Mert nem minden határon túli hülye ám!

“Szóval üt”: Egri Emma igazsága

A delhir.info a Vajdaság magyar nyelvű portálján jelent meg egy délvidéki asszony válaszlevele Orbán Viktornak. A Tisztelt Honfitársam! Tisztelt Orbán Viktor! megszólítású levél írója, úgy kezdi, reméli nem lepődik meg a megszólításon a miniszterelnök: hiszen megint levelet hozott a postás. Ön írta nekem. Ismét szüksége van rám.

Egri Emma az utóbbi időben három írással is felhívta magára a délvidéki/vajdasági magyar közvélemény figyelmét.

Az Ígérgettél című írásban[1] Egri a saját sorsának alakulásán keresztül mutatja be a kényszerhelyzetben/kiszolgáltatottságban lévő itteni magyarság sanyarú helyzetét, amit a folyamatos „ígérgetések”, „átverések” és „elárulások” is jellemeznek. Leírja, hogy milyen állapotok uralkodnak az oktatásban, az igazságügyben, a sajtóban, az anyanyelvhasználat területén. (Egy korábbi írásában[2] az egészségügyben uralkodó állapotokat is boncolgatta.)

Felteszi a kérdést, hogy – habár már „negyven éve tolja a szekerét” – cserébe mit kapott? – A fizetésem csak arra elég, hogy neked (Szerbiának – B. A.) fizessek. Villanyáramot, telefont, vizet, adót, járulékokat, mindennapi szükségleteket. Másra nem jut. Kultúrára, könyvvásárlásra, nyaralásra már nem” – írja Egri.

A mostoha körülményeket a biztonságérzet hiánya csak növeli: – Az utakon részeg sofőrök száguldoznak, az utcákon bűnözők lövöldöznek, a szociális központokban elégedetlen apák gyilkolnak. A középiskolák környékén drogot árulnak. Beszélhetünk magyarul, jogunk van használni az anyanyelvünket. Csak a postán, kórházban, a rendőrségen, a bíróságokon az ott dolgozók nem értenek bennünket. Magyar településeken sem” – illusztrálja írásában Egri a szerbiai társadalmi állapotokat.

Írása végén a szerző azt sem hallgatja el, hogy mindezért mi magunk is felelősek vagyunk, mert „ha lehetőségünk van a változtatásra, mégsem változtatunk. Vagy nem megyünk el szavazni, vagy rájuk szavazunk, vagy nem elegen szavazunk ellenük”, és hogy a „hangunk sem ér el” az illetékesekhez.

Egri a második és a harmadik – (köz)figyelmet felkeltő – írását egyenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címezte.

A Tisztel honfitársam! című, 2016. november 20-i írása[3] válasz Orbánnak a tavaly október 2-án a menekültkérdés ügyében tartott népszavazással kapcsolatban írt levelére, amelynek az volt tétje, hogy „a fejünk felett senki sem hozhat döntést, hogy kivel akarunk együtt élni, kivel nem”.

– Előttem a levele. Benne a szöveg, hogy soha nem látott bevándorlási válsággal állunk szemben. Itt a Vajdaságban meg soha nem látott szegénységgel. A mi világunkat nem Brüsszel rossz politikája idézte elő, hanem az ember, akivel most éppen (tavaly Nišben – B. A.) vacsorázik. Igaza van, elhibázott politikai döntések miatt emberek hagyják el szülőföldjüket, és veszik az irányt Európa felé. Nem csak Szíriából, Pakisztánból, hanem az Ön magyarsága is a Vajdaságból, Magyarországról. Azért mennek, mert vezetőink felelőtlen ígéreteket tesznek. Olyasmit ígérnek, amit lehet, hogy nem is szabad betartani. Ezzel becsapnak bennünket: vezetőink elhibázott politikája kockára teszi kultúránk jövőjét, mindennapjaink biztonságát, hazánk gazdaságát. Hazáink gazdaságát. Köszönet, hogy magyar állampolgárságot adott, így lehetőségünk van elmenni.

Azt kérte tőlem, hogy mondjak nemet a kényszerbetelepítésre. Én arra kérem Önt, mondjon nemet a hamis ígéretekre, a valóságtól elrugaszkodott politikára, mert ezzel tönkretehetjük a magyar nemzet, gyermekeink jelenét és jövőjét. Igaza van, ez így nem mehet tovább. Mi vajdasági magyarok nagyon jól tudjuk mi a tét. Tudjuk, milyen az, amikor megváltozik falvaink, városaink etnikai, kulturális és vallási összetétele. Tudjuk, milyen az, amikor betelepítenek hozzánk koszovói szerbeket – írja Egri, majd felteszi a kérdést Orbánnak: „A vajdasági magyarok számíthatnak Önre?”

