TUDÁSHATALOM-VILÁGHATALOM

Balszemmel – Thürmer Gyula Munkáspárt

„A kínai elnök, Hszi Csin-ping a múlt héten új célt tűzött a kínai társadalom elé. Legyünk világhatalom a tudományban! A hazai sajtóban elsikkadt ez a hír. Úgy tűnik, hogy bármilyen jóban is vagyunk Kínával állami szinten, még mindig nem vagyunk elég érzékenyek a kínai jelzésekre.

Pedig a történelem arra tanít, hogy nem ártana az érzékelő szenzorjainkat lecserélni. Valamikor még 1956 táján Kína felismerte, hogy atomfegyver nélkül elvész a nagyhatalmak versenyében és visszasüllyed az ópiumháborúk időszakába, amikor a nyugat azt csinált Kínával, amit akart. Így lett például Hongkong is brit gyarmat.

Mit tehettek? Kértek az akkori Szovjetuniótól. Nyikita Hruscsov, a szovjet párt és állam feje, nemet mondott, mivel úgy gondolta, hogy ez a történet a Szovjetunió és az Egyesült Államok párharcáról szól, és semmi szükség arra, hogy mások is beleszóljanak.

Mao Ce-tung nem így gondolta. Ha nem adnak, megcsináljuk magunk! – adta ki a jelszót. Kínának ekkor nem voltak számítógépei, matematikusok tízezrei a szó legszorosabb értelmében kézi munkával számoltak ki mindent. 1964 októberére meglett a kínai atomfegyver.

Kevesen vették észre azt is, hogy a kínai pártvezetés, a gyengébbek kedvéért hozzáteszem, a Kínai Kommunista Párt vezetése, 1985 márciusában határozatot hozott a katonai, polgári és üzleti tudományos kutatás összefogásáról. Kína elkezdte megalapozni a jövőt. Húsz év fog eltelni, de 2005 októberében kínai tervezésű és kínai gyártású űrhajóján a világűrbe emelkedik Csing Haj-peng alezredes, az első kínai űrhajós. És hogy el ne felejtsem! 1997-ben a britek kénytelenek lemondani a brit korona ékkövéről, így az, aki ma Hongkongba megy, a Kínai Népköztársaságba megy.

A magyar társadalom szenzorjait alaposan eltérítették a nyugati filmek sztereotípiái, amelyek azt sugallták és sugallják ma is, hogy mi, fehérek jobbak vagyunk. Na nem mondom, a mai liberális világban minden filmben kell lennie kínainak, négernek, de természetesen a jobbak mi vagyunk. Illetve ezt akarják elhitetni velünk 2012-ben a budapesti Szépművészeti Múzeum megrendezte a kortárs kínai művészek kiállítását, Jó volt tudni, hogy Magyarországon is vannak, akik tovább látnak az orruknál. Ma is csak köszönet illeti a múzeum vezetőit.

Nem úgy egyik-másik magyar újságírót. Diktatúráról fecsegtek, és nem vették észre, hogy a néphatalomra támaszkodó belpolitikai stabilitás adja a hátteret a kínai gazdasági sikerekhez. Kajánkodtak azon, hogy a kínai elnök fát ültet az iskolásokkal és úttörőnyakkendőben részt vesz az úttörőavatáson. Közben nem vették észre, hogy a kínai vezetés nem sajnálja a pénzt az oktatástól. A kínai gyerek számára a tudás megszerzése vonzó életcéllá vált, gyakorta fontosabbá, mint az anyagi javak.

Te jóságos ég, mennyien vannak ezek! – kiált fel még ma is az átlag magyar turista, amikor külföldön lépten-nyomon kínai utazókba ütközik. De vajon hányan gondolkodunk el azon, hogy Kínában a külföldre irányuló turizmus államilag támogatott program? Az utazók milliói ugyanis nem csak divatos cuccokat visznek haza, hanem tudást, egy másik világ egyre kifinomultabb ismeretét.

