“…sürgősen változtatni kellene, ha…”

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

A közepes jövedelem csapdájából nagyon nehéz kitörni, amit bizonyít, hogy ez csak néhány országnak sikerült az elmúlt években, ráadásul Magyarország számos olyan problémával néz szembe, amin sürgősen változtatni kellene, ha fel szeretnénk zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A magyar gazdaságot érintő csapdahelyzeteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Növekedési Jelentése alapján mutatjuk be.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a foglalkoztatás, érdemben emelkedtek a keresetek, ami támogatta a GDP-bővülést. Az MNB szerint a növekedést azonban új alapokra kell helyezni, a fenntartható gazdasági felzárkózás így a hazai termelékenység emelésén keresztül valósulhat meg. A teljes foglalkoztatás megközelítésével azonban a korábbi munkaintenzív gazdasági növekedés helyét egyre inkább egy tőke- és tudásintenzív növekedési modellnek kell átvennie – foglalja össze az MNB tanulmánya. A következőkben arról írunk, hogy az MNB milyen csapdahelyzeteket azonosított, amelyeken változtatni kell ahhoz, hogy kitörjük a közepes jövedelem csapdájából.

1. Demográfiai hanyatlás

1980-ban Magyarország népessége 10,7 millió főt tett ki, a populáció az elmúlt közel négy évtizedben fokozatosan mérséklődött, 2018-ban a hazai népesség már csak 9,8 millió főből áll. Miután megközelítettük a teljes foglalkoztatást, így már nem a népesség csökkenése egyre súlyosabb problémákat fog okozni a munkaerőpiacon.

Hazánkban a születések száma nem tudja ellensúlyozni a halálozások miatti népességcsökkenést, így az elmúlt években a populáció évente átlagosan 38 ezer fővel csökkent. Az 1950-es években született ún. “Ratkó-gyerekek” nyugdíjba vonulásával és az 1970-es évek ún. “Ratkó-unokák” szülőképes korból való fokozatos kilépésével a demográfiai kihívások kezelése egyre sürgetőbbé válik.

A termékenységi arányszám alacsony, ami a következő időszakra vonatkozóan is kedvezőtlen demográfiai trendet vetít előre, de a hazai születéskor várható élettartam sem vetít előre sok jót, hiszen ez nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony.

A teljes hazai populációra vonatkozó 76,2 év jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától (81 év) és a visegrádi országoktól (78,1 év) is.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

Az MNB szerint a hosszú távon is fenntartható dinamikus gazdasági növekedés eléréséhez elengedhetetlen a demográfiai korlátok oldása és a hazai népesség reprodukciójának elősegítése. A szülőképes korú nők számában és a termékenységi rátában lezajló fordulat nélkül az elkövetkező évtizedekben a népesség csökkenése tovább folytatódik.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a népességszám csökkenése mellett a populáció szerkezete – a korfa – is kedvezőtlenebbé válhat az elkövetkező évtizedekben. A teljes népesség csökkenésénél a munkaképes korúak száma nagyobb mértékben eshet vissza, így a 15‒64 évesek létszáma közel 6 millió főre mérséklődhet 2030-ra. A népesség emelkedése elsősorban a 70 év felettiek és az 50 és 60 év közöttiek körében valósulhat meg, míg a legjobb munkavállalási korúak (25‒54 évesek) és a fiatalok létszáma folyamatosan mérséklődhet.

A teljes és a munkaképes korú népesség csökkenése, valamint a társadalom elöregedése előretekintve egyaránt korlátja lehet a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedésnek. A potenciális munkaerő folyamatos mérséklődése egyfelől gátként jelentkezhet a termelő és szolgáltató vállalkozások kapacitásbővítéseiben, a fogyatkozó munkaképes korúak egyre alacsonyabb adóalapot jelenthetnek a költségvetésnek, továbbá az időskori eltartottsági ráta emelkedése kihívások elé állítja a nyugdíjrendszert és az egészségügyi ellátórendszert.

