Szegénységi bizonyítvány

Hová jutottunk 15 év EU-tagsággal? – 11 látványos ábra következik

A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt – derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.

Amint beharangoztuk: egy nagyszabású konferenciát rendezett az Európai Bizottság és az Európai Politikai Stratégiai Központ (EPSC) a napokban egy régi (Ausztria) és egy új tagállam (Szlovákia) fővárosában, igaz már utóbbi is két hét múlva 15 éves EU-tagságát ünnepli Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehországgal, a balti-államokkal, Szlovéniával, Máltával, Ciprussal együtt. A 2004. május elsejei 10 tagállamos bővítés volt az EU történetének legnagyobb bővítési köre, majd 2007-ben Románia és Bulgária, aztán 2013-ban Horvátország vált a közös európai család tagjává – fogalmazott a konferencia egyik főszervezője, Székely István Pál, az Európai Bizottság Gazdaság és Pénzügyi Főigazgatósága (DG Ecfin) vezető tanácsadója.

Furcsa manapság a mi régiónk kapcsán új EU-tagállamokról beszélni, hiszen másfél évtized nem kis idő, de ahogy Lúcio Vinhas de Souza, az EPCS gazdasági szakértői csoportjának vezetője megjegyezte: 2004-ben (18 évvel a portugál csatlakozás után) az ő országát is még újnak nevezték, pedig már egyáltalán nem volt az, ráadásul sokat fejlődött is. Az alábbi 11 ábrát egyébként a DG Ecfin és az EPSC készítette, hogy a konferenciához, illetve a neves évfordulóhoz gondolati fogódzókat adjon. Az ábrák azért is különösen érdekesek, mert ahol elérhető adatokat találtak a készítők, a tagjelölt EU-országok mutatóit is rátették azokra, így még szélesebb körben követhető nyomon a változás és annak intenzitása.

Összességében az látható, hogy sok területen határozottan előrelépett Magyarország másfél évtized alatt (illetve 17-18 év alatt, hogy az EU-tagságot megelőző évek gyors változását is kiszűrjék), de több régiós versenytársunk nagyobb előrelépést produkált, vagy relatív jobban teljesített.

A leggyakrabban használt gazdasági fejlettségi mutató az egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson és ha ezen mutatót az EU átlagához viszonyítjuk idősorosan, akkor kapunk arra választ, hogy közeledtek-e a vizsgált országok az EU-hoz, volt-e felzárkózás, vagy sem. Az alábbi ábra egyértelműen arra mutat rá, hogy volt konvergencia, igaz nem azonos sebességű. Az ábrákat tartalmazó kiadvány szerint az új tagállamokban átlagosan 250%-os volt ez az előrelépés (az egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson 2000 és 2018 között), míg az EU28 egészében csak 50%-os. Ráadásul a kiadvány szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamok mindegyike elérte már 2018-ra az unió átlagos gazdasági fejlettségének legalább 70%-át.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország is, ami a legutolsó ismert adathoz (67%) képest lényeges előrelépést jelentene.

Az is figyelemre méltó volt az uniós konvergencia folyamatok kapcsán, amit az osztrák pénzügyminisztérium államtitkára mondott a konferencián: 1995-ben a leggazdagabb és legszegényebb tagállam között ötszörös volt a különbség egy főre eső GDP-ben, mostanra ez 2,7-re esett (bár ha Luxemburg és Bulgária adatait összevetjük, továbbra is közel ötszörös különbség jön ki). Az államtitkár mindenesetre leszögezte, hogy az EU-n belüli kelet-nyugati konvergencia rendkívül sikeres volt, az észak-déli viszont nem, sőt divergencia látszik. Ezzel együtt azonban szerinte az is figyelemre méltó, hogy a 2004-ben csatlakozott országok mintegy fele lehagyta a régebben csatlakozottak közül a legszegényebbeket (görögök, portugálok).

