“Vízmenedzselés” Sanghajban?

Döbrögi Sanghajban: Kína is felfigyelt a közép-európai gazdasági növekedésre

A miniszterelnök szerint a régió a jövőben is az európai növekedés forrása lesz, amelyet az illegális migráció sem állíthat meg.

Közép-Európa gazdasági növekedése kétszer nagyobb az európai átlagnál, amire Kína is felfigyelt – mondta Orbán Viktor hétfőn Sanghajban, az első Kínai Nemzetközi Import Expón (CIIE). A házigazda Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint több más állam- és kormányfő részvételével tartott megnyitón a miniszterelnök arról beszélt: nem lehet véletlen, hogy Magyarország felkerült a sanghaji rendezvényre meghívott “óriások” listájára. Országunk ugyanis nem csak önmagát, de Közép-Európát is képviseli.

Amikor Magyarország hangját hallják, a régiónk hangját hallják, azé a régióét, amely Európa növekedési motorjává vált

– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a növekedési ráta Közép-Európában kétszer magasabb, mint az európai átlag, és széles körű egyetértés van arról, hogy a régió a jövőben is az európai növekedés forrása lesz.

Orbán Viktor szerint a közép-európai országok egybehangzó gazdaság- és társadalompolitikája biztosította, hogy ezek az államok képesek voltak saját nemzeti, politikai, kulturális identitásukat megőrizni még a jelentős illegális migrációs nyomás alatt is.

A miniszterelnök kiemelte: Kína is felfigyelt Közép-Európa fejlődésére, amikor létrehozta a 16+1-es csoportot, azaz Kína és 16 kelet-közép-európai ország együttműködési formációját. Magyarország elkötelezett e platform erősítésében, és nagyra értékeli a kínai vállalatok magyarországi jelenlétét, amelyek szerinte hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon tulajdonképpen sikerült elérni a teljes foglalkoztatottságot, és jelentős szerepet játszanak abban, hogy a magyar gazdaságnak hosszú távon is 4 százalék feletti legyen a bővülése.

A kormányfő elmondta: kedden több üzleti megállapodást is köt a magyar és a kínai fél Sanghajban, például a tejipar, az innovatív energia és a vízmenedzsment területén.                                                                                               (HVG)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Mondhatnók, hogy fölmondta a szokásos hülyeségkarattyot vajdaság élenjárásáról, oszt’ jónapot. De a hülyeségkaratty végén gyanúsat szólt.

“…több üzleti megállapodást is köt a magyar és a kínai fél Sanghajban, például a tejipar, az innovatív energia és a vízmenedzsment területén….”

– Egy csomó homályos megfogalmazás. De ez a “vízmenedzsment” – dolog ez idegesítő lehet a MAGYAROK számára. Aligha a kínai – eléggé sűrű – árvizek elleni védekezést segítő magyar tudomány hasznosításáról van szó. Azt sem föltételeznénk, hogy Kína hasonló tudását akarja vajdasága területén kamatoztatni Döbrögi.

Van viszont Döbrögisztán területe alatt elég jelentős édesvízkészlet. Ami egyre nagyobb kincs! Kínának van egy halom dollárja, amivel már – már nem tud mit kezdeni. Döbrögi meg aranyat vásárolhatna a vízért kapott dolláron. Kína pedig hosszú távon több hasznot tudna realizálni a zöldhasün megvásrolt ivóvízen, mint az aranyon.

Döbröginek meg MOST KELL A HASZNOT BEZSEBELNI, hiszen ki tudja mi lesz holnap!

SZÁRAZSÁG LESZ!

Gazdaságunk nincs! Földjeink – erdeink eladva! MÁR CSAK VIZÜNK VAN!

Van?

““Vízmenedzselés” Sanghajban?” bejegyzéshez 25 hozzászólás

    1. Mi tegnap megirtuk,hogy a felcsuti cigány eladja Kinának a magyar kvarcviz készlet jogát.
      A levegö után az ivoviz a legfontosabb a léthez.

      Tehát innentöl fogva Kina fogja megengedni hány köbméter vizet fogyaszthat a magyar.
      Még elzárni is jogában áll.
      Jogában áll kinának betiltani a kerti kutakat a magyar családok udvarában.

      Melyik barom rakta ezt a mezitlábas lopos cigányt miniszterelnöki székbe?
      Ilyet még egy miniszterelnök sem csinált egy országban sem.

