Lecke: a CSAK nyugatbarátság kevés az üdvösséghez!

Így néz ki egy tüntetés, amibe tényleg belebukik a qrmányfő

Nem mindig van értelme párhuzamokat vonni más országok és Magyarország között, de néha mégis. Budapesten és több vidéki városban ezrek tüntetnek december közepe óta a kormány – és eredetileg a túlóratörvény – ellen, mindenféle kézzelfogható eredmény nélkül. A tüntetések egyik motorja valószínűleg pontosan az, hogy nincs eredményük, hiszen a kormány akkor és azt tesz, amikor és amit szeretne.

Máshol bezzeg

Van viszont egy olyan ország, ahol ha az alaphelyzet nem is ugyanaz, mégis volt egy a magyarországihoz nagyon hasonló tüntetéssorozat, csak egészen más végeredménnyel. Örményországban ugyanis majdnem pontosan úgy zajlottak a tüntetések, ahogy Budapesten, csak ott alig két hét alatt megbukott a miniszterelnök, és a tüntetések élén álló ellenzéki vezető nemrég hatalmasat nyert a választáson.

Nikol Pashinyan pártja a 2017-es választáson 8 százalékot szerzett. 2018 decemberében már 70 százalékkal nyerte meg az általa vezetett blokk a választást. Pashinyan korábban újságíró volt, az örmény függetlenség utáni első miniszterelnök Levon Tar-Petroszján nagy támogatója, és a Karabahfüggetlenségével kapcsolatos tüntetéssorozatok idején, amelyek után Örményország is elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól, diákcsoportokat szervezett. Az egyetem alatt is újságot írt, emiatt ki is csapták, pedig kiváló tanuló volt.

5728954 10.12.2018 Acting Armenian Prime Minister Nikol Pashinyan speaks to the media during a news conference in Yerevan, Armenia. Electoral bloc led by Pashinyan's Civil Contract Party won early parliamentary elections on Sunday, Dec. 9, election officials said. Asatur Yesayants/Sputnik / Sputnik

Nikol Pashinyan

Pashinyanban valamennyire megvannak azok a karakterjegyek, amelyeket manapság a populista, jellemzően szélsőjobboldali vezetőkkel azonosítanak nyugaton. Rendszeresen khaki pólókban és oldalzsebes nadrágokban jár, hatalmas szakállal és baseball-sapkával kiegészítve. A támogatói azért is kedvelik, mert őszintének tartják, amiből persze nem következik, hogy őszinte is, elég csak Donald Trumpot vagy Orbán Viktort megnézni. Pashinyan korán rájött arra, amit a magyar ellenzék bizonyos szereplői is elkezdtek mondogatni a választások után:

Le kell menni vidékre.

És le is ment. Aztán feljött. Pashinyan Gyumriból, Örményország második legnagyobb városából sétált el Jerevánba, a fővárosba. Amikor elindult, csak pár újságíró követte, de mire a városba ért, már több ezren sétáltak vele. Persze a siker nem feltétlenül a gyumri séta miatt volt, hiába erősítette Pashinyan megközelíthető imidzsét az, hogy közben folyamatosan élőben jelentkezett be a Facebookon. Inkább az időzítésen múlt az egész.

A kormány

Szerzs Szargszján 2008 óta vezette Örményországot annak a koalíciónak az élén, ami Örményország függetlenedése óta folyamatosan kormányzott. Szargszján koalíciója még 2017-ben is megnyerte a választásokat, ami nem is volt nehéz, hiszen a kormánypárt addigra szinte a teljes államot felügyelte, a választásokat pedig a saját igényeikre szabták. Persze nem Örményország az egyetlen olyan posztszovjet köztársaság, amelyben a választásokat sűrűn elcsalják, amelyet korrupt oligarchák vezetnek, a szegénység pedig hatalmas probléma. Ott valami mégis megváltozott.