A Tisztel honfitársam! (második felvonás) című[4] legújabb, a DélHír portál egyik „legolvasottabb” írásának[5] apropója, hogy a magyar miniszterelnök a minap (keltezés nélküli) ismét levelet intézett a kettős állampolgárságú, a környező országokban élő magyarokhoz. Orbán – egyebek között –, azt írja, hogy „a következő években sorsfordító döntéseket kell meghozni, amelyek az egész Kárpát-medence magyarságára kihatással lesznek. A tét az, hogy tudjuk-e tovább javítani az életkörülményeinket, meg tudjuk-e védeni kultúránkat, és meg tudjuk-e erősíteni biztonságunkat. Erről szól a jövő évi országgyűlési választás”. A levél egyben felszólítás is a külhoni magyaroknak, hogy „regisztráljanak”, mivel „a szavazásokon való részvétel a kettős állampolgárok esetében regisztrációhoz kötött”.

Van a levélnek olyan értelmezési is, miszerint Orbán arra emlékezteti a honfitársait, hogy „eljött ismét a hálaadás ideje”, vagyis „az 50 plusz milliárdokért vissza is kell fizetni valamit”. Ezzel valójában „arra buzdítja a határon túliakat, hogy szavazzanak 2018-ban”[6] az orbáni politikára.

Egri felrója Orbánnak, hogy ő a mi sorsunkat „már alakította, azzal a cselekedetével, hogy (Aleksandar) Vučić mellé állt (idén – B. A.) áprilisban a szerbiai elnökválasztásokon”. – Tudom én, hogy a délvidéki magyarok miatt puszizkodnak. Ez a mi érdekünkben történik, hogy ne bántsanak bennünket, hogy nekünk jó legyen. Hogy megőrizzük a belpolitikai stabilitásunkat. Hogy a magyar közösség érvényesítse érdekeit. Blablabla – írja Egri.

Ez után emlékezteti Orbánt Vučić korábbi politikai tevékenységére, hogy a „mocskos kampányban” Orbán és Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett, de arra is, hogy „a Szerb Radikális Párt, amelyben Vučić politizált, magyarellenes volt”. „A róka csak a szőrét változtatja, de nem a természetét” – figyelmeztet Egri.

A levél végén megköszöni, hogy „Magyarország miniszterelnöke megtisztelte a bizalmával”, majd így folytatja: „Felnőtt vagyok, tudok dönteni. Megkérhetném, hogy nekem a jövőben ne küldjön levelet? Az adófizetők pénzét hasznosabb dogokra is fordíthatja.”

Egri írásaival nemigen lehet polemizálni, hiszen a saját meglátásait, véleményét és nem utolsó sorban élettapasztalatait írja le. Ezek viszont sok itteni magyar véleményét és álláspontját is kifejezik – ha tetszik ez valakinek, ha nem. „Az igazság olykor fáj – lerombolja az ember illúzióit.”[7] Igazmondás nélkül viszont szembenézhetünk-e egymással?

Ágoston Andrásnak, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a „történelmi VMDK” egykori elnökének pedig Egri „irományai”[8] nem tetszenek. Tegyük hozzá: Ágostonnak ez szíve joga. A probléma nem is ezzel van, hanem azzal, ahogyan ezt tálalja. (A VMDP, amióta – 2016. március 8-án – koalíciós szerződést kötött a Vajdasági Magyar Szövetséggel, szinte nincs is jelen a közéletben. Olyan híreket is hallani, hogy megszűnik, vagy beolvad a VMSZ-be.)

A volt pártelnök – az általa szinte napi szinten terjesztett, Fideszes beállítottságú KIFO Hírlevelében – közölt írása elején diszkreditálni igyekszik Egrit, akit „a vajdasági tőrőlmetszett kicsit dühös átlag balliberális mintapéldányának” minősít. Mégpedig azért, mert „valamiféle nyílt levél formájában összegzi a hasonszőrű (sic!) kettős állampolgárok észrevételeit, jelezve, hogy a továbbiakban meglesz levelezés nélkül is”.

Ágoston nem az Egri Emma által megírt tényeket és bizonyítékokat cáfolja, hanem a szerzőt próbálja az olvasó előtt befeketíteni. Olyasmit is a szerző rovására ír, amit az meg sem említ, például, hogy „nem fűlik a foga a nemzeti integrációhoz sem”. Pedig Egri nem akart semmi mást, csak elmondani Orbánnak, hogyan látja a helyzetet és kifejteni a levelével kapcsolatos véleményét. Erre pedig joga van.

