Az USA hazugságai

Afganisztáni háború

Az USA szokása szerint átverte az egész világot, hazudott. Természetesen ez a háború is a gyarmatosításért folyik már régóta.

Ázsia gyarmatosítása!

A nagy múltú, fejlett kultúrájú, méreteiben hatalmas államok (India, Perzsia, Kína stb.) meghódítása az afrikai területszerzésnél sokkal nehezebbnek bizonyult.
India belső megosztottságát kihasználva a 19. század közepére Anglia kiterjesztette hatalmát az egész országra. Ezzel megszerezte a „korona legékesebb gyémántját”. 1857-ben az indiai katonák és parasztok felkelést robbantottak ki az angol uralom ellen (szipoly-felkelés). A felkelést leverték, és Viktória királynőt India császárnőjévé koronázták.
Indiában a megszilárduló angol uralom mellett százezrek haltak éhen.
Az 1850-es évek végén a franciák megjelentek és gyarmatosítottak Délkelet-Ázsiában (Indokína: Vietnám, Laosz, Kambodzsa)
Az ázsiai gyarmatosításba Oroszország is bekapcsolódott. Határait már a 16. században kitolta az Urálig. Ezután az oroszok fokozatosan birtokba vették a gyéren lakott Szibériát, s eljutottak a Csendes-óceánig. A 19. század közepén megindult az orosz hódítás Belső-Ázsiában (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) és a Kaukázus vidékén (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország)
Terjeszkedésük során a Kaukázus vidékén Törökországgal, Belső-Ázsiában Angliával kerültek összeütközésbe, a távol-keleti hódítás Japánnal vezetett háborúhoz (1904. május).
Az ázsiai gyarmatosítás sajátossága volt a félgyarmati helyzet, amikor az egykori állam bizonyos látszatönállóságot megőrzött, a közigazgatást a helyi vezetők végezték, gazdaságilag viszont teljesen kiszolgáltatottá vált az ország. Ilyen félgyarmati sorba került Perzsia (ma Irán) és Kína. Míg Perzsiában angol és orosz érdekek érvényesültek, Kínában szinte minden nagyhatalom érdekelt volt. A század végére Kínát érdekeltségi övezetekre (érdekszférákra) osztották Anglia, Franciaország, Oroszország, Németország és Japán között. 1899-ben az USA meghirdette a „nyitott kapuk” elvét, ezzel minden ország számára egyenlő gazdasági befolyást teremtett Kínában.

Wikipédia: 2001. szeptember 11-én (a hivatalos vizsgálat szerint) az Oszáma bin Láden vezette al-Káida lerombolta a New York-i World Trade Centert, két eltérített utasszállító repülőgépet vezetve belé. Ezzel egyidejűleg egy másik gépet belevezettek a Pentagon épületébe, egy negyedik eltérített repülőgép pedig lezuhant Pennsylvania államban, miközben utasai megkísérelték visszafoglalni a terroristáktól. George W. Bush, az Egyesült Államok republikánus elnöke válaszcsapás-sorozatot indított. Az első lépés 2001. novemberében az Oszama bin Ládent és az al-Káida más vezetőit rejtegető, Omár molla vezette radikális iszlám állam, az Afgán Iszlám Emirátus megszállása volt.

Képtalálat a következőre: „Az USA afganisztáni háborúja - kép”

13 évig tartott, de sikertelen volt az afganisztáni misszió: Alfahír 2014.12.28
Az Egyesült Államok és a NATO december 8-án vetett ünnepélyesen véget az afganisztáni harci küldetésnek, amely a 2001. szeptember 11-i, egyesült államokbeli terrortámadások után, a tálib szélsőségesek vezette kormány elmozdításának céljával indult. A misszió csúcspontján közel ötven ország mintegy 140 ezer katonája állomásozott az országban, s 2001 óta az ISAF vesztesége 3485 fő volt. Az áldozatok közül 2224-en amerikai állampolgárok voltak.

A háború ára Afganisztánbaneuronews.com 2016.02.17
2001 óta mintegy 92 ezer ember halt meg az afganisztáni háborúban, közülük több mint 26 ezer civil 2015 januárjáig. Ugyanezen időszak alatt közel 100 ezren sebesültek meg. Ugyanakkor az afgán civilek nem csupán a kormányerők és a lázadók közti tűzharcok során vesztik életüket – rengetegen meghalnak öngyilkos merényletekben, légicsapásokban, valamint éjszakai rajtaütésekkor, amelyeket terroristagyanús elemek házaiban tartanak.