Az alábbi ábra azt mutatja Magyarország esetén, hogy a 2004-ben még kissé több mint 10 ezer eurónyi egy főre jutó GDP 2018-ra 22 ezer euró körülre ugrott, ami a lett és lengyel adattal vetekszik, és kissé felette jár a román és bolgár adatnak.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
Mostanában sokszor hallunk arról, hogy a magyar versenyképességet növelni kell, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy fokozni kell az egy munkaóra alatt megtermelt GDP összegét, azaz a hatékonyságot. Az alábbi ábra arra mutat rá széles régiós összevetésben, hogy valóban növelni kell ezt, hiszen 2000-ben a cseh, lengyel, szlovák és horvát adathoz hasonló volt a magyar, de a 2018-as adat mindhárom országban magasabb már, mint nálunk. Összességében az látszik, hogy minden országban jelentősen, átlagosan nagyjából duplájára nőtt a munkatermelékenység a vizsgált időszak alatt.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy nemcsak az egy munkaórára jutó előállított érték, hanem az érte kapott munkavállalói juttatás is jelentősen nőtt reál értelemben (inflációval korrigálva is) az ezredforduló óta. Átlagosan nagyjából 50%-kal nőtt a reálbér, Magyarország az átlaghoz közeli adatot produkált, Horvátországban viszont a jelek szerint nem volt semmiféle növekedés bő másfél évtized alatt.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
Az egyik legnagyobb és egyúttal leginkább örvendetes előrelépést Magyarország az aktivitási rátában érte el, azaz a 20-64 év közötti korosztály munkapiaci aktivitási arányában (foglalkoztatott, vagy bejelentett munkanélküli a teljes lakossághoz képest), hiszen amint láthatjuk: a 2000-ben még 65%-os ráta a legalacsonyabb volt az összes tagállam közül, de tavalyra 77%-ra ugrott.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
Szintén lényeges, de a baltiaknál és a V4-eknél látottól elmaradó az előrelépés mértéke a felsőfokú végzettséggel (diplomával) rendelkező 25-64 éves korosztály arányát tekintve, hiszen a magyarországi adat 15% alatti arányról 25%-ra emelkedett 2000-ről 2018-ra.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
A fent már említett munkatermelékenység korlátozott növekedése csak az egyik ok abban, hogy a Világgazdasági Fórum által készített globális versenyképességi indexben Magyarország miért teljesít visszafogottan az utóbbi években (megelőzte számos régiós ország, így relatív hátrébb csúszott a rangsorban, illetve 2017-ről 2018-ra stagnált a változatlan módszertan szerint a 48. helyen, ami utolsó helyet jelent a V4-ben és 24. helyet az EU-ban). Az alábbi ábra a 2007-ről 2018-ra bekövetkezett változást ragadja meg a vizsgált országoknál és az 1-7 közötti versenyképességi pontszám alapján nem történt előrelépés Magyarország esetén, ahogy Lettország, Szlovénia és Horvátország is stagnált a saját 2007-es eredményéhez képest, Szlovákia pedig kissé rontott. Bulgária viszont különösen nagyot javított, így beérte a magyar eredményt ezen vizsgálat alapján.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
A komplex versenyképességi mutatókban az összteljesítményt az utóbbi években lefelé szokta húzni Magyarország esetén a kormányzás minőségét jellemző index. Ez jól tetten érhető a Világbank alább ábrázolt mutatóján is, miszerint a magyar érték jócskán romlott 2000-hez képest 2017-re és így a horvát mutató beérte, miközben a balti államok és a csehek mutatója jócskán nőtt, a lengyel és a szlovén mutató pedig magasabb szinteken stagnált.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
Szintén örvendetes és az EU-pénzek nagy volumenével is szorosan összefügg az az előrelépés Magyarországon, amit az alábbi ábra mutat. A kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások aránya a GDP-hez képest jelentősen nőtt 2000-ről 2017-re(0,8% körülről 1,4% körülre) és ezzel a vizsgált tucatnyi ország között a harmadik helyen áll Magyarország, nyomunkban pedig az észtek járnak.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
Az EU-pénzek mellett a magyar kormány határozott fejlesztési szándéka is kellett ahhoz, hogy az uniós és az ezzel lényegében egyező régiós átlagot miért sikerült elérni 2018-ra a szélessávú internet lefedettség terén a háztartások között (81%). Mivel idén év végére az egész országot eléri a szélessávú lefedettség, így ez az arány várhatóan még tovább emelkedik.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
Sokszor halljuk, hogy Magyarország gazdasága kicsi és nyitott, és az alábbi ábra jól mutatja ezt, miszerint az éves export és import együttesen a GDP közel 180%-át éri el, ami a vizsgált országok között Szlovákia után a második legmagasabb arány. Ez a mutató Magyarország esetén már 2000-ben is rendkívül magas volt, konkrétan az összes vizsgált ország közül a legmagasabb volt (kb. 137%), így tehát ehhez képest nem volt már olyan nagy a további aránynövekedés, mint több régiós országban. Érdekes, hogy a román adat “csak” 85%-os, ami nagyjából az EU-átlaggal egyezik meg.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
Az utolsó, tizenegyedik ábra is nagyon érdekes, ugyanis a GDP-arányos külföldi működőtőke-állományt vizsgálja, de sajnos Magyarország adata lemaradt róla. Az MNB és a KSH adatai alapján mi 61%-ra kalkuláljuk a 2017 végi adatot, ami a régióban az egyik legmagasabb arány lenne és nyilván részben összefügg a gazdaság magas nyitottságával is.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik

(portfolio)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…Az utolsó, tizenegyedik ábra is nagyon érdekes, ugyanis a GDP-arányos külföldi működőtőke-állományt vizsgálja, de sajnos Magyarország adata lemaradt róla…”

– Pedig az sokat elárulna arról, hogy GYARMATTÁ LETTÜNK! Hiszen a sejtetett 61 százaléknyi arány arról regél.

Az uniós tagságunkra pedig már azt követően került sor, hogy ORSZÁGUNK ADDIGRA TELJESEN KI LETT FOSZTVA!

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy bár nagy valószínűséggel dicsőségjelentésnek szánták “valakik” ezeket a kimutatásokat, végülis szegénységi bizonyítványnak kerekedett.

Az pedig már történelmietlen kérdés, hogy mi lett volna, ha…? Ha 29 évvel ezelőtt – “AMIKOR MÉG VOLT” saját gazdaságunk, 10,3 millió állampolgárral és 100 százaléknyi állami vagyonnal, és csak 20 milliárd dollárnyi külső államadóssággal – RENDSZERVÁLTÁS CÍMÉN föl nem számoljuk országunkat!

Így aztán csak azt tudjuk konstatálni, hogy AMI ITT A MIÉNK, az a II. vh. – s veszteségeinket MINDEN TEKINTETBEN MESSZE FÖLÜLMÚLÓ, KATASZTROFÁLIS EMBER – ÉS ANYAGI VESZTESÉG, jövőtlenség és kilátástalanság, minden szép remény nélkül!

Úgyhogy…- idáig jutottunk 15 illetve 29 év alatt!

NINCS ORSZÁGUNK, CSAK ÉLŐHELYÜNK! És ezt nem csak a balrad.ru állítja:

“Szegénységi bizonyítvány” bejegyzéshez 25 hozzászólás

  1. “Ha 29 évvel ezelőtt – “AMIKOR MÉG VOLT” saját gazdaságunk, 10,3 millió állampolgárral és 100 százaléknyi állami vagyonnal ….”
    Ez igaz, de a korszerűtlen gyárak és termékek miatt az áruk túlnyomó többsége már a kutyának sem kellett, mert nyugaton sokkal-sokkal jobbat gyártottak. Nem tudtuk eladni – néhány tényleg versenyképes termék kivételével, de ezek nem voltak döntőek.
    Az államadósság nagy részét el lehetett volna töröltetni – mint a lengyelek – de a baloldal ezt is elcseszte.

    1. 1. A magyar termékek túlnyomó többségét megvette a Szovjetunió és pedig többnyire kemény termékekért.
      2. Az adósság eltörlését Antal Józsi cseszte el, aki semmilyen mérték szerint nem volt baloldali.
      Némi baj lehet az ismeretekkel. Vagy ma már minden marhaságot el lehet adni?

      1. Antall bejegyzett támogatója volt a Kádár rendszernek. Azóta sem hajlandó senki az állambiztonsági iratokat nyíltá tenni.