      Szomjasak lesztek a 300 millionyi embernek elegendö kvarcviz készlet felett.
      Ezt majd csak akkor értitek mikor a cigány eladta Magyarország vizkészletét.
      Ilyen kártékony ember még nem volt a magyar történelemben ez melet még Trianon is eltörpül.

      1. Eldja Magyarország Kvarcvizkészletének kitermelésijogát Kinának. szerint:
        2018-11-05 – 12:59

        Igor! -Te mit szedsz, hogy ennyire feljavultál?

  1. A fideszesek is gyakran azzal hárítják a nyugatról érkező kritikákat, hogy az EU-hoz történő csatlakozásunkkal a gazdag tagállamok nagyon jól jártak. Ezzel gyakorlatilag el is ismerik, hogy olyan mint magyar gazdaság nem létezik. Orbán maga szokta hangoztatni, hogy a külföldi nagycégeknek köszönhető a gazdasági növekedésünk. Magyarország szuverenitása, meg nekünk senki nem mondhatja meg… Lófütyi a picsájába. A hadseregünk se véletlenül ennyire gyenge, a gyarmatoknak ugyanis nem lehet erős védelmük. Orbánnak csak két feladata van, 1) kiszolgálni a nagytőke minden óhaját és parancsát, 2) féken tartani a magyar rabszolgákat (ne lázadjanak fel a kizsákmányolásuk ellen).

  2. Kínai vállaltok által teljes a foglalkoztatottság?
    1: NEM teljes a foglalkoztatottság.
    2: A kínai “cégek” többségében itt is kínaiakkal dolgoztatnak, ami keleti cég magyarokat foglalkoztat az japán vagy koreai.

  3. Ez most leginkább szakmai tapasztalatcserét, vagy inkább átadást jelent (“megfelelő” haszonért cserébe), vagyis a kínai piac megfejését (kínai oldalról az európai tudásbázisét), és természetesen várható, hogy magyarországi részről mindez az izmosoodó kínai magánszektoron keresztül fog történni, valamiféle vegyesvállalati koncesszióban, vagy valamilyen más együttműködési formában. A kínaiak éhesek a nyugati elméleti és ipari tudásra, működtetési gyakorlatokra, emellett óriási városaik vannak (kisebb országnyi mennyiségű emberrel). Iszonyatos sebességű ott az urbanizáció, megnövekedett vízellátási és vízgazdálkodási igényekkel. Átveszik, megtanulják az itteni dolgok egy részét. A Vajda az ágazat képviseletében ezt bocsátotta áruba, úgy egy-két évtizedre (aztán már nem lesz szükségük rá, és szépen kizavarják, kiszorítják a nyugatiakat).
    Attól tartok, hogy ezzel lépéssel menni fog az itteni gyakorlat is, és most, hogy Kína kialakította a maga középosztályát és felső rétegét, a víz ott is egyre drágább, használata egyre szabályozottabb lesz. Az ország még kevésbé lesz majd “kommunistának” nevezhető. Egyébként Magyarországon is pontosan átlátható rendszerbe akarják foglalni a vízbázisok terhelését (pedig úgy általában még nem Magyarország lakossága szaporodik nagy sebességgel), akárcsak a pénzforgalmat. Ez jobb ellenőrzést, de kevesebb szabadságot, vízfogyasztásnál több kiadott lakossági pénzt és nagyobb kitettséget jelent a szolgáltatók felé.
    Kínában is drágább lehet majd a víz, és talán “hatékonyabb” a kezelése (sejtjük, hogy ez mivel járhat). Jelenleg (Dinny McMahon könyve alapján írom) az állami cégek ugyan a kínai gazdaság negyedéért, de a vállalati adósságok majdnem 60 százalékáért felelősek. Vagyis még jobban nyitniuk kell majd a magánszektor felé. Ez az ágazat sem marad ki ezalól, így szerintem a Vajda körei kiaknázható hasznot látnak (egyelőre) a kínai piacban, legalábbis ezen a területen. Persze később itt is fordulhat a kocka.