Szargszján hivatalosan csak tíz évig lehetett volna elnök. Ezt persze már 2015-ben tudta, ezért támogatta olyan lelkesen azt az alkotmánymódosítást, amellyel Örményországot elnöki rendszerből úgy alakították át, hogy az elnök helyett a valódi hatalmat a miniszterelnök gyakorolja. 2017-ben pedig Szargszján választották meg a választások után miniszterelnöknek. Itt telt be a pohár.

3246616 11/30/2017 November 30, 2017. President of Armenia Serzh Sargsyan is welcomed President of Belarus Alexander Lukashenko during the welcoming ceremony for heads of delegations of the Collective Security Treaty Organization member-states. Viktor Tolochko/Sputnik
Szerzs Szargszján
Főleg, hogy még az elnöki palotából sem szeretett volna kiköltözni, ezért privatizálni akarta az épületet. Tüntetések kezdődtek, hamarosan pedig hatalmas tömegek töltötték meg az utcákat egy olyan városban, amely körülbelül fele akkora, mint Budapest.

A tüntetések csúcspontja csak ekkor jött. Pashinyan és Szargszján egy nyilvános vitát tartottak, amely összesen három percig tartott. Szargszján közölte az ellenzéki vezetővel, hogy ne akarjon a nép nevében beszélni, hiszen alig szavaztak rá, majd zsarolással vádolta az ellenzéket és elviharzott. Pashinyan közvetlenül ezután az utcára vonult a támogatóival, ahol a rohamrendőrök könnygázzal támadtak rájuk. Az ellenzék vezetőjét és két parlamenti képviselőt is letartóztattak, több mint kétszáz másik tüntetővel együtt.

A végső lépés

Pashinyan letartóztatása komoly hiba volt a kormányzattól. A tüntetések végig erőszakmentesek maradtak, bár ezalatt az örmények nem feltétlenül értették ugyanazt, mint a magyar ellenzék. Mindenesetre nem lett Jerevánból Kijev, ahogy tíz évvel korábban, Szargszján megválasztása után, amikor tíz ember meghalt a tüntetések alatt.

Pashinyant végül másnap szabadon engedték, mivel a parlament nem döntött a mentelmi jogáról. Ez volt az első olyan nap, amikor a fegyveres erők korábbi tagjai is az utcára vonultak a tüntetőkkel. Ez pedig Örményországban nem keveset jelent. Örményország három évtizede áll háborúban a szomszédos Azerbajdzsánnal, a vita tárgya pedig Hegyi-Karabah, egy olyan terület, amelyet mindketten magukénak tartanak. 2016-ban volt utoljára komoly fegyveres konfliktus a két ország között a térségben, és az abban részt vevő veteránokat az örmények nagyon tisztelik. Ők vonultak utcára Szargszján ellen.

Jerev‡n, 2018. ‡prilis 23.
TŸntet?k tiltakoznak Szerzs Szargszj‡n kor‡bbi šrmŽny ‡llamf? miniszterelnškkŽ v‡laszt‡sa ellen Jerev‡nban 2018. ‡prilis 23-‡n. Szargszj‡n ezen a napon lemondott korm‡nyf?i posztj‡r—l, amelyet mindšssze egy hŽten ‡t tšltštt be. (MTI/EPA/Vahram Baghdaszarajan)
Tüntetők tiltakoznak Szerzs Szargszján korábbi örmény államfő miniszterelnökké választása ellen Jerevánban 2018. április 23-án.
Fotó: Vahram Baghdaszarajan/EPA/MTI

Szargszjánt közben kinevezték ugyan miniszterelnöknek, de a tüntetések kezdete után 11 nappal lemondott a posztról. Új választásokat eleinte senki nem akart kiírni, de miniszterelnököt mégis jelölni kellett. Nikol Pashinyan egy nyolcszázalékos parlamenti párt vezetőjeként lett végül második próbálkozásra kormányfő. Mindez áprilisban volt, Pashinyan koalícióját pedig decemberben 70 százalékkal választották újra.

Örmény aktivisták szerint néhány pontban össze lehet foglalni, miért voltak sikeresek a tiltakozások.

