Rendszerhiba

Ideget ért a politika és agyonfrusztrál – friss felmérés a társadalmi pszichéről

Egyre szaporodnak a hírek, amelyek megállóban hagyott, buszról vagy vonatról leparancsolt utasokról szólnak. Ennyire frusztráltak volnának a sofőrök és a kalauzok? Vagy az egész ország? Mi mindannyian? És miért?
A napokban összeverekedett egy buszmegállóban parkoló taxisofőr és egy BKV-s buszvezető. A buszsofőr rádudált a szabálytalanul álló taxisra, majd mindketten kiszálltak a járművükből. A taxis ütött először, a buszvezetőnek leesett a szemüvege. A derék buszos ezután lekevert egy pofont a személyszállító kisiparosnak, majd visszaült a buszra. Hétköznapi, már-már figyelemre sem méltó eset a fővárosban. Készült egy videó is, ezen látszik, hogy az utasokat sem rázta meg túlzottan a csetepaté. A történet látszólag illeszkedik az elmúlt hetek eseményei közé (lásd buszról leparancsolt kamaszfiú és vonatról leordított idős asszony), ám a Pulzus Visszhang számára készített felmérése szerint a hiba nem a buszsofőrökben és kalauzokban van. A megkérdezettek többsége (54,6 százalék) még nem tapasztalt hasonlót buszon, villamoson, vonaton, és mindössze 40 százalékuk állítja, hogy vele már megtörtént, vagy tanúja volt hasonló esetnek. Sőt.
A válaszadók csaknem 40 százaléka szerint nagyjából ugyanannyi, vagy kevesebb a konfliktus a járműveken, mint korábban volt. Igaz, 41,3 százalék mondja, hogy tapasztalatai szerint gyarapodnak az ilyen esetek. A kérdés tehát az, hogy ha nem a buszon, akkor hol tapintható ki leginkább a feszültség? A felmérésben részvevők szerint főleg az egészségügyben és némiképpen a hivatalokban. A frusztráció oka pedig egyértelműen a politika. Pontosabban: a kormány politikája. A válaszadók csaknem 45 százaléka állítja, hogy emiatt nő a feszültség az emberekben (az ellenzéket csak 5,6 százalékuk hibáztatja). Igaz, több mint 28 százalék személyes okokra vezeti vissza a frusztráció növekedését.

A tudatlanság frusztrációja

Az emberek a világon mindenhol frusztráltak – kisebb vagy nagyobb mértékben. A félelem a jövőtől, a munkahely elvesztésétől, az öregedéstől, a gyermekek egészségének romlásától nem magyar jelenség. A különbség legfeljebb a számokban van. És az okokban. Abban, hogy a Pulzus által megkérdezettek nagy százaléka a kormány politikáját teszi felelőssé a frusztráció növekedéséért valószínűsíthető, hogy a kormány valamit jól csinál. A félelemre építeni – vagy a félelmet építeni – tudniillik növeli a frusztrációt, ezzel együtt a függést a biztonságot adó hatalomhoz (lásd alábbi írásunkat). Vad, féktelen migránsok áradata (akik majd elveszik a munkánkat és leigázzák a kultúránkat), beilleszkedni képtelen kisebbségiek mind növelik a bizonytalanságot, ezzel együtt az emberek frusztrációját.
Egyáltalán nem meglepő, de a kutatók szerint minél kevésbé vagyunk felkészülve a minket körülvevő világ kihívásaira, annál frusztráltabbak vagyunk. Nahalka István oktatáskutató egy két évvel ezelőtti interjúban arra figyelmeztetett, hogy a 15 éves tanulók brutálisan romló teljesítménye szövegértésben, matematikában és természettudományokban hosszú távon munkanélküliséghez, az pedig életszínvonal-romláshoz vezet. „A gazdasági visszaesés hatására a közhangulat drámaian romlani fog – állítja a kutató – Az akkorra felnőtté váló diákok egyszerűen nem fogják érteni a körülöttük lévő világot, sokan nem tudnak majd boldogulni akár egy egyszerű hivatali ügyintézéssel sem. Ettől idegesebb, frusztráltabb lesz az emberek többsége, és kevésbé akar majd kitörni ebből az állapotból például tanulással, vállalkozással.”

