Jutka érdeklődik

Judith Sargentini Twitteren jegyezte meg, hogy amikor utoljára érdeklődött arról, hogy a Szerbia felől érkező bevándorlók kaphatnak-e menedékjogot “Magyarországon”, azt a választ kapta, hogy nem.

Vajon Magyarországon van VIP-tranzitzóna?

– kérdezte Sargentini.

Judith Sargentini

@judithineuropa

I once asked the Hungarian authorities wether one can ask for asylum outside of the detentions centres at the Serbian border. ‘No’ was the answer. Will they lock up or is there a VIP-asylum procedure possible in Budapest?

Peter Murphy@MurphyPeterN

“I don’t wish to confirm or deny information regarding his whereabouts, we are unable to comment on ongoing asylum applications” Hungary Foreign Min Szijjártó on Gruevski

Kép megtekintése a Twitteren
Persze a V.I.P. – tranzitzónára vonatkozó kérdésére egyhamar nem fog választ kapni. Qrmányzati szájzár rendeltetett el Gruevszki – ügyileg. Mély kussolás van! (Hátha elalszik az érdeklődés! Majd hamarosan jön egy újabb botrány, oszt’ az felejtőssé teszi! Nagyon soxor bevált!)

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

 

2018 a “Családok Éve”. NO ELMENTEK A KURVA ANYÁTOKBA MOCSKOS BANDITÁK!

Pörögnek a kilakoltatások: megvan, hány ember érintett eddig idén

A kilakoltatási moratórium lejárta óta vészesen emelkednek az ingatlannal kapcsolatos végrehajtási cselekmények. Az utóbbi negyedévben csaknem ezer, az idei évben összesen több mint 2400 kilakoltatás történt. Hiába a családok éve, sokan kénytelenek hátrahagyni egykori otthonukat.

Pörögnek a kilakoltatások: megvan, hány ember érintett eddig idén

Július óta összesen 919 kilakoltatás történt az országban – derült ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján közölt adatokból. Május óta tehát – a kilakoltatási moratórium lejártát követően – ez a szám több mint kétezer. Egészen pontosan 2274 esetben jártak el a hatóságok.

Az adatokból kiolvasható: július és október között (III. negyedév) a kilakoltatások csaknem kétharmadát (65%) – 601 esetet – a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások tették ki, de voltak egyéb okból végrehajtott kilakoltatások is. Lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 191, önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 38, bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően 7, a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során pedig 82 kilakoltatás zajlott le.

Ha az egész évet nézzük, akkor valamivel magasabb az ingatlannal kapcsolatos végrehajtások száma, 2405. 2016-ban 3474, 2017-ben pedig 3667 kilakoltatás történt a nyilvántartás szerint. Igaz, ebbe bele kell számolni azt is, hogy a moratórium tavaly novembertől ez év áprilisának végéig volt érvényben.

Korábban egyébként mi is több kilakoltatásról beszámoltunk, többek között gyermekes családokat, de idős embereket is érintett ez a probléma. Sőt, legutóbb Bíró Ica is azt írta, hogy heteken belül kilakoltathatják őket.

Sokkal nagyobb azok száma, akik elvesztik otthonukat

A Széchenyi Hitelszövetség elnöke augusztus közepén még azt nyilatkozta Híradónknak: már az 1355 is magas szám, ráadásul az adatok ráadásul csak a rendőri erővel történő kilakoltatásokat foglalják magukba. Barabás Gyula hozzátette: „Ezen kívül még ugye van ott, ahol önként hagyta el az ingatlanát a hiteladós. Ezek nem tartoznak ebbe a kilakoltatásban nevesített eljárásba, és ezeknek a száma azért ennél jóval magasabb, azt kell mondani, hogy havonta körülbelül 4-4500 otthonvesztésről beszélhetünk jelen pillanatban, ami körülbelül 10 ezer ember érinthet”.                                            (atv)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…havonta körülbelül 4-4500 otthonvesztésről beszélhetünk jelen pillanatban, ami körülbelül 10 ezer ember érinthet…”

– Ez pedig nagyon alaphangon is 130 család földönfutóvá tétele 31 napos hónapot alapul véve. Azaz: MINDEN NAPTÁRI NAPON 130 CSALÁD! Aligha csak férj – feleség. Van ott MÉG LEGALÁBB KETTŐ MÁSIK családtag is. Ez pedig NAPONTA MINIMUM 520 ember hajléktalanná tétele. A LEGJOBB ESETBEN IS 15 EZER KIFOSZTOTT/HÓ!

És Döbrögisztánban az idei esztendő a “Családok Éve”! (Persze tudjuk, mely családoké.)

2018 a “Családok Éve”.

NO ELMENTEK A KURVA ANYÁTOKBA MOCSKOS BANDITÁK!

Hurrááá!

Hasít a magyar gazdaság, rég volt ekkora növekedés

Az elemzőket is meglepte, mekkorát nőtt a magyar gazdaság az előző negyedévben.

A magyar GDP a harmadik negyedévben a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok még jobb képet mutatnak, ezek szerint 5,0 százalékos a növekedés a tavalyi harmadik negyedévhez képest – közölte a KSH. Ez jóval nagyobb növekedés, mint amire az elemzők számítottak, a legtöbben 4,3 százalék körüli adatot vártak.

Azt a KSH az első becsléskor még nem részletezi, hogy pontosan hogyan állt össze a mutató, csupán annyit írtak: a növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.

A gazdasági teljesítmény az idei első három negyedévben 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző negyedévhez képest 1,2 százalékos a növekedés – ugyanez a szám az előző két negyedévben 1,3, illetve 1,1 százalék volt –, ami azt mutatja, hogy a gazdaság nagyjából egyenletes tempóban bővül.

Az elmúlt években egyszer mértek csak ekkora növekedést, a tavalyi utolsó negyedévben jött össze 5,0 százalékos bővülés. Az idei első két negyedévben a kiigazított adatok szerint 4,8, majd 4,7 százalékkal nőtt a GDP.                (HVG)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Ámbérék! Hát ez csudálatos hír! ÖT SZÁZALÉKKAL jobban teljesített:

– az IKARUS
– a DIGÉP
– az MHD
– a KÖFÉM
– a December 4. Drótművek
– a GANZ
– a Csepel Művek
– a MATÁV
– a KISTEXT

– és még hosszan sorolhatnánk! Ha…- MÉG LENNÉNEK! De NINCSENEK!

De hát akkor MI TELJESÍTETT JOBBAN?

AZ ÖSSZERELDÉK, meg a nyugati spekulánscégek. DE MERT ITT IS VANNAK TELEPHELYEIK, magyarnak mondják őket! Mert az olyan jól hangzik.

Való Világ!

Tényleg elhúznak mellettünk a románok, szlovákok? Ábrákon az igazság

Növekvő reálbérek, lassan növekvő árak, infláció felett emelkedő nyugdíjak – mindebből arra következtethetünk, hogy a magyar életszínvonal egyre magasabb. Ez nem is vitás, az már ugyanakkor más kérdés, hogy milyen messze vagyunk az osztrák szinttől. Vajon közelítünk a sógorokhoz, vagy Románia fog minket hamarabb utolérni? Régiós összehasonlításunkból kiderül, hogy pontosan milyen a magyar életszínvonal szomszédainkhoz viszonyítva, azaz kik élnek jobban: a magyarok, szlovákok vagy lengyelek. Az eredmény sok esetben meglepő.