Minden brit családnak 700 ezer forintjába kerül az afganisztáni háborúhvg.hu 2013.05.30
Az afganisztáni háború összesen legalább 40 milliárd fontjába (14 ezer milliárd forint) fog kerülni Nagy-Britanniának, és a végszámla háztartásonként így várhatóan eléri a kétezer fontot (700 ezer forint), miközben a brit haderő által ellenőrzött afganisztáni térségek biztonsága mit sem javult – áll egy kiadás előtt álló könyvben.

Ezermilliárd dollárba került az afganisztáni háborúmno.hu 2014.12.15
Mintegy ezermilliárd dollár az az összeg, amelyet az Egyesült Államok az afganisztáni hadműveletekre költött.
A londoni Financial Times gazdasági napilap szerint az afganisztáni konfliktus költségeinek hozzávetőleg 80 százaléka Barack Obama amerikai elnök hivatali idejére esett, mivel Obama 2009-ben jelentősen kiszélesítette az amerikai katonai műveleteket Afganisztánban. Az amerikai kormány azonban még soha nem részletezte az Egyesült Államok eddigi leghosszabb, 13 éves katonai konfliktusának költségeit.
Ráadásul az iraki háború is 1700 milliárd dollárba került, és e két költség együtt fontos tényezője annak, hogy az amerikai közvélemény, sőt maga az Obama-kormányzat is immár vonakodik a hasonló katonai intervencióktól másutt a világban – áll a Financial Times értékelésében.

A Marshall-terv költségeinél is több

Az afganisztáni háborúra a 2001-ben indult hadműveletek kezdete óta közvetlenül 765 milliárd dollárt különített el az amerikai kormány, 125 milliárd dollár a háború finanszírozására felvett hitelek kamataira ment el, emellett 100 milliárd dollárba került az afganisztáni újjáépítés. Csak ez utóbbi kiadás – reálértéken számolva – nagyobb a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítésre összeállított Marshall-terv költségeinél – mondta a brit napilapnak John Sopko, az afganisztáni újjáépítés amerikai kormányzati főellenőre. Sopko szerint ebből az összegből több milliárd dollárt vagy elloptak, vagy olyan programokra pazaroltak, amelyeknek az afganisztáni körülmények közepette „nem sok értelmük volt”.
A Financial Times számára a Harvard egyetem szakértői által elvégzett számítások szerint az iraki és az afganisztáni háború veteránjainak eddigi egészségügyi költségei elérik a 134 milliárd dollárt, és a következő évtizedekben a két konfliktus sérültjeinek kezelése, illetve az idősödő veteránok orvosi ellátása várhatóan további 836 milliárd dollárba kerül.

MINDVÉGIG ÁTVERTÉK A VILÁGOT? Nem a terrortámadás, hanem a közben felrobbantott Plutónium bomba okozta a New Yorki ikertornyok tragédiáját!egyazegyben.com2016.05.14

Az oroszok megoldották a World Trade Center 2001. szeptember 11-i tragédiájának rejtélyét, nyilvánosságra hozva a feltárt eredményeket és a bizonyítékokat is! A közvélemény számára tételesen feltárták a sokak által már ismert, de eddig kimondatlan titkot, hogy a World Trade Center ikertornyainak felrobbantását nem a repülőgépekkel becsapódó arab terroristák hajtották végre, hanem képzett és előre felkészített „szakemberek” 2 kilotonnás plutónium bombával. Ez lényegében egy 10 centis neutron bomba, ami az amerikai hadseregtől megszerzett tüzérségi eszköz.
A műveletet már jóval korábban előkészítették, a gépeltérítők pedig csak ürügyül szolgáltak. A pokoli erejű plutónium bomba az épület alatt robbant, aztán a hatalmas üregbe omlott az épület úgy, hogy a szupererős acélvázat a neutron fluxus gyakorlatilag porrá olvasztotta. Ezt kerozinnal, de még hagyományos bombával is lehetetlen lett volna elérni.
A robbanás a föld alatt történt – aminek a villanása igen rövid, és az is leginkább az infra tartományban van -, majd pillanatok alatt magmává olvasztotta a kőzetet. Ez magyarázza a torony tetején lévő magas antenna elfüstölését, de a hatalmas mennyiségű betonport is, aminek ráadásul 72 órán át radioaktív sugárzása van.
Ezért halnak meg sokan azóta is rákos daganatoktól azok, akik ott voltak.

