan „szerez” erőszakkal és önkénnyel egész országokat és ennek következtében milyen viszony alakul ki a nép és elnyomói között.

A szociáldemokrácia elvei, jelszavai és törekvései arra irányulnak, hogy megteremtsék a népek rég várt kölcsönös bizalmának légkörét. Csakis ezen a talajon valósítható meg a „Világ proletárjai egyesüljetek!” jelszava. Mindezek régi és közismert dolgok.

Ha figyelmesebben vizsgáljuk, hogyan lett Finnország független állam, akkor azt látjuk, hogy a Népbiztosok Tanácsa, akaratán kívül, valójában nem a népnek, nem a finn proletariátus képviselőinek adott szabadságot, hanem a finn burzsoáziának, amely a körülmények különös alakulása folytán magához ragadta a hatalmat és Oroszország szocialistáinak kezéből kapott függetlenséget. A finn munkások és szociáldemokraták olyan helyzetbe kerültek, hogy a szabadságot nem közvetlenül Oroszország szocialistáitól, hanem a finn burzsoázia segítségével kell elfogadniok. Mi a finn proletariátus tragédiáját látjuk ebben, s itt meg kell állapítanunk, hogy a finn szociáldemokraták csak határozatlanságuk és érthetetlen gyávaságuk miatt nem tettek komoly lépéseket abban az irányban, hogy maguk vegyék át a hatalmat és kiragadják függetlenségüket a finn burzsoázia kezéből.

Szidhatják a Népbiztosok Tanácsát, bírálhatják, de nincs az az ember, aki azt állíthatná, hogy a Népbiztosok Tanácsa nem teljesíti ígéreteit, mert nincs a világon olyan erő, amely arra késztethetné a Népbiztosok Tanácsát, hogy ígéreteit megszegje. Ezt bebizonyítottuk azzal a ténnyel, hogy teljesen elfogulatlanok voltunk és azonnal kiadtuk a Finnország függetlenségéről szóló dekrétumot, amikor a finn burzsoázia Finnország függetlenségét követelte.

Kívánjuk, hogy Finnország függetlensége könnyítse meg a finn munkások és parasztok felszabadításának művét és teremtsen szilárd alapot népeink barátsága számára.

„Pravda” 222. sz.
1917. december 23.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

„Török Örményország”-ról
– írta: J. V. Sztálin –

Az úgynevezett „Török Örményország”, azt hiszem, az egyetlen ország, amelyet Oroszország a „háború jogán” foglalt el. Ez az a „mennyei zug”, amely hosszú éveken át a Nyugat önző diplomáciai sóvárgásainak és a Kelet véres közigazgatási gyakorlatának volt (és maradt) a tárgya. Egyfelől örménypogromok és örménymészárlások, másfelől minden ország diplomatáinak farizeusi „pártfogása”, mint újabb mészárlások leplezése, s mindennek eredményeképpen a vérző, becsapott, gúzsba kötött Örményország — ki nem ismeri a „civilizált” hatalmak diplomáciai „művészetének” ezeket a „szokásos” képeit?

Örményország fiainak, akik hősiesen védik hazájukat, de korántsem előrelátó politikusok, akiket az imperialista diplomácia ragadozói már nem egyszer becsaptak — most be kell látniok, hogy a diplomáciai kombinációk régi útja nem vezet Örményország felszabadítására. Egyre világosabb lesz, hogy az elnyomott népek felszabadulásának útja az Oroszországban októberben megkezdett munkásforradalmon át vezet. Most mindenki világosan látja, hogy Oroszország népeinek és különösen az örmény népnek a sorsa szorosan összefügg az Októberi Forradalom sorsával. Az Októberi Forradalom széttörte a nemzeti elnyomás láncát. Széttépte a cári titkos szerződéseket, amelyek béklyókat raktak a népek kezére-lábára. Az Októberi Forradalom és csakis az Októberi Forradalom képes Oroszország népeit véglegesen felszabadítani.

Ezekből a meggondolásokból kiindulva, a Népbiztosok Tanácsa külön dekrétumot ad ki „Török Örményország” szabad önrendelkezéséről. Erre különösen most van szükség, amikor a német-török hatalmak, imperialista természetükhöz híven, nem titkolják, hogy a megszállott területeket erőszakkal továbbra is uralmuk alatt akarják tartani. Tudják meg Oroszország népei, hogy az orosz forradalom és kormánya nem törekszik hódításokra. Tudja meg mindenki, hogy a Népbiztosok Tanácsa a nemzeti elnyomás imperialista politikájával szembeállítja az elnyomott népek teljes felszabadításának politikáját.