Magyarországon az utóbbi időben nagy mértékben emelkedtek a bérek, miközben az árak csak alacsonyabb ütemben nőttek. A reálbérek emelkedését a minimálbér és a nyugdíj-emelések is követték, noha a szociális juttatások területén még mindig van hova fejlődni. Mindez arra utal, hogy a magyarok jóléte nőtt az elmúlt időben, a nyugatinál magasabb gazdasági növekedés miatt pedig gyakran halljuk, hogy megkezdtük a felzárkózást Ausztriához, Portugáliát pedig hamarosan lehagyjuk.

Mindez igaz is, az ország makrogazdasági teljesítménye is javult az utóbbi időben (bár a válságot követően ez nem meglepő), ahogy a magyarok jólétének emelkedéséhez sem fér kérdés. Az viszont, hogy ez a fejlődés mennyire köszönhető saját magunknak, valamint mennyire kiemelkedően jó ez a teljesítmény, az nem világos elsőre. Ehhez érdemes elvégezni egy régiós összehasonlítást, hogy lássuk, Magyarország jóléti mutatói milyen mértékben javultak a hasonló méretű, történelmű és nagyjából azonos gazdasági szerkezetű régiós versenytársakhoz képest.

A vizsgálathoz a lakosok életét leginkább befolyásoló gazdasági mutatókat vettük alapul. Noha az összgazdasági mutatók – mint a GDP növekedés, valamint az államháztartás alakulása, stb. – szintén jelentősen befolyásolják az országok lakosainak életét, ezek hosszú távú hatása az emberek mindennapjait befolyásoló mutatókban csapodnak le. Ezek többek közt a következők:

  • Átlagbér
  • Minimálbér
  • Munkanélküli segély
  • Nyugdíj

A releváns összehasonlításhoz a régiós gazdaságokból indultunk ki, azokon belül is a hasonló fejlettségi szinten levő, a közös európai piachoz egyszerre csatlakozó és gazdaságilag is szorosan együttműködő visegrádi térség országait vettük az összehasonlítás alapjául. A szemléltetés kedvéért az összehasonlításba bevettük a gyakran hivatkozott osztrákokat és románokat, amelyek gyakori viszonyítás tárgyát képezik a magyar gazdasági mutatók fejlődésének bemutatásához. Az országok listája tehát a következő:

  • Ausztria
  • Csehország
  • Lengyelország
  • Magyarország
  • Románia
  • Szlovákia

Az összes mutató során a mindenkori legfrissebben elérhető adatokkal számoltunk. A nemzeti valutákat 2018. novemberi árfolyamon váltottuk át forintra.

Átlagbér, minimálbér, munkanélküli segély – hogy is állunk?

Ausztria kimagasló teljesítményén természetesen nem lepődtünk meg, a jóléti mutatók ábrákon való ábrázolása ugyanakkor sokkoló mértékben mutatja meg, mennyivel jobban élnek a sógorok. Elsőre azt várnánk, hogy Romániánál minden tekintetben jobban állunk – az ábrából kiderül, hogy valójában nem sokkal:

Legelőször az egyik legfontosabb életminőséget befolyásoló tényezőt, a béreket vizsgáltuk meg. Nettóval számoltunk, hiszen a bruttó keresetek kevésbé mutatják jól a lakosok életszínvonalát. Az átlagbér Magyarországon nettó 226500 forint volt, ezzel a románokat ugyan megelőzzük, a szlovákokat viszont egyelőre nem tudjuk megközelíteni, az összeg ott 240 ezer forint. Ami nem meglepő, hogy a csehek nettó 54 ezer forinttal többet visznek haza nálunk átlagosan havonta, azonban egy átlagos lengyel dolgozó is 30 ezer forinttal többet keres egy átlagmagyarnál.

Ha pedig azt szeretnénk, hogy egyszer utolérjük Ausztriát, akkor látható, hogy ehhez a jelenleginek több mint háromszorosára kéne nőnie a magyar átlagbérnek.

Egy átlagos osztrák keresete ugyanis 747 ezer forint havonta, míg a román átlagbér nettó 181 ezer forint.

Az átlagbér mellett – amely sok esetben nem mutatja be szemléletesen az egyes országok polgárainak megélhetését – feltüntettük a minimálbért is. Ebben nagyobb a lemaradásunk, a magyar 92 ezres minimálbérnél csak a románoké alacsonyabb. A csehek ebben is másodikok 131 ezer forinttal, szorosan követik őket a szlovákok 127 ezer forinttal. Kakukttojás Ausztria, ott ugyanis jelenleg nincs hivatalosan meghatározott minimálbér, 2020-tól azonban bevezetésre kerül, az összeg pedig jelenlegi árfolyamon számolva több, mint bármelyik konkurens ország átlagbére – nettó 362 ezer forint lesz. Ahogy az látható, a csehekhez és szlovákokhoz képest majdnem 50 százalékos a lemaradásunk, de egyelőre a lengyel minimálbér is messze van. Bár a 2019-ben nőnek a minimálbérek Romániában, a nettó összeg még így is elmarad majd a magyartól.

Bár a munkanélküliségi ráta az összes vizsgált országban alacsony, nem mindegy, hogy a munkaerőhiánnyal nem sújtott régiókban (minden országban van ilyen) az állami segélyen élő emberek mekkora összeghez jutnak. Ezt szemlélteti a következő táblázat:

Ahogy látható, ebben is utolsó előttiek vagyunk. Magyarországon éves átlagban a korábbi jövedelem 21 százalékát folyósítják segélyként, Ausztriában ez a szám 60 százalék. Lengyelország a második 41 százalékkal, a szlovákok sem maradnak el tőlük sokkal, ott a korábbi jövedelmük 38 százalékára számíthatnak a munkanélküliek, Csehország ugyanakkor szintén nem büszkélkedhet a 25 százalékos mutatóval. Románia még tőlünk is messze van, ott mindössze 14 százalék ez a szám, ráadásul ott a feltételek is bonyolultabbak. Magyarország azonban nem csak emiatt áll rosszul, ami a munkanélkülieket érinit – míg a többi országban általában 6 hónapig jár ez az összeg, itthon mindössze 3 hónapig élhetnek segélyből a munkanélküliek. Némileg javít a helyzetünkön, hogy Magyarországon a segély mellett elérhető a közmunka, amely szintén a segély egyik formájának tekinthető.

Mennyiből élnek a nyugdíjasok a régióban?

Az egyre öregedő társadalmakban kiemelt szerepe van az időskori ellátásnak. Nézzük meg, ebben a mutatóban hogyan szerepeltünk szomszédainkhoz képest.

Az osztrák dominancia itt sem meglepő. Az átlagnyugdíj sógoréknál 358 ezer forint. Meglepő azonban, hogy a visegrádi térségen a lengyel nyugdíjasok élnek a legjobban – de az ő jövedelmük is csak az osztrák fele, 160 ezer forint. Ám míg átlagosan a csehek 146 ezer, a szlovákok 141 ezer forintra számíthatnak, a hazai nyugdíjasoknak be kell érniük átlagosan 130 ezer forinttal. Ez jelentős lemaradás, de a románok hozzánk viszonyított hátránya még ennél is nagyobb – az ottani idősek átlagjövedelme a 70 ezer forintot sem éri el. Az alacsony hazai nyugdíjakért cserébe viszonylag alacsony a korhatár, a szlovákok 62 éve után holtversenyben a csehekkel a magyar nyugdíjasok vonulhatnak vissza legkorábban, 63 éves korukban (Csehországban, hivatalos, egységes korhatár nem lévén, az átlagos visszavonulási korral számoltunk). A szlovákoknál ugyanakkor 65 évre emelkedik a korhatár a következő években. A magas osztrák nyugdíjakért a helyi időseknek további két évig kell dolgozniuk, míg a lengyelek 66 éves korukig gürcölhetnek (ott azonban napirenden van a korhatár leszállítása).