    2. ehnaton szerint:
      2019-04-14 – 08:50

      Na ne!
      A szabolcsi alma miért volt piacképtelen?
      Az Ikarus buszok jelen voltak a világ számos országában.
      A Videoton külképviseletei révén jelen volt az elektronikai piacon.
      A Tungsram ma is vezető minőségnek számít, igaz, hogy más a gazdi.
      Stb.
      Az lehet, hogy nem a legfejlettebb országok legminőségibb piacain voltunk a legfejlettebb termékekkel jelen, de azt nem szabadna elfelejteni, hogy a világon nem csak “legfejlettebb” országok és “legminőségibb” piacok vannak. Mindenki azt árulja amije van, és azok veszik meg, akiknek éppen szükségük van rá, és számukra a megfizethető minőséget jelenti. Erre cáfolhatatlan példa Kína, ami éppen hogy a sz@rból gazdagodott meg. Pont azért, mert volt piaca a “sz@rnak”, és voltak-vannak akik erre vevők.
      És nem a baloldal cseszte el, hanem a jobboldal, ugyanis az MDF az jobboldali párt volt, ahogy a második helyezett SZDSZ is. És az adósság elengedését is…

      Amiről a cikkben nem esett szó:
      Csak azért írom, mert vannak itt néhányan, akik magas érzékenységet mutatnak a határokon túl élő magyarság mellett.
      1989-90-ben egy SZDSZ-es választási gyűlésen, a hallgatóságból származó kérdésre (kb: “Hogy képzeli az SZDSZ a határokon kívül rekedt magyarság visszavezetését az anyaországba?”) az volt a képviselőjelölt úr válasza, hogy (kb.)
      nem az autonómiát, visszacsatolást kell erőltetni, hanem a közös európát, a szabadon átjárható határokat. A szabadon átjárható határok miatt ezek a magyarsággal kapcsolatos kérdések maguktól meg fognak szűnni.
      Ehhez képest 15 éve vagyunk tagjai az EU-nak és 12 éve Schengennek. Az igaz, hogy Románia nem alkalmazza, de aláírta a szerződést. Szlovákia alkalmazza mégis mostanában tiltották be (kvázi) a magyar himnuszt. Az autonómia kérdését meg nem Dél-Tirol, hanem Barcelona példáján kell vizsgálni és megítélni. Egyszóval az EU. és Schengen egy tapodtat sem vitte előrébb a határon kívüli magyarság ügyét, és főleg nem, Trianon ügyét.
      Szerintem, ha nem lennénk EU tagok, sokkal nagyobb gazdasági lehetőségei lennének a magyar gazdaságnak mint import, mint export terén. A függetlenségről, lerablásról meg már ne is beszéljünk…

      1. Rengeteg zavaros összefüggéstelen és összemosott dolgot írsz.
        Az összes eladott szabolcsi almáért kaphattál 3 – 4 dizel mozdonyt. Az Ikarusokat csak Szovjetunióban tudtad eladni- rögzített áron – és nem voltak hajlandók megfizetni a korszerűsitett, fejlesztett buszokat sem, ezért a gyár – mivel a termelés többsége szovjetbe ment – nem tudott fejleszteni és a nemzetközi versenyben lemaradt. Ez a megszűnés egyik oka !
        Nem a Videoton vagy a Tungsram számít minőségnek hanem amit gyártanak. Na, azok csak a szovjetben voltak minőségek, nyugaton nem. A szovjet kivonulás után nem vették tőlünk egyik ” sikeres ” termékünket sem, azokat pedig máshol nem lehetett eladni.
        Na, ez a lényeg !
        A mi ” szarunknak ” nem volt piaca, de hogyan is hasonlítható össze Kína hazánkkal ?

