Készülődnek?

Jön az állami szuperbefektetés, örülünk és szomorkodunk

clk alap
Az új magyar csodakötvénynek, a MÁP Plusznak alig lesz versenytársa, a magyar lakosság júniustól szinte kockázatmentes, ugyanakkor magas, öt évre, évente átlagosan 4,95 százalékos hozamot ígérő állampapírt vásárolhat. Az azonban állampolgárként továbbra is kérdés, hogy az államnak megéri-e egy nehezen tervezhető, a piacon elérhető finanszírozásokhoz képest drága papírral szolgálni a nagy célokat, vagyis a lakossági állampapírok állományának duplázását, illetve az önfinanszírozást?

Amikor a magyar állam újabb és újabb lakossági kezdeményezéseiről írunk, akkor nehéz nem úgy kezdeni a cikket, hogy bolond, aki ebben nem vesz részt, bolond, aki kimarad.

A magyar állam ugyanis Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) néven 2019. június 3-tól rendkívül kedvező kamatozású állampapírt bocsát ki. A papír fél év után 3,5, egy év után 4 százalék kamatot fizet, majd évente 0,5 százalékponttal növekszik még a kamat, vagyis az ötödik évben már 6 százalék a kamatozás.

Költségmentes, egyszerű, rugalmas

Ezek a kamatok eleve varázslatosak a hazai és nemzetközi hozamsivatagban, de még egy rakás nagyon kedvező paraméter is javítja a vonzerőt.

  1. A MÁP Plusz nem jelent a jegyzők részéről feltétlenül 5 éves elkötelezettséget, évente egyszer egy hétig 100 százalékon (veszteség nélkül) ki lehet szállni, és haza lehet vinni az addig elért kamatokat. De ha valakinek nem a kiválasztott időszakban, hanem máskor kell a pénze, ő is 99,75 százalékos árfolyamon, azaz minimális veszteséggel elsétálhat.
  2. A jegyzés egyszerű és olcsó, a lakosság költségmentesen jegyezhet a Magyar Államkincstár hálózatában és a remek és szintén ingyenes Webkincstár online szolgáltatáson keresztül, ahogy a papír elérhető lesz a Magyar Posta, a lakástakarékok és egyes bankok hálózatában is.
  3. Ennél jobb fix befektetés ma nincsen a piacon, aki az egész futamidőre megtartja, annak 4,95 százalékot hoz – számolta ki a portfolio.hu, de a hozam a rövidebb tartási időszakokban is versenyképes a ma legjobbnak tűnő Prémium inflációkövető kötvények kamataival, a banki betéteket pedig toronymagasan veri. Az előre nem kiszámítható hozamot jelentő befektetésekkel, pénztárral, részvényekkel, alapokkal természetesen nem lehet összehasonlítani egy fix hozamot.

Fontos paraméter, hogy a kamatot mindig a fordulónapokon írják jóvá, onnantól kamatos kamattal fut tovább a befektetés. A papír kifejezetten a lakossági befektetőknek szól, ők viszont heti rendszerességgel jegyezhetnek majd a papírból.

Magyarország, mint a Barcelona

De akkor miért szomorkodhatunk mégis? A kérdés megértéséhez forduljunk a Barcelona futballcsapatának példájához! Az FC Barcelona gazdag klub, rengeteg jegyet ad el a meccseire, sok pénzt kap a tévé közvetítési jogokért, ha leigazol egy sztárt, milliószámra adja el Ázsiában is a mezeket, a szponzoroknak is mélyen a zsebükbe kell nyúlnia, ha fel szeretnének kerülni a játékosok mezére.

Ez a klub megbízható adós, vissza fogja fizetni az adósságait, de könnyen lehet, hogy az átigazolási időszakban, amikor 80-100 millió eurós játékosokat keres, átmenetileg külső finanszírozásra szorul. A jó adósnak azonnal felkínálkozik három-négy angolszász bankcsoport, hogy 3 százalékos éves kamattal kölcsönadnának 200 millió eurót. Ám a klub elnöke a „Barcelona-családhoz” fordul, nem szívesen fizetnék kifelé kamatot, nem akarnak briteknek tartozni, mi van, ha ezek a bankok ellenünk fordulnak?

