Amerikai érték(telen)papír helyett inkább aranyba fektet Oroszország

Áprilisban és májusban az orosz jegybank szinte lenullázta – mintegy négyötödével csökkentve – amerikai kötvény és kincstárjegy készletét, az idén a legnagyobb tételben vásárolt aranyat júliusban az orosz jegybank.

Júliusban az orosz jegybank 26,1 tonna aranyat vásárolt fel, az év eleje óta a legnagyobb tételt – jelentette ma a Bloomberg.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyilvántartására támaszkodva a Bloomberg úgy számol, hogy az orosz aranytartalék július végén 2170 tonna volt, ami 77,4 milliárd dollárnak felel meg.

A júliusinál nagyobb tételben legutóbb tavaly novemberben vásárolt fel aranyat az orosz jegybank.

Áprilisban és májusban az orosz jegybank mintegy négyötödével csökkentette amerikai kötvény és kincstárjegy készletét, piaci elemzők szerint az amerikai szankciók szigorítására készülve. “Az arany száz százalékos védelmet jelent a jogi és a politikai kockázatokkal szemben” – jelentette ki akkor a jegybank első elnökhelyettese.

A Strategic Intelligence szaklap szerkesztője, Jim Richards szerint “okos húzás” az oroszok részéről az arany felvásárlása. “Oroszország pénzügyi háborúban áll. Miközben megszabadulnak dollár eszközeiktől, növelik aranykészleteiket, ami védelmet biztosít számukra a dollárforgalom befagyasztásával és újabb szankciókkal szemben” – fejtette ki.

Az újabb amerikai szankciók kivetésével és Jeremy Hunt brit külügyminiszternek az Európai Unióhoz intézett felszólításával hasonló lépések megtételére Oroszországnak egyre fokozódó politikai nyomással kell szembenéznie.

“Mivel az amerikaiak fegyverként vetik be a dollárt, teljes mértékben érthető, hogy az oroszok viszont devizatartalékaik diverzifikálására törekednek” – jelentette ki John Meyer, a londoni SP Angel befektetési tanácsadó cég elemzője. “Aki kerüli a dollár kitettséget, annak az arany a legjobb befektetési eszköz.”

Elvira Nabiullina az orosz jegybank vezetője a The Wall Street Journalnak adott interjújában pedig kifejtette: “Oroszország gazdaságára immár semmilyen hatással nincs a kőolaj ára.

Képtalálat a következőre: „эльвира набиуллина”

Olyan körülmények között, amikor komoly és veszélyes külső kihívásokkal és geopolitikai kockázatokkal kell országunknak szembesülnie, akkor pénzügyi rendszerünknek nagyon erősnek és nagyon stabilnak kell lennie. Nyugodt szívvel jelenthetem ki: Oroszország pénzügyi rendszer nagyon erős és nagyon stabil.”

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

 

“Amerikai érték(telen)papír helyett inkább aranyba fektet Oroszország” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. “Elvira Nabiullina az orosz jegybank vezetője a The Wall Street Journalnak adott interjújában pedig kifejtette: “Oroszország gazdaságára immár semmilyen hatással nincs a kőolaj ára. ”

    Remélem maga sem gondolta komolyan ! Az orosz export 60 %-a energiahordozó ! Mi az,hogy nincs hatással a gazdaságra !!!!!?????

    Az USA állampapír pedig nem értéktelen, összesen kb. 5 000 milliárd dollár értékűt bocsátottak ki, ebből 1100 milliárd dollárnyi van Kínában, de sok van Japánban, Brazíliában is. Az USA államkötvény a legmegbízhatóbb – eddig – értékpapír, magas kamattal amit mindig pontosan ki is fizetnek. Nem véletlenül tartott ebből oly sokat Oroszország. Kizárólag a szankciós fenyegetések miatt váltak meg ezektől.Nem akartak úgy járni min Irán akik nem hittek a szankciókban és hagytak befagyasztani kb. 29 milliárd dollárnyi vagyont !!!
    A legjobb USA állampapírok jelenleg évi 3 % kamatot adnak. Az arany meg 0 % kamat !!!

    1. Azért van pár dolog, ami meg kell emliteni:
      1. kőolajról volt szó nem energiahordozóról. az utobbiba van a földgáz és a szén is. Ráadásul az energia hordozók exportja kb. 50%-a a teljes exportnak.
      2. több mint 20000 milliárd a teljes adósága az usának ebből jól mondtad 5000 van külföldi tulajdonban. És mennyi a devizatartalék? 125 millárd körül van. És folyamatosan nő az adósság már a kamatokat sem tudják fizetni, ahoz is újabb állampapír kibocsájtás kell.
      Szóval jol teszik hogy szabadulnakaz amerikai állampapíroktól, a végénmég tényleg nem kapják meg a pénzüket.

