Mindennek oka van!

Putyin lassan lenyomja Orbán népszerűségét Magyarországon

Képtalálat a következőre: „Putyin - kép”

A magyarok csaknem negyede az Európai Unió mellet szavazna egy eseteleges népszavazáson, mégis nagyra tartják Vlagyimir Putyin politikáját – mások mellett erre is felhívta a figyelmet egy, a Társadalmi Riport legújabb kiadványában megjelent tanulmány.

Nem véletlen, hogy az orosz elnök népszerűsége Orbán Viktoréval vetekszik a magyarok körében. A Nyugat és Kelet közti különbségek lassan elmosódni látszanak, miközben erre a politika is rátesz, amelynek véleményformáló szerepe jelentősebb, mint a történelmi múlt ismerete.

Vlagyimir Putyin lassan népszerűbb Magyarországon, mint a magyar miniszterelnök – többek között ez derült ki a Tárki által kiadott Társadalmi Riport legfrissebb, pár napja kiadott 2018-as kötetéből. A Globsec kutatása szerint ugyanis az orosz elnökkel a magyar lakosság 44 százaléka szimpatizált 2017-ben, míg Orbán Viktorral magyar válaszadók 45 százaléka szimpatizált.

A Krekó Péter által írt Oroszország a magyar közvéleményben című tanulmány nemcsak ezt a kérdést vizsgálta meg, de azt is, hogy Oroszország megítélése milyen a magyarok körében, és hogy mindezt hogyan változott az évek folyamán. Röviden az alábbiakra lehet következtetni a tanulmányból: erős Nyugat-barát attitűd jellemzi Magyarországot, amely megjelenik mind a nyugati országok és intézmények kedvező értékelésében, mind pedig egy erős, kimondott Nyugat felé fordulásban. Ugyanakkor a társadalom közel fele „köztes” álláspontot foglal el a Nyugat vagy Kelet kérdésében, vagyis a magyar közvéleményben továbbra is erős az ország önálló politikáját, „hídszerepét”.

Fontos kiemelni, hogy Oroszország megítélése jelentős pozitív változáson ment keresztül a rendszerváltás óta, az elmúlt években pedig különösen, amihez a politikai közbeszéd is hozzájárulhat.


Mint olvasható: azokban az időszakokban, amikor a kormánypolitika hangsúlyosabban beszél az Oroszországgal való kapcsolat javításának a fontosságáról (a két Gyurcsány-, illetve a második és harmadik Orbán-kormány idején), akkor Oroszország megítélése egyértelműen javul.

Oroszország vonzereje az arra fogékonyak szemében egyrészt a potenciáljában rejlik, másrészt vezetőjének képességeiben és erejében. A keleti nagyhatalom javuló megítélésének hátterében egy másik közvetett hatás is állhat, hívta fel rá a figyelmet a tanulmány, mégpedig az Egyesült Államok megítélésének romlása. Szemléltetésképpen: 1992-ben az Egyesült Államok iránti rokonszenvindex a 100 fokú skálán 73, miközben Oroszország iránt mindössze 36 pont volt. 2018-ra ez teljesen megváltozott, az előny szinte elolvadt: Oroszország megítélése 48 pontra javult, az Egyesült Államoké pedig 54-re csökkent. Bár Magyarország földrajzi elhelyezkedése és történelme alapján feltételezhető lenne az Oroszországgal szembeni taszítóerő, ezt a kutatások egyáltalán nem tükrözik vissza.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy Oroszország megítélésében elhanyagolhatóak a társadalmi-demográfiai változók, hiszen a politikai közbeszéd az elsődleges a közvélemény formálása szempontjából. Krekó szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Oroszország megítélésének látványos javulása, ami az utóbbi években a kormánypárt szavazótáborában végbement.

Érdekesnek hat az is, hogy az a baloldal, amely hagyományosan megengedőbb Oroszországgal szemben, jóval kritikusabbá vált. Sőt, még annak a Jobbiknak a szavazótáborában is kevesebben az oroszbarát vélemények – a Fideszben eközben többségbe kerültek –, amely sokáig az egyik legerősebb támogatója volt a két ország közti kapcsolatoknak. Magyarország helyzete pedig azért különös ennek fényében – emelte ki a tanulmány –, mert főleg Nyugat-Európában jellemzően a radikális jobboldali (nem a középjobboldali, néppárti pártszövetséghez tartozó) pártok szavazói Oroszország leglelkesebb támogatói, addig nálunk ez a Fidesz szavazótáborára igaz – ami vélhetően nem független a médiában és a politikai közbeszédben Oroszországgal és az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos közbeszédtől. Bár a magyar lakosság kimondva még inkább a Nyugathoz akar tartozni, nagyra tartja azonban Vlagyimir Putyin politikáját. Oroszországban pedig egyre inkább barátot, mint fenyegetést lát, és egyre kedvezőbben ítéli meg Oroszország és eközben Kína társadalmi-politikai berendezkedését.                                                                         (atv)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: “…A tanulmány arra is rávilágít, hogy Oroszország megítélésében elhanyagolhatóak a társadalmi-demográfiai változók, hiszen a politikai közbeszéd az elsődleges a közvélemény formálása szempontjából. Krekó szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Oroszország megítélésének látványos javulása, ami az utóbbi években a kormánypárt szavazótáborában végbement…”

– Nos ez a megállapítás az EREDMÉNYEKEN VALÓSZÍNŰLEG ALAPOSAN MEGDÖBBENT tanulmány szerzőjének alapos csúsztatása. Amire a bizonyíték épp a cikk utolsó mondata, miszerint a magyar közvélekedés “… nagyra tartja azonban Vlagyimir Putyin politikáját. Oroszországban pedig egyre inkább barátot, mint fenyegetést lát, és egyre kedvezőbben ítéli meg Oroszország és eközben Kína társadalmi-politikai berendezkedését.”

