Írta: J. V. Sztálin

Követeljük

Az események rohamosan követik egymást. A Moszkvai Tanácskozás után—feladják Rigát és megtorlást követelnek. A fronton harcoló katonák elleni sikertelen hajsza után — provokációs híreket terjesztenek a „bolsevikok összeesküvéséről” és újabb megtorlásokat követelnek. A provokációs hírek leleplezése után — Kornyílov nyíltan azzal a követeléssel lép fel, hogy mozdítsák el az Ideiglenes Kormányt és kiáltsák ki a katonai diktatúrát. Miljukov pártja, a népszabadság pártja pedig, ugyanúgy, mint a júliusi napokban, kilép a kormányból és ezzel nyíltan támogatja Kornyílov ellenforradalmi összeesküvését.

Az eredmény: Kornyílov ezredei Petrográd ellen vonulnak, hogy katonai diktatúrát teremtsenek; az Ideiglenes Kormány elmozdítja Kornyílovot; Kerenszkij nyilatkozik a válságról; Kiskin kilép a kadét pártból, mely belekeveredett az összeesküvésbe; megalakul az úgynevezett forradalmi direktórium.

Szóval:
Tény, hogy az ellenforradalomnak azért volt szüksége a „bolsevik összeesküvésre”, hogy szabaddá tegye az utat Kornyílov számára, aki állítólag a „bolsevikok megfékezése” végett készül bevonulni Petrográdra.
Tény, hogy a „Russzkaja Vóljá”-tól és a „Birzsovká”-tól a „Nóvoje Vrémjá’ig és a „Récs”-ig az egész burzsoá sajtó segített Kornyílovnak azzal, hogy ezekben a napokban fokozott igyekezettel terjesztette a „bolsevikok összeesküvéséről” szóló híreszteléseket.
Tény, hogy Kornyílov mostani fellépésével csak folytatta azoknak az ellenforradalmi parancsnokságoknak ismeretes cselszövényeit, amelyek júliusban feladták Tarnopolt, augusztusban pedig Rigát, hogy a front „balsikereit” az ellenforradalom „végleges” diadala érdekében kihasználják.
Tény, hogy a kadetok pártja, ugyanúgy, mint júliusban, most is egy táborba került a front árulóival és a hátország legdühödtebb ellenforradalmáraival.

Pártunknak igaza volt, amikor a kadetokat a burzsoá ellenforradalom sugalmazóiként ostorozta.
Pártunknak igaza volt, amikor már június első napjaiban azt követelte, hogy folytassanak elszánt harcot az ellenforradalom ellen és tartóztassák le a „kompromittált” személyeket (Kalégyin stb.).

Az ellenforradalom nem tegnap és nem Kornyílov összeesküvésével kapcsolatban kezdődött. Már júniusban kezdődött, amikor a kormány támadásba ment a fronton és a megtorlás politikájához folyamodott; amikor az ellenforradalmi tábornokoknak, miután feladták Tarnopolt és a katonákra hárították a felelősséget, sikerült elérniök, hogy a fronton bevezették a halálbüntetést; amikor a kadetok, akik már júliusban szabotálták a kormányt, a szövetséges tőke támogatásával hegemóniára tettek szert az Ideiglenes Kormányban; végül, amikor a Központi Végrehajtó Bizottság vezérei, a mensevikek és az eszerek, ahelyett hogy szakítottak volna a kadetokkal és a júliusi tüntetőkhöz csatlakoztak volna, a munkások és a katonák ellen fordították fegyvereiket.

Ez tény, amit nevetséges volna tagadni.

Abban a harcban, amely a koalíciós kormány és Kornyílov pártja között most folyik, nem a forradalom és az ellenforradalom, hanem az ellenforradalmi politika különböző két módszere áll egymással szemben; Kornyílov pártja, a forradalom legádázabb ellensége, nem riad vissza attól, hogy, miután feladta Rigát, hadjáratot indítson Petrográd ellen, hogy előkészítse a régi rendszer visszaállításának feltételeit.

A munkások és a katonák minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elszántan visszaverjék Kornyílov ellenforradalmi bandáit, ha megjelennek a forradalmi Petrográdon.

A munkások és a katonák nem tűrik, hogy a forradalom ellenségeinek mocskos keze beszennyezze Oroszország fővárosát.

Életük árán is meg fogják védeni a forradalom harci zászlaját.

De nem azért fogják védelmezni a forradalom zászlaját, hogy az egyik diktatúrát, mely lelkűknek idegen, egy másik, nem kevésbé idegen diktatúrával cseréljék fel, hanem azért, hogy utat törjenek az orosz forradalom teljes diadalának.

Most, amikor az ország a gazdasági bomlás és a háború harapófogójában fuldoklik, az ellenforradalmi ragadozók pedig a biztos halált készítik számára, a forradalomnak meg kell találnia magában azt az erőt és azokat az eszközöket, amelyek az országnak az összeomlástól és a felbomlástól való megmentéséhez szükségesek.