2. Egyre többen vándorolnak

A 2004-es uniós csatlakozás óta az Európán belüli munkaerő-áramlás jelentősen felgyorsult, ami a régiós országok munkaerőpiacát is befolyásolta: 2005 és 2014 között a teljes áramlás 29 százalékát tette ki a keletről nyugatra áramlás, míg a visszaáramlás csupán 7 százalékot fedett le. A régióból való elvándorlás jellemzően az egészségügyi, mérnöki, valamint az üzleti és jogi munkakörökhöz kötődött.

Az elkövetkező években és évtizedekben a képzett munkaerőért globális térben folyhat majd a verseny. A fejlett országokban a demográfiai korlátok erősödésével és a technológia gyors fejlődésével párhuzamosan a mindeddiginél nagyobb igény mutatkozik majd a képzett és legjobb munkavállalási korú személyekre.

Az Európai Unióban az OECD kivetítése alapján 2013 és 2025 között több mint 100 millió új munkahely keletkezhet, így a képzett munkaerő megtartásának és bevonzásának a jelentősége egyre inkább megemelkedik. Hazánk számára is komoly kihívást jelent az agyelszívás megállítása, hiszen az elkövetkező évtizedekben ugyanazok a – jellemzően magasabb képzettséget igénylő – munkakörök esetében jelentkezhet majd munkakereslet az Európai Unió egyéb országaiban is, mint hazánkban.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

A mérnökök, menedzserek, illetve egyéb tudományos, egészségügyi és üzleti szakemberek megtartása kiemelt jelentőséggel bír, és alapja a fenntartható felzárkózásnak.

A kelet-közép-európai régió és hazánk az elmúlt időszakban jellemzően a képzett munkaerő elvándorlásával szembesült. A munkavállalók döntésében meghatározó szerepet tölt be az általános konjunkturális hangulat mellett az egyéni karrierlehetőségek és fizetés, valamint a vállalkozási és adózási környezet is. A hazai nettó keresetek továbbra is érdemben elmaradnak a tőlünk nyugatra fekvő országokétól, de a visegrádi országok körében is relatíve alacsonyak.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

A kis földrajzi távolságok, az egyre könnyebben leküzdhető nyelvi korlátok, illetve a rugalmas foglalkoztatási formák megkönnyítik a munkaerő áramlását és a külföldi munkavállalást, ugyanakkor a képzett munkaerő megtartása és hazánkba vonzása alappillére a tőke- és tudásintenzív növekedési modellnek és a fenntartható gazdasági növekedésnek.

3. Integrálódás az értékláncokba

Hazánk nyitottsága az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett, az 1990-es évekhez viszonyítva közel megduplázódott az export GDP-hez viszonyított aránya. Ezt nagyrészt a beáramló külföldi működőtőke, a termelő kapacitások emelkedése, így a globális értékláncokba való beintegrálódás magyarázta. A bővülés elsősorban a feldolgozóipart, azon belül kiemelten a járműgyártást érintette az elmúlt időszakban, a régió a német járműipari lánc meghatározó termelési központjává vált.

Ugyanakkor az ágazat értékteremtő képessége relatíve alacsony, illetve a hazai járműipari export belföldi hozzáadottérték-tartalma még a régiós országokénál is mérsékeltebb.Továbbá a specializáció és a nyitottság emelkedése következtében a magyar gazdaság kitettebbé vált a külső kereslet ingadozásainak.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

A globális értékláncokban való feljebb lépés és a magasabb hozzáadott értékű termelés és szolgáltatás irányába történő elmozdulás feltétele a termelékenység javításának. A hazai vállalatok alacsony innovációs kapacitásai, a modern technológia széles körű felhasználásának hiánya, illetve a fejlett munkaerő eláramlása mind hozzájárul a magyar gazdaság alacsony értékteremtő képességéhez.