De mennyit is ér ez az összeg?

A juttatások és bérek összehasonlítása szemléletes, de nem elegendő arra, hogy az országok jólétét össze tudjuk vetni. Egy osztrák hiába keres többet, az árak is sokkal magasabbak – gondolhatnánk, és igazunk is van. Az árszínvonalak különbségének kiküszöbölését hivatott szolgálni a vásárlóerő-paritás mutató (PPP), ami az egyes országok polgárainak jólétének legmegfelelőbb szemléltetője. Az Eurostat adatai alapján mutatjuk a régió lakosainak PPP-vel kiigazított egy éves aggregált fogyasztását az EU-s átlaghoz viszonyítva. Azaz azt nézzük meg, hogy az uniós átlaghoz viszonyítva a régió országainak polgárainak tényleges fogyasztása mekkora, mindez kiküszöbölve az árak különbségével. Az eredmény sokkoló.

Ahogy az látható, az osztrákok messze a közösség átlagos életszínvonala felett élnek, a csehek pedig szintén nincsenek messze tőle. A szlovákok az EU-s átlag 76 százalékát érik el, akárcsak a lengyelek. Romániában ez a szám 68 százalék, ami 5 százalékkal jobb, mint a magyar szám.

Mindez azt jelenti, hogy ebben a mutatóban sereghajtók vagyunk, a magyar háztartások fogyasztanak éves szinten a legkevesebbet a vizsgált országok közül.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy az aggregált mutatóból nem derül ki a fogyasztást fedező források összetétele, és a túlhevült román gazdaság a jövőben minden bizonnyal korrekcióra szorul. Így a fogyasztást reprezentáló adat tekintetében várhatóen előzzük a románokat.

Tehát hogy is állunk összességében?

Az alábbiakat összevetve egy ábrán mutatjuk, hogy miképp alakulnak a számításba vett jóléti mutatók:

Ahogy az látható, nyugati szomszédunk minden tekintetben első, ami egyáltalán nem meglepő. Az sokkal inkább az, hogy milyen mértékben élnek jobban a osztrákok, mint más régiós államok polgárai. Az is várható volt, hogy a csehek és szlovákok előttünk járnak, sok tekintetben azonban jelentős a különbség mértéke. A hasonló fejlettségűnek tekintetett Lengyelország pedig szintén a mutatók többségében előz minket, így nekünk a hat vizsgált ország közül az esetek többségében az ötödik hely járt, és egy mutatóban sem voltunk a negyediknél jobbak.

Sőt, a különbségek között nem látható csökkenés, hiszen a szomszédok életszínvonala is egyre nő. Az osztrák színvonal tehát nagyon messze van még, de a cseh sincs egyelőre elérhető távolságban – a románok azonban lassan zárkóznak fel ránk, bár még mindig messze vannak. Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a legfontosabb mutató, az átlagbér tekintetében a szlovákokhoz viszonyítva nem túl nagy a lemaradásunk, a románokhoz képest viszont jelentősen magasabbak a hazai bérek.

Nem kérdés, hogy a magyar lakosság a pár évvel ezelőtti helyzethez képest jobban él, amely leginkább az erőteljes bérnövekedésnek köszönhető. A bérek ugyanakkor még így sem érik el a legtöbb szomszédos ország szintjét, a többi jóléti mutatóban pedig nagy a lemaradásunk. Természetesen egyéb mutatókat is figyelembe lehetne venni, akkor sem változna azonban helyezésünk a régiós összesítésben.                                                                   (penzcentrum)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…A bérek ugyanakkor még így sem érik el a legtöbb szomszédos ország szintjét, a többi jóléti mutatóban pedig nagy a lemaradásunk. Természetesen egyéb mutatókat is figyelembe lehetne venni, akkor sem változna azonban helyezésünk a régiós összesítésben…Az eredmény sokkoló…”

– Viszont VERSENYKÉPESEK vagyunk! Azon a pályán, ahol a a gyarmatosítóknak nyújtott/nyújtandó KEDVEZMÉNYEK IGÉRGETÉSE zajlik. Döbrögisztán qrmány(i) CSAKIS A MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSÁRA ÉS A KEDVEZMÉNYEK NYÚJTÁSÁRA SZAKOSOD(tak)OTT! No meg a HAZAI KIÁRUSÍTÁSÁRA, ELHERDÁLÁSÁRA!

Immár közel harminc esztendő telt el a rendszerváltás óta. Azóta SOHA – SENKI NEM VETTE A FÁRADSÁGOT ÉS BÁTORSÁGOT, hogy kikalkulálja a MAGYAR NÉPET ÉRT VESZTESÉGET, és az elmaradt hasznot. Ha valaki ezt megtenné, AZ LENNE CSAK A SOKKOLÓ!

A balrad.ru ad némi támpontot:

Az “utolsó békeév” állami vagyonának értéke volt 100%

Külső államadósságunk volt 20 MRD USA -dollár.
Ma az állami vagyon mértéke a ’89-es vagyonnak CSAK 3-5 százaléka. Értéke MINDÖSSZE 16 ezer milliárd forint.
Külső államadósságunk HIVATALOSAN IS majdnem MEGHATSZOROZÓDOTT.

https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary

Lakosságunk száma 10,5 millióról 9,8 millióra csökkent. (Összetételéről ne is beszéljünk!)
A 9,8 milliós létszámból elmenekült immáron 650 ezer.
Nagyjából EGYMILLIÓ MAGYART FENYEGET KILAKOLTATÁS!

VALÓBAN SZÁRNYALUNK! Zuhanórepülésben!

Egy kihagyhatatlannak TŰNŐ ziccerhelyzet!

Bekérették a szkopjei magyar nagykövetet

Miután kedd estére a magyar és a macedón hatóságok megbeszélték egymással, hogy a szökésben lévő, elítélt Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő Budapesten húzta meg magát, két dolog történt: Szkopjében bekérették a magyar nagykövetet. A macedón rendőrség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Gruevszki ellen.

Az, hogy Gruevszki Magyarországra jött, maga közölte Facebook-oldalán. Bejutása az országba ráadásul meglehetősen különös, hiszen útlevéllel nem rendelkezett már, azt elkobozták tőle Macedóniában. Tehát Magyarországra, amelynek határait keményen őrzik, simán be tudott jutni egy körözött macedón útlevél nélkül. Gruevszki elméletileg kérhet menekültstátuszt (ennek elbírálása Szijjártó szerint folyamatban van), de mivel Magyarország biztonságos harmadik országnak nyilvánította Macedóniát, ez igencsak nehéz lesz. Erre az anomáliára hívta fel a figyelmet Judith Sargentini holland EP-képviselő” – írja a propeller.hu.