  2. Oroszország vezetése nem csak vásárol aranyat, hanem saját területén bányássza is. Így a
    cikkben jelzett 2170 tonna aranykészlete csupán jelzés szintű. ( plusz a gyémántbányáik.)
    A Kínai Népköztársaság tulajdonában lévő USA állampapírokból a legtöbb náluk van, csak
    Japán pénzügyi körei közelítik – nagyságrendileg – a Kínától való “kölcsönös ” pénzügyi
    függőséget. Azért írtam a kölcsönös szavat, mert a pénzügyi folyamatok sok ismeretlenes
    egyenlet megoldási lépései szerint követhetőek. A pénzügyi káosz nem érdeke egy országnak
    sem, de már a ” vak is látja” hogy egy évtizede a dollár kiszorításának vagyunk a szemta-
    núi amely a világban az USA-NATO által szított helyi háborúk is jeleznek. Az alapvető ok:
    a világ területi újrafelosztásáért folytatott harc, amelyet a globális tőkések folytatnak a nem-
    zeti tőkésekkel ! A nép pedig fogy és vérzik a burzsoá diktátorok HATALMI HARCAIBAN .

    1. ” hogy egy évtizede a dollár kiszorításának vagyunk a szemtanúi”

      Azért van az, hogy 10 évvel ezelőtt egy USA dollár kb. 157 forint volt most meg kb. 279 forint. Tényleg sikerült jól kiszorítani.

      https://arfolyam.iridium.hu/USD/2008-08-23
      https://arfolyam.iridium.hu/USD/2018-08-23

      Az orosz rubel meg az elmúlt 10 évben kb. 50%-ot esett a forinthoz képest…

      https://arfolyam.iridium.hu/RUB/2018-08-23
      https://arfolyam.iridium.hu/RUB/2008-08-23

      Szóval nagyon nagyon messze van az az idő mikor az USA becsődöl/elbukik/stb. Bármennyire is szeretnék ezt jó páran már ma látni.

  3. Ha Oo. annyira sok aranyat vásárolna, az látszana az arany világpiaci árán (kereslet-kínálat). De nem látszik . Az viszont látszik, hogy az arany ára alacsonyan van, vagyis elméletileg kicsi rá a kereslet.
    https://goldprice.org/

    1. A világ aranytermelése stagnál, Dél-Afrika pár évtizede a világ aranytermelésének 90 százalékát adta, most 13 százalék a részesedése. Lassan elfogynak az olcsón kitermelhető aranykészletek, pedig az aranyra igény van !
      Oroszország aranyvásárlása azért nem látszik a nemzetközi piacon mer saját – évi kb. 300 tonna – termelését vásárolja fel. Az orosz aranybányászat többsége magán kézben van .

      1. ehnaton szerint:
        2018-08-23 – 08:21

        Ha magánkézben lenne, akkor szerintem az orosz kitermelés és ennek felvásárlása megjelenne a világpiacon. De mivel nem jelenik meg, mondjuk inkább úgy, hogy papíron van magánkézben, vagy erősen korlátozott magánkézben.