    1. Fergeteg szerint:
      2018-11-05 – 11:44

      “A kínaiak éhesek a nyugati elméleti és ipari tudásra, működtetési gyakorlatokra…”

      Erre azért nem vennék mérget akkor, amikor az iparcikkek hatalmas része már Kínában készül. Évtizedek óta… Iszonyatosan nagy gyártási és termelési tapasztalat halmozódhatott fel. Vannak termékek, amelyeket már nem is gyártanak máshol a világon. Ha csak a másolásra gondolok, az sem annyira egyszerű, mint ahogyan azt sokan gondolják, mert pl. a másolat gyártástechnológiáját már nem lehet másolni, legfeljebb “ipari kémkedni”.
      Aztán ott van India (ami ugyan nem Kína, de nincs messze tőle), ahol a vezető autógyárak szoftvereit fejlesztik. Ahol pedig szoftvereket fejlesztenek, azok nem “éhesek” mások tudására…
      Az is egy érdekes feltételezés, hogy egyre nagyobb szerepe lesz Kínában a magánszektornak. Azok után, hogy gazdaságilag leigázták a világot? Tudomásom szerint Kínában az 50% körüli tulajdonosi arány jellemző az állami ill. a magántulajdont illetően. Ezt úgy kell érteni, hogy egy cégen belül jellemző ez az arány, nem az egész gazdaságra vonatkoztatva. A teljes állami tulajdon nem tudott sikerre jutni a szoc-ban, a teljes magán a kapitalizmusban. A kínaiak a kettő ötvözetével számomra elég sikeresnek tűnnek… Miért változtatnának?

      1. Akkor érdemes kicsit jobban körülnézned a kínai piacon, mert ilyenekbe ütközhetsz:
        https://www.veolia.cn/en
        Ha Kínának a jelenlegi kihívásokra is elegendő tapasztalata lenne vízügyi területen, a franciák már nem lennének ott. Ahogyan korábban, most is csak át kellene gondolni, hogy miért magyarok mennek “vizet menedzselni” Kínába, és nem fordítva. Vannak ott mások is egyébként.
        A kémkedés ismerős műfaj távol-keleti barátainknál. De minek lopni, ha a “know-how” most önként jön? Valóban éhesek a tudásra. Sok területen sikeresek, de még nem mindenhol, ezt azért illik észben tartani.
        India nem tartozik a témához.
        A kínai magánszektor növekvő szerepe nem feltételezés, hanem tény. Járj utána, hogyan fejlődött!
        http://www.google.com/search?&q=china+private+sector&btnG=Search&hl=en&gbv=1

        1. Fergeteg szerint:
          2018-11-05 – 23:18

          És az jó, hogy Kínában is hódít a magántulajdon??

          1. Fergeteg szerint:
            2018-11-06 – 19:48

            Lépjünk egyet vissza.
            Korábban ezt kérdeztem 1, azaz egy kérdőjellel, állítási szándék nélkül:
            “A kínaiak a kettő ötvözetével számomra elég sikeresnek tűnnek… Miért változtatnának?”
            Erre a kérdésre nem jó válasz az, hogy “még nem mindenhol sikeresek”(egyébként tudsz olyan országot, amely mindenben sikeres?), illetve ebből a válaszból az is következhet, hogy az eddigi “sikertelen” területeken a sikerességük zálogát a magántulajdon arányának fokozásától várják.
            Gondoltam mondasz egy magánvéleményt, de úgy látom nem akarsz kilépni a “független elemző” ismeretterjesztő szerepköréből…

            Egyébként a “know-how” az elmúlt 30 évben eddig is ment, vagy örömmel ment volna, de “gazdaságosabb” volt iparikémkedni, meg koppintani, ami végül is Kína felemelkedésének záloga volt (sz@rtak a “szerzői jogokra” magyarul). Eddig azok mehettek, azok vihették a tudást, akik elfogadták az 50% körüli állami tulajdonrészt. Magánvéleményem, hogy Kína gazdasági szempontból addig marad Kína, amíg a magántulajdont kordában tudja tartani. Amint a magántulajdon fog dominálni, ugyan olyan pusztuló ország lesz, mint a mai nyugat országai. És ezt ők is tudják. A nyugat is, meg Kína is…