“…bár van közvetlen járat Szkopje és Budapest között, a macedón exkormányfő aligha szállhatott repülőgépre. Valószínűleg az történt – találgatja a Deutsche Welle –, hogy az Alekszandar Vucsics szerb elnökkel jó kapcsolatban lévő politikus illegálisan átkelt a macedón-szerb határon, ami után hatósági kísérettel valamelyik Szerbia valamelyik repülőterére vagy a szerb-magyar határra vitték, így Budapestre kocsival vagy valamelyik Orbán-közeli oligarcha magánrepülőgépével érkezhetett meg.

Kiváló viszonyt ápol Orbánnal, aki kampányszereplést is vállalt a VMRO-DPMNE egyik 2015-ös választási gyűlésén, és aki a Deutsche Welle szerint az utolsó találkozójukon, 2017. szeptember 18-án a macedóniai Ohrid városában, nem sokkal az akkori önkormányzati választások előtt menedéket ígért neki, ha börtönbüntetésre ítélnék. Az biztos, hogy egy hagyományos magyarországi menedékjogi eljárásban nem sok jóra számíthat, és kérdés az is, hogy Magyarország hogyan reagál arra a nemzetközi elfogatóparancsra, amelyet Macedónia fog kiadni Gruevszki ellen, miután a magyar belügyminisztérium elismerte, hogy a macedón exkormányfő Magyarországon tartózkodik…” -így a 168 óra.

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…menedéket ígért neki, ha börtönbüntetésre ítélnék…”

– A cikkben a MENEDÉKET ÍGÉRŐ név szerint van említve. Döbrögi vajda igérte a menedéket az elitélt bűnözőnek. És lőne! Gruevszki MEGJÖVE!

AMENNYIBEN IGAZ a mendékígéret, úgy bizony Döbrögisztán Korlátlan Ura MÁR AZZAL komoly törvénysértést követett el!

AMENNYIBEN IGAZAK LEHETNEK a börtön előli szöktetés FELTÉTELEZETT körülményei, KOMOLY BAJBA KERÜLHETNE Döbrögisztán Korlátlan Ura.

AKI- TERMÉSZETESEN – “OTTSEVAÚT”!

Ez a banditaszolidaritás – HA KAP MENEDÉKJOGOT A MACEDÓN BŰNÖZŐ HA NEM! – hihetetlenül kiváló ziccerhelyzetbe hozta a döbrögisztáni JÓL FIETETT ÁLELLENZÉKET!

Amely ha rászánna egy kis pénzt, energiát és szellemi kapacitást, ezt a ziccert könnyen kihasználhatná! Ha akarná!

DE MIÉRT IS TENNE ILYET?!

Youdapest a rablómentsvár

Döbrögi támogatta a pártját. Így hát a cimborához menekült a bukott macedón martalócvezér a börtön elől.

Budapesten van, és politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök.

2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke, ahol viszont a héten elfogatóparancsot adtak ki ellene, mert nem kezdte meg kétéves börtönbüntetése letöltését, amelyet hivatali visszaélés miatt szabtak ki rá. Gruevszki a Facebookon azt írta, hogy az elmúlt napokban több halálos fenyegetést kapott, de soha nem adja fel.

Zűrös magyar szálak

Macedónia a 2016-os kormányváltás után nagyon komoly lépéseket tett az EU-s integráció felé, ehhez kapcsolódik például az ország névváltoztatása is. Emiatt óriási tüntetések voltak Szkopjében is a VMRO-DPMNE szervezésében, amelynek színeiben Gruevszki tíz évig miniszterelnök volt, ráadásul az egyik tízezres rendezvényen levetítették Orbán Viktor üzenetét is, amelyben támogatásáról biztosította a volt macedón kormánypártot.

Mindeközben a Privátbankár.hu májusi cikkében arról írtunk, hogy macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból az derült ki, hogy magyar kormánypárti médiacégek tűntek fel a volt miniszterelnököt támogató médiavállalatokban.

Gruevszki több mint egy évtizedig volt hatalmon Macedóniában és az EU jelentései szerint uralma alatt „a vezető kormányzati hivatalnokok és pártfunkcionáriusok közvetlenül vettek részt választási csalásokban, hatalmi visszaélésekben és zsarolásokban”.                                                  (privatbankar)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

 

Bal-Rad komm: “…Gruevszki több mint egy évtizedig volt hatalmon Macedóniában…”

– HA ÉRVÉNYES EZ A TERMINUS DÖBRÖGISZTÁNRA – és miért ne lenne az? – még kb. két évet kihúzhat szabadlábon Youdapesten. (Mondjuk ez alatt szépen ki is telt volna neki OTTHON a büntije. EZ legalábbis!)

HA ÉRVÉNYES A TÍZÉVES TERMINUS DÖBRÖGISZTÁNRA IS, a macedónok majd eldöntik, hogy tovább faggatják – e Gruevszkit, vagy mehet a haverral együtt Csukotkára.

De hát miért ne lehetne érvényes a terminus Döbrögisztánra IS! Ha a Balkánon beleuntak, NÁLUNK ILLŐBB LENNE KORÁBBAN IS…

Az viszont egyenesen elképesztő, hogy Youdapest mindenféle banditának, elítélt gonosztevőnek a menedékvára lett! Elég sűrűn itt koslat a másik jeles kollega, Miho Szakácsvili is.

Olvasónk ajánlja

Ezt olvastad-e már? Hogy lopják az árvák pénzét?

Megdöbbentő állapotokról, konkrét korrupciós mechanizmusokról számolt be szerkesztőségünknek a budapesti gyermekvédelmi igazgatóság egyik munkatársa. Kiderült: még a sok esetben árva gyerekekre szánt pénzt sem szégyellik ellopni.

A szándékosan túlárazott szerződések alapján osztják vissza a pénzeket, a vezetők saját ingatlanjainak felújítását végzik a belső munkaerők igénybevételével, miközben az intézményi karbantartások hónapos lemaradásokban vannak. Néhol a gyerekek a földön alszanak, és a főváros összes gyermekotthona ágyipoloska-fertőzött. Az irtások megrendelése hónapokat késik, mert a számlákat nem tudják kifizetni. Nincs pénz az ételmaradék elszállítására sem, így a rendes kukákba kerül, ahol napokig erjed, ezért az intézményt ellepik a patkányok, az épületekbe és a csoportokba is bejutva. A gyerekek siralmas környezetben élnek.


A szakadék szélén álló fővárosi gyermekvédelmi rendszert a Fővárosi Kirendeltség igazgatójaként Horváth Gábor szakmai gyakorlat és megfelelő szakértelem nélkül, a szakmai feladatellátáshoz megfelelő iskolai végzettség hiányában, autokratikus módszerekkel vezeti

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, melynek központja (1132 Bp., Visegrádi u. 49.) a gyermekvédelmi ellátórendszer irányítását végzi. A főigazgatóság kirendeltségeket irányít megyénként, illetve Budapesten. A Fővárosi Kirendeltség a Kerepesi út 33. szám alatt működik, szakmai irányítási szempontból elkülönül a többi megyei intézménytől. A fővárosi jellege, a magas számú intézményrendszere és az autokratikus vezetése miatt egy központosító hatalomként működik. Az elmúlt években az előző főigazgató, Bátori Zsolt az országos projektekre fordított figyelmet, így a főváros működését Horváth Gábor kirendeltségi igazgatóra hagyta, míg a minisztérium Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztálya a vidéki európai uniós pályázatok megvalósulását ellenőrizte. A fővárosban a szakmai és gazdasági ellenőrzések hiányában alakulhatott ki a mai helyzet, amely a működésképtelenséget mutatja. Az intézmények szakmai, személyi, tárgyi feltételei elégtelennek bizonyulnak, melyet az ügyészségi és kormányhivatali ellenőrzések is alátámasztanak. A fenntartó hamis adatokat szolgáltatva téveszti meg a minisztériumot azzal kapcsolatosan, hogy a személyi feltételek hiánya és az intézmények műszaki állapota mára a rendszer olyan helyzetbe hozta, mely a feladatellátást ellehetetleníti.