I. Sztálin
népbiztos

„Pravda” 227. sz.
1917. december 31.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru

Ma már 2018 december 10. hétfő van. Rohan az idő! 

Hamarosan letelik ez az esztendő is!  Az évből már csak 21 nap van hátra. (Szökőévben eggyel több)

De mi az a szökőév?

Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.

Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!

Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.      

A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Judit, Eulália, Loretta nevű kedves  olvasóit.  

Sok boldogságot kíván a balrad.ru!

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!

December 10 – én  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)

https://hu.wikipedia.org/wiki/December_10.

Ma van az:

– Alkotmány napja Thaiföldön

– Az emberi jogok világnapja (Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának napja)

– A Nobel-díj alapítója, Nobel Alfréd 1896-os halálának és díjalapító testamentuma életbe lépésének emléknapja Svédországban és Norvégiában

– Miltiadész pápa emléknapja

A balrad.ru mai zenei ajánlata:

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

A balrad.ru tanácsa annak a hülye Macronnak…

Döbrögisztánban kell az egyik legtöbbet dolgozni a benzinért

Bár úgy tűnik, a tiltakozás hatására végleg elmarad a Franciaországban januártól tervezett újabb üzemanyagadó-emelés, vagyis a sárgamellényes mozgalomnak sikerült egyik fő célját elérnie, ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogyan alakulnak a franciaországi üzemanyagárak nemzetközi összevetésben. A franciaországi árak abszolút értékben jócskán meghaladják a magyarországiakat, de az átlagos jövedelmekhez viszonyítva az árakat már más kép rajzolódik ki: ilyen összevetésben a magyarországi üzemanyagköltségek a legmagasabbak közé tartoznak az EU-ban.

Az eredeti tervek szerint a párizsi kormány 2019 januárjától 6,5 eurócenttel emelte volna a gázolaj környezetvédelmi adóját, a benzin esetében 2,9 centtel nőtt volna az adótartalom. Ez valamivel több mint 20 forintos áremelkedést jelentett volna a dízel, és 10 forint körüli drágulást a benzin esetében. Ez ugyan nem tűnik nagyon nagy emelésnek, azonban a franciaországi üzemanyagárak már így is a magasabbak közé tartoznak Európában.

A gázolaj és a benzin kiskereskedelmi ára jelenleg átlagosan 1,44-1,45 euró körül alakul Franciaországban, ami forintra átszámítva 465-470 forint közötti literenkénti árat jelent. A francia benzinárak a 28 tagú unióban a 9. legmagasabbak, és az ár több olyan országban, például Olasz- és Görögországban is érdemben nagyobb, ahol az átlagjövedelmek elmaradnak a franciaországiaktól. Az unióban Magyarországon az egyik legalacsonyabb jelenleg a benzinár, több mint 100 forinttal elmaradva a franciától.

Magyarországon kell az egyik legtöbbet dolgozni a benzinért

A franciaországi gázolajár csaknem megegyezik a benzinével, az ország ezzel jelenleg a 6. legmagasabb az unióban. Míg az ezt a listát is vezető Olaszországban több mint 30 forinttal drágább a benzin, ugyanakkor egyebek mellett Németországban, Hollandiában, Magyarországon és Spanyolországban is érezhetően olcsóbb a dízel, mint Franciaországban.

Magyarországon kell az egyik legtöbbet dolgozni a benzinért

Az október eleji négyéves csúcsról az olajárak napjainkig úgy 30 százalékkal gyengültek, és bár a finomított termékek nemzetközi áraiban némileg eltérő tendenciák alakultak ki, összességében a franciaországi üzemanyagárak is csökkentek. Az elmúlt három hónapban az átlagos francia benzin- és dízelárak 7, illetve 1,6 százalékkal mérséklődtek, ami viszonylag jelentős árcsökkenésnek számít Európában. Ugyanezen időtartam alatt például a német üzemanyagárak 0,9, illetve 8 százalékkal nőttek, az Egyesült Királyságban 4,8 százalékos áresés (benzin), illetve 0,3 százalékos drágulás (dízel) volt, míg Olaszországban 1,2 százalékos csökkenést, illetve 2,1 százalékos drágulást tapasztalhattak az autósok a Global Petrol Prices szerint.