          2. Csakhogy a megjegyzésem nem arra a mondatodra vonatkozott, amire ráhúztad. Következtetésed (“Erre a kérdésre nem jó válasz az, hogy…”) ún. lényegtelen konklúzió.
            Szoftverfejlesztést, nagy gyártási és termelési tapasztalatot említettél az elején, viszont az eredeti téma végig más volt: vízügy. Eszem ágában sincs megkérdőjelezni azt, hogy Kína már számos területen a világ vezető országai között van, ám régi hiba, hogy az általános, de többnyire szűkös benyomásaink befolyásolják az ítéletünket (ebben az esetben Kínával kapcsolatban) akkor is, ha azok éppen nem mérvadók. Neve is van a jelenségnek: holdudvar-hatás. Ezzel összefüggésben egy fontos érvelési hibát követtél el. Az ugyanis, hogy Kína valóban roppant sikeres számos dologban, még nem jelenti azt, hogy mindenben sikeres. Mert akkor valóban nem lennének éhesek a nyugati tudásra, és igazad lenne. De ugye ebben az esetben sajnos (vagy szerencsére) nem ezt mutatja a valóság. Aztán jött az érveid között India, erre a vonatra már inkább nem szálltam fel, végül a feltételezésnek gondolt tény, és a kérdésed, ami nem tudom, miféle információn alapul, de elavult lehet. Van néhány terület, ahol a kínai állam nem, vagy csak korlátozottan engedi a magánszektor részvételét:
            – a védelmi ipar
            – az elektromos hálózat
            – a nagysebességű vasútvonalak
            – fontosabb infrastruktúrák, beleértve az utakat, kikötőket, repülőtereket, telekommunikációt.
            Itt nézheted meg:
            https://uk.practicallaw.thomsonreuters.com/1-616-8605?transitionType=Default&contextData=(sc.Default)&firstPage=true&comp=pluk&bhcp=1
            A többi nyitott. A vízmenedzsment területe már az ezredforduló környékétől az. PPP-konstrukcióban megy, egyelőre tetszik nekik. A dolog nem egyszerűen egy technológia vagy egy termék, tehát nem lehet csak úgy ellopni ezt a tapasztalatot. Más módon kell megszerezni, Kínának pedig rengeteg pénze és tanulásra fogható embere van.
            Ne vedd magadra, ha nem inged, amit most írok! Sajnos sokan látnak valamiféle “megmentőt” Kínában, általában Benjamin Fulford és a hasonszőrűek meséire alapozva, de ez nem is állhatna távolabb az igazságtól. Kína egy (potenciális) szuperhatalom, ami időről időre szárnyra kap. Most még csak bontogatja őket, így érdemes hozzáállni. Amíg a feltételek kedveztek a szocializmus ottani formájának (nevezzük kommunizmusnak), és hidegháborús hangulat uralkodott a két régi szuperhatalom és szövetségeseik vetélkedése miatt, addig az ország kommunista maradhatott. Amint a világ elkalmárosodott, ellenfél nélkül hagyva a nyugati kalmárkirályt (USA), Kína félig-meddig kapitalista lett, fokozatosan gyengülő kommunista vonásokkal, alkalmazkodva a körülményekhez. Maga is a kalmárkirály címére pályázik. A Vajda és NER-köre most ezt a törekvését segíti, és amíg a kalmárkirály (USA) eltűri őt, mert jelenleg minden felszíni vita ellenére hasznos neki, egy kalmárherceg (Kína) odavet valamit, mert szintén hasznos neki, a másik kalmárhercegtől (EU) pedig szabadon lophatja a lovakat, addig nyert ügye van.

