Írta: J. V. Sztálin

Megnyitó beszéd a keleti népek
kommunista szervezeteinek
II. Összoroszországi kongresszusán

1919. november 22

Elvtársak!

Engem bíztak meg azzal, hogy a kommunista párt Központi Bizottsága nevében megnyissam a keleti muzulmán kommunista szervezetek képviselőinek II. kongresszusát.

Egy év telt el az I. kongresszus óta. Ez alatt az idő alatt két fontos eseményt jegyzett fel a szocializmus története. Az első: Nyugat-Európa és Amerika forradalmasodása és a kommunista párt megszületése Nyugaton; a másik — a keleti népek ébredése, a forradalmi mozgalom növekedése Keleten, Kelet elnyomott népei körében. Ott, Nyugaton, a proletariátus azzal fenyeget, hogy szétzúzza az imperialista hatalmak élcsapatát és kezébe veszi a hatalmat. Itt a proletariátus azzal fenyeget, hogy szétzúzza az imperializmus hátországát: a Keletet, mint az imperializmus gazdagságának forrását, mert a Kelet az az alap, amelyen az imperializmus gazdagsága épül, ez az a forrás, amelyből az imperializmus erőt merít, és ide akar majd visszavonulni, ha Nyugat-Európában szétzúzzák.

Egy évvel ezelőtt Nyugaton azzal fenyegetett a világimperializmus, hogy szoros gyűrűvel zárja körül Szovjet-Oroszországot. Most pedig azt látjuk, hogy az imperializmus van körülzárva, mert a szárnyakon és hátában egyaránt támadják. Egy évvel ezelőtt a keleti népek I. muzulmán kongresszusának küldöttei, szétszéledve, megesküdtek arra, hogy mindent el fognak követni, hogy Kelet népeit felébresszék álmukból és hidat verjenek Nyugat forradalma és Kelet elnyomott népei között. Most, midőn végigtekintünk ezen a munkán, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ez a forradalmi munka nem veszett kárba, hogy a híd az elnyomott népek szabadságának megfojtói ellen elkészült.

Végül, ha seregeink, vörös seregeink, rohamiramban haladhattak előre Keletre, akkor ebben, természetesen, nem utolsó szerepe volt az önök munkájának, küldött elvtársak. Ha ma nyitva áll az út Kelet felé, a forradalom ezt megint csak az önök nagyszerű munkájának köszönheti, küldött elvtársak, akik ezt a munkát az utóbbi időben elvégezték.

Csak a keleti népek, elsősorban a tatárok, baskírok, kirgizek és a turkesztáni népek muzulmán kommunista szervezeteinek egybeforrottságával magyarázható a Keleten lefolyó eseményeknek az a gyors fejlődése, amelynek tanúi vagyunk.

Nem kételkedem, elvtársak, hogy ez a II. kongresszus, amely mennyiségi és minőségi tekintetben is fölötte áll az I. kongresszusnak, folytatni tudja majd azt a munkát, melynek célja a keleti népek felébresztése, a Nyugat és a Kelet között vert híd megerősítése, a dolgozó tömegeknek az imperializmus évszázados jármától való megszabadítása.

Reméljük, hogy azt a zászlót, melyet az I. kongresszus emelt magasra, Kelet dolgozó tömegeinek szabadságharcot hirdető zászlaját, az imperializmus szétzúzásának zászlaját a kommunista muzulmán szervezetek funkcionáriusai becsülettel győzelemre viszik. (Taps.)

„Zsizny Nacionalnosztyej”
(„A Nemzetiségek Élete”) 46. sz.
1919. december 7.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

Üdvözlet Petrográdnak a Déli Front nevében

– írta: J. V. Sztálin –

A Déli Front Forradalmi Katonai Tanácsa elvtársi köszönetét mond üdvözletükért és a Déli Front ezredeinek ígért vörös zászlókért.

A Déli Front Forradalmi Katonai Tanácsa nem felejti el, hogy Petrográd elsőnek sietett a Déli Front segítségére, ezrével küldte el hozzá harcokban megedzett legjobb munkásait, akik győzelembe vetett hittel lelkesítették hadosztályainkat és teljesen átalakították frontunkat.

A Déli Front legutóbbi sikereit elsősorban ezeknek a munkásoknak, a vörös Petrográd méltó fiainak köszönheti.

Legyenek meggyőződve, elvtársak, hogy a Déli Front csapatai beváltják az orosz proletariátus reményeit és becsülettel teljes győzelemre viszik az ajándékba kapott zászlókat.

Kievet és Kupjanszkot már felszabadítottuk — és nincs messze az az idő, amikor Rosztov és Novo-cserkasszk felett vörös zászlók fognak lengeni.

Üdvözöljük a petrográdi munkásokat, üdvözöljük a Balti Flotta dicső tengerészeit!

Sztálin

Petrogradszkaja Pravda”
(„Petrográdi Pravda”) 289. sz.
1919. december 18.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..