Felmerül az ötlet, hogy jobb lenne befelé, például Lionel Messi és Luis Suarez felé eladósodni, tőlük kölcsönkérni 100-100 millió eurót, nekik biztosan sok pénzük van. Igaz ők jelzik, hogy csak 5 százalékon kölcsönöznek.

Mennyit ér meg az önfinanszírozás, mint cél?

A tanmesét talán nem is kell folytatni. A kérdés az, hogy a Barcelona szurkolói vajon boldogok-e attól, ha a kamat a Barcelona-családban marad, ha ennek az az ára, hogy adott évben nem 6 millió euró, hanem 10 millió euró lesz az a bizonyos kamatteher?

Messi és Suarez majd boldog lesz, mert jó adóstól kapnak sok kamatot, de mit szólnak a szurkolók?

A metaforából visszatérve, mindenki, aki jegyez majd a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) elnevezésű termékből a mai viszonyok alapján jó üzletet csinál, mert magas kamatot realizálhat, de

AZ ISMERT ÖNFINANSZÍROZÁSI CÉLOK INDOKOLTTÁ TESZIK-E, HOGY ILYEN MAGAS LEGYEN A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSÁNAK A KÖLTSÉGE?

A piacon ugyanis 3 százalék körül lehetne hitelt felvenni erre az időtávra.

Nehezen tervezhető

Mielőtt megismertük volna e kötvény paramétereit, azt gondoltuk, hogy az ÁKK az infláció emelkedésétől tartva állományokat szeretne átterelni a Prémium inflációkövető családból a fix kamatozásba, de valójában nem erről van szó, mert a MÁP Plusz az inflációs sokktól nem véd meg.

A rugalmas kiszállási lehetőség miatt, ha 5 százalék lenne az infláció (ne legyen!), akkor még a befektetők közismert tehetetlensége (a sok befektető lassan mozdul meg) mellett is kevesen fognak a 4,95 százalékos éves kamatozásban maradni, amikor egy infláció + 150 bázispontos kötvény már 6,5 százalékot fizet majd.

Államadósság-finanszírozás szempontjából ezért nem tűnik a legjobb eszköznek a MÁP Plusz, mert az ÁKK nehezen számolhat előre: nehéz megmondani, hogy az öt éves papírban átlagosan mennyi ideig maradnak majd bent ténylegesen a befektetők.

Monetáris szigorítás helyett

Forián-Szabó Gergely, az Amundi befektetési szakemberének gondolatát ellopva,

az ÁKK ezzel a termékkel voltaképpen átvállal valamit az MNB által halogatott monetáris szigorítási feladatból.”

Egy klasszikus monetáris szigorítás úgy néz ki, hogy a jegybank kamatot emel, ezzel hűti a gazdaságot, többen tartják onnantól rögzített kamatozású papírokban a pénzüket, mint közvetlenül részvényekben, vagy más reálgazdasági befektetésekben.

Ha az ÁKK magas kamatot fizet a lakosságnak, akkor az MNB-nek nem kell lépnie, de mégis sokan átmennek a MÁP Pluszba, és ez is hűti a gazdaságot. Félreértés ne essék, ez nem baj, erre szükség van, csak éppen egy unortodox megoldást látunk.

A cél biztosan az, hogy az új szupervonzó kamat készpénzt csalogat elő a párnacihából, ilyen hatás is lehet, de ami egészen biztos, hogy minden versenytársnak (betét, biztosítás, alap, pénztár, részvény) nehezebb lesz magyar lakossági forrást szereznie.

Vissza lehet élni vele?

Lesz tehát a piacon egy vonzó lakossági kamat és egy alacsonyabb intézményi kamat. A kettős kamatrendszer azonban olyan, mint volt régen a kettős árfolyam.

Az átkosból emlékezhetünk, hogy amikor van egy hivatalos 7 forintos schilling árfolyam, de a feketepiacon 12 forint egy schilling, akkor jó üzlet lesz az ügyeskedés, a feketézés. Ha a magyar lakosság 5 százalékon tudja fialtatni a pénzét, de a bankok, vagy a cégek csak 3 százalékon, akkor meglesznek az utak a két szint közötti különbség „okos” megnyerésére.