  • Elkerülhetetlenek voltak, mert nemcsak a főváros főterein, hanem az egész városban vonultak. Pashinian elérte, hogy a tüntetések hatással legyenek a legtöbb örmény napi mozgására, minden nap más városrészen vonultak végig.
  • Nem maradtak kint, mert a legutóbbi, Occupy-szerű tüntetések nem voltak sikeresek. Folyamatosan a közterületeken élni fenntarthatatlan, ezért a tüntetők minden nap hazamentek, de minden nap vissza is tértek a városba.
  • Jöttek a fiatalok. A legtöbb ideje és energiája mindenképp a diákoknak van tüntetni, ezért őket kell először megnyerni. Ez annak a generációnak a forradalma volt, amely nem fogadja el kritika nélkül a propagandát.
  • Hangosak voltak. Amikor félő volt, hogy az emberek hazamennek, a szervezők arra kérték az autósokat a városban, hogy dudáljanak, amit mindenki éljenzett, és így nem lehetett figyelmen kívül hagyni a tüntetéseket.
  • Volt egy cél, és nem is kicsi. A tüntetések kezdetekor azt mondták, Szargszjánnak mennie kell a hatalomból. Kisebb eredménnyel nem elégszenek meg.

Ez a felsorolás azért is érdekes, mert minden egyes pontja megtörtént Magyarországon is, csak teljesen más végeredménnyel. Ennek pedig olyan okai vannak, amelyeket a helyi aktivisták nem találtak elég fontosnak, de mindent megváltoztattak.

Armenian opposition supporters attend a rally in Gyumri on April 27, 2018. - Armenia's acting head of government on April 27 rebuffed talks proposed by opposition leader, who issued an ultimatum saying he should be elected prime minister in a vote by lawmakers on May 1, in a move expected to further escalate tensions in the Moscow-allied country after two weeks of protests. (Photo by Vano SHLAMOV / AFP)
A valódi okok

Az első az, hogy egyik nagyhatalom sem szólt bele a tüntetésekbe. Az Egyesült Államok és az EU is jól járt, mert Pashinyan alapvetően barátságosabb velük, mint Szargszján volt. De csak nyugatbarátságból nem lehet Örményországban megélni, mert az ország sajátos adottságai miatt tökéletesen rá van szorulva az oroszok védelmére a túlélésért. Ezért szerzett az oroszellenes liberális párt hat százalékot, az alapvetően oroszbarát Pashinyan pedig hetvenet.

A másik pedig, hogy a tüntetéseknek volt vezetője. Egyetlen ember, aki elég karizmatikus és tehetséges volt ahhoz, hogy kiemelkedjen a tömegből, még ha az a tömeg több ellenzéki csoportosulásból is állt össze. A sikerhez legalább annyira kellett Pashinyan is, mint maga az ellenállás.                       (24.hu)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…csak nyugatbarátságból nem lehet Örményországban megélni…”

– OTT SEM!

Persze Döbrögisztán vajda által kreált és abrakolt álellenzéke ezt semmiképp se hajlandó belátni! Ahogyan Döbrögi sem! Ez pedig még akkor is igaz, ha élőhelyünk földrajzi helyzete e tekintetben szerencsétlennek mondható. Ráadásul polythykay gonosztevő csürhéink közös akarattal és erővel sikerre is vitték az izolációnkat.

Most pedig – amikor már a választók több mint felének EGYIK POLITIKAI BŰNBANDA SEM KÍVÁNATOS! – KOMOLY HIÁNYA VAN egy kiutat mutató politikai erőnek!

Örményország sok tekintetben nem hasonlítható Döbrögisztánhoz. Többek között FÜGGETLENEK, és hadban is állnak. Emiatt van hadseregük, amely a NÉP OLDALÁRA ÁLLT!

Jah! És akadt egy fazon, aki meg tudta szólítani a NÉPET!

AKI A RABLÁSOKBAN – merthogy volt ám ott is ilyesmi – NEM VETT RÉSZT!