        1. ehnaton szerint:
          2019-04-14 – 11:06

          Fuss neki mégegyszer.
          Ami neked összefüggéstelen, az nem biztos, hogy az én hibám…

          1. Neked kellene pontosan értékelned és fogalmaznod ! A szabolcsi – és más – alma sem volt értéktelen, de a magyar-szovjet exportban nem volt jelentős tétel ! Az összes kivitt almáért talán 3-4 dízel mozdonyt vásárolhattunk ! Meg kell értened,hogy a KGST kereskedelemben az egymás közötti áruk voltak ” jó minőségűek “, nemzetközileg már nem.
            Szerintem Te még nem láttál szovjet – nem orosz – videót. Amikor megtaláltuk,szakértőt kellett hívni mert nem tudtuk milyen készülék ! Hazánkban persze nem forgalmazták,mert a kutya sem vette volna meg.
            Remélem azért addig nem jutsz el,hogy a szocializmus nem is bukott meg !

          2. Tisztelt Úraim !
            Teljessen felesleges vitatkozni sárga szemüveges , cső látásos , szemellenzős a dolgokat elfogultan nézőkkel !

        2. ehnaton szerint:

          2019-04-14 – 13:08
          Ez pusztán csak azért volt mert buták voltatok mint az atom !
          Todód az első számítógép mekkora volt ?
          Mint egy öt emeletes ház !
          ” mivel a termelés többsége szovjetbe ment ”
          Mellékessen jegyzem meg ; Egyiptom , Brazilia , Törökország és még sorólhatnám de benneteket nem igazán érdekli az igazság csak nyomjátok a sablon szöveget !

    3. “Az államadósság nagy részét el lehetett volna töröltetni – mint a lengyelek – de a baloldal ezt is elcseszte.”
      Mesedélelőtt?
      “»Nincs ok bizalmatlanságra Magyarországgal szemben« – a Népszabadság tudósítása szerint így nyugtatta a Budapesten tanácskozó nyugati pénzügyi szakembereket Antall József, az MDF elnöke egy 1990. április 28-i konferencián. A G7, a hét legfejlettebb ország számára ajánlásokat készülő szakértői bizottság budapesti ülésén Antall József azt mondta: a leendő koalíció és ellenzéke egyetért abban, hogy az országnak pénzügyi stabilitásra van szüksége. Antall úgy fogalmazott: a leendő kormánykoalíció »eltökélte, hogy fenntartja az ország fizetőképességét, betartja a nemzetközi megállapodásokat, az adósságtörlesztési kötelezettségeket«.”
      https://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2008/04/28/1990_antall_megorzi_az_orszag_fizetokepesseget/

      1. Igen T. Fergeteg ! … ez a történelmi valóság. Ennek isszuk – nagyon sokan – a levét, a
        mocskát !

      2. Az IMF felajánlott 40 %-os elengedést,ha 50 %-kal csökkentjük a nyugdíjkiadásokat és a gyerektámogatásokat. Antall mondá nem. Nem kellett volna csökkenteni a nyugdíjakat, csak felemelni az irracionális, böszme 55/60 éves korhatárt. Gyerektámogatás – csak egy jár – pótlék, vagy GYES/GYED. Ehelyett eltörölték a felülvizsgálati rendszert és a munkanélküliségi rátát kamurokkanti és korengedményes nyugdíjjal kozmetikázták. Bravó agyrákos bölcs vezérünk!

        1. “Ehelyett eltörölték a felülvizsgálati rendszert és a munkanélküliségi rátát kamurokkanti és korengedményes nyugdíjjal kozmetikázták. Bravó agyrákos bölcs vezérünk!”
          Ha nem teszik, a ’80-as években leépített munkahelyekről “felszabadult”, nem kis részben a társadalombiztosítás alá menekült tömeg elégedetlensége robban. Néhány beszédes adat:
          https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_fsp001.html
          https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qli001.html
          Mivel a társadalombiztosítás 1975-ben gyakorlatilag a teljes lakosságot lefedte, a legtöbb gazdaságilag aktív ember pedig 1979-ben volt, kb. 1980-tól érdemes figyelni a változásokat. 15 év alatt egymillió nyugdíjas, járadékos, vagy egyéb ellátásban részesülő jogosult bukkant fel, a gazdaságilag aktívak száma pedig kb. másfélmillióval csökkent. Egy részüket talán lehet természetes demográfiai okokkal magyarázni, de egyszerre ennyit nem. Ez minimum több százezernyi irtózatosan dühös embert jelentett volna, meg akik még csatlakoznak hozzájuk, így akár több millióan jöhettek volna össze. Rendszerdöntéshez elegen. Az MSZP képes is volt nyerni innen 1994-ben, mert az ügyeskedések csak tompítani tudták az elégedetlenséget, Orbán pedig felismerte ezt, 1997-ben egyértelműen látszott. De a saját, szerencsés csillagzat alatt végrehajtott rendszerváltásáig mindössze egyszer tudta meglovagolni, azt sem túl jól.