DE VAJON MIÉRT ÓDZKODIK ENNYIRE AZ ÁLLAM A DEVIZAALAPÚ, VAGY FORINTALAPÚ NEM-LAKOSSÁGI PAPÍROKTÓL?

Elsősorban azért, mert jön esetleg az infláció, vagy jön a válság, akkor egy intézményi befektető gyorsan tud mozdulni, kiszolgáltatott helyzetben hagyva ezzel az államot.

Igen, értjük, hogy most nem cél a devizakötvény-kibocsátás, a magyar állam jogosan javított hazánk 2009-2010-ben már vészes sérülékenységén, de ezt a papírt már nehéz megindokolni, ez a felár túlzásnak tűnik.

Különösen azért, mert az öt évre átlagosan 4,95 százalékos kamat felett a papír forgalmazásának is költsége van. A külső közvetítők, így a lakástakarékok jutalékért forgalmaznak, a belső forgalmazóknak, így a kincstári hálózatnak pedig a működési költségeit kell finanszírozni.

Még rá is úszhatnak

Extrém esetben még külföldi befektetők érdeklődését is felkeltheti a szuperpapír. Ez biztosan nem cél, de a devizakülföldiek előtt sem elzárt papír még a teljes fedezés (vagyis az árfolyamkockázat eliminálása esetén is) kihozható 4 százalékos hozam egy külföldinek. Igaz, a befektetőnek a magyar állam kockázatát futnia kell, de az szerencsére az elmúlt öt évtizedben egyáltalán nem jelentett kockázatot.

Összefoglalva az új állampapír nagyon jó befektetés, a befektetők, vagyis a magyar „Messik” és „Suarezek” vélhetően jól fognak járni vele. Hogy az adófizetők közössége, vagyis a magyar állam jól jár-e és egyáltalán miért csinálja, azt nem tudjuk, de azt persze mindig hozzá kell tenni, hogy több valós információja van az MNB-nek és az ÁKK-nak a magyar pénzügyi helyzetről, az adósságfinanszírozás költségeiről és kockázatairól.

Júniustól lehet futni a kasszához és venni a szuperpapírból, aztán drukkoljunk, hogy a bőségnek soha ne legyen meg a böjtje, ne jöjjön el a hét szűk esztendő.

Egy hét alatt 529 milliárd forintot vettek az új szuperállampapírból

Eredményes és népszerű a Magyar Állampapír Plusz, az új állampapírból 529 milliárd forintot vásároltak egyetlen hét alatt, ez minden idők legmagasabb egyhetes forgalmi adata a piacon – tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t.

EZ MINDEN KORÁBBINÁL MAGASABB ÖSSZEG, ILYEN MENNYISÉG EGYETLEN HÉT ALATT MÉG NEM FOGYOTT MÁS LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍRBÓL.

2023-ra azt a célt tűzte ki a kormány, hogy 11 ezer milliárd forintra növekedjen a lakossági állampapír-állomány, ami kevésbé hangzik jól, ha nem így nevezzük, hanem úgy, hogy államadósság.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy az új állampapír nemcsak a magyar emberek számára előnyös, hanem Magyarország stabilitását is erősíti. A kormány célja az eddig elért gazdasági eredmények megvédése, amelyet segíthet a magyar emberek erőteljesebb szerepvállalása az adósságfinanszírozásban. Az új állampapír öt év alatt összességben 27,35 százalékos hozamot biztosít a befektetőknek.                                                      (index)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A “barcelonás” hasonlat igencsak helytálló! A klub menedzsmentje MÉG CSAK VÉLETLENÜL SEM A SAJÁT ZSEBÉBŐL (pedig minden bizonnyal van ott) tetet pénzt a kasszába, hanem a KÖZTUDOTTAN JÓL KERESŐ ALKALMAZOTTAKAT VESZI RÁ, hogy állják ők az ötlet terhét.

BUSÁS NYERIT IGÉRVE!