Hszi Csin-ping könyvét Kína kormányzásáról 2017 tavaszán nagy nehezen kiadták Magyarországon is. A világ számos országában már jóval előtte lefordították kínaiból, és nem angolból, mint nálunk. Nem tudom, hány példányban jelent meg a magyar fordítás, de, hogy nem jutott el az emberekhez, az biztos.

Persze, értem én, tele van eretnekségekkel. Az még elmegy, hogy az ország fejlődését a belső fogyasztás növelésére kell építeni. De olyanokat írni, hogy a kínai történelem ötezer éve egységes folyamat, és a múlt értékeit tisztelni kell, akárki is követte el azokat, na, azért ez már túlzás! Olyanokról már nem is beszélve, hogy a tanárt tisztelni kell, és a tanárnak olyan elismerést kell adni, amilyent egyetlen más társadalom sem ad. Na nem, ez már szinte tiszta leninizmus. Végképpen nem lenne jó a magyar emberek fejét tömni azzal, hogy az iskola arra való, hogy a gyermek a lehető legtöbb és legjobb tudást szerezze meg, kemény munka árán. Nem, és nem!

Manapság persze divat lett Kínától tanulni. Csináljunk úgy, mint a kínaiak! – mondják sokan. Koppintsuk le azt, ami másutt jó, és csináljuk mi is. Ez az, ami súlyos tévedés. A kínaiak nem másolnak. A kínaiak tanulnak a külföldtől, átvesznek megoldásokat, és azokat alkotó módon alkalmazzák. A kínai gyorséttermi piac közel fele kínai cégeké, és nem a multiké, mint nálunk. A kínaiak egész egyszerűen megtanulták a szakmát és alkalmazták a kínai viszonyokhoz.

Mao azt mondta: Marx eszméi Nyugat-Európában születtek. Átvesszük őket, de a kínai viszonyok között alkalmazzuk! Nos, a jelek szerint elég jól. Apropó, Marx!

Klasszikusunk születésének 200. évfordulójára a kínaiak küldtek egy Marx-szobrot a németországi Trier városának, ahol Marx született. Mondván: nálunk bevált, próbálkozzatok vele ti is!”

SaLa

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

“TUDÁSHATALOM-VILÁGHATALOM” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Ha már szóba került a tanítás, inkább másoljuk azt, ami közelebbi. Mondjuk épp európaibb. Ott a finn modell: az iskolások hétfőn pld. 3 órát tanulnak, kedden 4-et, így végig, alsóbb osztályokban alig vannak még órák – ebben már az ebédidő is benne van -, azok is inkább foglalkozások. Bizonyított tény, hogy a gyermekek agya a többszörösét fogja fel így, hogy lényegében játék közben tanulnak, anélkül, hogy észre vennék. Nincs házi feladat, nincs stresszelés, nincs megfelelési kényszer, a gyermekek mégis teljesítenek később, a magasabb szinteken, sőt a világon messze a legmagasabb szinten!
    Ma mindenki a finn modellt szeretné másolni, már akik valóban szeretnék kiemelni a saját nemzetüket, és nem mások szolgaságára akarják nevelni fiainkat.
    Ma Kína a világ legnagyobb gyarmatosító állama, ezt nem árt leszögezni, ez tény. Abban különbözik az Usától, hogy nem tankokkal, hanem kereskedelemmel, a világot elárasztó árudömpinggel megsemmisíti a még működő kisebb, helyi (nemzeti) gazdaságokat, és ezzel európai emberek millióit teszik földönfutóvá. Nem létezik ma ennél nagyobb ellenfél a világ többi népeinek, akik véletlenül nem kínainak születtek.
    Az Usa már felébredt, már hatalmas védővámokat vezet be Kínával szemben, és ezt teszi az EU-val is, teljesen jogosan! Mindenki védi magát tőlük, ahogy tudja.
    Kína nem fog senkit kiemelni, nem fog nekünk, magyaroknak külön azért pénzt adni, hogy mi jobban éljünk, ellenben jönnek ide minden kacatot árulni, amit ezelőtt 30 évvel simán elégettünk volna.

