Ébredezés

Kicsapta a biztosítékot a horda túlóra-javaslata

Kiakadtak a szakszervezetek a túlórakereteket és a túlmunkát felemelő fideszes „rabszolgatörvény” miatt. A dolgozók az ipari parkok körbezárását, országos sztrájkok indítását pedzegetik.

Embertelen, aljas, családellenes, a munkavállalókat kizsigerelő, teljesen szakmaiatlan rabszolgatörvény – így jellemezték a szakszervezetek lapunknak azt a Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte egyéni módosító indítványt, amely a jelenlegi 250-ről 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. Az egyéni indítvány útján mindenféle előzetes egyeztetést megkerülve kedd este benyújtott, és megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is.

Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. A javaslatban ugyanis számos aljasságot elrejtettek – fogalmazott érdeklődésünkre László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek munkavállalóit tömörítő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Jelenleg évi 250 óra túlmunkát enged meg a munka törvénykönyve, amelyet kollektív szerződés esetén 300 órára lehet növelni. A fideszes javaslat ezt emelné – kollektív szerződés hiánya esetén is, azaz mindenkire vonatkozóan – 400 órára.

A munkaadók azonban már ezeket a törvényi előírásokat sem tartják be, már most is általános az évi 400-500 óra túlmunka. Ha most feljebb viszik a határt, akkor azt fogják „egy kicsit túllépni”, és évi 600-800 óra túlóra lesz az általános – mondja László Zoltán, aki szerint ez olyan, mint a sebességkorlátozás: ha 100-al lehet menni, akkor 120-al hajtanak.

A munkaadók ugyanis – főként az iparban és a kereskedelemben, de a gazdaság egyre több területén – gyakran a törvényes kereteket túllépő túlóráztatással igyekeznek orvosolni az egyre növekvő munkaerőhiányt. A munkaügyi hatóság legutóbbi vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintik – kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat. A vállalatok hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni a jogsértéseket, de számos termelő cég már erre sem veszi a fáradtságot, és inkább belekalkulálja a költségvetésébe a jogsértésért járó bírságokat.

Ha viszont a fideszes többség megszavazza az indítványt, ezekre a trükkökre már nem lesz szükség. A túlórakeret 150 órás megemelésével éves szinten 12 munkavállaló munkájával plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, egy dolgozó 14 havi munkát fog végezni – mutatott rá László Zoltán. Mindezt úgy, hogy akár kevesebbet is kell majd fizetni érte, hiszen ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék.

A munkaidőkeret megnövelése pedig az elszámolási vitáknak ad majd nagy teret. Jelenleg a munkaidőkeret 6 hónap, ami a kollektív szerződésben 1 évre növelhető: a javaslat ezt tolná ki 3 évre. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a munkavállaló csak később – akár 3 év múlva – jutna hozzá a túlórapénzéhez. Ennyi idő távlatában pedig ki emlékszik vissza arra, hogy az adott ledolgozott nap munkanap volt-e vagy szabadnap, pláne egy változó munkarend esetén? A dolgozók nem fogják ezt évekig otthon kockás füzetben vezetni – fogalmazott László Zoltán. Mint mondta: már most is számos per van amiatt, hogy a munkaadók egy év távlatában sem tartják nyilván tisztességesen a túlórát, ezek a nyilvántartások most még jobban el fognak csúszni.

A dolgozók kizsákmányolását fokozza, hogy a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük.

A Vasas Szakszervezet alelnöke szerint mindennek az lesz a vége, hogy még jobban kizsigerelik a dolgozókat, pedig a gát nélküli túlóra – főként a gépekkel dolgozóknál – komoly veszélyeket rejt magában, a fáradt, túlhajtott dolgozók miatt egyre több a munkahelyi baleset. De a halálozási statisztikák sem festenek túl jó képet a magyar munkaerő állapotáról, mi lesz még ezután? – vetette fel.

A Vasutasok Szakszervezete egyenesen úgy látja: a modern kori rabszolgaság bevezetésére készül a kormány, hiszen a változtatás egyebek között azt jelentené, hogy a munkavállalókat gátlástalanul bármikor be lehet rendelni túlmunkára. Ráadásul úgy, hogy azt a munkáltató ráér háromévente elszámolni, kifizetni. Sunyi módon fut neki ismét a kormány a munka törvénykönyve átalakításának, amikor két fideszes képviselő egyéni indítványára tárgyalná, és nyilván meg is szavazná az Országgyűlés a munkaidőkeret és a túlóra drasztikus megnövelését – fogalmazott Melegh János elnök. A szakszervezeti vezető szerint a javaslat a szabadnapok korrekt és törvényes kiadását is rendkívül megnehezítheti. A 36 hónapos munkaidőkeret ugyanis azt jelenti, hogy a munkaadók tetszés szerinti gyakoriságban kötelezhetnék túlmunkára a dolgozókat, és ráérnének azt csupán háromévente elszámolni. Vagyis, törvény szentesítene egy modern kori rabszolgaságot.

