Nagy buki vár ránk

Elosztották az EU-pénzeket – Mi lesz így Döbrögisztánnal?

A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg – derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:

  • Az EU-pénzek növekedésélénkítő hatása 2019 után várhatóan lecseng majd, így nagyon kell az utólagos brüsszeli átutalás
  • Ha ezek gond nélkül megjönnek, dúskálni fog az új kormány a pénzben a következő években, rengeteg beruházást megfinanszírozhat
  • Ha viszont elakadnak a pénzek, úgy komolyabb növekedési problémák is előállhatnak 2-3 éves távon.
  • Egyelőre a gyorsan kiosztott források hosszabb távú gazdasági hatásairól, és a projektek fenntarthatóságáról keveset tudunk.

Tömegesen értesítik a nyerteseket

Friss hírek szerint több ezer uniós pályázati nyertest hirdettek ki, és azt látjuk a hivatalos pályázati adatbázisból, hogy ez gyorsan pörög tovább a napokban is, éppen a választások előtt. Csak tegnap este óta közel 200 új nyertes van a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban.

Az alábbi elemzést még az április 3-i állapot alapján késztettük és így az alábbi grafikonon március végéig nem látszik még kiugró gyorsulás a pályázati döntéshozatalban. Februárban viszont rengeteg, több mint 20 ezer vidékfejlesztési (VP) pályázatban született döntés. Ezek jellemzően kisebb összegű tömeges pályázatok voltak (pl. agrár-könyezetgazdálkodási felhívás), de a nagy számok torzító hatása miatt a grafikonon szétbontottuk a VP-s és egyéb pályázatok új nyerteseinek darabszámát és összegét.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

Egy hónap alatt, április elejére egyébként 105 milliárddal 8257 milliárd forintra ugrott az Irányíró Hatóságok által megítélt nyertes uniós strukturális és beruházási támogatások volumene, amely 82 ezer 361 db nyertes pályázatot takar. Az eddig lekötött forrásokból egyébként 7940 milliárd forintnyi támogatás már hatályos szerződéssel is rendelkezett április elején.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

A pénzek 93%-át már elosztották

A 8257 milliárd forintra emelkedő nyertes támogatás azt jelenti, hogy

a 2014-2020-as időszakban Magyarországon elosztható kb. 8950 milliárd forintnyi pénznek a 93%-át már lekötötte nyertesekkel a kormány.

A maradék közel 700 milliárd forintot (és a keret 100%-a feletti forrásokat) pedig a már kiírt pályázatok alapján pár hónap alatt bizonyára el akarja osztani, hogy egyre inkább a pénzek kifizetésére, a projektek megvalósítására és a pénzek utólagos brüsszeli lehívására tudjon koncentrálni.

A havi új EU-s támogatás kifizetések egyébként márciusban 110 milliárd forinttal 4417 milliárd forintra emelkedtek és így a 7 év alatt kifizethető keret 49%-át már kiutalták a hatóságok a nyertesek számláira.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

Sok az előlegutalás

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a parlament oldalán március 21-i dátummal megjelent képviselői kérdésre adott válaszában azt közölte, hogy addigra már 2760 milliárd forintra nőtt a különböző nyerteseknek gyorsan kifizethető 50-75-100%-os támogatási előlegek kiutalása.

Ez azt jelenti, hogy a 4417 milliárdos teljes kiutalás közel kétharmada támogatási előlegeket takar, azaz a pénz még azelőtt segíti a projektgazdákat, hogy a fejlesztéseket érdemben elkezdték volna.

A bőkezű támogatási előleg egyébként jelentősen eltéríti azt, hogy mennyi a hivatalos uniós kifizetés itthon és abból mennyi került be valóban a gazdaságba megbízások formájában. Sok közszférabeli nyertes ugyanis rögtön megkapja a több évig tartó projektjére a 100%-os előleget, igaz azt addig az Államkincstárnál vezetett számláján kell parkoltatnia, amíg nem tudja elkezdeni felhasználni a projekt előrehaladásához. Így viszont a hivatalos kifizetési számhoz képest jóval kevesebb, ami ténylegesen pörgeti a gazdaságot (ennek alább még lesz jelentősége).