A franciaországi kiskereskedelmi üzemanyagárak adótartalma magasnak számít nemzetközi összevetésben az Európai Bizottság adatai alapján A francia benzinkúti üzemanyagárak több mint 60 százalékát az adók teszik ki, ami 1-2 százalékponttal meghaladja az EU 28 átlagát (59%), de akad ennél magasabb arány is a tagországok között, Hollandiában például több mint 65 százalékos az adók súlya a benzinárban. Magyarországon az üzemanyagok adótartalma 54-55 százalék körül (közel 200 forint) alakul jelenleg. A dízel adótartalma viszont az unión belül Franciaországban a legnagyobb; a kiskereskedelmi gázolajárnak közel 57 százaléka az adótartalom, és míg az EU-átlag valamivel több mint 52 százalék, Magyarországon ez jelenleg 48 százalék (közel 200 forint) körül alakul.

Magyarországon az üzemanyagárakban jövedéki adót és a minden komponensre rárakódó 27 százalékos áfát is megfizetik az autósok. A benzin- és a gázolajár adótartalma azonban nem állandó, miután a jövedéki adó nagysága a nyersolajárakhoz kötött. Ötven dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke az ólmozatlan benzin esetében literenként 120 forint, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint. A gázolaj esetében 50 dollár feletti árnál 110,35 forint, legfeljebb 50 dolláros árnál pedig 120,35 forint az adó. (Az e tekintetben meghatározó Brent azonnali árfolyama 60 dollár közelében alakul.)

Bár a franciaországi árak abszolút értékben jócskán meghaladják a magyarországiakat, az átlagos jövedelemhez viszonyítva azokat viszont már más kép rajzolódik ki. A Bloombergnek a Nemzetközi Valutaalap, az ENSZ és a Világbank adatai alapján összeállított statisztikája alapján a francia átlagembernek valamivel nagyobb terhet jelent a benzinár kifizetése, mint egy britnek vagy németnek. Egy liter benzinért a francia napi nettó átlagbér valamivel több mint másfél százalékát kell kifizetni. Ez jóval több, mint az 1 százalék körüli ír, osztrák vagy dán adat, ugyanakkor az EU keleti feléről nézve még így is irigylésre méltó állapot, de a többi mediterrán ország nagy részében is többet kell dolgozni 1 liter benzinért, mint Franciaországban. Magyarországon a napi nettó jövedelem mintegy 3,5 százalékának, Görögországban pedig ennél is nagyobb részének felel meg 1 liter benzin kiskereskedelmi átlagára.

Magyarországon kell az egyik legtöbbet dolgozni a benzinért

Mégsem emelik az üzemanyagadót

Eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését a francia kormány és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti – közölte szerdán este a francia elnöki hivatal. Édouard Philippe kormányfő kedden bejelentette, hogy eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének a kormány hat hónapos moratóriumot hirdet az üzemanyag adójára, valamint befagyasztja a lakossági energiaárakat és megemeli a minimálbért. A bejelentésekről szerdán rendezett nemzetgyűlési vitában a miniszterelnök már arról beszélt, hogy a kormány teljesen és végleg eltörli az üzemanyagadót, ha nem talál másik jó megoldásokat az életszínvonal javítására. Az Elysée-palota szerda este egyértelművé tette, hogy 2019-ben nem lesz adóemelés az üzemanyagárakban. “A jövő hetek és hónapok parlamenti és állampolgári vitájában kell megoldásokat és finanszírozást találni az ökológiai átmenetre és megtalálni a megoldásokat állampolgáraink életszínvonalának megőrzésére” – fogalmazott az elnöki hivatal.

A francia kormány 2014 óta emeli progresszívan az üzemanyagok adóját. A Macron-kabinet 2018-ban a dízel kiskereskedelmi árának adóterhét 7,6 eurócenttel (25 forint), a benzinét pedig 3,9 centtel (13 forint) emelte hivatalosan egy, a szennyezőanyag-kibocsátást csökkenteni hivatott kampány részeként.                                                                                                        (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Azt már megállapíthatjuk, hogy Macron hülye. Rendőröket vezényel a nép ellen, ahelyett, hogy kommunikációs stábot alakítana. Mint Döbrögink!