4. Nagyvállalatok vs. kkv-k

Komoly probléma, hogy a magyar cégek hozzáadott értéke alacsony, a termelékeny cégek leginkább külföldiek. Az MNB ezt úgy fogalmazza meg, hogy

a magas hozzáadottérték-teremtő képesség mellett az egészséges vállalati szerkezet és a termelékeny vállalati szektor is alapja a hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedésnek. A legnagyobb termelékenységi tartalék a kkv-k esetében azonosítható.

A hazai kkv-szektor munkatermelékenysége érdemben elmarad a nyugat-európai országokétól és az uniós átlagtól is, továbbá a nagyvállalatok és kkv-k termelékenysége közötti eltérés is jelentős Magyarországon.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

5. GDP és GNI közötti különbség

A fenntartható felzárkózást a gazdaság szerkezete mellett a jövedelmi folyamatok alakulása is befolyásolja. Ezt a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) közötti különbség ragadja meg, és utóbbi Magyarországon alacsonyabb.
Az európai országok esetében megfigyelhető, hogy a fejlettebb gazdaságoknál kisebb a GDP és GNI között eltérés, de sok esetben a GNI meg is haladja a GDP-t. Ez arra vezethető vissza, hogy ezek az országok nettó értelemben külfölddel szembeni hitelezők, jellemzően érdemi FDI-kifektetésekkel rendelkeznek, például a visegrádi országokban – Magyarországon is, amelyek negatív elsődleges egyenleggel rendelkeznek, azaz nettó hitelfelvevők.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

Ezt mi nem csapdahelyzetnek, hanem egy feltörekvő országra jellemző adottságnak tekintjük. A felzárkózó országok ugyanis tőkét importálnak. A GDP-GNI gap nem annyira csapdahelyzet, annak csökkenése pedig sokkal inkább a felzárkózás természetes eredménye lehet.

6. Pénz kell hozzá

A hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés alapja a pénzügyi stabilitás és a fenntartható finanszírozás, és a kkv-szektor teljesítménye kiemelkedő jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontból.

A hitelintézeti és vállalati felmérésekből megállapítható, hogy a többéves hitelmúlttal rendelkező és jó hitelképességű kkv-k finanszírozáshoz jutásával nincs probléma. A kevésbé hitelképes, illetve kevesebb fedezettel rendelkező – hitelezési szempontból kockázatosabbnak tartott – vállalkozások hitelhez jutása viszont továbbra is nehézségekbe ütközik. Az ő finanszírozásukban jelentős szerepet játszik az intézményi kezesség, amelynek hatékonyságjavításával feltehetően több kockázatos, de életképes vállalat hitelhez jutását lehetne elősegíteni.

Fontos továbbá, hogy a vállalkozások minden életszakaszukban a szükséges mértékű és szerkezetű külső finanszírozási forráshoz tudjanak jutni.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

7. Vállalkozószellem kell!

A hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés biztosításához azonban nem elegendő a demográfiai, gazdaságszerkezeti és finanszírozási csapdák elkerülése, az MNB szerint a társadalmat érintő pszichológiai fordulatra is szükség van egy új növekedési pálya biztosításához.

A kockázatvállalási hajlandóság nagyban meghatározza egy gazdaság vállalkozói kultúráját és potenciálját az innovációk terén. Hazánk nemzetközi összehasonlításban is elutasító a kockázatvállalást tekintve, jelentősen elmaradva az USA-tól vagy a fejlett európai és gyorsan növekvő ázsiai országoktól, továbbá a visegrádi régiótól is.

Olyan csapdába kerülhet Magyarország, amiből elképesztően nehéz lesz kivergődni

Összességében az MNB elemzése alapján az látható, hogy Magyarországnak számos tényezőn egyszerre kellene változtatni, hogy felzárkózzon a fejlett nyugati országokhoz, ellenkező esetben beragadhatunk a közepes jövedelem csapdájába.