  2. Nem a baloldal szabta el,hanem a baloldalt eláruló renegátok,és a nagyon hőbörgő,de semmihez sem értő(csak a lopáshoz,és mocskolódáshoz) fiatal “demokraták”,és az addig lapuló,másrészt emigrációból visszaözönlő ,nagypofájú ,bosszúért lihegő,hogya,horthy-nyilas ősellenség!
    Nem véletlen,hogy a mai veszteségeink messze meghaladják a második világháború károkozását,és az azt megelőző kor embertelenségét!

  3. Nem a baloldal szabta el,hanem a baloldalt eláruló renegátok,és a nagyon hőbörgő,de semmihez sem értő(csak a lopáshoz,és mocskolódáshoz) fiatal “demokraták”,és az addig lapuló,másrészt emigrációból visszaözönlő ,nagypofájú ,bosszúért lihegő,horthy-nyilas ősellenség!
    Nem véletlen,hogy a mai veszteségeink messze meghaladják a második világháború károkozását,és az azt megelőző kor embertelenségét!

    1. A baloldalt eláruló renegátok, az akkori baloldal 90%-át jelentette. Legalábbis vezetői szinten. Azzal ne hitegesse magát, hogy nem a baloldal szabta el, mert a baloldal néhány kivételtől eltekintve velejéig korrupt opportunista senkiházik gyülekezete volt. A privatizáció ígéretekor úgy kezdtek el táncolni szemük előtt a Dollár jelek, mint Dagobert bácsinak.
      A horthy-nyilas ősellenség? Az meg mi? Macskabálna! Vagy Horthy vagy nyilas!
      A “demokraták” az igen! De, kik voltak ezek? Általában az “elvtársak” a mi pénzünkből külföldön tanuló, szépreményű gyerekei! Szóval, hagyjuk ezt a baloldal, mint szeplőtelen szűz dumát!

  4. …csak egy lényeges közgazdasági összefüggést szeretnék kiemelni: ” az export +import éves
    összege, a GDP 180 %-a !” … az uniós átlag 85 % . Tömören ez a következőt jelenti : az expor-
    tunk 80 % éves szinten. Ennek 85 %-át a külföldi tőke kezében lévő üzemekben termelik .
    Az éves import 100 %, ami azt jelenti hogy ennek 70 %-át a külföldi tulajdonú cégek termelé-
    séhez rendelik, legtöbbször az anya országukból !Onnan, ahová az éves profitot is kiviszik, aho-
    vá az államadósság éves törlesztései kerülnek!- Nyugatra és az offsorte vállalkozások titkos
    számláira !! .. Ezért nő a belföldi magyarok szegénysége, ezért “foszlik az ország ” ezért van
    milliókat érintő: vidéki szegénység és vidékek tudatos leépítése ! EZÉRT NINCS MAGYAR JÖVŐ!…. Ezért dolgozik 600.000 MAGYAR – elsősorban – nyugati országokban . Ezért csökken
    a magyarság száma. Aki fiatal, az elmegy …. az öregek és cigányok maradnak ! … Nos ilyen nem
    volt a szocializmusban ! A KGST-ben egyenrangú partnerek észerű kereskedelme zajlott, sok-
    kal nehezebb TÖRTÉNELMI IDŐSZAKBAN mint 1990 után ! …… Antal Jóska és csapata kezdeményezte – nyugati kitartóik parancsára – a KGST feloszlatását. Mert pl. a nyugati nagy
    autóbuszgyártó cégek mint a Volvo, Mercedes…. nem tudtak az IKARUS autóbuszokkal az ázsiai
    és Észak-Afrikai országokban versenyképesek lenni ! Az Ikarus Művek 51 országban exportálta
    egyre jobb minőségű autóbuszait. Éves szinten: 12.000 db autóbuszt gyártottunk ! Nem 300 db
    -ot mint mostanság ?! …A számok makacs dolgok, a matekban nem lehet mellébeszélni !