Az meg nyomná döbrögista mód konzultációkon, meg óriásplakátokon, meg rádióban – televízióban – nyomtatott sajtóban – meg minden lehetséges módon, formában a Döbrögisztán Külbirtok viszonyait!

Ollallá! A gallok minimum kétharmaddal ÖRÖKÖS ELNÖKKÉ választanák, és kineveznék a Nemzet Jótevőjévé!

De Macron hülye! Nem is gondol arra, hogy a gyarmatok Igazgató Tanácsától IS lehet tanulni.

PEDIG LEHET! KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁT MINDENKÉPP!

Csupáncsak mindennek az ellenkezőjét kell állítani, és sulykolni. Mindig és mindenütt! Persze ahhoz előbb kell csinálni egy kétharmadot! Arra is van ötletünk, hiszen mi itt Döbrögisztánban láttunk már nem egyszer “karón varnyút!”

(A balrad.ru pedig kér némi jutalékot az ötletért Macrontól. Pay-Pal a jobb fölső sarokban! De kűdheti póstán is, vagy valakivee zacskóba! Nem vagyunk mink fínnyássak!)

Írta: J. V. Sztálin  

Mi az Ukrán Ráda?

Alább olvasható a szovjet kormány kezébe került rejtjeles távirat, amely lerántja a leplet a Ráda igazi természetéről és arról, hogy „szövetségeseink” katonai misszióinak mik az igazi szándékai a béke kérdésében. A táviratból kitűnik, hogy a Ráda és a francia misszió között már létrejött bizonyos szövetség, melynek alapján „a francia misszió vezetői közvetlenül együttműködnek a Rádával”. A táviratból továbbá kitűnik, hogy ennek a szövetségnek célja: „februárig vagy márciusig fenntartani az oroszországi front látszatát és tavaszig halogatni a végleges fegyverszünet megkötését”. Végül, a táviratból kitűnik, hogy a francia misszió „megegyezésre” lépett a „katonai központtal” (vagyis Kalegyin „kormányával”) a „román és a délnyugati arcvonalnak (amelyet terv szerint a Rádának kell elfoglalnia — I. Szt.) szénnel és élelmiszerrel való ellátása” tárgyában.

Röviden: kiderült, hogy a Ráda, Kalegyin és a francia misszió között szövetség áll fenn a béke meghiúsítása, „tavaszig” való „halogatása” tárgyában, s a francia katonai misszió nem önállóan jár el, hanem a „francia kormány sürgős utasításai” szerint.

Nem akarunk itt kitérni „szövetségeseink” katonai misszióinak magatartására. Szerepük eléggé világos: augusztusban Kornyilovot segítették, novemberben — a Rádát és Kalegyint, decemberben pedig páncélkocsikkal látják el a lázadókat. S mindezt a „végsőkig kitartó háború” érdekében teszik.

Nem kételkedünk abban, hogy a „szövetségesek” háborús terveit meg fogja hiúsítani Oroszország népeinek a demokratikus békéért vívott harca. A missziók úgy viselkednek, mintha Közép-Afrikában volnának. De a „szövetségesek” hamarosan meggyőződnek majd arról, hogy Oroszország nem Közép-Afrika… Minket itt főleg az a dicstelen szerep érdekel, amelyet a Ráda vállalt magára.

Most már tudjuk, hogy a Ráda miért von össze ukrán csapatokat a román-délnyugati arcvonalon: a hadsereg „nemzetiesítésének” lobogójával próbálja leplezni azt a szerződést, melyet a francia misszióval kötött s amelynek értelmében tavaszig kell halogatnia a fegyverszünetet.

Most már tudjuk, hogy a Ráda miért nem engedi át a Kalegyin ellen vonuló szovjet csapatokat: „semleges” kíván maradni Kalegyin irányában és e „semlegesség” lobogójával igyekszik leplezni azt a tényt, hogy a Szovjetek ellen szövetségre lépett Kalegyinnal.

Most már tudjuk, hogy a Ráda miért tiltakozik a Népbiztosok Tanácsának Ukrajna belső életébe való „beavatkozása” ellen: a benemavatkozás frázisával igyekszik leplezni azt a tényt, hogy a francia kormány a forradalom vívmányainak felszámolása céljából ténylegesen beavatkozik Ukrajna és egész Oroszország életébe.

Az ukrán elvtársak gyakran azzal a kérdéssel fordulnak hozzám, hogy mi a Ráda? Válaszolok.