Döbrögisztánban ilyen nincs! Itt MINDEGYIK JELENTKEZŐ közvetve vagy áttételesen RÉSZESE VOLT, VAGY HASZONÉLVEZŐJE a magyarok országa széjjelrablásának!

Örményország LECKE LEHET(ne) Döbrögisztán kilátástalanságban vergődő népe számára!

“Lecke: a CSAK nyugatbarátság kevés az üdvösséghez!” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. És a legalapvetőbb különbség, ami miatt nem lehet összehasonlítani a két országot, hogy ott egy politikailag érettebb társadalom van. Minél keletebbre megyünk, annál éretteb még a társadalom, a nyugat áldásos rombolása még nem annyira érződik a fejekben. Vagyis ott a fél ország érdeklődik a politika iránt, nagyjából tisztában vannak a dolgokkal és aktívabbak is. Nálunk meg 8 millió választóból 3 magasról letojik bármit, teljesen mindegy mi van semmi sem érdekli semmit sem szeret és semmit sem utál, választani sem megy el, a maradék 5 millióból meg csak jó 1 millió aki még valamilyen szinten politizál. A többit meg az a politikai alakulat mozgatja, akinek médiája van, tévéje és aktivista serege, aki tud szállítani, szavazatot vásárolni, és lefedi az országot. Ez jelenleg csak a horda. És az álellenzék meg gondoskodik róla, más ezt ne tudja elérni. A másik különbség, hogy ott spontán kimennek az emberek, nem kell nógatni, meg megvenni, nem kell szállítgatni egyik helyről a másikra és ugyanaz a kemény mag megy ki minden városban ahogy itt. Nálunk meg aki tömeget akar felmutatni az egy illuzió, mert nincs mögötte társadalmi támogatás. Nálunk éretlen és totál lebutított társadalom van sajnos amit alapjaiban kellene ujjászervezni, kis körökben, közösségekben felvilágosítani majd összefogni a közösségeket és lefedni általa az országot, kommunikálni egymással stb. Szóval társadalmi fordulat kell és az ellenzéket teljesen elzavarva új ellenzéket felépíteni alulról. Addig semmi sem lesz. Hiába lesz hétről hétre ujabb és ujabb 10 ezres tüntike, ha nem lesz mögötte bázis nem mennek ki többen és főleg nem maguktól spontán. Mert most sajnos minden szervezett és senki nem áll mögéjük. Van egy állandó tüntető mag és semmi más. A szakszervezetek is csak egy nagyon kis szeletét fedik le a munkavállalóknak és azok is megosztva különféle konföderációk között és nem mindegyik egyezik ki a másikkal. Sajnos a realitás azt mutatja a nagy 19-i készülődés nem lesz megint áttörés. Nem sok látszik eddig belőle, sok szakszervezetissel tartom napi szinten a kapcsolatot és nem nagyon lelkesednek a tagok, nincs meg a hangulat. Munkahelyeken sok a veszekedés, hogy menjenek, ne menjenek és sajnos többen vannak akik azt mondják ne menjenek. Eddig csak 3000 támogató aláírást szedtek össe és ez édes kevés. Van kb 450 ezer szakszervezeti tag. Azok a szakszervezetek akik a sztrájk mellett vannak, azok tagsága majd 300 ezer és toboroznak más szakszervezeteknél is, megszólítottak nem egy olyan tagot aki máshol tag, olyanoknál akik nincsenek benne az összefogásban és még így is csak 3000 aláírásnál tartanak és 19-ig nem nagyon lesz meg a 10000 ahogy látják a “lelkesedést” a szakik. A felső szakszervezetisek még lelkesek és a sajtó felé erőt szeretnének és elszántságot mutatni, a helyi bizalmik meg legyintenek és el vannak sokan keseredve. Szerveznek, küzdenek gőzerővel, hogy legyen sikeres akció, aztán majd 20-án meglátjuk mi lesz belőle. Addigra túl leszünk sok dolgon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..