Mégsem olyan szép a kép?

Hiába tűntek el teljesen, megtaláltuk a mélyszegénységben élő magyarokat

Magyarországon meghaladja az uniós átlagot a szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben élők aránya (25,6%, ami 2 millió 465 ezer fő), azonban az elmúlt években csökkenést láthattunk. A mélyszegénységben élő magyarok csaknem teljesen eltűntek az elmúlt években a statisztikából (hivatalosan 100 ezer fő közelébe csökkent a számuk), a Portfolio azonban sajnos megtalálta őket.

Tavaly 113 millió ember élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben az Európai Unióban – derült ki az Eurostat adataiból. Ez azt jelenti, hogy a társadalom 22,5%-át érintette a szegénység.

A szegénység a világgazdasági válság után szerte az EU-ban növekedett, elérve a 25%-ot, mostanra azonban már a 2008-as szint alá került. Ebben kulcsszerepe van annak, hogy az elmúlt években dinamikusan nőtt a GDP szerte az unióban, ami az alacsony inflációs környezetben a reálbérek gyors növekedésével járt együtt.

Az EU-s terminológia szerint szegénynek/kirekesztettnek számít, aki:
  • szociális transzferek után is jövedelmi szegénységgel néz szembe (jövedelme nem éri el saját országában mért medián 60%-át),
  • vagy nélkülözi az alapvető anyagi javak egy részét,
  • vagy alacsony munkaintenzitású háztartásban él (kevesen, ill. keveset dolgoznak).

Elegendő, ha valaki “csak” az egyik kategóriába bekerül, akkor már szegénynek vagy kirekesztettnek számít. Ha viszont mind a három vonatkozik rá, akkor mélyszegnységben élőről beszélünk.

Tavaly a legnagyobb szegénység és társadalmi kirekesztés Bulgária lakosait érintette (39%), amit Románia (35,7%) és Görögország (34,8%) követett. Bulgária és Románia általánosságban is az EU szegényebb országai közé tartozik, miközben Görögország olyan súlyos gazdasági válságon ment keresztül, ami jelentősen növelte a szegénységet. A görög ráta 2008-hoz képest 6,7%-ponttal magasabb jelenleg, ami rekordmértékű növekedést jelent.

Hiába tűntek el teljesen, megtaláltuk a mélyszegénységben élő magyarokat
Klikk a képre!

Románia és Bulgária azonban úgy van továbbra is a rekorderek között, hogy 2008-hoz képest jelentős mértékben sikerült javítaniuk a helyzetet. Azóta rendre 8,5, illetve 5,9%-pontos csökkenést ért el a kélt ország. A legnagyobb előrelépést Lengyelország érte el, ahol 30,5%-ról 19,5%-ra esett a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya.

A legalacsonyabb szegénységű országok között nem csak fejlett nyugat-európai országok vannak, hanem régiós tagállamoknak is sikerül bekerülniük ebbe a csoportba. A legkisebb szegénységet Csehországban (12,2%), Finnországban (15,7%) és Szlovákiában (17%) mérték. Hasonlóan jól teljesített még Hollandia, Szlovénia, Franciaország és Dánia is.

Lássuk, mi a helyzet Magyarországon!

Hazánkban az emberek 25,6%-a él szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben, ami 2 millió 465 ezer főt jelentett. Ezzel jelentősen meghaladjuk a 22,5%-os uniós átlagot, és több régiós ország is jóval kedvezőbb adatokat tud felmutatni. Azonban a 2008-as 28,2%-hoz képest sikerült előrehaladást elérni a szegénység csökkentésében. Akkor 2 millió 794 ezer magyart fenyegetett szegénység vagy kirekesztés.

Ami a részleteket illeti, a magyarok 13,4%-a él jövedelmi szegénységben, ami inkább alacsonynak számít, az emberek 14,5%-a nélkülözi az alapvető anyagi javakat, és mindössze 6,6% él nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban az Eurostat adatai szerint. Ez utóbbi az, amiben Magyarország a legnagyobb haladást tudta elérni.