    1. Nem Kína, hanem Járai Zsigmond tette tönkre a magyar könnyűipart a forint irreális erősítésével. Azóta nincs bőripar, cipőgyártás, textilipar és ruhagyártás. Ez legalább akkora csapás, mint az antalli idők eszement gazdaságpolitikája.
      Nem Kína lopta el az amerikai munkahelyeket, hanem az USA vállalatai szervezték ki a termelésüket az olcsó bérű Kínába. Ez a profitmaximalizáló törekvés az oka Amerika jelen gondjainak. A merkantilista gazdaság célja a hazai termelés védelme, az import megdrágítása által és az export többlet elérésén keresztül kincs felhalmozás. Az USA esetében a vámok emelése nem megvédi a honi ipart (mivel az gyakorlatilag importra épül), ellenben megdrágítja annak működését. A cél nem is a munkahely teremtés, hiszen a munkanélküliség mutatója cca. 4%. Valójában ez egy belpolitikai csata, a patrióták és a globalisták között. A felhalmozott adósság visszafizetéséről, a kiadások csökkentéséről egyáltalán nem beszélnek.
      Kína tevékenységét lehet gyarmatosításnak, imperializmusnak és birodalom építésnek nevezni. Egy korlátozott nyersanyag forrásokkal rendelkező nagyhatalom biztosítani akarja gazdaságának az ellátását. Hasonlóan Japánhoz, Nagy-Britanniához. Kérdés csak az, milyen eszközökkel és mennyire egyoldalú nyereséggel? Ha, mind két oldal nyer az üzleten az kereskedelem. Ha, csak az egyik fél profitál a bolton az szipolyozás. Kína sok szellemi terméket szerzett gyanús körülmények között, problémájuk az egykori szocialista országokhoz hasonlóan, az innováció. Hiányoznak azok a mozgatórugók, motivációk amelyek a tőkés társadalomban megvannak. Kína számára a fogyasztói társadalom nem alternatíva, ekkora népességgel, ez maga lenne a katasztrófa. Marad az export vezérelte gazdaság.

  2. “Kína számára a fogyasztói társadalom nem alternatíva.” Pontosítok: minden társadalom
    egyben fogyasztói társadalom is, de ha Kína a nyugati fogyasztói modellt ” majmolná”
    s pl. a Német egy főre eső személygépkocsi elérését akarná, akkor az náluk, népesség-
    arányosan cca. 650-700 millió db szgk-it jelentene. S hol van még India igénye ? Tehát, ha
    a földünk népességmegtartó képességét utódainknak is biztosítani szeretnénk, akkor a nyu-
    gati fogyasztás majmolása helyett, értékelvű, tudásalapú szempontokat kell megvalósítani.
    Ez a kínai modell lényege. Az öntudatos ember életfeltételeinek – szellemi és fizikai – megteremtése. …. Az enyém, a tiéd helyett : a miénk gondolkodás terjesztése és erősí-
    tése. Ez az ideológiai küzdelem folyik – minden szinten – napjainkban is .

    1. Póló ujján figyeltem a két zászlót.
      Mindkét társaság világuralomra törekszik.
      Nekünk ezért kell függetlenné válni.

  3. Volt egy Izrael-Kína blog.
    Ma így néz ki.
    http://izraelkina.blog.hu/
    Az előszó címe – most nem látszik- “Izrael-Kína liberalizmusa”
    Az oldalsávról egy kiemelést másolnék

    “Gonosz emberek léteznek, de ahhoz túl kevesen vannak, hogy valóban veszélyesek legyenek. Sokkal ártalmasabbak azok, akik hisznek bennük,és gondolkodás nélkül végrehajtják utasításaikat!”

    A többi sem újság azóta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.