Talán még nem késő

Elpusztult a vadaskert vemhes szurikátája, miután egy iskolás földhöz csapta

“Május 14-én a Kecskeméti Vadaskertben egy kisfiú a tiltás ellenére benyúlt a vemhes Zarához, aki ösztönösen beleharapott a fiú kezébe. A kisfiú valószínűleg a rémülettől földhöz csapta a szurikátát. Zara és utódai azonnal elpusztultak” – írja a Baon.hu.

Tokovics Tamás, a Kecskeméti Vadaskert igazgatója írta meg egy személyes bejegyzésben, hogyan történt a dolog. Azt írja, nem tudja, minek tudható be a tragédia, “a szabályok semmibevételének, a nekem mindent lehet viselkedésnek, a kivagyiságnak, nem tudom…”

Májusban sok osztálykirándulás van, sok csoport érkezik a vadaskertbe, az érkező diákok és tanárok pedig általában betartják a szabályokat, előírásokat. Tokovics szerint az egyik legnagyobb kedvenc, az itt dolgozóké és a látogatóké is: Zara, a kis szurikáta.

Sürgés-forgásával, kíváncsiságával, bújásával kivétel nélkül mindenki szívébe belopta magát. Fél éven keresztül, amíg nem készült el az új kifutója, minden nap az irodámban töltötte a nappalokat, az éjszakákat pedig otthon a házunkba. Ezalatt nem csak a közös pihenések hozták közelebb hozzám, de a spánielünknek is kiváló játszótársává vált. Amikor elkészült az új birodalma fájó szívvel mondtam le a napi kocsikázásról, a közös „tévézésről”, de mindnyájan úgy gondoltuk, hogy ez a helyes, nem csak nekem, hanem Neki is

– írja a vadaskert vezetője.

Aztán Zara kapott egy párt, vemhes lett, meg is születtek az utódok, majd Zara ismét vemhes lett. És akkor érkeztünk el a tragédiához.

Az állat viselkedése ilyenkor megváltozik, ezért figyelmeztető táblákat tettek ki, hogy ne nyúljanak az állathoz, mert harap. De sajnos nem mindenki tartja ezt be, és meg is lett a baj: az egyik kisfiú benyúlt a ketrecbe, az állat megharapta, aki a fájdalomtól vagy rémülettől földhöz csapta Zarát.

Zara és vele együtt utódai is a helyszínen, rögtön elpusztultak, és újraéleszteni sem tudtam

– írja Tokovics Tamás. Majd azzal zárja bejegyzését:

Hogy kinek a hibája ?? Azzal, hogy a mai fiatalság egyre kevésbé tiszteli a természetet, az életet, vagy hogy a kisérő tanárok egyre kevésbé tudnak odafigyelni a rájuk bízott diákokra, vagy hogy a szülőknek a nagy hajtásban egyre kevesebb idejük marad egy-egy beszélgetésre, ahol felhívják a figyelmüket gyermekeiknek az egymás, és a természet iránti tiszteletre….. Szóval ezeknek a hibáknak a kutatásával feltárásával sajnos már nem tudjuk visszahozni Zarát az életbe. De ! Talán e sorok olvasása után le kellene ülnünk, egy kicsit magunkba fordulnunk, és elgondolkoznunk azon, hogy egy-egy meggondolatlan cselekedetünkkel hány embert, gyermeket fosztunk meg az élménytől a természet múlandó szépségétől, egy önfeledt mosolytól….

(index)

Bal-Rad komm: “…Talán e sorok olvasása után le kellene ülnünk, egy kicsit magunkba fordulnunk, és elgondolkoznunk azon, hogy…”

– Igen! Amíg nem késő! Hacsak már… – el nem késtünk EZZEL IS!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

“Talán még nem késő” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. A mai fiatalok a nyugdíjasokat is ilyen könnyedén a “földhöz csapják”…. mint minden ember a másikat is, a természetről nem is beszélve. De ez vissza fog ütni és a természet fogja az embert a földhöz csapni, amit már mindenki meg fog érezni.

  2. Micsoda ambivalens érzés a kilakoltatási moratórium után,a szerencsétlenül járt fogságban élő állat balesetén filozofálni..
    Na de ott volt az agyonvert gólya,a lelőtt gorilla,a befogadó családra házat rá gyújtó albérlő,vagy -és bocsánat a felsorolásban – Szögi Lajos.
    Késő itt már mindenért,a világ csúnyán el van baszva,a szó legnagyobb súlyával.

  3. Ezzel már máshol is felkorbácsoltam at indulatokat, miért ne tenném itt is?

    Az összes megnyilvánulásban szétszedik a gyereket(nagyon okkal)a szülőket-tanárokat(okkal).
    Az állatkert felelősségét mirt próbálják elmaszatolni? Főleg a “mélyen tisztelt” igazagtó úr? Az állattartó (jelen esetben az állatkert felelőssége az állatot megfelelően biztonságos körülmények között tartani. PONT.
    Tudták hogy az állat viselkedése a vemhesség miatt megváltozott. Kiírták hogy ne nyúlkáljanak be… ÉS???? Az ő kötelességük lett volna olyan környezetet létrehozni ahol ez a tragédia nem következhetett volna be, tehát nem lehetett volna benyúlni megharaptatni magát. Arról nem is beszélve hogy a vemhes állatot én nem tenném ki a zajnak-tömegnek. Állattenyésztő és kiállító voltam, vemhes állatot sosem vittem magammal stresszeltetni.
    A lényeg: Illene felvállalnia az állatkertnek a felelősséget és nem hárítgatni mindenki másra. Mindezzel nem kissebbítem a többi résztvevő érintettségét.

    1. Agyas! Ha meg villanypásztorral védték volna a benyúlás ellen az embertelen lett volna!
      Én a magam részéről a hejszinen olyat leb@sztam volna neki,hogy a fal adja a másikat!

  4. Mz/X !
    Mitől vagy ilyen kemény, majomszájú? Agresszió van, inteligencia nulla. Majd elfelejtettem, a kedves jó édesanyádat barmozzad, te gyökér paraszt.

    1. Látod-látod te beszélsz inteligenciáról? Nem bántottam édesanyádat mert nem ismerem amúgy sem tehet róla,hogy ilyen tapló kelt ki belöle!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.