A Fővárosi Kirendeltség igazgatójaként Horváth Gábor szakmai gyakorlat és megfelelő szakértelem nélkül, a szakmai feladatellátáshoz megfelelő iskolai végzettség hiányában, autokratikus módszerekkel vezeti a szakadék szélén álló fővárosi gyermekvédelmi rendszert.

Az üzemeltetési szervezet élére úgy kerülhetett Csapó Éva, hogy sem műszaki, sem gazdasági tapasztalattal, gyakorlattal nem rendelkezik. Át sem látja a vezetése alatt álló rendszert, így Horváth Gábor bábként mozgathatja a gazdasági visszaélések során. Miután belső konfliktus eredményeként Csapó Éva állását féltve, börtönbüntetéstől tartva megtagadta szerződések aláírását, így Nemes Attilát nevezték ki helyettesének, akinek esetében erkölcsi gátról nem beszélhetünk, így már ő segíti Horváth Gábor gazdasági visszaéléseit.

A gyermekvédelem országos gyakorlatával szembemenve a fővárosban minden szerződés megkötéséhez, számla kifizetéséhez szakmai ellenjegyzés szükséges. Ennek célja, hogy a kirendeltség vezetőinek kezében fussanak össze az információk a pénzügyi tranzakciókról. Horváth Gábor korábban az üzemeltetési szervezet igazgatója volt, akkor a szakmai ellenjegyzésre szükség nem volt, az üzemeltetési szervezet a szerződések ügyében döntésképesnek bizonyult. A mai gyakorlat szerint az üzemeltetési szervezet igazgatóhelyettese, Nemes Attila és két dolgozója, Bodor Tamás és Kovács Gábor a fővárosi igazgató irányítása mellett keresik meg a vállalkozásokat és kötnek szerződéseket a munkálatokra. Bodor Tamás és Kovács Gábor Horváth Gáborral rendszeresen utaznak Balatonkenesére, hogy egyeztessenek a vállalkozói szerződések paramétereiről, a visszajuttatott pénzeszközök összegéről. A Kerepesi úti fővárosi központban a dolgozók rendszeresen beszélnek róla, hogy csak olyan cégekkel köt szerződést az üzemeltetési szervezet, ahonnan jelentős összegek kerülnek vissza. Bodor Tamás, Kovács Gábor, Nemes Attila, Csapó Éva és Horváth Gábor osztoznak a jutalékokon a dolgozók beszámolói alapján, akik felháborodásuknak adnak hangot, hogy ilyen nyíltan lopják el a gyermekvédelemre fordítandó pénzügyi forrást.

A költségvetés jelentős részét nem az intézmények érdekeinek megfelelően, hanem a visszaosztási kapacitás figyelembe vételével használják fel. Túlárazottság jellemzi a szerződéseket, tisztítószereket is kétszeres áron szereznek be. A különleges gyermekotthon számára a pelenkákat az egyik karbantartó cége külföldön vásárolja, és jelentős haszonnal számlázza a Kaffka Gyermekotthon felé. Az intézmények nagytakarítását nem belső munkaerővel végzi el az üzemeltetési szervezet, helyette Kovács Gábor külső cég megrendelését preferálja, ezek a szerződések egy napi munkát több százezer forintos összegben határoznak meg, mintegy 600 000-1 000 000 Ft összegben.

Érdemi munkát nem tartalmazó karbantartási szerződéseket kötnek, melyek munkalapjából kiderül, kizárólag a papír alapon történő lefedettség a cél, nem pedig a karbantartás megvalósulása. A külső cég által alkalmazott dolgozók szaktudást nem igénylő feladatokra 8-9 000 forintos bruttó órabérért kerülnek elszámolásra. Hónapokig szerződésben állt az üzemeltetési szervezet a PQS International céggel, aki alvállalkozókkal dolgoztatott. Az intézményekben munkát végző partner a Hungerinvest Kft. volt a munkalapok alapján, melyekből kiolvasható, hogy valós munkavégzés nem történik. Egy napon belül többször is kiszállnak egy-egy intézménybe, illetőleg egymásnak ellentmondó munkafolyamatokat igazolnak. A PQS Internationallal történt szerződésbontást követően a Global- Hand céggel kötöttek szerződést, hasonló elvárások szerint. Az új vállalkozó munkalapot sem ad az elvégzett munkáról. Az Üzemeltetési Szervezet dolgozóinak szóbeli nyilatkozata szerint a Bodor Tamás által ellenőrzött szerződések nagyságrendileg 25-30%-os túlárazottságot foglalnak magukban.

A karbantartásokat gondnoki rendszeren belül fogják össze, minden intézményi központ esetében havi 50 000-60 000 Ft készpénzfelhasználási elszámolással. Ennek eredeti célja a napi felmerülő kisebb karbantartások finanszírozása lenne, de a felvett összeget a RENIBE Kft. (06-20-230-0970) veszi át számla ellenében, viszont a számlákon szereplő eszközök nem kerülnek az intézményekben beépítésre, a szakmai igazolás elmarad. Általában jellemző, hogy az üzemeltetési szervezet dolgozói saját cégükön keresztül dolgoznak be közvetítő cégen keresztül. Kisbenedek Beáta az intézményi gazdálkodási osztály vezetőjeként az üzemeltetési szervezetben dolgozó testvérét, Kisbenedek Istvánt bízza meg az asztalosmunkák elvégzésére az otthoni műhelye igénybevételével.

Az üzemeltetési szervezet és a kirendeltség vezetői és munkatársai saját lakásuk felújítását végzik a belső munkaerők igénybevételével, miközben az intézményi karbantartások hónapos lemaradásokban vannak. Csapó Éva és Kisbenedek Beáta az elmúlt időszakban teljes körű felújítási munkálatokat hajtottak végre, igénybe véve a munkaerő és tárgyi eszközök adta lehetőségeket, mint szerszámok, anyagok, szállítás. Horváth Gábor Dunaharasztiban vásárolt házát, mely a Holt-Duna ágában áll, hasonló módon újítja fel jelenleg is. A házfelújítás mellett a kirendeltség igazgatója mind magának, mind a gyesen lévő feleségének autót vásárolt, miközben gyermekét magán bölcsödébe járatja. Nemes Attila a lányának házat épít, Bodor Tamás más nevére ikerházat épít, míg Kovács Gábor otthagyva sorházi lakását, autót vásárolva albérletben lakik a közalkalmazotti fizetéséből.

Bizonyos cégek rendszeresen dolgoznak az üzemeltetési szervezetnek, mint például informatikai beszerzések évek óta a Multidigit Kft.-n keresztül történik (1183 Budapest, Üllői út 546.), ahol érdekeltsége lehet Puskás Norbertnek, aki Csapó Éva élettársa. Továbbá a Bubiv-Span Kft. (1151 Budapest, Szántóföld u. 2. adószám: 10488858-2-42 HU 10488858), ahol a dolgozók százalékos visszaosztásról beszélnek.