          3. Fergeteg szerint:
            2018-11-07 – 09:05

            Rendben, Te vízügyben gondolkodtál, én meg általánosságban. Egyébként a vízügyet nem gondolom akkora durranásnak, hogy külön kellene kezelni . A víz leginkább lefelé folyik, de ha nyomás alá helyezed, felmegy a hegyre is… A városok víz és csatorna ellátási kapacitásának megtervezése meg nagyon hasonlít egy elektromos hálózathoz. A víz és az elektromos hálózat az infrastruktúra részei, és mint tudjuk, infrastruktúra nélkül nincs sem ipari, sem mezőgazdasági, sem semmilyen termelés. Kínában meg van mindkettő (vagy több)…
            Ergo nem lehetnek annyira hülyék a vízhez sem. Az indiai szoftver fejlesztést csak azért említettem, mert én úgy tartom, hogy ez a kognitív képességek csúcsa, ami mindent visz, beleértve a vízügyet is.
            Megint azt említetted, hogy “mindenben sikeres”. Nincs ilyen. Nincs olyan ország a Földön, amelyik elmondhatja magáról, hogy mindenben sikeres. És nem is lesz soha… Ebből következően egy reálisan gondolkodó országvezetésnek ez nem is lehet célja. (Mondjuk Észak-Koreáról el tudnám képzelni, de róluk is csak retorikai szinten.)
            Nagyon helyes, hogy az általad felsorolt területeken nem engedik meg a magánszektor részvételét. A vizet nem említetted, pedig alapjában véve ez sokkal fontosabb, mint az összes többi együttvéve, mert a puszta emberi lét alapvető feltétele. Ezt pont a kínaiak nem tudják a több ezer éves kultúrájukkal ? -na neeee.
            Ha a kínai PPP konstrukciók is úgy “sikerülnek” mint a magyarok, akkor hamar ki fognak ábrándulni belőle… Egyébként a fifti-fifti tulajdonosi arányokat nézve, ezt már alapból lehet ppp konstrukciónak nevezni.
            Nem tartom Kínát “megmentőnek”, ebből a szempontból V.kutyával értek egyet, azaz szabadon: Csak a saját magunk által kivívott szabadság és önállóság a szabadság és önállóság.
            Ez a kalmár király, kalmár herceg hasonlat sántít egy kicsit… Hacsak nem úgy értelmezzük, hogy pillanatnyilag (az USA eladósodását nézve Kína irányában) nem nevezzük meg a szereplőket. Pedig Te megnevezted, az USA-t királynak kiáltottad ki. Nem vennék rá mérget…
            “A Vajda és NER-köre most ezt a törekvését segíti…” Viccelsz? Ugyan miben segíthetne a továbbhaladásban egy egér az elefántnak?

          4. Nagyjából itt lehet a vége, ha nem haragszol. Elolvastam, köszönöm a választ!

          5. Fergeteg szerint:
            2018-11-07 – 21:20

            Nem haragszom, mert én is így gondolom, de egy összegzést azért még engedj meg.

            Kínát egyfolytában b@szogatják a külkereskedelmi mérlege miatt, azért, mert a világ legtöbb országába (ha nem az összesbe!) többet exportál, mint importál onnan. A többiek azt sérelmezik, hogy emiatt egyoldalú a kereskedelem. Kína most csinált egy “nemzetközi import expót”, hogy legalább a látszatát fenntartsa annak, hogy ő is akar importálni, nyitott kapukkal várja a Kínába érkező embereket, cégeket, kereskedőket, vállalkozókat, úgy általában mindenkit. Ez leginkább szerintem egy marketing fogás, vagy ha úgy tetszik, ezzel akarják kifogni a szelet az lázadozók vitorlájából.
            Ma a rádióban arról beszélt az agrár-miniszter, hogy Mi, majd prémium élelmiszereket fogunk vinni Kínába, exkluzív csomagolásban, mert ott szokás, hogy a gazdagodó középosztály prémium minőségű élelmiszereket is szokott ajándékozási célból vásárolni. Ez óriási piac a magyar libamájnak, meg a hozzá illő Tokaji-aszúnak, a sajtjainknak, meg a mézünknek… Erre én azt mondom, hogy így legyen! -de azt a miniszter is elismerte a riportban, hogy Mo-on egyik prémium termékből sincs akkora mennyiség, ami Kínában tételt jelentene. Ha pedig ez így van, akkor Kína részéről csak egy gesztus, hogy beenged olyan vállalkozókat, olyan termékeket vagy akár olyan rendszereket, amely nála nem sok vizet zavar az össz.-kínai gazdaság nagyságrendje miatt. Kicsit kezd hasonlítani a sztori a KGST-hez, abból a szempontból, hogy a SZU is nyugodtan beengedhette a magyar árut, mert a piaca oly hatalmas volt, hogy ott a magyar termékek volumenükben nem sok vizet zavartak, viszont megélhetést adtak ezáltal a baráti magyar termelőknek, embereknek.
            Egyszóval, örüljünk, hogy ott lehetünk a kínai piacon (termékkel, tudással, bármivel), mert az valószínűleg jó nekünk, de ne gondoljuk azt, hogy emiatt tőlünk fog Kína sorsa (vagy csak a kínai vízrendszer is) függeni. És emellett nyugodjunk bele abba, hogy mi semmi olyat nem tudunk nyújtani Kínának, amit Ők ne tudnának megfelelő színvonalon maguknak megcsinálni.
            …és ez nem a “merjünk kicsik lenni” mentalitás, hanem a realitás.
            Legalábbis szerintem.