A legfontosabb tényezők tehát az alábbiak:

  • Kedvezőtlen demográfiai trend, amely a népesség folyamatos és tartós visszaeséséhez vezet.
  • Kivándorlás jellemző a fejlett országokba, a magasabb bérek irányába.
  • A hazai hozzáadott érték összességében alacsony a legtöbb szektorban.
  • Az iparon belül jelentős a járműgyártás súlya, de a hazai járműipari exportbelföldi hozzáadottérték-tartalma a régiós országokénál is mérsékeltebb.
  • magyar kkv-k termelékenysége gyenge, nem csak a nagyvállalatokhoz képest, hanem más országok kkv-jaihoz viszonyítva is.
  • Számos vállalkozás, általánosságban a kisebbek finanszírozási helyzete gyenge.
  • Alacsony a kockázatvállalási hajlandóság, nem csak a fejlett országoktól, hanem a visegrádi régiótól is elmarad.

(portfolio)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A magyarok Döbrögisztánná silányult egykori országa – a maradék élőhelye – lassan harminc esztendeje MÁR CSAPDÁBAN VERGŐDIK! Érdekes, hogy hívatalosságaink is kezdenek rájönni.

Érdekes dolog ez. Hívatalosságaink elegáns kívülállók módjára szemlélik a történéseket, mintha “ŐK” ott se lettek volna. És hát persze elegáns kívülállókként tudatják azt is VELÜNK, hogy miként kéne cselekedjünk, hogy a csapdából kikerüljünk. DÖGLÖTTEN! Merthogy jótanácsaik megfogadásának kizárólag ez lehet a végeredménye. És persze CÉLJA!

Érdekes dolog ez! A neten serényen munkálkodó döbrögista trollhad is csapdahelyzetről értekezik mostanság. Aminek előidézéséhez a hordának KÖZE SOHASEM VOLT, de a kimentésünkön kilencedik esztendeje inaszakadtából munkálkodó vajda – hitük szerint – sikerre fogja vinni az ügyet!

Van a balrad.ru – nak egy qrrvára rossz híre a számukra: ROSSZUL HISZIK!

Rosszul hiszik az ellenmaffiák hívei is. Bár mindegyik bűnbanda KIZÁRÓLAGOS TUDÁS BIRTOKÁBAN VAN A CSAPDÁBÓL SZABADULÁS témakörében, (amellett hogy természetesen ők sem okozói a helyzetnek!) EBBŐL A CSAPDÁBÓL NINC MENEKVÉS!

Erőnk gyorsuló ütemben fogy, az akarat pedig rohamosan. Márpedig a kiszabaduláshoz ALAPVETŐ TÁRSADALMI VÁLTOZÁS KELL(ene)! Valamint külső segítség!

““…sürgősen változtatni kellene, ha…”” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Ez a rendszer becsödölt,egyre többen kiállnak a szekértolás mögül.
    Ez észerü emberi tulajdonság olyan szeleret nem tolok ami sehova nem halad.

    Csinálj vállalkozást?
    Minek? Nyereséget nem tudsz termelni.

    Csinálj kereskedést?
    Minek?
    Mindenki mindent kinábol rendel interneten.

    Menj el multihoz dolgozni?
    Nem keresel annyit mindamennyi az albérlet a frekventált helyeken.

    Azok tudnak megélni,akiknek van egy tehermentes Kádár kockájuk azt bejárnak ingázni egy multihoz. De ez a réteg rohamossan fogy.

  2. Erőnk gyorsuló ütemben fogy, az akarat pedig rohamosan. Márpedig a kiszabaduláshoz ALAPVETŐ TÁRSADALMI VÁLTOZÁS KELL(ene)! Valamint külső segítség!

    Először a megoldást kellene már végre felismerni, megérteni.
    Utána terjeszteni.
    Mikor pedig már széles néprétegek csatlakoztak a megoldáshoz, végre kell hajtani.
    Természetesen teljesen békésen és erőszakmentesen, hogy kizárhassuk a külső fegyveres beavatkozást.

