Döbrögisztán vajdaság gyarmati térség jól tejel! “Valaki(k)nek”!

Az Audi aránytalanul keveset fizet a magyar munkásoknak

G7 számolt utána, mekkora a különbség az Audi magyar és német munkásainak a termelékenysége között, és hogyan viszonyul ez a különböző országokban kapott fizetésekhez – valamint hogyan trükközik a cég magával az egyes egységek termelékenységével.

A portál számításai szerint egy német munkás az általa megtermelt érték arányában jóval magasabb fizetést kap, mint magyar kollégája – miközben termelékenysége nem sokkal magasabb, a cég bevételeiből jóval nagyobb arányban részesedik.

Még ha 444 ezres fizetésükkel a magyar átlagbér másfélszeresét is keresik az Audi magyar munkásai, messze nem kapnak annyit kézhez az általuk előállított értékből mint a németek: ha így lenne,

csaknem a jelenlegi háromszorosát, 1,2 millió forintot kellene havonta hazavinniük.

Akár ha regionálisan hasonlítanánk is össze a magyar és a német Audi munkások bérét, azt látnánk, hogy míg Magyarországon az átlagbérhez képest az említett másfélszeres összeget keresik, Németországban ez az arány 216 százalék – magyarán hasonló számítás szerint idehaza 526 ezret kellene hazavinniük a munkásoknak.

Azonban amennyiben a nemzetközi eltéréseket nézzük, a magyar munkások a német munkás keresetének mindössze 22 százalékát kapják kézhez, miközben termelékenységük messze nem marad el ennyivel az ingolstadti kollégákétól. A magyar munkások termelékenysége 35-45 százalékkal alacsonyabb, míg a bérek 78 százalékkal.

Magyarán a német munkások a munkájukkal megtermelt érték 2,5-3-szorosát kapják kézhez a magyarokhoz képest – vagyis a cég profitja mellett a magyar munkások részben német kollégák bérét is termelik.

Van azonban még egy fontos aspektusa a magyar és a német munkás termelékenysége közötti eltérésnek – a fenti számítások a cégcsoport hivatalos kimutatásain alapulnak.

Mivel az Audi Hungária közvetlenül gyakorlatilag semmit sem értékesít – az autókat, motorokat, egyéb alkatrészeket mind a német anyacégen keresztül adják el – az anyavállalat meg tudja tenni, hogy a profitot a Németországban realizálja.

A német irányítású vállalat német része kevesebbet fizet a magyar cégnek, mint amennyiért a terméket értékesíti, így a magyar munkások által megtermelt hozzáadott értékből származó profit a vállalatcsoport német részénél csapódik le. Ez egyébként jellemző eljárás a német cégek esetében – a külföldi leányvállalatok mutatóit rontják a német anyacég javára.

Az Audi remek példát is szolgáltat erre a jelenségre: a cég piaci beszámolója szerint a magyar leányvállalat 48 milliárd forintot költött kutatás-fejlesztésre – vagyis csaknem annyit, mint a Magyar Tudományos Akadémia 50 milliárdos éves költségvetése. Az arányok azért is érdekesek, mert az MTA 5400 alkalmazottjához képest az Audinál 348 ember dolgozik ezen a területen.

Ebből a 48 milliárdból a G7 számításai szerint 46 milliárdot egyszerűen kifizettek a német anyacégnek, ezzel is rontva az Audi Hungária gazdasági mutatóit és termelékenységét, közben javítva a német cégét.

Ezen transzfer nélkül eleve hét százalékkal magasabb lenne a magyar munkások hozzáadott értéke.

Emellett kifizettek a német cégnek további 18,9 milliárd forintot „konszern szolgáltatásokra” – ezzel az összeggel együtt már tíz százalékkal lenne magasabb az említett hozzáadott érték.

Az Audi a trükközéssel azonban nem csupán a dolgozóit károsítja meg, de a magyar államot is.

A különböző transzferek és trükkös elszámolások nélkül ugyanis a hazai cég árbevétele a mostani 106 milliárdnak csaknem duplája, 206 milliárd forint lenne, amivel még a multicégek botrányosan alacsony társasági adója mellett is 5,8 milliárddal több társasági adót és egymilliárddal több helyi iparűzési adót kellene Magyarországon fizetnie az Audinak.

Vagyis a munkások és a magyar állam közös érdeke lenne, hogy az Audi ne vigye külföldre a magyar munkások által megtermelt hozzáadott értéket, hisz amellett hogy az államkasszába közvetlenül több pénz folyna be, a G7 szerint – amellett hogy a munkások munkájuk gyümölcsének nagyobb részét kapják kézhez – minden egyes százalék fizetésemelés további 1,9 milliárd SZJA-bevételt is jelentene.                                                                                  (merce)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…a profitot a Németországban realizálja…”

– Persze van még jónéhány ilyen összeszerelde. Semmi okunk föltételezni, hogy a gyakorlat az Audiétól eltérő.

Ezek után pedig abba gondoljunk bele, hogy nemmzetthesseynk és polgárrhyjaink következetesen “MAGYAR GAZDASÁG” – ot emlegetnek!

Ezért a csodás lehetőségért mér igazán összejöhet SIMÁN EGY CSENGERI ÖRÖKSÉG! (Fejpénz, jutalék, X. százalék, közműszolgáltatás, stb. 4,3 MRD euro igazán semmiség!)

Döbrögisztán vajdaság gyarmati térség jól tejel! “Valaki(k)nek”!