És mint tudjuk, a Barca egymás után kétszer iselbukta már a BL – elődöntőt. Ha jövőre is hasonló baki ferdül elő, (a labda gömbölyű, tehát előferdülhet) akár anyagi gondok is lehetnek.

De vissza Döbrögisztánhoz.

BIZTOSRA VEHETJÜK, HOGY ITT SEM A VAJDASÁG MENEDZSMENTE FINANSZÍROZZA SAJÁT ZSEBÉBŐL A SAJÁT ÖTLETÉT!

BIZTOSRA VEHETJÜK, HOGY NEM A NER ELYTH, ÉS NEM A PÉNZTELEN “SZURKOLÓK”, HANEM A NER JÓL ABRAKOLT ALKALMAZOTTAI – HASZONLESŐI A CÉLKÖZÖNSÉG! A MELLŐZHETŐK PÉNZE!

“…bolond, aki ebben nem vesz részt, bolond, aki kimarad…”

– Pedig csak csóró!

Valami komoly probléma közeleghet, ha a horda elkezdte begyűjteni a haverek pénzeit!

Gondoljunk bele. HA JÖN EGY GAZDASÁGI VÁLSÁG (sanszos hogy jön), CSÖKKEN A JÚDÁSPÉNZ – ÁRADAT (szintén sanszos), ÉS ITT ÁLL A SAJÁT GAZDASÁG NÉLKÜLI DÖBRÖGISZTÁN! (Akkor már persze menedzsment nélkül, hiszen a gonosztevők az első gyanús jelre eliszkolnak. Zsákmányostul.)

Döbrögiék MÉG NEM VÉGEZTEK, de erős a gyanú, hogy a végre készülődnek! Hiszen a cikkben foglaltak szerint ALACSONYABB KAMATRA IS vehetnének föl – igaz devizahitelt, ami a stabil forintot nézve nem is lenne túlzott kockázat, ráadásul ugye a “magyar gazdaság szárnyal” – DE MÉSEM!

Vélhetőleg NINCS BANK, AMELY EGY GAZDASÁG NÉLKÜLI, AGYONRA ELADÓSODOTT VAJDASÁGNAK hitelt adna!

Ezért megkezdik hát MÁR A SAJÁTJAIK KIZSEBELÉSÉT!

Akik – AMIKOR BEÜT A KRACH! – elmenekülni sem tudnak! Itt maradnak bosszúalanyokként! A menedzsment pedig a haráccsal együtt jó messziről röhögi majd a marakodást!

MERT AZ LESZ!

Meg lesznek ITT amerikai tankok! Amelyek segítik majd az Új Menedzsment “munkáját”!

“Készülődnek?” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Nem igazán értek egyet az Admin. kommentjével, bár annak is van igazságtartalma.
    Az önfinanszírozás mentesítést jelent a külföldi bankok-államok-IMF és egyéb kufároktól !!!!!
    Kockázata mindennek van, a belső adósság sokkal jobb mint ha dollárban,euróban tartozunk idegeneknek. Japán államadóssága a GDP 240 százaléka, tehát háromszor akkora mint a magyar!
    Mégis irigylésre méltó helyzetük ! Mert az adósság szinte kizárólag BELSŐ adósság !
    Messze jobban kezelhető,mint a külső.
    Na, e felé kíván elmozdulnia magyar vezetés.
    Persze aki jobbat tud, kérem írja meg !

    1. Igen! -elsőre jónak tűnik O1G ajánlata. Mondtam is a nejemnek, hogy vegye a bukszáját… 😀 Csakhogy a pénzügyi piac az erősen bizalmi piac… Annak adjak pénzt, aki csaknem tíz éve kommunikációs eszközökkel kormányoz, nyomatja a valótlan sikerpropagandát? Annak, aki úgy szórja az ország és az EU pénzét, mint bolond a lisztet? Annak akinek egy szavát sem lehet elhinni, mert:
      https://www.youtube.com/watch?v=jM-CDKO4EOM
      Úgyhogy, szóltam a nejemnek, hogy nem kell kapkodni…
      Arra mi a garancia, hogy:
      a) Nem lesz magas infláció?
      b) Nem lesz egy salátatörvénybe rejtett módosítás, ami szerint felfüggesztik a visszafizetéseket. Volt már ilyen, úgy hívták, hogy Békekölcsön…
      c) Nem válik az ország fizetésképtelenné?
      d) Nem lesz háború, ami borít mindent (és mindenki meg fogja érteni…)
      e) Nem lesz újabb hitelválság? (biztosan lesz, mert a hitelfelvételi láz ismét történelmi csúcson van)