Amerikai segítség nélkül összeomlana az afgán hadseregvs.hu 2018.01.15
Huszonegy terrorcsoport tevékenykedik Afganisztán területén – mondta Asraf Gáni afgán elnök, aki vasárnap a CBS amerikai televíziós csatornának nyilatkozott.
Ezek a csoportok több tucatnyi öngyilkos merénylőt vetettek be, szinte futószalagon képezik ki a merénylőket az elnök szerint. A kormányerők ostrom alatt állnak.
A tévétársaság adatai szerint tavaly az első négy hónapban több mint négyezer afgán kormánykatona és rendőr sebesült meg, 2,5 ezer pedig meghalt. Azóta Gáni nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a veszteségadatokat.
Újságírók kérdéseire válaszolva, hogy meddig tarthat ez a lehetetlen állapot, azt felelte, akár egy teljes emberöltőn át is.
Arra a kérdésre, igaz-e hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül a kormány három nap alatt összeomlik, azt válaszolta, a források szempontjából ez helytálló vélekedés. „Nem lennénk képesek támogatni hadseregünket fél évnél tovább az amerikai segítség és potenciál hiányában” – mondta. Hozzátette, hogy ez azért van, mert nincs pénzük.
A CBS adatai szerint a az Egyesült Államok fedezi Afganisztán védelmi költségeinek 90 százalékát, 4 milliárd amerikai dolláros támogatás formájában. További 30 milliárd dollárt fordított Washington eddig az ország helyreállítására.

Még mindig dollármilliárdokat emészt fel a megnyerhetetlen háború: Napi.hu 2018.02.07.

Az afganisztáni háború 2018-ban 45 milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államoknak – idézi az MTI a Pentagon helyettes államtitkára, Randall Schriver bejelentését.
A szenátus és a képviselőház külügyi bizottságaiban tartott meghallgatáson számolt be a tárca munkájáról, és az afganisztáni háború fejleményeiről. Ez volt az első szenátusi meghallgatás Afganisztánról azóta, hogy – mintegy fél évvel ezelőtt – Donald Trump elnök meghirdette az Egyesült Államok új afganisztáni stratégiáját.
A 45 milliárd dollár magába foglalja a hozzávetőlegesen 13 milliárd dolláros kiadást az afgán földön állomásozó amerikai haderőre, az afgán hadsereg támogatására szánt 5 milliárd dollárt, és a Kabulnak nyújtott 780 millió dolláros gazdasági és logisztikai segítséget is – mondta el Schriver, aki az ázsiai és csendes-óceáni biztonsági ügyekért felelős a Pentagonban.
A szenátorok eléggé kritikusan fogadták a beszámoló pénzügyi részleteit, és elsősorban az érdekelte őket, hogy vajon az amerikai kormányzat elképzelései tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik-e az afgán tálibokat.
A képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán Schriver beszámolóját szintén bírálatokkal fogadták, az egyik észak-karolinai republikánus képviselő, Walter Jones például azt firtatta, hogy “meddig ontanak még vért az amerikaiak” Afganisztánban.
Donald Trump elnök januárban, amikor egy autóbomba Kabulban, az afgán fővárosban több mint száz ember életét oltotta ki, kategorikusan kijelentette, hogy a tálibokkal nincs tárgyalás.
“Nem akarunk szóba állni a tálibokkal, befejezzük azt, amit be kell fejeznünk” – fogalmazott akkor Trump.

SaLa

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

“Az USA hazugságai” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. A fasiszták nem akarják megnyerni a háborut.
    A háborut fent tartják.
    Amig vannak adofizetök akikkel megfinanszirozzák a gyarmati háborukat.
    A háboru egy lét forrás a fasizmus számára.

    1 a gyarmat kizsákmányolása
    2 a költségvetési pénzek lenyulása

    Hogy jobban megértsék a kazár lélektant,kérem nézék meg a következö rövid filmet.

    1. 1 szadista
      2 élösködö

      A jegesmedve is isten teremtménye.
      Szeretne ön olyan utcában élni ahol szabadon mászkálnak a jegesmedvék?

      A kinaiak bölcsen felismerték a kazár lélektant,és megépitetették a kinai nagyfalat,és elüzték a kazárokat a picsába.

      Ön szivesen él olyan utcában ahol szadista élösködök sétálnak?

  2. Afgan haboru hatalmas nyereseg hatalom urainak hisz ezzel makultetvenyeket ellenorzes alatt tudjak tartani s hasis kizarolagos forgalmazasabol trilliardokat zsebelnek be amivel finanszirozzak titkos akciokat vilagbirodalom letrehozasaert…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..