  4. Így látom én, kezdjük az elején, remélem, abban megegyezhetünk, hogy az USA állampapírja a kötvény kategóriába, klasszikus értékpapír. Mint ilyenre a kibocsátó vállal garanciát mind a hozamok, mind tőke (állampapír névértéke) visszafizetésére. A kamat és a részvény közzé lehet besorolni. Hozadéka általában magasabb minta az átlagos kamat, de érzékenyebb a piaci változásokra. A részvénnyel szemben kisebb a hozadéka, de biztonságosabb befektetés, mivel a részvények árfolyama sokkal gyorsabban reagál a piaci hírekre, mozgásokra. Tehát aki USA állampapírt vásárol az befektető, (legyen az magánszemély, vállalkozás, állami központi bank) és mint befektető mindenkori döntését befolyásolják a papírhoz kapcsolódó gazdasági, politikai változások.
    Nézzük meg az USA állampapírt birtoklók összetételét. Az összes állampapír 60 -62 %-a belföldi tulajdonban (állampolgárok, vállalkozások) sőt FED tulajdonában is volt/van, ami kifejezetten ütközik a működési szabályzatával (a FED ezt még a 2008-as gazdaság válság után követte el). Ez azért volt szabályellenes, mert a FED, mint kvázi központi bank, nem hitelezheti az amerikai állam működését. A maradékon osztoznak a külföldi befektetők (személyek, vállalkozások, államok központi bankjai). A legnagyobb állampapír tulajdonnal (hitelezéssel bírók) a következő voltak az USA Pénzügyminisztériuma szerint 2018 júniusában Kína 1179 milliárd dollár értékű amerikai állampapírral rendelkezett a májusi 1183 milliárd dollár után (marginális csökkenés, inkább stagnálás). Második helyen Japán található befektetéseinek értéke 1030 milliárd dollárra mérséklődtek a májusi 1048 milliárd dollárról (szintén nem jelentős). A további sorrend Brazília 300 milliárd dollárral, Írország 299,59 milliárd dollárral, majd Nagy-Britannia 273,95 milliárd dollárral következik. A tíz legnagyobb tulajdonos között van még Svájc, Luxemburg, Hongkong, a Kajmán-szigetek és Tajvan.
    Oroszország ekkor, szintén amerikai adatok szerint 14,9 milliárd dollárnyi amerikai állami adósságpapírral rendelkezett, ebből 9,1 milliárd dollár rövid lejáratú, 5,8 milliárd dollár pedig hosszú lejáratú volt, a május végi állománya ugyan ennyi volt. Az amerikai pénzügyminisztérium kimutatásai szerint március végén még 96,1 milliárd dollár, április végén pedig 48,7 milliárd dollár amerikai adósságpapír volt orosz kézben. Tehát március vége és április vége között 47,4 milliárd dollár értékű állampapírtól szabadultak meg az oroszok, április vége és május vége között pedig 33,8 milliárd dollár értékűtől. A csökkenés időpontja egybeesett az Oroszország ellen 2018 tavasszal elrendelt újabb amerikai szankciókkal. Oroszország kezében 2013-ban tehát az ukrán és a krimi válság előtt még 150 milliárd dollárnyi amerikai állampapír volt, ezzel az értékkel az akkori tíz legnagyobb hitelező közé tartozott. Tehát nem hirtelen felindulásból, hanem fokozatosan és tudatosan szabadult meg ezen értékpapír állományától az orosz központi bank. Viszont az sem ismert, hogy milyen feltételekkel, pl. lejárt állomány csökkenés történ és nem vásároltak újabb állományt, hozam kifizetés után történt meg az értékesítésre, mennyi lejárati idő van még hátra értékesített papír esetén, csak arról van információ, hogy az oroszok kezében egyre kisebb állomány van.
    Az állampapír után a befektető hozamot remél és ez természetes. Bírálják az orosz központi bankot, hogy értékesített egy USA állampapír állományt hónapokkal ezelőtt, amikor most „a legjobb USA állampapírok jelenleg évi 3 % kamatot adnak”, ez a legjobb értékpapír a 10 éves futamidejű papírra vonatkozik, mely ezt az értéket 2018. Április végén érte el, előtte ilyen értéket csak 2013 októberében produkált. A rövidebb futam idejű papírok hozama jelentősen a fenti érték alatt van. Az egyéves amerikai állampapírok 2,24%-os hozam mellett keltek el, a féléves papírok pedig 2%-on, ilyen papírt utoljára 2008 augusztusában, a világméretű válság kitörése előtti hónapban kínáltak utoljára. Az előzőekben jeleztem, a jelenleg orosz kézen lévő USA állampapír rövid és tíz éves futamidejű összetételét, erre csak azért utalok, mert az sem ismert számunkra, hogy a március vége és május vége között bekövetkező 81,2 milliárd dollár értékű állampapír csökkenésnek mi volt az összetétele. Tehát ismét egy újabb bizonytalansági tényező, hogy meg tudjuk ítélni az oroszok lépésének helyességét vagy helytelenségét.
    Az egyértelmű, hogy amennyiben az állampapírok után fizetett hozam és lejárat esetén az állampapír névértéke a költségvetést terheli. A befektető szempontjából nem lényegtelen ennek a tehernek a nagysága. Az USA államadóssága 2017. november végi értéke, ha minimálisan is, de meghaladta a 20 billió dollár (20,2 volt). Az államadóság alakulásának trendjéről elmondható, hogy az elmúlt négy-öt évben, évente 500 – 700 milliárd dollárral emelkedett. A jelenlegi értéke az államadósságnak ország GDP-hez viszonyítva a 106 – 107 %-os értéket mutat. Várhatóan 2018 folyamán a növekedési tendencia továbbra sem fog megváltozni. Ezt támasztja alá következő hír. „Az amerikai költségvetés 2018. júliusi hiánya lényegesen felülmúlta az egy évvel korábbit, az amerikai pénzügyminisztérium honlapján szereplő adatok szerint a havi deficit 76,865 milliárd dollár volt, 79 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál” – írta az MTI.
    Az államadóssági adatok elbizonytalanítják a befektetőket, ezt mutatják, a 2018. június végi adatok, kínaiak állománya stagnál, Japáné minimálisan csökken, bár ez lehet, hogy az orosz csökkenés lecsengése. Szintén nem pozitív a hatású a féléves futamidejű állampapír megjelenése a piacon. Egyrészt arra utal, hogy az államnak sürgősen pénzre van szüksége működésének finanszírozásához, másrészt a hosszabb távú papírok értékesítése ellen hat.
    Véleményem szerint a 2014 óta folyamatosan az oroszok ellen alkalmazott szankciók, a magas államadósság és annak emelkedő trendje a befektetőt (az orosz központi bankot) elbizonytalanította. Az arany igaz nem kamatozik, de mindenkor megbízható fizetési eszköz. Amennyiben az orosz központi bank dollár alapú állampapírt akar portfóliójába, megteheti kínai dollár alapú állampapír vásárlás útján. Kínai államadóssága jelenlegi adatok szerint 47% körül mozog.