A valóság frusztrációja

Pál Ferenc, közismertebb nevén Pálferi katolikus pap, mentálhigiénés szakember szerint a konfliktusok természetesek, kikerülhetetlenek és jók, mert azt mutatják, hogy több érték is jelen van egy kapcsolatban, családban, közösségben. Úgy véli, az ember egyéni frusztrációjának egyik legalapvetőbb oka, hogy nem fogadjuk el: az életnek nemcsak demokratikus, hanem hierarchikus jellege is van. Vagyis ahhoz, hogy hatékonyan és belső harmóniában tudjunk működni, döntéseket hozni és még eredményesnek is lenni, szükség van prioritásokra. A prioritások megfelelő meghatározása pedig a valósághoz fűződő viszonyunkon múlik. Egy amerikai terapeuta arra a kérdésre, hogy van-e hasonlóság az összes kliensében, bármilyen témával is keresték fel, azt válaszolta, hogy egy biztosan: a problémás viszony a realitáshoz. Manapság összekeveredik a szubjektív realitás az objektívvel és az egyetemessel. A frusztráció másik fontos eleme az állandó elégedetlenség, az elköteleződés nehézsége, illetve hogy a bizonytalanságaink ellenére gyorsan hozunk döntéseket.
Főleg az Y-generációtól jellemző a fiatalokra, hogy értékesebbnek tartanak egy gyors, többé-kevésbé jó döntést, mint egy hosszabb idő alatt megszülető igazán jót. Ahol viszont nincsenek jól megalapozott, körültekintő döntések, ott nehéz egy-egy álláspont mellett elköteleződni és kitartani, tehát fokozódik a bizonytalanság. Pálferi azt állítja, hogy gyakran egész egyszerűen nem vesszük figyelembe az objektív vagy az egyetemes realitásokat, amikor döntéseket hozunk, és ez egy csomó problémát okoz. Ha a konfliktusaink elmélyülnek, az krízisekhez vezethet. Számtalan apró és nagyobb krízis van az életünkben, amelyek a valósághoz való torz viszonyunk miatt megoldatlanok maradnak. Ha megismerjük a krízisek természetét, és megtanulunk eligazodni bennük, fejlődik a személyiségünk. Ha fel sem ismerjük, csak a tüneteit érezzük, és azokat próbáljuk meg szándékos vaksággal elleplezni, frusztrálódunk.

Az időhiány frusztrációja

Egy nemzetközi felmérés az időhiányt (más néven időzavart) tartja a hétköznapi stressz egyik legfőbb okának. Eszerint a magyarok negyede folytonos időzavarban szenved, míg a nyolcvanas években még honfitársainknak csupán 15 százaléka érezte úgy, hogy semmire nem jut elég ideje.

Giczi Johanna, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai tanácsadója, az úgynevezett időmérleg-kutatások magyarországi szakértője szerint ma a magyar lakosság 6 százalékát frusztrálja az a tudat, hogy amit tesz, az nem elég hasznos, és a fontos dolgokra nem jut ideje.                      (nepszava)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Látszólag nem ide illő téma, de…

Donbassz mindkét népköztársaságában a 2017-18-as tanévtől VISSZATÉRTEK a közoktatásban a “szovjet rendszerhez”. A szakemberek ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszerváltást követő ukrán oktatási modell csak problémás embereket nevel. Hogy ez a “problémás emberek” mit is jelenthet a valóságban? Nos – itt van a fenti cikkben! Persze ez nem csak ukrajnai vagy döbrögisztáni jelenség.

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az egykori szocialista országokban kinevelődött emberek a rendszerváltásokat követő évtizedekben – GAZDASÁGILAG ELLEHETETLENÍTETT HAZÁJUKBÓL ELMENEKÜLVE – vagy azokban biorobot – sorsra ítélve – MEGMENTETTÉK NYUGAT – EURÓPÁT!

Amely viszont rosszul sáfárkodott az ölébe hullott értékkel. “Emberformáló” modelljét IS rászabadította – ráerőltette az új gyarmatokra. Ám a régi – KÍVÁNATOS – készlet kezd kifogyni! Még tíz év, és pl. a döbrögisztáni biorobot pontosan olyan szintű lesz, mint az afrikai migráncs! Minden áldásos hatásával együtt!

A lehetséges következményeken pedig lehet lamentálni!