    Óriási tévedés külső segítséget várni. A magyarság mindig önerőből győzött. Vissza kell hozni a magyarságnak az igazi magyar mentalitást, amelyben a “magyar néplélek” igazán jól érzi magát.
    Ez nem a csasztuskák, a kozák néptáncosok, meg a vörös hadsereg közege. Természetesen a”nyugati civilizáció” sem.

    1. “Először a megoldást kellene már végre felismerni, megérteni.
      Utána terjeszteni.”

      Aztán hol akarod és min terjeszteni ?
      Két ember megáll egymás mellet már gyülekezik és feloszlatandó !

  3. A probléma forrása: maga a kapitalista rendszer, amelyben csak a tőkének ill. a pénznek és
    a vagyonnak van mindent elsöprő szerepe és ereje! A magyar tőkésosztály 30 év alatt kiala-
    kult, a magyar dolgozó nép kárára. Ezek felelősek az ország gazdasági leépítéséért, a társa-
    dalmi tulajdonban lévő NEMZETI VAGYON szétlopásáért, a korrupcióért stb. mindazért ami
    az elmúlt évtizedekben irányítottan végbement. A mai fiatalok értelmes , többségében ta-
    nult emberek. Ők már látják a magyarországi kapitalizmus jelenét, s következtetnek a jövő-
    jére is. Nem “harcolnak itthon” , elmennek külföldre , s a többségük nem is jön vissza?!
    Ez az egyik – ha nem a legfőbb – demográfiai lejtő okozója.
    Nem hajlandók kivárni a ” magyar társadalmi jólét “-et, segítenek magukon, de külföldön!
    Akik pedig -keletről – hozzánk települtek ,( 1990 óta 450-500.000 fő) azok , enyhén szólva
    továbbképzésre szorulnak az itthon lévő ” szaporodó ” népességgel együtt.
    Annyi kritika után, már a GDP mellé odaillesztették ” okosaink ” a nemzeti jövedelmet
    is, amely szocialista csökevény : de igaz ! Csak azt tudjuk elkölteni ami az országban ma-
    rad. A multi ( de a magyar tőkés is ) elviszi az országunkból az itt termelt profitot!
    A hibás “nemzeti propaganda “ellenére is igaz, hogy az előbb vázolt közgazdasági folya-
    mat az államadósság növekedésének legfőbb mozgatója.
    ….. Ha a kkv szektorban dolgozók fele annyi támogatást kaptak volna mint a multik, nem
    ilyen szinten lenne a termelékenységi mutatóik. Ha az eus támogatások zöme a termelő
    vállalkozásokat ösztönözte volna – a beérkezett támogatások 75-80 % – akkor nem itt
    tartanánk !!! Sajnos lecsorgott a nép közé a rendszerváltás üzenete: a fizikai munka (-ás)
    lenézése. Itt az eredménye !! Ezt akartuk ? Nem. Mit akartunk ? Munkával szerzett jólé-
    tet. Mit kaptunk ? Kevesek munka nélkül szerzett jólétét !!!

  4. “Sajnos lecsorgott a nép közé a rendszerváltás üzenete: a fizikai munka (-ás)
    lenézése. Itt az eredménye !!”

    Na ez az egyik oka annak, hogy nagyon kritikusan nézem a mostani helyzetet! A kádári szocializmusban, amely szintén egy fenntarthatatlan rendszer volt, legalább eszmei síkon megvolt a munka becsülete.
    A fiúkat honvédelemre, a lányokat anyaságra és a fiatalságot munkára próbálta nevelni. Több-kevesebb sikerrel, de legalább megvolt a politikai akarat.
    Most a rengeteg mocsok, amely a médiából folyik, pont az ellenkezőjét mutatja! Legyen pénzed, de ne munkával keresd mert az ciki! Legyél buzi, de legalább biszex, mert az a trendi.
    Anyaság? Hülye vagy? Mi lesz a plázacica életstílussal?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..