      Egyébként pedig a mai állás szerint, az elmúlt öt éves ciklusban más is volt-van, ami hasonló hozamot hoz-hozott, sőt biztosabbnak is tűnik, mint egy maffia-kormány garanciája…
      http://goldprice.org/

  2. Egyelőre úgy tűnik, hogy a jövőben növekvő inflációra számítanak. Ezt erősítik a recessziós félelmek a világgazdaságban, a halogatott európai és hazai kamatemelések, az elmúlt időszakban végrehajtott béremelések hatásai, a külföldi, de hazai telepítésű, főként egyes német érdekeltségű ipari pozíciók kilátásai, és most a kedvező kiugrási opció is… Most még kicsavarhatják a marha tőgyéből azt, amit lehet, a korábbi ügyeskedők tekintélyes száma a kedvező lehetőségekkel párosulva újabb ügyfeleket hozhat a rendszerbe. Ha a feltételek kedvezőtlenné válnak, ezek az új ügyfelek is inkább a biztonságra törekednek majd, tehát jó eséllyel a rendszerben maradnak, növelve a lakossági állampapírok arányát. És most ez a cél a NER pénzmágiájában, függetlenül attól, hogy mennyire kifizetődő az államnak. A belső, általuk megszabott keretek között létrejövő forintadósság egy részét később el lehet inflálni, ha az nagyon megnő. A becsalogatáshoz azonban jó kezdeti körülmények szükségesek. Ez most még nem a közvetlen átverések ideje, inkább beetetésnek tűnik, az utolsó pörgő évek kihasználásának, mint a kétezres évek elején, amikor a befektetési jegyek szárnyaltak. Csak most az állam van jobb helyzetben, belőle él a NER is, így csontot dobott a készletek feltöltéséhez.

    1. Fergeteg szerint:
      2019-06-13 – 22:16

      +1

      Egyébként pedig nem a mostani témához, hanem a korábbi szóváltásunkhoz kapcsolódóan, ma olvastam egy jó, Horthy-korszakbeli viccet. Ajánlom figyelmedbe:

      ” Mi a különbség a lengyel és a magyar parlament között?
      A lengyel parlament fele lengyel, fele zsidó, a magyarban pedig nincsenek lengyelek.” 😀

  3. Hőgutás Index cikk, ellendrukker felhangokkal. A devizaadósság leépítése jó dolog, az állam megszabadul árfolyam-kockázatoktól. A fix kamatozás kiszámíthatóvá teszi a költségeket, a reprezentatív hozam ígéret pedig megmozdítja a bel-és külföldön rejtegetett megtakarításokat. Kockázatokat a befektetők viselik (esetlegesen elszabaduló pénzromlás, vagy kedvezőtlen árfolyamom történő euró bevezetés). Veszély fenyegetheti az alternatív megtakarításokat, különösen az önkéntes nyugdíj- és eü pénztárakat. A biztosítások és a befektetési alapok is átértékelődnek.
    A magas hozadékot a magasabb jövedelemmel rendelkező, spórolni tudó rétegek élvezhetik. Ugyanakkor a törlesztési részleteket és járulékos költségeket minden adófizető fizeti, beleértve a minimálbérrel honoráltakat is. (Ez külföldi hitel esetében is így van, de ott a haszon elhagyja az országot.) Lényegében nyugdíjasoknak kitalált konstrukció, mivel nyugdíjas (egyenlőre) nem adózik.
    Az igazi kérdés az államadósság nagysága és annak felhasználása. Milyen célokat szolgál, hogyan hasznosul? Hozzáértők szerint az adósságot le lehet építeni, visszafizetni, vagy kinőni, azaz szinten tartani. Számomra úgy tűnik, a kormány az euró bevezetésének halasztását és az államadósság GDP-hez mért csökkentését, azaz kinövését választotta. Érdekes lenne ezt a tartozást a GNI-hez hasonlítani, ez mutatná meg a valós hitelképességet.
    „GNI: a GDP-ből származtatott mutató. Számítása során figyelembe veszik a külföldről kapott jövedelmeket és a levonják a kiáramlott jövedelmeket.” (Ecopédia) A felhasználás legjobb módja a külföldi obligó kiváltása, a rizikók mérséklése. Amennyiben ezen összegek presztízs beruházásokban (stadionok, sportcsarnokok, stb.) hasznosulnak, vagy további járadékok finanszírozását szolgálják, akkor az a jövő felélése, a következő generációk gátlástalan megsarcolása.