Meleg János úgy látja: mindez a munkavállalók elleni durva merénylet, amely ráadásul uniós előírásba ütközik, mert ellentétes a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelvvel, ezért képtelenség a magyar jogba átültetni. Óriási tévedés azt gondolni – ha egyáltalán bárki is komolyan elgondolkozott ennek az egyéni indítványnak a következményein -, hogy ezzel majd frappánsan megoldja a kormány a munkaerőhiányt. Ez a hajmeresztő, a munkaadóknak szinte szabad kezet adó rendelkezés jogilag súlyosan aggályos, akár uniós kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat – véli Melegh János. A Vasutasok Szakszervezete ezért követeli: a Fidesz vonja vissza az indítványt és egyeztessen a szakszervezetekkel.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) egyenesen egy gumigyárba küldené a javaslatot benyújtó képviselőket, hogy ott néhány feszített műszakot dolgozzanak végig olyan munkakörülmények között, mint amilyet most ők javasolnak.

A javaslat egyébként váratlanul érte a szakszervezeteket: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is egyeztettek a munkaadók érdekképviseleteivel és a kormánnyal is, ezeken a megbeszéléseken a túlóráztatás kérdése egyáltalán nem került szóba. Az érdekvédők most a lehetséges válaszlépésekről egyeztetnek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerdán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte.

Felhördültek a dolgozók

Dolgozók ezreitől érkeznek tiltakozó vélemények a szakszervezetekhez, a munkavállalók a feltehetően a javaslat mögött álló gyárak ipari parkjainak körbezárást, országos sztrájk és újabb tüntetések megszervezését pedzegetik. “Egy jó nagy sztrájkot kellene csinálni, amilyen meg nem volt! Igy is rabszolgák vagyunk!” – írta egy hozzászóló például a Vasas Szakszervezet oldalán. Egy másik hozzászóló a diákok tüntetéséhez való csatlakozást forszírozta. Többen többműszakos gyári munkára fognák a javaslatot benyújtó képviselőket.

Sokan felhívták a figyelmet a gyermekvállalás kormányzati ösztönzése és a javaslat közötti ellentmondásra.

Egyikük azt írta: „Így akarják “Önök” a gyermekvállalást ösztönözni?! Mikor ehhez kardinális volna, hogy ne legyenek leterhelve a munkavállalók? Mikor a családok évében remegő kézzel kellene ügyelni a munka-magánélet egyensúlyára és vaskézzel ki kellene kényszeríteni a családbarát működést, konfrontálódva a tőke érdekeivel és a pszichopátiás felhalmozás logikájával? Mikor szegényebb országként egyedül jobb munkakörülményeket biztosítva tudnánk visszacsábítani a munkaerőt Nyugat-Európából? Kívánom, hogy maguk kommunikáljanak napi 7 percet a gyermekükkel és menjen tönkre minden emberi kapcsolatuk.”
(nepszava)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…Dolgozók ezreitől érkeznek tiltakozó vélemények a szakszervezetekhez, a munkavállalók a feltehetően a javaslat mögött álló gyárak ipari parkjainak körbezárást, országos sztrájk és újabb tüntetések megszervezését pedzegetik. “Egy jó nagy sztrájkot kellene csinálni, amilyen meg nem volt! Igy is rabszolgák vagyunk!”

– A biorobotok KEZDIK MEGÉRTENI: A SZAGSZERVEZETEIK (?) VALAHOGY MINDIG CSAK EGYEZTETNI AKARNAK…

Hát ha még egyszer arra is rájönnének, hogy RAJTUK MÚLIK MINDEN!

Mondjuk ENNEK AZ EGÉSZ EMBERTELEN RENDSZERNEK A LÉTE IS!

ÉBRESZTŐ MAGYAROK! AMÍG NEM KÉSŐ!