A Ráda, vagy helyesebben a Ráda Főtitkársága, a szocializmus árulóinak kormánya, akik a tömegek megtévesztése céljából szocialistáknak nevezik magukat. Hajszálra ugyanolyan, mint Kerenszkij és Szavinkov kormánya, amely szintén szocialistának nevezte magát.
A Ráda, vagy helyesebben a Ráda Főtitkársága, burzsoá kormány, amely Kalegyinnal szövetségben a Szovjetek ellen harcol. Azelőtt Kerenszkij kormánya Kornyilovval szövetségben Oroszország Szovjetjeit fegyverezte le. Most a Ráda kormánya Kalegyinnal szövetségben Ukrajna Szovjetjeit fegyverzi le.
A Ráda, vagy helyesebben a Ráda Főtitkársága, burzsoá kormány, amely az angol-francia tőkésekkel szövetségben a béke ellen harcol. Előbb Kerenszkij kormánya halogatta a béke ügyét, ágyútöltelék szerepére kárhoztatva a katonák millióit. Most a Ráda kormánya igyekszik meghiúsítani a béke ügyét, „tavaszig halogatva a fegyverszünetet”.

Oroszország munkásai és katonái ezért közös erővel megdöntötték Kerenszkij kormányát.

Nem kételkedünk abban, hogy Ukrajna munkásai és katonái közös erővel meg fogják dönteni a Ráda kormányát is.

Csak az új Ráda, az ukrán munkások, katonák és parasztok Szovjetjeinek Rádája védheti meg Ukrajna népének érdekeit a Kalegyinokkal és Kornyilovokkal szemben, a földesurakkal és a tőkésekkel szemben.

I. Sztálin
népbiztos

„Pravda” 215. sz.
1917. december 15.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

Az Ukrán Rádáról
– írta: J. V. Sztálin –

Beszéd az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1917. december 14-i ülésén

Furcsának tűnhet fel, hogy a Népbiztosok Tanácsa, amely mindig határozottan síkraszállt az önrendelkezési elvért, konfliktusba keveredett a Rádával, amely szintén az önrendelkezés elvéből indul ki. Hogy megértsük e konfliktus eredetét, meg kell vizsgálnunk a Ráda politikai arculatát.

A Ráda abból az elvből indul ki, hogy a hatalmat meg kell osztani egyrészt a burzsoázia, másrészt a proletariátus és parasztság között. A Szovjetek viszont ellenzik az ilyen megosztást s a burzsoázia kirekesztésével a nép kezébe adják az egész hatalmat. Ez az oka annak, hogy a Ráda ezzel a jelszóval szemben: „Minden hatalmat a Szovjeteknek” (vagyis a népnek) saját jelszavát állítja: „Minden hatalmat a városok és zemsztvók önkormányzatainak” (vagyis a népnek és a burzsoáziának).

Azt mondják, hogy a konfliktus az önrendelkezés kérdésének talaján jött létre. Ez azonban nem igaz. A Ráda azt javasolja, hogy Oroszországban föderatív rendszert létesítsünk. A Népbiztosok Tanácsa tovább megy a Rádánál, még a különválás jogát is elismeri. Következésképpen, a Népbiztosok Tanácsa és a Ráda között nem ebben a kérdésben vannak nézeteltérések. Úgyszintén teljesen helytelen a Rádának az az állítása, hogy a centralizmus kérdésében merültek fel ellentétek. A területi központok, amelyek a Népbiztosok Tanácsának típusa szerint vannak szervezve (Szibéria, Belorusszia, Turkesztán), irányelveket kértek a Népbiztosok Tanácsától. A Népbiztosok Tanácsa ezt válaszolta: ti vagytok a helyi hatalom, magatoknak kell kidolgoznotok az irányelveket — tehát nem ez a nézeteltérések alapja. A Népbiztosok Tanácsa és a Ráda tényleges ellentéte a következő három kérdéssel kapcsolatban jött létre: Az első kérdés: az ukrán csapatok összevonása a Déli Fronton. Kétségtelen, hogy a nemzeti katonaság tudja legjobban megvédeni saját területét. De frontunk jelenleg néma nemzeti hová tartozás szerint van felépítve. A front átszervezése nemzetiségek szerint, zilált közlekedés mellett, a front teljes felbomlására vezetne. Ez pedig meghiúsítaná a béke ügyét. Az ukrán katonák okosabbak és becsületesebbek voltak a Főtitkárságnál, mert az ukrán csapatok többsége nem akart engedelmeskedni a Ráda parancsainak.