    1. hábé ! Én Ikarus párti vagyok, az objektivitáshoz tartoznak tények – a legendák helyett.
      Ime néhány szemelvény a gyártás történetéből :

      ” Az Ikarus fő piaca a KGST-országok és a közel-keleti országok voltak. Ezek az államok nem tudták megfizetni a jelentős újításokat tartalmazó igényes buszokat. A fizetőképes tőkés világ elől kis túlzással el volt zárva a hazai gyáróriás. Bár Nyugat-Európába sikerült százas nagyságrendben buszokat értékesíteni, de a KGST-piacok mellett ez eltörpült

      A nyolcvanas években évente még 13 000 darab járművet termelő gyáróriás a kilencvenes évek elejére megroppant. Ennek fő oka vevőinek fizetésképtelensége volt. A kilencvenes évek elején többször megpróbálták eladni a gyárat külföldi szakmai befektetőknek, sikertelenül. A privatizációs kísérletek a dolgozók és a közvélemény ellenállásán buktak el. 1998-ban Széles Gábor kezébe került a gyár.
      A volt szocialista blokk országaiban sorra jöttek létre az új buszgyártó vállalkozások, illetve a létező, de korábban kisebb szerepet játszó cégek fejlesztettek ki korszerű buszokat. Térségünkben a két legnagyobb buszgyártó Csehország és Lengyelország lett. Csehországban a volt Karosa gyár az Irisbus tulajdonába került, és évente 2500-3000 buszt gyárt. Lengyelországban az Ikarus sikertelen privatizációja után telepedtek meg a külföldi gyártók, illetve új gyártók is felbukkantak a hatalmas belső piaccal rendelkező országban. Lengyelországban évente 4000-4500 autóbusz készül, ezzel az Európai Unió harmadik legnagyobb buszgyártója.

      A FÁK-országokban a fehérorosz MAZ Neoplan licensz alapján gyárt alacsonypadlós buszokat. Oroszországban is megerősödött a buszgyártás. Piacukat védővámmal védik, ami alól csak a turistabuszok kivételek. ”

      A részletekből is kitűnik,hogy az Ikarus egy sikeres vállalat volt, kiváló termékekkel. Igénytelen és fizetésképtelen vevőköre miatt a fejlesztések elmaradt, s a vevők elmaradása után már nem volt pénz a lemaradás behozatalára, a régi termékek pedig már eladhatatlanok voltak.

      A bukásban persze nagy szerepe volt az akkor politikusoknak is, de az már egy másik történet.

      Admin:

      Nos a záró mondatodban ott van a dolgok lényege! A többi pedig megközelítés kérdése, illetve a gyarmatosítás természetrajza.

      1. A saját gyártású magyar autóbusz kb olyan, mint a luxemburgi autó lenne. A svédek, talán a VFlvo, talán a Saab érdeklődött iránta a privatizáció során, de a könyvelés megtekintése után is Stockholmig menekültek.

      2. Politika – az oroszok rendeltek vagy 2000 példányt,de nem tudták kifizetni. Az Antall-kormány megtiltotta a grátisz leszállítást.

        1. húsvéti pingvin szerint:
          2019-04-14 – 21:06

          Aztán az oroszok minden tartozásukat kifizették.
          Hogy hol a lé? -tessék Kapolyi Lászlót, vagy társait, örököseit kérdezni…

          1. Ja, például 800 millió dollárt a Mig-29-esekkel. Meg vagy 1 000 Lada Nivával, meg 70 millió dollár kp.-vel – ami aztán ELTÜNT !!! Soha senki sem kutatta,hogy hol van !!!

  5. Könnyen lehet, hogy a szerb hadsereg akkor nem l lett volna képes érdemi hadműveletre. Szabadka, Újvidék, virágeső, eufória, tűzijáték. De kockázat volt, ezért írtam 50:50-et.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.