“Ébredezés” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Legalább lenne benne némi logika. Vagyis, ha az én munkaidőm heti 40 óra, havi 160 és évi 1920 óra, akkor a túlóra jelenjen meg a ledolgozott szolgálati időben is. Vagyis ha én egy évben +400 órát dolgozom, akkor az 20,8%-al több mint a törzsidő, így a szolgálati időm is növekedjen ennyivel. Vagyis a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető idő ennyi túlóra esetén, legyen 1,2 év. Régebben egyenruhásoknál használták az 1,2-es szorzót ami miatt sokan fiatalon mentek el nyugdíjba. Én azt mondanám, hogy ha a hivatalos nyugdíjkorhatárt felemelik a jövőben 67 évre és azt aki végigdolgozza az kapjon pluszt, az évei alapján, de nyíljon lehetőség korai nyugdíjra, mondjuk betöltött 55. életév után. Aki akkor jelentkezik, hogy menne, akkor megnézik mennyit dolgozott. Aki mondjuk 20 évesen elkezdte a munkát és van 35 éve, amiből mondjuk 8 évet végigtúlórázott akkor az 8×1,2=9,6 év, akkor nem 35 éve van hanem 36,6 éve. A nyugdíjat pedig alapnyugdíjból ami mondjuk 30 ledolgozott év és utána évenként legyen plusz szorzó. Lenne egy normális minimum és rendes szorzó. Aki eléri a ledolgozott 40 évet, az lenne a 100%, akkor már a teljes nyugdíjat kapná. Aki 18 évesen kezdte annak az 58 év ha van túlórája akkor korábban összejön, utána meg emelkedjen plusz %-al a szorzó és aki végigdolgozza korhatárig annak legyen egy maximált pótlék. Alapnyugdíj és a szorzóval növelt plusz. Ha idő előtt megy nyugdíjba, akkor a büntetése annyi, hogy az alapnyugdíj -szja. Viszont így mivel csökkentett összeggel megy el, nem terheli teljesen a nyugdíj kasszát, és mivel adózik, azt az adót csak a nyugdíjkassza feltöltésére lehetne fordítani. Akkor mondjuk 150 000 minimálnyugdíj esetén levonásra kerülne az szja, aki betölti a korhatárt, egyből visszaáll 150 ezerre, plusz a pótlék. Ami az évek alapján járó szorzó lenne. Harmadik eleme a jövedelme, amit kiátlagólva lehetne különbséget tenni egy takarítónő és egy orvos között. Csak az alapot adóztatná korai nyugdíj esetén. Így a kassza is fenntartható lenne. Plusz, aki korai nyugdíjas, tuti elmegy még dolgozni, ha meg elmegy, akkor onnan is a bére járulékot is termel. Ha meg feketén melózik, akkor sem a cihába teszi a pénzét hanem költi, ezzel meg a kereskedelem jár jól. De ha csak otthon van már megéri. Én is mennék örömmel 55 évesen. Azt mondanák, hogy kiszámoltuk, lenne a nyugdíja mai áron mondjuk 200 ezer de így csak 150 lesz. Az alap adózva, kevés szorzó meg a jövedelem alapján. Aztán ha dolgozom mellette akkor jönnek hozzá évek, lassan emelkedik, plusz korhatár elérésekkor kiegészül az alap is. Nem bonyolódom bele, kollégákkal sokat agyaltunk már mindenféle variánson, sávos dolgokon. De nem vagyok sem nyugdíjszakértő, sem munkajogász, csak gondolkodom rajta és tuti van fenntartható és igazságos lehetőség is. Csak szándék, és akarat kérdése lenne de az sosem lesz sajnos.

    Mert a törvényalkotó nem látja át, vagy nem is akarja meg amúgy is leszarja. Így meg nem életszerűek ezek a kizsákmányoló dolgok.

    Persze nem is ide gondolkozik, hiszen ha minden hadrafogható elmegy, aki marad azt az állami szféra felszippantja mert oda majd lassan beletól pénzt a végeken meg ahol munkás kéz kell, oda majd jön az ukrán. Krím és Donbassz nélkül is van 35 millió körül és ha 3-8 millió körül van aki menne onnan, ide is simán bevállal közülük pár százezer és azok meg simán aláírnak 400 órát. Pár évet lehúz és lép tovább. Csak a szállóra megy haza aludni. Igazi robotok. Vagy jönnek a kínaiak. Onnan is simán elképzelhető pár százezer. Az állami szektort ha betömi, oda nem kell 500 ezernél több. Minisztériumok és háttérintézményei, hm, bm (rendőrség, tek, parlamenti őrség, titkosszolgálatok, katasztrófavédelem, vízügy, bv), külügy (polgári titkosszolgálatok, diplomáciai testület), pénzügyőrök, önkormányzatok, állami cégek, konszernek. Arra jut ember, képzi a nke, a többi összeszereldébe meg megy az ukrán és a kínai. A cigány meg közmunkára.

    Hogy a jövő meg mit hoz? Azt nem tudni. Globális felmelegedés, 5G, lassan 6G, mesterséges inteligencia, technológiai felmérés, migráció, világpolitikai válsággócók? Lehet nem is kell már 5-6 év távlatában gondolkodni. 🙁

    1. Realista szerint:
      2018-11-22 – 17:18

      “Csak szándék, és akarat kérdése lenne de az sosem lesz sajnos.”
      Na látod! -sok hűhó semmiért…

      Addig, amíg a nyugdíjkorhatár emelése szerepel a tervezetekben a nyugdíjkassza
      terheinek csökkentése érdekében, addig teljesen felesleges olyan megoldásokon agyalni, ami a nyugdíjkassza terheit növelné, az egyszerű emberek érdekében. Odafönn ez, a kutyát sem érdekli.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..