    1. Little Joe szerint:
      2018-08-22 – 23:34
      Remek, tényekkel alátámasztott megjegyzés, elismerésem! Az eredeti cikk tartalmához lenne csak megjegyzésem:
      1, A hazai kitermelésű arany jelentős részét évek óta az orosz jegybank vásárolja fel (nem a költségvetés). Ez azért probléma, mert a jegybank frissen nyomott rubellel fizet érte. Tekintettel arra, hogy a felvásárolt arany tartósan trezorba kerül, (tartalékként és nem kereskedelmi forgalomba áruként) a kibocsájtott pénz inflációs hatású. Az arany felhalmozása javítja az ország hitelképességének megítélését. Ezt a javulást ellensúlyozza adminisztratív intézkedéseivel az USA és az EU.
      2, A kőolaj áráról tett megjegyzés bizonyára szövegkörnyezetéből kiragadott, nem életszerű megjegyzés: az orosz költségvetés cca. 65 dollár/hordó, a szaudi kb. 85 dollár/hordó olajár mellett nullszaldós.
      3, Az amerikai kötvények készletének apasztása megelőző, kockázatcsökkentő politikai lépés. Joggal tarthatnak az orosz pénzeszközök zárolásától, a gazdasági háború fokozódásától. Nincs nyoma annak, hogy ezt aranyra váltották volna. Valószínűleg kisebb rizikóval járó, ugyanakkor likvid befektetésekre cserélték. (A Rothschildok szerepe erősen feltételezhető.)
      4, Az orosz biztonsági tanács tegnapi üléséről nem lehet sokat tudni, de vannak jelek, hogy végre születnek normális döntések a teszetoszaság helyett.
      https://www.portfolio.hu/gazdasag/egyre-feszultebb-a-helyzet-eletbe-leptek-az-amerikai-szankciok-oroszorszag-ellen.4.295402.html

      1. Őrvezető
        3. a második negyedévben 32 milliárddal csökkent az orosz államadóság lehet, hogy arra cserélték az amerikai papirokat.
        4. Nem történt lényeges változás behuzták a farkukat, “majd meglátjuk, hogy mi lesz a következő körben és akkor talán válaszolunk rá” mentalitás.

    2. Little Joe szerint:
      2018-08-22 – 23:34

      Száz szónak is egy a vége, vagy, hogy egy klasszikust idézzek: “lárifári”…
      Az USA pénzügyei nem nyilvánosak. Gyakorlatilag azt csinálnak amit akarnak, annyi dollárt nyomtatnak a FED “pincéiben” amennyit akarnak. A fedezetlen nyomtatás hátrányait meg ráterhelik a világra. Magyarul, az amcsi bukásokat (pl. 2008) a világgal, ez esetben Európával termeltették ki. A lényeg, hogy a hosszú cumi rossz oldalán vagyunk… Ez ellen lehet védekezni az arannyal (mondjuk), aminek ugyan nincs kamata, de árfolyama az igen. Vagy pl. a CHF-el, aminek (elvileg) van kamata, meg árfolyama is, csakhogy Svájc, meg az aranypiac is az USA felügyelete alá tartozik, vagyis nincs túl nagy varázslat pénzügyekben. Illetve, nagyon keskeny a mezsgye…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..