Amit az alábbi ábrán látszik: a márciusi 110 milliárdos kifizetés nem számít jelentősnek, tavaly több hónapban is havi 200 milliárd forint körül alakult. Amikor pedig az államigazgatási dolgozók sokhavi bónusza múlt rajta (2016 végén, tavaly júniusban és decemberben, ami után most fizették ki a tízmilliós bónuszokat), egészen extrém mértékig is fel tudott ugrani az összeg. Egyelőre tehát nem teljesíthető a kormány által márciusban is hangoztatott heti 50 milliárdos, azaz havi 200 milliárdos kifizetés. Ahhoz még több projekt előrehaladására és számlákkal való lefedésére van szükség.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

EU-csúcson állunk a pénzek lekötésében

Érdemes nemzetközi kontextusba helyezni, hogy a 7 évre szóló pénzek 93%-ának elosztása mit jelent. Amint az Európai Bizottság adatbázisa alapján láthatjuk: ez egyértelmű EU-csúcsot jelent. Egyetlen ország sem volt tehát olyan gyors a számára rendelkezésre álló keretösszeg pályázati lekötésével, mint Magyarország (miközben az egyik legnagyobb keretösszeget éppen Magyarország oszthatja el). Tavaly év végére egyébként itthon jogszabályban írták elő, hogy legalább 85%-os legyen a források nyertesekkel való lekötése, és részben ezért is kapták most meg a választások előtt a tízmilliós bónuszokat az érintettek.

Arra, hogy az egyes EU-tagállamokban hogyan állnak a 7 évre szóló források otthoni kifizetésével, sajnos nincs teljes uniós adatbázisunk, de közelmúltbeli adatok alapján az elmondató volt, hogy a visegrádi négyek között a kifizetések terén is abszolút vezetett Magyarország. A források felének kifizetésére ez bizonyára szintén elmondható.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

Itthon a felét kifizettük, de csak az ötöde jött meg Brüsszelből

Amint rögzítettük: a 7 éves keretnek már a felét kifizették a magyar hatóságok a nyertesnek, miközben a fenti grafikonon Magyarország kapcsán az is látszik, hogy a 7 éves keretnek csak a 13%-át (3,8 milliárd eurót) teszik ki az egyes nyertes projekteknél felmerült tényleges kiadások. A kettő közti különbséget a bőkezű magyarországi előlegrendszer magyarázza.

Miközben tehát a 7 éves keret felét már kiutalták a nyerteseknek a magyar hatóságok, aközben csak a keret a 18%-a jött meg Brüsszelből, de ez egyébként összhangban van az EU-átlaggal.

A 18%-ból egyébként 13% (3,2 milliárd euró) utólagos megtérítésként, azaz a kiküldött számlákra jött meg és fontos tudni: Brüsszel eddig minden kiküldött számlára kifizette a maximálisan lehetséges összeget (90%-ot), azaz egyelőre nem volt baj a számlák minőségével.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

Az EU-pénzek itthoni gyors kifizetése és a lassabban csordogáló brüsszeli átutalás az elmúlt két évben igencsak megterhelte a magyar államháztartást, a magas pénzforgalmi hiányok sokszor ezen ütemkülönbség miatt alakulnak ki. Ez azonban idővel meg fog fordulni, mert ahogy fogy a keret, idehaza már kevesebb pénzt fognak a hatóságok kifizetni, de az időnként kiküldött számlákra remélhetőleg Brüsszelből maradéktalanul megjön a pénz.

Ami tehát eddig jókora deficitet okozott a büdzsében, az a következő 1-2 évben hatalmas többletet fog okozni, feltéve, ha Brüsszel továbbra is mindent maradéktalanul kifizet és nem lesz akadozás a pénzekben gyanús/szabálytalan számlák, itthoni visszaélések hírei hatására.

Mi jön ezután?