“Döbrögisztán vajdaság gyarmati térség jól tejel! “Valaki(k)nek”!” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. A termelékenységről:
    Úgy hülyeség az egész, ahogy van.
    Ha egy magyar céget hasonlítunk egy némethez, a termelékenységbeli különbség csak akkor igaz, ha a termelést az eladási árakon hasonlítjuk össze. Ha nem ezt tesszük, hanem a produktumokat hasonlítjuk össze, akkor a magyar és a külföldi nagyjából azonos kell, hogy legyen. (Pl. a német melósnak is 1db asztal előállítása kb. ugyanannyi munkaidejébe kerül.)
    Az Audi esetében még jobban kilóg a lóláb. Az Audi létesít egy összeszereldét Ingolstadtban, és létesít egyet Győrben. Mindkettőben ugyanazt a technológiát alkalmazza, ugyanazon a gyártósoron. Akkor mitől lesz a győri melós termelékenysége alacsonyabb az ingolstadti melósénál? -talán attól, hogy a magyar 220V-al működtetett elektromos kulcs lassabban tekeri be a csavart, mint a német?…

    1. Dolgoztam kint éppen eleget ahhoz, hogy legalább a gazdaság kis szeletéről (építőipar) legyen összehasonlítási alapom.
      A német építőipari cégek termelékenyebbek, ezt nyugodtan kijelenthetem!
      Ennek oka szerintem, hogy sokkal nagyobb pénzek forognak.
      1. Megmutatkozik az eszköz állományban. Ha egy német építkezésen 18 daru van, akkor egy ugyanilyen építkezésen nálunk 5db. Mindenből, még egy egyszerű vésőgépből is több és jobb van nekik. Egy percre sem áll meg a munka szerszámhiány miatt.
      2. Alkalmazhatják a legdrágább anyagokat, amelyek gyorsabbak, egyszerűbb a felhasználásuk, a kötési és száradási idők rövidebbek, kevesebb lépésből lehet megoldani ugyanazt.
      3. Jobban meg tudják fizetni a munkást, ezért minőségi munkaerővel tudnak hatékonyan dolgozni. A lengyel és magyar munkások például tömegével dolgoznak kint.
      4. Meg tudják finanszírozni a legújabb technológiákat. Ez mindig is így volt, ebben mindig előttünk jártak. A rendszerváltás előtt még nagyobb volt a különbség.
      5. Az építőipari cégek rutinja. Ott a legtöbb cég több évtizedes vagy akár 100 éves múlttal is rendelkezik. Gyakorlatukban és partneri kapcsolataikban erősek.
      Hirtelen ez az öt dolog jutott eszembe.

      1. Sub Zero szerint:
        2019-01-10 – 06:59

        És azon elgondolkodtál, hogy miért van ez így? -ha nem, akkor segítek.
        Azért, mert a német építőipari cég produktumát Németo-ban sokszoros áron lehet értékesíteni, ahhoz képest mint a magyar cégét Mo-on. A különbség fussa azokra, amiket pozitívumként soroltál a német cégek javára.
        Erre mondtam azt, hogy:
        “…a termelékenységbeli különbség csak akkor igaz, ha a termelést az eladási árakon hasonlítjuk össze.”
        Igaz, azt nem írtam (ebben igazad van), hogy a plusz bevétel egy bizonyos részét olyan dolgokra lehet fordítani, ami növeli a termelékenységet. De ez is a végtermék árkülömbözőségéből származtatható.

        1. Nem csak elgondolkoztam, hanem le is írtam. A “nagyobb pénzek forognakba” az is beletartozik, sőt talán a leglényegesebb, hogy sokkal nagyobb pénzért lehet értékesíteni.
          A termelékenység pont emiatt fog robbanásszerűen emelkedni. Minél nagyobb a profit, annál többet lehet visszaforgatni. Minél többet forgatnak vissza, annál nagyobb lesz a termelékenység. Ezáltal még nagyobb lesz a profit és még többet lehet visszaforgatni. Ez egy önmagát generáló folyamat, ami egy ideig jó, aztán könnyen elszabadulhat és egy túltermelési válságba is átmehet.
          Szerintem abban megállapodhatunk, hogy a német építőipar pont a magasabb profit miatt termelékenyebb minden szempontból. Az eladási érték, a profit és az előállított mennyiségek tekintetében is.

          1. Sub Zero szerint:
            2019-01-10 – 21:53

            Mindketten ugyan arról beszélünk, azaz egyetértünk. :DD

  2. A cikk jó, de a fanyalgás az bizony hülyeség. Ha nem éri meg- nem kell kevesebbet fizetni a magyar munkásoknak – akkor az audi a gyártást nem hozza ide !
    Abban az esetben lehetne sorozatban készíteni a faragott koldusbotokat !!!!!!

    Az Audi fizetését azé’ sok – sok magyar munkás elfogadni a magyar fizetés helyett !

    1. ehnaton szerint:
      2019-01-10 – 06:59

      “Abban az esetben lehetne sorozatban készíteni a faragott koldusbotokat !!!!!!”

      Ez egy beszűkült látókörű hülyeség.
      Egyszerre csak egy dolgot lehet csinálni. Vagy kiszolgálom a multit rabszolgamunkával, vagy a saját (az ország) hasznomra dolgozom.
      Most a multi kiszolgálása folyik ezerrel, ergo nincs idő, energia másra.
      Azt a mondást ugye ismered, hogy “Aki dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni”…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.