“Rendszerhiba” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Erről én is írtam már többszőr is. Régebben minőségi oktatás volt. És nem csak az iskolákban, hanem a médiákban is. Nem volt agy gyaluló retek klub és társai a hülye semmiféle értéket nem adó műsoraival, jósdákkal, való világokkal, izaurákkal ócska jenki filmekkel. Volt Öveges professzor, iskola tv, delta stb. Kisdobos, úttörő és mhsz szabadidős programok. Fiúknak sorkatonaság, ahová bevitték az ómigránsokat is a putrik népét. Ott is ragadt rájuk némi szocializálódás. Nem volt ilyen mértékben leépülve a társadalom. Most semmiféle önszerveződésre, önvédelemre nem képes a társadalom. Foghat itt össze bármiféle ellenzék, lehet mindenféle nyomásgyakorlás bentről, kintről stb, ha van egy horda ami beágyazódott a hatalom minden rétegébe, lefedi az egész országot, van médiája és pénze aktivistákra, célzott kampányokra, szervezett szállításokra, akkor a seggét földhöz verheti itt bárki, mert bármilyen választás van, a horda elvisz annyit, amennyi kell. Lást április 8-at. Akkor betojtak, hogy nem lesznek elegen ezért vittek minden mozdítható embert és magas részvételt generáltak. Amikor elengdnek választást, akkor alacsony a részvétel és nyer más. Önkormányzatiba sok pénzt fognak beletolni, ott is érdekes lesz, főleg az ellenzék részéről. Szóval van itt egy nagyjából hétmilliós választói réteg, amiből 2-3 millió akkor sem mozdulna meg, ha kényszerítenék rá. A maradékból meg visznek, szállítatnak, megvesznek, rádumálnak, megzsarolnak, vagyis szavaztatnak akit tudnak. Itt ugye a horda nyerő mert neki van rá kapacitása. Ellenzéknek csak akkor lesz, ha minden településen ott vannak, rohadt sok pénzük van és médiájuk. Rajtuk kívül van jó egymillió politizáló választó, akiket nem kell mozgósítani, nógatni, ők elmennek. Ott valamivel kevesebb mint a fele a fityiszre szavaz, a többi minden más ellenzéki alakulatra. És hiába fog össze és csak egy indul, és hiába veri meg szűken a politizáló egymilliós rétegnél az összefogás a fideszt, mikor megy még mert megszólítják, elvitetik, megveszik, szóval szavaz még vagy 4-4,5 millió. És ott az dönt, azokból ki mozgat jobban. Ki tud többet. És ott nem a politika dominál hanem a választástechnikai mahinációk. Na és itt a horda messze felette áll mindenkinél és ez így is marad beláthatatlan ideig. Ami kibillentené, ha társadalompolitikai fordulat lenne. Ha elkezdene a társadalom tanulni politikát, megérteni az összefüggéseket. Lennének kis beszélgető politizáló klubbok, körök, társaságok, majd ezek megtalálnák egymást és kitermelnének megszerveznének egy mozgalmat ami változtathatna. Ha alulról elindulna médiafelületet nyerne akkor idővel talán. Ha nem lesz társadalompolitikai fordulat akkor politikai sem. Jelenleg a világpolitika is a hordának áll pár évig. Uniós választások, a kínaiak, oroszok uniós gazdasági és politikai térnyerési kísérlete.

    1. Aki figyeli az eseményeket, láthatja a következő zsákmányt. A reptér üzemeltetése anno el lett privatizálva egy külföldi cégnek. Nem ők, még a szocik idejében. A reptér üzemeltetés mindig is baloldali kormányok kiváltsága volt. Eljött az idő, megadták a kilövési engedélyt. A kormány nyilvánosan megtámadta a repteret üzemeltető céget. Mostantól véleményem szerint rövid idő alatt kikészítik, rákényszerítik rész eladásra, ahová a kínaiak bevásárolják magukat. Megépítik a vasutat, a hármas terminált már állambácsi fogja, és légitársaságnak be fog jönni az orosz. Egy-két, maximum három év. Másik oldalon jenkik is meg lesznek véve, a légvédelmet majd ők építik ki, paksi erőműbe adhatnak el ők is majd fűtőelemeket, és lesz ígéret ukrajna ellátására is. Ott majd lesz valami gesztus a kárpátaljai kisebbségeknek és ismét boldog mindenki. Színfalak előtt megy a színészkedés, színfalak mögött pedig a vállveregetés, és az összekacsintás. Nagy játék ez a politika és nem minden az aminek látszik, de akár az ellenkezője is lehet. Sőt.

  2. Ez a felmérés megint nagyon félrevezető. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az arra adott válaszok előre borítékolhatók voltak. Más szóval, a felmérés készítői az elvárt eredményhez igazították a kérdéseket.
    A témával kapcsolatban a véleményem pedig egészen más. Korábban volt az utakon és a szórakozó helyeken sokkal több verekedés. Valahogy az egész társadalom megváltozott, gerinctelenebb lett. Ma, ha elcsattan egy közlekedési konfliktusban egy pofon, a sértett fél rögtön feljelent, (Pedig az esetek többségében Ő kérte a pofont!) aminek következményei súlyosak tudnak lenni. (Jogsi is ugorhat. pl.) Régen más volt a szitu. Két vagány összeverekedett. Kihívták a rendőröket. A rendőrök szétszedték a kakaskodókat és egyik sem tett feljelentést.
    El fog jönni az idő, ha ez így megy tovább, hogy a társadalom önvédelem képtelen lesz. Németországi eset, hogy a migráns betört a házba és az ott lévő nőt megerőszakolta. Közben haza ért a férj, és látta, hogy a feleségén éppen dolgozik a mocsok. Ahelyett, hogy széttörte volna a hátán a dohányzóasztalt, felhívta a rendőrséget!
    Rengeteg videó van Oroszországból, amikor kiszállnak az autóból lekevernek egymásnak egy-két frászt, vissza ülnek és hazamennek a legények. Ott talán frusztráltabbak? A fenét! Tökösebbek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.