A következő időszakban a következő fejleményekre számíthatunk:

  • Az utóbbi hetekben bejelentett több ezer pályázati nyertessel meg kell kötni a támogatási szerződéseket (illetve ki kell állítani nekik a támogatói okiratokat), így a pályázat tartalmától függően a nyertes jogosulttá válik gyorsan lehívni az államtól a gazdaságfejlesztési jellegű projekteknél a jellemzően 50%-os, a kutatás-fejlesztési projekteknél a 75%-os, míg az állami/kiemelt projekteknél a 100%-os támogatási előlegeket.
  • A még elosztásra váró közel 700 milliárd forintot (és a keret 100%-a feletti, túlvállalással beígért forrásokat) is elosztja az új kormány a pályázatok elbírálása után. Ezek a döntések még további több ezer pályázót érintenek majd. Mivel a 7 évre szóló keretet már most kb. 8%-kal túlvállalta a kormány, további érdemi keretösszeggel új pályázati konstrukciókat már nem fognak kiírni, inkább a már kiírt pályázatok keretösszegét módosítgatják.
  • A nyertes pályázók jelentős részének ki kell írni a közbeszerzési törvényben rögzített menet szerint a közbeszerzéseket, április 15-től egyébként már kizárólag az elektronikus kormányzati közbeszerzési felületen és ennek több hónap múlvai eredménye után tudj csak ténylegesen megkezdeni a projektjét.
  • A tavalyi 2488 milliárd után az itthoni EU-s kifizetéseket idén is hasonló ütemnél akarja tartani a kormány, de amint fentebb érzékeltettük: jelentős a különbség a hivatalos kifizetési számok (előlegek felfelé torzítják) és a gazdaságba ténylegesen beáramló források között. Ezt számszerűsíti az alábbi ábra a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésének adatai alapján, mivel az MNB-stáb a pénzforgalmi kifizetés és az effektív pénzfelhasználás pályájára is ad becsléseket, mi pedig kiegészítettük az idősort. Amint látjuk: a kifizetés a fogyatkozó keret miatt jövőre már jelentősen, 2020-ra pedig még inkább lassulni fog a GDP arányában, de a gazdaságba bekerülő EU-forrásoknál a visszaesés csak 1-1 évvel később, 2020-tól fog igazán jelentkezni. Ez bizonyára jelentős növekedéslassító hatást fog majd gyakorolni.
  • 2016-ban, a régi EU-ciklus kifutásánál és az új ciklus pénzei előtt is volt egy megbicsaklás, amit igencsak megérzett a gazdaság. Most pedig annak a veszélye látszik, hogy az EU-pénzek 2020-2021-re nagyrészt elfogynak, de az új ciklusról csak 2020 végefelé tudnak megállapodni a tagállamok, így itthon a kifizetések érdemben csak 2022 körül tudnak megindulni. Ezért aztán lehet egy 2-3 éves uniós forrásínséges periódus. Ezt a magyar kormány hazai költségvetésből finanszírozott forrásokból tudná ellensúlyozni, de ahhoz nagyon kellenek a brüsszeli pénzek (ld. alább). Emellett nyilván segíthetnek stabilizálni a növekedést azok a projektek, amelyeket most hoznak létre és remélhetőleg 2020 után is tartósan hozzáadott értéket lehet velük teremteni, illetve a kormányfő által is belengetett, 2019 januártól induló versenyképességi reformok is tudnák majd táplálni a növekedést.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