    1. ŐRVEZETŐ szerint:
      2019-06-14 – 23:02

      Csak ebben vitatkoznék:
      “Hozzáértők szerint az adósságot le lehet építeni, visszafizetni, vagy kinőni, azaz szinten tartani.”

      Akik ezt mondják, azokat nem nevezném szakértőknek, legfeljebb ködösítőknek.
      Az adósságot sem leépíteni, sem kinőni nem lehet. Csak visszafizetni lehet, vagy szinten tartani. De a szinten tartás is csak akkor teljesül, ha a továbbiakban egy kanyi centtel vagy fillérrel sem nő a tartozásként nominálisan nyilvántartott összeg, sem a tőke, sem a kamat vonatkozásában.
      A GDP semmilyen formában nem alkalmas az adósság jellemzésére. A GNI esetleg valósabb adatot mutathat, de mivel a GDP-ből származtatott, ezért az sem alkalmas erre.
      Azt kellene mindenkinek világosan látnia, hogy hitelt visszafizetni CSAK és KIZÁRÓLAG jövedelemből lehet. És mivel a GDP és az ebből származtatott mutatók nem a valós jövedelmet mutatják, alkalmatlanok arra, hogy az adóssággal kapcsolatban viszonyítási alapok legyenek.
      Az adóssággal semmi baj nincs addig (leszámítva a pszichikai terhet), amíg nem kell azt visszafizetni, és nincsenek kamat terhei sem. Ilyen adósság lehet pl. a családon belüli adósság, ami ugyan nyilván van tartva, de aktuális következményei nincsenek. A bajok akkor kezdődnek, amikor visszafizetési és teherkényszer áll fenn.
      Ha GDP %-ában adjuk meg az adósságot, akkor az adósság terheit nem a jövedelmünkhöz hasonlítjuk, hanem (leegyszerűsítve) a pénzforgalmunkhoz, és egy olyan helyzet is elképzelhető, hogy k..va sokat keresünk de k..va sokat is költünk, aminek eredményeként csak kevés, vagy semmi sem marad a zsebünkben a vizsgált időszak végén. Nem marad semmi, csak az adósság, ami nulla jövedelemnél ugyan olyan nyomasztó akkor is, ha nagy a pénzforgalmunk, meg akkor is, ha kicsi. A GDP akkor lenne reális hasonlító alap, ha az arányos lenne a jövedelemmel. Vagyis kétszeres GDP-hez kétszeres jövedelem tartozna. De ez nem így van. És ez a GNI-nél sincs így, mert az csak a külfölddel kapcsolatos jövedelmeket kezeli. Ugyanakkor a belföldi rész esetében nem jeleníti meg a jövedelmet. A belföldi jövedelmek tekintetében a GDP szintjén marad.
      Egy a lényeg: nominálisan alacsony adósság esetén kicsi a nominális adósság teher, aminek a más célokra való fordítása esetén kevés produktumot (bővítést, fejlesztést) lehetne megvalósítani, míg magas adósság és adósság teher esetén, azt másra fordítva nagyobb eredményeket lehetne elérni. Vagyis kerülni kell az adósságot, mert annak terhei elvonásokat jelentenek az élet más területeiről. Magas nominális adósság sok nominális elvonást, alacsony nominális adósság kevés nominális elvonást. Szerintem ez egyszerű mint a faék, mégis el tudják ködösíteni a GDP-hez történő viszonyításával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..