A második kérdés: a szovjet csapatok lefegyverzése Ukrajnában. Az Ukrán Ráda, mikor az ukrán földesurak és a burzsoázia érdekeit védve lefegyverzi a szovjet csapatokat, ezzel csapást mér a forradalomra. A Ráda cselekedetei e tekintetben lényegében semmiben sem különböznek Kornyilov és Kalegyin cselekedeteitől. Magától értetődik, hogy a Népbiztosok Tanácsa minden erejével harcolni fog a Ráda ilyen ellenforradalmi politikája ellen.

Végül, a harmadik kérdés: miért nem engedi át a Ráda a Kalegyin ellen vonuló szovjet csapatokat, amikor Kalegyin köré sereglettek Oroszország összes ellenforradalmi erői? A Ráda azzal magyarázta a szovjet csapatok átvonulásának tilalmát, hogy „semleges” az „önrendelkező” Kalegyinnal szemben. De a Ráda itt összetéveszti a dolgozó kozákság önrendelkezését Kalegyin önkényuralmával. A Ráda, amikor akadályozza a szovjet csapatok átvonulását, Kalegyint segíti abban, hogy északra nyomuljon előre. A Ráda ugyanakkor szabadon átengedi a Don felé vonuló kalegyini kozák csapatokat. Amikor Rosztovban és a Donyec-medencében halomra lövik elvtársainkat, a Ráda akadályoz bennünket abban, hogy segítségükre siessünk. Nyilvánvaló, hogy a Rádának ezt az áruló viselkedését nem tűrhetjük.

A Népbiztosok Tanácsa nem mondhat le a Kalegyin elleni harcról. Kalegyin ellenforradalmi fészkét szét kell rombolni. Ez elkerülhetetlen. Ha a Ráda, Kalegyint fedezve, gátolni fogja előnyomulásunkat Kalegyin ellen, akkor a Kalegyinnak szánt csapások a Rádát fogják sújtani. A Népbiztosok Tanácsa nem riad vissza attól, hogy elszántan harcoljon a Ráda ellen, mert előtte nem titok, hogy a Ráda Kalegyin titkos szövetségese. A Népbiztosok Tanácsa elfogott egy rejtjeles táviratot, amelyből kitűnik, hogy a Ráda közvetlen összeköttetést tart fenn a francia misszióval — azzal a céllal, hogy a békét tavaszig halogassák —, és a francia misszió útján Kalegyinnal. Ez a szövetség a béke és a forradalom ellen irányul. Ezt a szövetséget szét kell zúznunk és szét is fogjuk zúzni.

Azt vetik a szemünkre, hogy erélyes politikát folytatunk a Ráda ellen. De éppen ez az erélyes politika nyitotta fel az ukrán munkások és parasztok szemét, ez tárta fel előttük a Ráda burzsoá voltát. Ez abból a táviratból is látható, amely arról számol be, hogy Ukrajnában új ukrán forradalmi hatalom alakult, amely elismeri a Szovjethatalmat és küzd a burzsoá Ráda ellen. (Taps.)

„Izvesztyija” 254. sz.
1917. december 17.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

A mai nap! Sok boldogságot kíván a balrad.ru

Ma már 2018 december 9. vasárnap van. Rohan az idő! 

Hamarosan letelik ez az esztendő is!  Az évből már csak 22 nap van hátra. (Szökőévben eggyel több)

De mi az a szökőév?

Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.

Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!

Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.      

A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Natália, Ábel, Delila, Filotea, Gardénia, Georgina, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Leona, Natali, Natasa, Noella, Péter, Pető, Piládész, Üdvöske, Valéria, Zsorzsett  nevű kedves  olvasóit.  

Sok boldogságot kíván a balrad.ru!

Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!

A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!

December 9 – én  IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.

E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.

(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)

https://hu.wikipedia.org/wiki/December_9.

Ma van a:

– korrupcióellenes világnap (az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének 2005. decemberi hatályba lépése emlékére)

– Szent Cuauhtlatoatzin Didák (Juan Diego Cuauhtlatoatzin), az első indián szent emléknapja a katolikus egyházban (a Guadalupei Szűzanya 1531-es első megjelenésének évfordulóján).

A balrad.ru mai zeneajánlata:

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!