– A mai Oroszország MÁR NEM A SZOVJETUNIÓ! – de “még mindig az”! (Ez az állításunk bővebb magyarázatra szorul, de majd…) A Kínai Népköztársaság pedig a mai napig szocialista ország, NÉPKÖZTÁRSASÁG!

A döbrögisztáni fősodratú médiákon átszűrő Oroszországról és Kínáról szóló hírek pedig aligha táplálják a lakossági szimpátiát – mondjuk Oroszország és Vlagyimir Putyin iránt. Ami pedig folyamatosan növekszik. Még a döbrögista horda fantáborán belül is.

A RENDSZERVÁLTÁS KÁRVALLOTTJAI KÖRÉBEN PEDIG EGYÉRTELMŰ!

Ennek pedig oka van. A magyarok rendszerváltással kapcsolatos tapasztalati értékei messze fölülmúlják a kalkulált értékeket.

Amit a Tárki tanulmányírója nem mer leírni, azt a balrad.ru megteheti: A SZOVJETUNIÓ “URALMA” ALATT JOBB VOLT NYÖGNI A MAGYAROKNAK, MINT “VIGAN” KACARÁSZNI A EURÓPAI UNIÓBAN! Nevezhetjük ezt akár nosztalgiának is. AZ A “MEGSZÁLLÁS” JÓ VOLT!

Képtalálat a következőre: „путин и европа”

Ez az érzés köszön vissza Oroszország és Vlagyimir Putyin személyének a magyarok körében való megítélésében. Ami egyaránt rossz hatalomnak és álellenzékének egyaránt, hiszen azért ez egy VÁGYAT IS KIFEJEZ!

Még akkor is, ha Oroszország már nem a Szovjetunió, és Vlagyimir Putyin nem Leonyid Brezsnyev. Viszont Oroszország VISZONYLAGOS FÖLDRAJZI KÖZELSÉGE OKÁN EGYFAJTA MAGYAR REMÉNYT IS TÁPLÁL!

Ami pedig qrrvára nem jó az úniós júdáspénzekért acsarkodó Döbrögiéknek, és qrrvára nem jó az ugyanarra ácsingózó álellenzéknek!

Képtalálat a következőre: „Orbán kézcsókja Merkelnek - kép”

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

 

“Mindennek oka van!” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. A Fidesz tábora és a Putyinnal szimpatizálok tábora között a legnagyobb az átfedés, vagyis a Putyin szimpatizánsok legnagyobb része egyben Fidesz szavazó is.

    “Oroszország nem a Szovjetunió…”
    Kíváncsian várom, hogy minek alapján lehet ezt az állítást megkérdőjelezni.
    Inkább az a helyzet, hogy a mai Oroszország sokkal inkább hasonlít a Nemzetiszocialista Németországra, mint a Szovjetunióra.

  2. “Oroszország nem a Szovjetunió…”
    Kíváncsian várom, hogy minek alapján lehet ezt az állítást megkérdőjelezni.

    A nemgondolkodás alapján. Több ilyen egyént ismerek, ők azok, akik azt sem látják, hogy a nyugat mivé lett.
    Mivel érdekel a keleti világ, egyszer beírtam a keresőbe Kazahsztán fővárosát, Astanát. Eszembe jutott a Csillagok háborúja film, amit a 80-as évek elején láttam. Abban volt egy űrváros, ahol úgy közlekedtek az űrhajók, mint a kocsik napjainkban nálunk. Ilyen Astana – űrhajók nélkül. Nem semmi, ami ott történt az elmúlt 30 év alatt, de ugyebár nem hallunk erről semmit, mert ott piszkos diktátorok uralkodnak. Erre mit hallok tegnap a Kossuth-on: “Olyan Astana, mint egy csillagváros.” Köszönöm. 🙂

  3. Az oldal gazdája egyszer azt írta,mennyire ünnepelték támogatták Orbánt a ma Kádáristák,de legalább is többes szám volt.
    Szóval mit láttak Orbánban az akkor “nem mindenki kommunista aki párttag,és nem mindenki párttag aki kommunista” definíció mögül
    amit reményteljesnek képzeltetek akkor -mivel “kommunizmus”- folytonosságot sugallt,valamiben.
    Mert ha valaki,Ti voltatok jól értesültek,akik támogatták “VALAMIÉRT”
    Érthető?
    Persze nem kell magyarázkodni,de a frankót szívesen olvasnám.
    Érted??egy senkinek

    1. Köszönöm a választ.

      Valamikor volt itt egy Admin,akit meg lehetett szólítani,olykor válaszolt is.
      ,rég volt.

      Admin:

      Itt vagyok! (Kivéve amikor a tetőt javítom. Már alig élek miatta! 65 évesen mászkálok ezer négyzetnéteren térden, hasmánt, hagyatt, közben vadszőlőt írtok, cserepet cserélek, fóliázok.Még tán fejtetőn is állok! Éjjel meg a görcseimet próbálom elűzni.)

      MIJABAJ velem?!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..