Miközben az intézményi karbantartás nem valósul meg, az üzemeltetési szervezet költségvetéséből került kialakításra a Niké SE irodája, vendégháza a Cseppkő Gyermekotthoni Központ székhelyén, ezen felül az újpesti birkózó szakosztály felújítási munkálatait is a gyermekvédelem kárára valósították meg.

A gyermekotthonok eközben súlyos pénzhiánnyal küzdenek. Mára a főváros összes gyermekotthona ágyipoloska-fertőzött. Az irtások megrendelése hónapokat késik, mert a szervezet a számláit az üzemeltetés nem tudja kifizetni. A hónapos késlekedés veszélyezteti az irtás hatékonyságát, a bútorok fertőzöttsége csak cserével orvosolható.

A fővárosban két gyermekotthonban (Cseppkő, Kossuth) működik főzőkonyha, ahonnan a többi intézménybe szállítják az ebédet. A főzőkonyhákból az ételmaradék nem kerül elszállításra, hanem a rendes kukákba kerül, ahol napokig erjed. Mindkét intézményt ellepik a patkányok, népegészségügyi kockázatot jelentve. A patkányok bejutnak az épületekbe és a csoportokba. A gyerekek siralmas környezetben élnek, mert az évek óta tervezett karbantartás nem történik meg. Ajtók, bútorok nincsenek azokban az otthonokban, ahol problémás gyerekek kerülnek elhelyezésre (pl. József Attila Gyermekotthon).

A fővárosban végre elkezdődtek a VEKOP és KEHOP keretében a felújítási munkák, de ez másfél év késéssel, átárazva, nem a szükségletnek megfelelő tartalommal, az eredeti kiírásnak nem megfelelően, minőségen alul és technológiailag elfogadhatatlanul. Minden ilyen munka kivitelezője ugyanaz a cég. A felújítások során a bent lakó növendékek elhelyezése megoldatlan, átláthatatlan és nem veszi figyelembe a bentlakók érdekeit. A nyáron kiköltöztették a lakásotthont, de a munkálatok elmaradtak, a tanévkezdés okán vissza kellett mindenkinek költözni, a gyerekek a földön alszanak (Bokréta Lakásotthoni Központ).

A gyermekvédelemben lévő személyi és tárgyi feltételek okán a főváros nem tudja a feladatát ellátni. Minden intézményben csoportösszevonásokra került sor. Több csoportban dupla gyermeklétszámmal dolgoznak, minimális dolgozói létszám mellett. A TEGYESZ befogadó forfotthonában a 40 férőhelyre a nyár folyamán 60 ellátott jutott, akiket 2 * 10 fős csoportban tudtak fogadni.

Horváth Gábor fővárosi igazgató nyilatkozata szerint nem a szakmaiságra, a hozzáértésre van szükség, kizárólag a félelem az, ami a beosztottjait munkára sarkallja.                                                                                (Munkatársunktól)                                                                                                              (Ember HU.man)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A balrad.ru köszöni olvasónk e-mailben küldött anyagát.

BENNE VAN EBBEN A CIKKBEN A DÖBRÖGIZMUS SAVA – BORSA!

1. – Még az árvák pénzét is ellopják!

2. – “…nem a szakmaiságra, a hozzáértésre van szükség, kizárólag a félelem…”

Igen ám! De mi lesz, ha elmúlik a félelem?

“…sürgősen változtatni kellene, ha…”

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

A közepes jövedelem csapdájából nagyon nehéz kitörni, amit bizonyít, hogy ez csak néhány országnak sikerült az elmúlt években, ráadásul Magyarország számos olyan problémával néz szembe, amin sürgősen változtatni kellene, ha fel szeretnénk zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A magyar gazdaságot érintő csapdahelyzeteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Növekedési Jelentése alapján mutatjuk be.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a foglalkoztatás, érdemben emelkedtek a keresetek, ami támogatta a GDP-bővülést. Az MNB szerint a növekedést azonban új alapokra kell helyezni, a fenntartható gazdasági felzárkózás így a hazai termelékenység emelésén keresztül valósulhat meg. A teljes foglalkoztatás megközelítésével azonban a korábbi munkaintenzív gazdasági növekedés helyét egyre inkább egy tőke- és tudásintenzív növekedési modellnek kell átvennie – foglalja össze az MNB tanulmánya. A következőkben arról írunk, hogy az MNB milyen csapdahelyzeteket azonosított, amelyeken változtatni kell ahhoz, hogy kitörjük a közepes jövedelem csapdájából.

1. Demográfiai hanyatlás

1980-ban Magyarország népessége 10,7 millió főt tett ki, a populáció az elmúlt közel négy évtizedben fokozatosan mérséklődött, 2018-ban a hazai népesség már csak 9,8 millió főből áll. Miután megközelítettük a teljes foglalkoztatást, így már nem a népesség csökkenése egyre súlyosabb problémákat fog okozni a munkaerőpiacon.

Hazánkban a születések száma nem tudja ellensúlyozni a halálozások miatti népességcsökkenést, így az elmúlt években a populáció évente átlagosan 38 ezer fővel csökkent. Az 1950-es években született ún. “Ratkó-gyerekek” nyugdíjba vonulásával és az 1970-es évek ún. “Ratkó-unokák” szülőképes korból való fokozatos kilépésével a demográfiai kihívások kezelése egyre sürgetőbbé válik.

A termékenységi arányszám alacsony, ami a következő időszakra vonatkozóan is kedvezőtlen demográfiai trendet vetít előre, de a hazai születéskor várható élettartam sem vetít előre sok jót, hiszen ez nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony.

A teljes hazai populációra vonatkozó 76,2 év jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától (81 év) és a visegrádi országoktól (78,1 év) is.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

Az MNB szerint a hosszú távon is fenntartható dinamikus gazdasági növekedés eléréséhez elengedhetetlen a demográfiai korlátok oldása és a hazai népesség reprodukciójának elősegítése. A szülőképes korú nők számában és a termékenységi rátában lezajló fordulat nélkül az elkövetkező évtizedekben a népesség csökkenése tovább folytatódik.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a népességszám csökkenése mellett a populáció szerkezete – a korfa – is kedvezőtlenebbé válhat az elkövetkező évtizedekben. A teljes népesség csökkenésénél a munkaképes korúak száma nagyobb mértékben eshet vissza, így a 15‒64 évesek létszáma közel 6 millió főre mérséklődhet 2030-ra. A népesség emelkedése elsősorban a 70 év felettiek és az 50 és 60 év közöttiek körében valósulhat meg, míg a legjobb munkavállalási korúak (25‒54 évesek) és a fiatalok létszáma folyamatosan mérséklődhet.

A teljes és a munkaképes korú népesség csökkenése, valamint a társadalom elöregedése előretekintve egyaránt korlátja lehet a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedésnek. A potenciális munkaerő folyamatos mérséklődése egyfelől gátként jelentkezhet a termelő és szolgáltató vállalkozások kapacitásbővítéseiben, a fogyatkozó munkaképes korúak egyre alacsonyabb adóalapot jelenthetnek a költségvetésnek, továbbá az időskori eltartottsági ráta emelkedése kihívások elé állítja a nyugdíjrendszert és az egészségügyi ellátórendszert.