Miközben az EU-ban a szegénység csökkentésében kulcsszerepet játszott, hogy egyre kevesebben nélkülözik az alapvető anyagi javakat, Magyarországon az alacsony munkaintenzitású háztartások számát is sikerült csökkenteni. Ez utóbbiban azonban nem elhanyagolható a közfoglalkoztatás szerepe.

A KSH korábbi kiadványa – ahol az Eurostat által most publikált magyar adatokat már feldolgozták – az alábbi tendenciát rajzolja fel a szegénységi folyamatokról:

Hiába tűntek el teljesen, megtaláltuk a mélyszegénységben élő magyarokat

Érdekesség, hogy az Eurostat adatai megegyeznek a KSH számaival, kivéve, ami a munkaszegénységet illeti, itt az uniós hivatal magasabb számot közöl.

Mindemellett a KSH adatai bemutatják, hogy hányan tartoznak az egyes részkategóriákba:

Hiába tűntek el teljesen, megtaláltuk a mélyszegénységben élő magyarokat

Az anyag külön kiemeli, hogy

az elmúlt években folyamatosan lett kisebb azok száma, akik több dimenzióban is a veszélyeztetettek közé tartoztak.

Egy év alatt 27,1%-kal, 174 ezer fővel csökkent azok száma, akik két szegénységi dimenzióban, és 38,4%-kal, 71 ezer fővel (114 ezerre) azoké, akik mindhárom szegénységi dimenzióban érintettek voltak. Ők azok, akiket mélyszegénységben élőnek hívunk.

Ezzel büszkélkedett Rétvári Bence, az EMMI államtitkára is nyáron, aki arról beszélt, hogy Magyarországon az európai uniós átlag alá csökkent a mélyszegénységben élők aránya. Szerinte 2012-höz képest 2017-ben 375 ezer emberrel kevesebben küzdöttek napi anyagi gondokkal.

Habár statisztikailag valóban sokkal kevesebben élnek mélyszegénységben, közfoglalkoztatás nélkül sokkal szerényebbek lennének az eredmények. Mi több: a közfoglalkoztatás elterjedése miatt Magyarországra vonatkozóan gyakorlatilag használhatatlan lett ez a statisztika, egyáltalán nem mutat valós képet a mélyszegénységben élők helyzetéről.

Az EU egészére kiterjedő felmérés szerint az számít mélyszegénységben élőnek, akire egyszerre vonatkozik a szegénység három kritériuma (keveset dolgozik, nélkülözi az anyagi javak többségét, és az országos mediánjövedelem 60%-a alatti összegből gazdálkodik). Aki közfoglalkoztatott, az kiesik az “alacsony munkaintenzitásból”, így már papíron nem számít mélyszegénységben élőnek, miközben az alapvető anyagi javakat minden bizonnyal továbbra is nélkülözi és a jövedelme nem éri el a medián 60%-át. “Csak” dolgozik.

Kétségtelen, hogy a mélyszegénységben élők száma összességében biztosan csökkent az elmúlt években (hiszen nőttek a jövedelmek és sokat erősödött a munkaerőpiac), azonban valójában nem olyan mértékben, mint ahogy a statisztikából tűnik. A legfrissebb adatok alapján 150-170 ezer közfoglalkoztatott van Magyarországon, tavaly még 200 ezer feletti számokat is láthattunk. Ha az adatokat velük korrigáljuk, akkor óvatos becslés szerint is 300 ezer felett lehetett a mélyszegénységben élők száma tavaly.

Összességében tehát úgy látjuk, hogy az elmúlt években az erős bérdinamikának és a növekvő foglalkoztatásnak köszönhetően csökkent a szegénységben élők aránya, egyre kevesebben nélkülözik az alapvető anyagi javakat, de a mélyszegénységben élők (egyszerre alacsony jövedelem, anyagi javak nélkülözése és munkaszegénység) számának alakulása meghatározhatatlanná vált. Ebben a kategóriában biztosan nem olyan gyors a javulás, mint ahogy az adatok mutatják.                                                                (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A cikkhez fűzött szerkesztői véleménnyel NAGYJÁBÓL egyetérthetünk. Hozzátéve, hogy az elmenekült hatszázezernyi magyar hazautalásai legalább ugyanannyi gyarmatit tartanak a víz felett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..