Most nem arra van szükség, hogy az egyik „kormányzó”-csoportot másik váltsa fel, és hogy diktatúrásdit játsszanak, nem — a burzsoá ellenforradalmat teljesen fel kell számolni és erélyes intézkedéseket kell foganatosítani Oroszország népeinek többsége érdekében.

A bolsevik párt ezért követeli:

1. Haladéktalanul mozdítsák el az ellenforradalmi tábornokokat mind a hátországban, mind a fronton, váltsák fel őket a katonák és a tisztek által választott tábornokokkal, s általában, hajtsák végre a hadsereg teljes demokratizálását lentről fentig.
2. Állítsák vissza a katonák forradalmi szervezeteit, mert a hadseregben csak ezek tudják megteremteni a demokratikus fegyelmet.
3. Helyezzenek hatályon kívül minden néven nevezendő megtorló intézkedést, elsősorban töröljék el a halálbüntetést.
4. A földbirtokosok összes földjét azonnal bocsássák a parasztbizottságok rendelkezésére, a szegényparasztokat lássák el felszereléssel.
5. Iktassák törvénybe a nyolcórás munkanapot és szervezzék meg a gyárak és a bankok demokratikus ellenőrzését, úgy hogy az ellenőrző szervekben a munkások képviselői legyenek túlnyomó többségben.
6. Teljesen demokratizálják a pénzügyeket, s elsősorban — kíméletlenül adóztassák meg a tőkét és a kapitalisták vagyonát, kobozzák el a botrányos hadinyereségeket.
7. Szervezzék meg a helyes cserét a város és a falu között, úgy hogy a város megkapja a szükséges élelmiszereket, a falu pedig a szükséges árucikkeket.
8. Azonnal hirdessék ki Oroszország népeinek önrendelkezési jogát.
9. Állítsák vissza a szabadságjogokat, kiáltsák ki a demokratikus köztársaságot és azonnal hívják össze az Alkotmányozó Gyűlést.
10. Hatálytalanítsák a szövetségesekkel kötött titkos szerződéseket és ajánljanak fel általános demokratikus békefeltételeket.

A párt kijelenti, hogy e követelések megvalósítása nélkül lehetetlen megmenteni a forradalmat, amely már fél esztendeje a háború és az általános gazdasági bomlás harapófogójában fuldoklik.
A párt kijelenti, hogy e követelések megvalósításának egyetlen elengedhetetlen útja az, hogy szakítunk a kapitalistákkal, teljesen felszámoljuk a burzsoá ellenforradalmat és a hatalom az országban átmegy a forradalmi munkások, parasztok és katonák kezébe.

Ez az egyetlen kivezető út, amely megmentheti az országot és a forradalmat az összeomlástól.

„Rabócsij” („A Munkás”) 4. sz.
1917 augusztus 28.
Vezércikk.

(idézet: – Sztálin Művei 3. kötet – című könyvből)

A burzsoáziával való megegyezés ellen
– írta: J. V. Sztálin –

A földbirtokosok és a tőkések ellenforradalmát megtörtük, de még nem adtuk meg a végső döfést.

A kornyílovista tábornokokat szétzúztuk, de a forradalom diadala még nincs biztosítva.

Miért?
Azért, mert a megalkuvók, ahelyett hogy kíméletlen harcot folytatnának az ellenség ellen, tárgyalnak velük.
Azért, mert a „honvédők”, ahelyett hogy szakítanának a földbirtokosokkal és a tőkésekkel, egyezkednek velük.
Azért, mert a kormány, ahelyett hogy törvényen kívül helyezné őket, meghívja őket a kormányba.

Dél-Oroszországban Kalégyin tábornok felkelést szervez a forradalom ellen — barátját pedig, Alexéjev tábornokot, kinevezik vezérkari főnökké.

Oroszország fővárosában Miljukov pártja nyíltan támogatja az ellenforradalmat — képviselőit pedig, a Maklakovokat és Kiskineket meghívják a kormányba.

Ideje, hogy véget vessünk a forradalom ellen irányuló bűncselekményeknek.
Ideje, hogy határozottan és megmásíthatatlanul kimondjuk: az ellenséggel harcolni kell és nem egyezkedni!

A földbirtokosok és tőkések ellen, a tábornokok és bankárok ellen, Oroszország népeinek érdekeiért, a békéért, a szabadságért és a földért — ez a jelszavunk.

Szakítás a burzsoáziával és a földbirtokosokkal — ez az első feladat.

A munkások és parasztok kormányának megalakítása — ez a második feladat.

„Rabócsij” („A Munkás”) 9. sz.
1917 augusztus 31.
Vezércikk.

(idézet: – Sztálin Művei 3. kötet – című könyvből)

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..