  • Amint már érzékeltettük: kulcsfontosságú, hogy a projektek előrehaladásával keletkező számlákat maradéktalanul, akadozás nélkül kifizesse Brüsszel, így tud ugyanis az államháztartásra nehezedő finanszírozási nyomás enyhülni. Ebből a szempontból is lényeges például az, hogy a Magyarországi jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos brüsszeli megítélés hogyan alakul. Az Európai Parlamentben már zajlik egy jelentés kidolgozása, az eddig megjelent különböző albizottsági jelentéstervezetek elég kritikus képet festettek a magyar helyzetről. A végső anyagról (kétharmados többséget igényel) szeptemberben szavaz az EP-plenáris és egyúttal arról, hogy elindítsák-e Magyarország ellen az uniós szerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást, ami egy hosszú és bonyolult eljárás mentén esetleg eljutna odáig, hogy felfüggesztik az EU-pénzeinket.
  • Nyilván az is lényeges, hogy az Európai Bizottságban és a Tanácsban hogyan alakul Magyarország megítélése, főként a június körüli bizottsági menekültkvótás döntés fényében. Utóbbi akár vissza is hathat a mostani EU-ciklus pénzeinek kifizetésére és a 2020 utáni ciklus pénzelosztási rendszerének és méretének a kialakítására is. Utóbbiról májustól indulnak meg a hivatalos egyeztetések.
  • Ha nem lesz gond a 2014-2020-as ciklus pénzeinek brüsszeli folyósításával, akkor az azt fogja jelenteni, hogy miközben idehaza már lassul 2019-től az EU-pénzek kifizetése, elkezd felpörögni a Brüsszel felőli átutalás, az pedig masszív, akár a GDP 3-5%-át kitevő pénzforgalmi többletet is kialakíthat az államháztartásban. Ez a hatalmas pénztömeg éppen akkor állhat majd rendelkezésre, amikor a lassabb itthoni uniós kifizetések miatt a gazdasági növekedés már egyébként is lelassul.
  • Ha a pénzforgalmi többletet nem teljes egészében az államadósság lefaragásra fordítja a kormány, akkor rengeteg új, vagy már most is belengetett beruházást tud belőle megfinanszírozni úgy (pl. Paks2, Budapest-Belgrád, Egészséges Budapest, modern kistelepülések és falvak fejlesztési programjai, 2022-ig tartó út- és vasútépítési programok), hogy közben nem kell aggódnia a Brüsszel számára fontos eredményszemléletű államháztartási hiány miatt, mert az továbbra is 3% alatt tudna maradni.
  • Mindez tehát közép távon, 2020-2022 közötti is stabilizálni tudná magasabb szinten a gazdasági növekedést. Ehhez viszont a brüsszeli átutalások alapvetően fontosak. Azok nélkül a gyors növekedési ütemet feltehetően újra csak az államadósság (adósságráta) emelkedésével lehetne fenntartani.                                                                                                                (portfolio)

Bal-Rad komm: Néhány dolog biztos.

1. – ÖNÁLLÓ MAGYAR GAZDASÁG NINCS!

2. – Az Unió a júdáspénzeket VALAKINEK ki fogja fizetni!

3. – A júdáspénzek többnyire a multicégekhez áramlik.

4. – A júdáspénzek legfeljebb statisztikai értelemben javítják a mutatót.

5. – A júdáspénzek IDŐLEGESEN el is akadhatnak.

– A fenti cikk egyértelmű bizonyíték arra, hogy a polythykay bűnbandáink kizárólag a Magyarországért kialkudott lízingdíjra (júdáspénzre) utaznak. Önálló magyar gazdaság nélkül ugyanis a qrmány – mindegy milyen lesz – tehetetlen. Az adóbevételek nem fedezik a kiadást.

Országunk csapahelyzetben van. Statisztikákkal trükközve vetít qrmány és álellenzéke.

“…Nyilván az is lényeges, hogy az Európai Bizottságban és a Tanácsban hogyan alakul Magyarország megítélése, főként a június körüli bizottsági menekültkvótás döntés fényében. Utóbbi akár vissza is hathat a mostani EU-ciklus pénzeinek kifizetésére és a 2020 utáni ciklus pénzelosztási rendszerének és méretének a kialakítására is. Utóbbiról májustól indulnak meg a hivatalos egyeztetések…”

– Kell ennél nagyobb beismerés?

De van itt még bizonyíték:

https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary

 

Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!

Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt az alábbi linkek bármelyikére kattintva megnézheti. Össze is hasonlíthat – és az a legpraktikusabb!

PÁRTLISTÁN MINDENI SZAVAZZON A SZÍVE SZERINT!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.