            Üdv, köszönöm a beszélgetést, ha nem is értettünk egyet.
            Maradok tisztelettel…

          6. Akkor egy kis kiegészítés még tőlem is belefér.
            Nem mai írás, de kezdetnek nagyon informatív. Nekem még érdekes is volt.
            https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2359833/
            Sajnos csak angolul, de igény esetén fordítóprogrammal mondjuk oroszra átfordítva, majd fejben magyarra alakítva is megoldható (indoeurópai nyelvek esetén sokkal jobb módszer a közvetlen magyarra fordíttatásnál).
            https://translate.yandex.com/translate
            https://translate.google.com

  4. ” Van viszont Döbrögisztán területe alatt elég jelentős édesvízkészlet. Ami egyre nagyobb kincs! Kínának van egy halom dollárja, amivel már – már nem tud mit kezdeni. Döbrögi meg aranyat vásárolhatna a vízért kapott dolláron. ”

    Az Admin. valamit nagyon félreértett. Hazánk megújuló vízkészletének 95 %-a átfolyó, külföldről érkező és részben már szennyezett folyóvíz.
    A talajban lévő vízkészlet is ebből származik, naponta 1 millió köbmétert használunk fel országosan, ez maximum napi 3 millió köbméterre növelhető. Más országok vízkészletéhez képest ez bakfitty !!!!!!!!!!
    Oszt’ hogyan is szállítanák el Kínába ???? !!!!! Norvégia exportál tiszta – nagyon tiszta – gleccservizet, ennek egy részéből sört főznek. A nagyon gazdagoknak tengeri jéghegyek darabajait halásszák és ebből készítik a jégkockát. Ez a jégkocka több ezer, vagy tízezer éve képződött – extra tiszta – és sok levegő buborékot tartalmaz, olvadáskor látványosan pezseg.

    Kínában iszonyú sok víz van, de nagyon egyenlőtlenül elosztva. Olyan bővizű folyóik vannak melyek mellett a Duna csak egy patak.
    Szóval Admin. valamit nagyon félreérthettél, mentséget lehet,hogy dr. O. Viki igazi politikusan fogalmazott – nem mondott semmit és bármi belemagyarázható !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    1. Ne csináld a Hülyaét mert nem vagy.

      Van talajviz van folyoviz van kvarcviz.
      Kinában a folyok vize emberi fogyasztásra alkalmatlan annyira szenyezett.

      Magyarország alatt a mészköben a világ legtisztább kvarcvize találhato.
      Tankerokkal szállitani Kinában palackozni, akár 1 eurot is kérhetnek literjéért kinában.

      A selyemk ut oda vissza fuvaroz,gondolod vissza üresen fog menni.

      1. “Van talajviz van folyoviz van kvarcviz.”
        Kvarcvíz? Az meg milyen?
        Felforr az agyvizem, iszom egy pohár csapvizet!
        Aztán van még esővíz, nehézvíz, tengervíz, szenteltvíz, szikvíz, kondenzvíz stb. De kvarcvízről még nem hallottam! Lehet karsztvíz akart lenni?

  5. Meg kell nézni a 16.30-as/ kb./Bp-Dubai emirátus gépet.
    Alig bír felszállni.
    https://hvg.hu/kkv/20141215_Bejon_a_dubajozas_a_Szentkiralyinak
    Vagy a Mészáros,meg miegymás tehenészetet,mert Kínában luxuscikk a tehén tej
    https://24.hu/kozelet/2017/11/17/az-fm-buszke-magyar-tejet-isznak-majd-kinaban/
    Az FM új főnöke a méztermelőket nyugtatja,és azzal érvel hogy “most már van fizetőképes réteg,aki meg tudja fizetni a magyar mézt,miközben képtelen a hamis kínai méz dömpinget kordában tartani.
    Hány állam gyarmata is leszünk?
    Nekünk meg vissza a kirabolt félselejt ételt.
    Ez ám a jövő!
    Rohadt Kína,holtversenyben van nálam atudjukkikkel.

    1. nem az orosz a világ megmentője, mert az egyhúron pendül az utsaval, hanem az a rohadt kina, mely az útjában áll americának és az orosznak egyaránt. Kina 5000 éves, gondolkodása egyedi, már akkor 100 milliós volt, mikor a Római birodalom megszületett, tehát vezetési tapasztalatai nagyon régiek. Aki fékezni képes a háttérhatalmat annak tudásának is lennie kell.

  6. Arról nem beszélve , hogy a ” kartszvíz” kitermelési és tulajdonjoga 70%-ban mlopó és külföldi tulajdonban van !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..