2. Egyre többen vándorolnak

A 2004-es uniós csatlakozás óta az Európán belüli munkaerő-áramlás jelentősen felgyorsult, ami a régiós országok munkaerőpiacát is befolyásolta: 2005 és 2014 között a teljes áramlás 29 százalékát tette ki a keletről nyugatra áramlás, míg a visszaáramlás csupán 7 százalékot fedett le. A régióból való elvándorlás jellemzően az egészségügyi, mérnöki, valamint az üzleti és jogi munkakörökhöz kötődött.

Az elkövetkező években és évtizedekben a képzett munkaerőért globális térben folyhat majd a verseny. A fejlett országokban a demográfiai korlátok erősödésével és a technológia gyors fejlődésével párhuzamosan a mindeddiginél nagyobb igény mutatkozik majd a képzett és legjobb munkavállalási korú személyekre.

Az Európai Unióban az OECD kivetítése alapján 2013 és 2025 között több mint 100 millió új munkahely keletkezhet, így a képzett munkaerő megtartásának és bevonzásának a jelentősége egyre inkább megemelkedik. Hazánk számára is komoly kihívást jelent az agyelszívás megállítása, hiszen az elkövetkező évtizedekben ugyanazok a – jellemzően magasabb képzettséget igénylő – munkakörök esetében jelentkezhet majd munkakereslet az Európai Unió egyéb országaiban is, mint hazánkban.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

A mérnökök, menedzserek, illetve egyéb tudományos, egészségügyi és üzleti szakemberek megtartása kiemelt jelentőséggel bír, és alapja a fenntartható felzárkózásnak.

A kelet-közép-európai régió és hazánk az elmúlt időszakban jellemzően a képzett munkaerő elvándorlásával szembesült. A munkavállalók döntésében meghatározó szerepet tölt be az általános konjunkturális hangulat mellett az egyéni karrierlehetőségek és fizetés, valamint a vállalkozási és adózási környezet is. A hazai nettó keresetek továbbra is érdemben elmaradnak a tőlünk nyugatra fekvő országokétól, de a visegrádi országok körében is relatíve alacsonyak.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

A kis földrajzi távolságok, az egyre könnyebben leküzdhető nyelvi korlátok, illetve a rugalmas foglalkoztatási formák megkönnyítik a munkaerő áramlását és a külföldi munkavállalást, ugyanakkor a képzett munkaerő megtartása és hazánkba vonzása alappillére a tőke- és tudásintenzív növekedési modellnek és a fenntartható gazdasági növekedésnek.

3. Integrálódás az értékláncokba

Hazánk nyitottsága az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett, az 1990-es évekhez viszonyítva közel megduplázódott az export GDP-hez viszonyított aránya. Ezt nagyrészt a beáramló külföldi működőtőke, a termelő kapacitások emelkedése, így a globális értékláncokba való beintegrálódás magyarázta. A bővülés elsősorban a feldolgozóipart, azon belül kiemelten a járműgyártást érintette az elmúlt időszakban, a régió a német járműipari lánc meghatározó termelési központjává vált.

Ugyanakkor az ágazat értékteremtő képessége relatíve alacsony, illetve a hazai járműipari export belföldi hozzáadottérték-tartalma még a régiós országokénál is mérsékeltebb.Továbbá a specializáció és a nyitottság emelkedése következtében a magyar gazdaság kitettebbé vált a külső kereslet ingadozásainak.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

A globális értékláncokban való feljebb lépés és a magasabb hozzáadott értékű termelés és szolgáltatás irányába történő elmozdulás feltétele a termelékenység javításának. A hazai vállalatok alacsony innovációs kapacitásai, a modern technológia széles körű felhasználásának hiánya, illetve a fejlett munkaerő eláramlása mind hozzájárul a magyar gazdaság alacsony értékteremtő képességéhez.

4. Nagyvállalatok vs. kkv-k

Komoly probléma, hogy a magyar cégek hozzáadott értéke alacsony, a termelékeny cégek leginkább külföldiek. Az MNB ezt úgy fogalmazza meg, hogy

a magas hozzáadottérték-teremtő képesség mellett az egészséges vállalati szerkezet és a termelékeny vállalati szektor is alapja a hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedésnek. A legnagyobb termelékenységi tartalék a kkv-k esetében azonosítható.

A hazai kkv-szektor munkatermelékenysége érdemben elmarad a nyugat-európai országokétól és az uniós átlagtól is, továbbá a nagyvállalatok és kkv-k termelékenysége közötti eltérés is jelentős Magyarországon.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

5. GDP és GNI közötti különbség

A fenntartható felzárkózást a gazdaság szerkezete mellett a jövedelmi folyamatok alakulása is befolyásolja. Ezt a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) közötti különbség ragadja meg, és utóbbi Magyarországon alacsonyabb.
Az európai országok esetében megfigyelhető, hogy a fejlettebb gazdaságoknál kisebb a GDP és GNI között eltérés, de sok esetben a GNI meg is haladja a GDP-t. Ez arra vezethető vissza, hogy ezek az országok nettó értelemben külfölddel szembeni hitelezők, jellemzően érdemi FDI-kifektetésekkel rendelkeznek, például a visegrádi országokban – Magyarországon is, amelyek negatív elsődleges egyenleggel rendelkeznek, azaz nettó hitelfelvevők.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

Ezt mi nem csapdahelyzetnek, hanem egy feltörekvő országra jellemző adottságnak tekintjük. A felzárkózó országok ugyanis tőkét importálnak. A GDP-GNI gap nem annyira csapdahelyzet, annak csökkenése pedig sokkal inkább a felzárkózás természetes eredménye lehet.

6. Pénz kell hozzá

A hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés alapja a pénzügyi stabilitás és a fenntartható finanszírozás, és a kkv-szektor teljesítménye kiemelkedő jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontból.

A hitelintézeti és vállalati felmérésekből megállapítható, hogy a többéves hitelmúlttal rendelkező és jó hitelképességű kkv-k finanszírozáshoz jutásával nincs probléma. A kevésbé hitelképes, illetve kevesebb fedezettel rendelkező – hitelezési szempontból kockázatosabbnak tartott – vállalkozások hitelhez jutása viszont továbbra is nehézségekbe ütközik. Az ő finanszírozásukban jelentős szerepet játszik az intézményi kezesség, amelynek hatékonyságjavításával feltehetően több kockázatos, de életképes vállalat hitelhez jutását lehetne elősegíteni.

Fontos továbbá, hogy a vállalkozások minden életszakaszukban a szükséges mértékű és szerkezetű külső finanszírozási forráshoz tudjanak jutni.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

7. Vállalkozószellem kell!

A hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés biztosításához azonban nem elegendő a demográfiai, gazdaságszerkezeti és finanszírozási csapdák elkerülése, az MNB szerint a társadalmat érintő pszichológiai fordulatra is szükség van egy új növekedési pálya biztosításához.

A kockázatvállalási hajlandóság nagyban meghatározza egy gazdaság vállalkozói kultúráját és potenciálját az innovációk terén. Hazánk nemzetközi összehasonlításban is elutasító a kockázatvállalást tekintve, jelentősen elmaradva az USA-tól vagy a fejlett európai és gyorsan növekvő ázsiai országoktól, továbbá a visegrádi régiótól is.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

Összességében az MNB elemzése alapján az látható, hogy Magyarországnak számos tényezőn egyszerre kellene változtatni, hogy felzárkózzon a fejlett nyugati országokhoz, ellenkező esetben beragadhatunk a közepes jövedelem csapdájába.

A legfontosabb tényezők tehát az alábbiak:

  • Kedvezőtlen demográfiai trend, amely a népesség folyamatos és tartós visszaeséséhez vezet.
  • Kivándorlás jellemző a fejlett országokba, a magasabb bérek irányába.
  • A hazai hozzáadott érték összességében alacsony a legtöbb szektorban.
  • Az iparon belül jelentős a járműgyártás súlya, de a hazai járműipari exportbelföldi hozzáadottérték-tartalma a régiós országokénál is mérsékeltebb.
  • magyar kkv-k termelékenysége gyenge, nem csak a nagyvállalatokhoz képest, hanem más országok kkv-jaihoz viszonyítva is.
  • Számos vállalkozás, általánosságban a kisebbek finanszírozási helyzete gyenge.
  • Alacsony a kockázatvállalási hajlandóság, nem csak a fejlett országoktól, hanem a visegrádi régiótól is elmarad.

(portfolio)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A magyarok Döbrögisztánná silányult egykori országa – a maradék élőhelye – lassan harminc esztendeje MÁR CSAPDÁBAN VERGŐDIK! Érdekes, hogy hívatalosságaink is kezdenek rájönni.

Érdekes dolog ez. Hívatalosságaink elegáns kívülállók módjára szemlélik a történéseket, mintha “ŐK” ott se lettek volna. És hát persze elegáns kívülállókként tudatják azt is VELÜNK, hogy miként kéne cselekedjünk, hogy a csapdából kikerüljünk. DÖGLÖTTEN! Merthogy jótanácsaik megfogadásának kizárólag ez lehet a végeredménye. És persze CÉLJA!

Érdekes dolog ez! A neten serényen munkálkodó döbrögista trollhad is csapdahelyzetről értekezik mostanság. Aminek előidézéséhez a hordának KÖZE SOHASEM VOLT, de a kimentésünkön kilencedik esztendeje inaszakadtából munkálkodó vajda – hitük szerint – sikerre fogja vinni az ügyet!

Van a balrad.ru – nak egy qrrvára rossz híre a számukra: ROSSZUL HISZIK!

Rosszul hiszik az ellenmaffiák hívei is. Bár mindegyik bűnbanda KIZÁRÓLAGOS TUDÁS BIRTOKÁBAN VAN A CSAPDÁBÓL SZABADULÁS témakörében, (amellett hogy természetesen ők sem okozói a helyzetnek!) EBBŐL A CSAPDÁBÓL NINC MENEKVÉS!

Erőnk gyorsuló ütemben fogy, az akarat pedig rohamosan. Márpedig a kiszabaduláshoz ALAPVETŐ TÁRSADALMI VÁLTOZÁS KELL(ene)! Valamint külső segítség!

Úgy románosan…

Sokkoló részletek: videóra vette ámokfutását az isaszegi sofőr, a vétlen autós szörnyethalt a balesetben

Isaszeg — A felismerhetetlenségig roncsolódott két autó egy isaszegi balesetben. A kocsik úgy gyűrődtek össze a hatalmas erőktől, mintha papírdobozok lennének.

Az ütközéstől B. Gabriella (†54) azonnal az életét vesztette. A másik autó sofőrje, B. R. állítólag jóval gyorsabban hajtott a megengedettnél.

Úgy tudjuk, a férfi előzés közben áttért a szemközti sávba, ahol Gabriella közeledett, szabályosan.

– A férfi egy ismert figurája a városnak, nem nagyon találnak itt olyan embert, aki ne tudná, kiről van szó. A barátaival majdnem minden hét végén itt száguldoznak, az emberek rettegnek, hogy mikor ütnek el valakit – árulta egy férfi.

Az előző férfi, B. R. ismert figurája a településnek, ahol él. Az ott lakók szerint imádja a sebességet, közösségi oldalára videókat is posztol /Fotó: Facebook

B. R. nem is igazán titkolja, hogy szereti a sebességet, a szabályok pedig egyáltalán nem érdeklik. Közösségi oldalára több olyan videót is feltöltött, amelyen vezetés közben telefonál, vagy éppen élőben beszélget barátaival, egyik kezével a kormányt fogja, a másikkal pedig a készüléket. Az egyik posztjában azon nevetnek az ismerősével, aki a volán mögött ül, hogy mennyire berúgtak.

– R. szerencsére már aránylag jól van, nem esett komolyabb baja. Nem szabad elhinni a róla szóló pletykákat, az emberek irigyek, mert jó melója van, amiből rendesen megél. Kocsikkal foglalkozik, szerintem sokkal jobban vezet, mint egy átlagember – vette védelmébe R.-t egyik ismerőse.

A két autó akkora erővel ütközött, hogy a motorjaik szinte egybeolvadtak /Fotó: Blikk

B. Gabriella a baleset előtt egy töltőállomáson tankolt, majd kifordult a főútra, ahol belecsapódott B. R. autója.

– Gabit mindenki szerette, mert akin csak tudott, segített. Nemrégiben költözött a településre, négy kutyája is volt. Nagy állatvédő, a sajátjai mellett voltak befogadott uszkárjai is. Nagyon sajnálja az egész település, hogy ilyen szörnyűség történt vele – sírta el magát Ferenc, aki szintén a településen lakik.

Hiába szedték ki a vétlen sofőrt gyorsan a roncsból, nem tudták megmenteni

Gabriellával a baleset idején ott volt két kutya is. Az egyik állat annyira megijedt, hogy elrohant, azóta is hiába keresik.

– Gabi az önkéntesünk volt, nagyon lelkiismeretes munkát végzett. Nálunk szokás, hogy időnként a munkatársaink átmenetileg magukhoz vesznek kutyákat, így került Gabihoz is a két uszkár. Egyikük már jó kezekben van, egy állatklinikán gyógyítják, a másik azonban annyira megriadt, hogy elfutott a nádas felé, és azóta sem találjuk. Szépen kérek mindenkit, hogy ha tud, segítsen Willow keresésében – mondta a Blikknek az Uszkár Fajtamentés vezetője.

A rendőrség még vizsgálja a tragédia körülményeit.

Beszorult a roncsok közé

Hétfőn délelőtt frontálisan ütközött két jármű Érden. A baleset következtében elsodortak egy gyalogost, aki a helyszínen meghalt. A karambol a Bajcsy-Zsilinszky úton történt, egy személyautó és egy kisbusz ütközött össze. Az egyik járműbe egy ember beszorult, a tűzoltók feszítő-vágó eszközzel szabadították ki.

Fotó: MTI – Mihádák Zoltán                                                                                             (blikk)

Bal-Rad komm: “…B. R. nem is igazán titkolja, hogy szereti a sebességet, a szabályok pedig egyáltalán nem érdeklik…az emberek irigyek, mert jó melója van, amiből rendesen megél. Kocsikkal foglalkozik, szerintem sokkal jobban vezet, mint egy átlagember…”

– EDDIG MÉG CSAK egyszer ölt a fölnyírt, belőtt séró alatt. Valóban jól vezethet. “Román stílusban” meg is szokta örökíteni. Hadd irigykedjenek a haverek. Meg a szép számú követők.

A rendőrség szerint AZ IDÉN MÉG LEGALÁBB SZÁZAN FOGNAK MEGHALNI DÖBRÖGISZTÁN ÚTJAIN!

A rendőrség tehát FIGYELMEZTETETT! ŐK ELŐRE SZÓLTAK!