Napjainkban már nem lehetséges egyetlen társadalmi kérdésről sem önálló véleményt mondani. Eluralkodott sajnos az a törekvés, hogy aki nem Orbánt, Pásztort és Vučićot támogatja, az minimum „rossz magyar”, „nemzetáruló”, jobb esetben „balliberális”, vagy a „Soros bérenc/maffiához tartozó”.

„Az eszmei zűrzavarban terjengő téveszmék minél sikeresebb demokratikus (még szerencse – B. A.) kigyomlálása a vajdasági nemzeti gondolkodású magyar pártok részére kulcsfontosságú kampányfeladat” – Ágoston szerint. Még szerencse, hogy vannak, akik felvilágosítanak bennünket a „téveszmé(in)kről”! Ez lenne a „politikai véleményalkotás demokratikus formáinak serkentése”?[9]

Beindult az orbáni propaganda gépezet/hálózat, mivel a 2018-as választásokon minden áron meg kell újra szerezni a kétharmados többséget, mert jaj, mi lesz – bekövetkezik a világ vége, ha erre nem kerül sor!

Az ilyen propaganda még az önálló gondolkodás, gondolakifejtés csírájának is az elfojtására irányul. A propagandisták azzal viszont már nem törődnek, hogy ezzel nemcsak a nemzetnek, a délvidéki magyaroknak, de még Orbán Viktornak is ártanak.

Igaza van Egri Emmának: „Felnőttek vagyunk, tudunk dönteni. Az adófizetők pénzét hasznosabb dolgokra is fordíthatja” Orbán, mint a velük való levelezésre.

Újvidék, 2017. július 25.

Erre a fenti írásra jelent meg egy reagáló cikk a gepnarancs.hu-n:

Kölcsönhatás

Alakítsuk közösen sorsunkat, írta többek között Orbán. Emma, a levél írója szerint:

“Ön már alakította az enyém azzal a cselekedetével, hogy Vučić mellé állt áprilisban a szerbiai elnökválasztáson. Tudom én, hogy a délvidéki magyarok miatt pusziszkodnak. Ez a mi érdekünkben történik, hogy ne bántsanak bennünket, hogy nekünk jó legyen. Hogy megőrizzük a belpolitikai stabilitásunkat. Hogy a magyar közösség érvényesítse érdekeit. Blablabla.”

Felrója Orbánnak, hogy cselekedete álságos volt, valójában nem a vajdaság magyar lakosainak érdekét képviselte.

“Nem hiszem, hogy nem ismeri az elnökünket. Elég régóta politizálnak mindketten. Ismernie kellene még abból az időből, amikor nekünk szendvicseket kínáltak, hogy kitartsunk a magyar határig.”

Orbán mint Fásy Ádám

Tudjuk mindketten, fogalmazott, “hogy a Szerb Radikális párt, melyben Vučić is politizált, magyarellenes volt. Ezért is döbbentem meg, amikor megláttam a választási szórólapokon a „mesterhármast”. A Vučić-Pásztor-Orbán triót.”

A kampányba bekapcsolódó Fidesz kormány rossz lóra tett, nem szolgálta a határon túl élő magyarok érdekeit. A levélíró szerint Orbánék bekapcsolódása majdnem olyan vicces volt: “mint amikor Sláger Tibó és Bunyós Pityu együtt vigad Fásy Ádámmal. Nem is tudom, van-e ilyen a világon, hogy egy kampányban az elnökjelölt szórólapján egy másik ország miniszterelnöke is látható….Mellette meg ott a szöveg: A mi jelöltünk Szerbia össz lakosságának elnöke lesz”. Bár ne lett volna… Az, hogy Szijjártó szerbül beszélt a belgrádi kampányrendezvényen dicséretes, de nem értem, hogy minek kellett. Mocskos dolog a politika. Mocskos volt a kampány. Ön is részt vett benne.

A levélíró Orbán gratulációját az elnöknek nyálasnak, undorítónak tartja. Mint szerbiai magyar úgy érzi, hogy a magyar kormányfő messze túlment azon a határon, amelyet a diplomáciai protokoll megkövetel.

Emma kíméletlen ítéletet mond Orbán és elvbarátja rendszeréről:

“Egyik hazámban is, meg a másik hazámban is sakk matt helyzet van. Nincs ellenfelük sem Önnek, sem Vučićnak. A hatalomhoz közel állók gazdagodnak itt is, ott is. Nekem egyikük sem beszéljen a demokráciáról, a sajtószabadságról. Beszéljünk inkább a megalázásokról, az iskolák megszüntetéséről, a kilátástalanságról, a munkanélküliségről, a fizetések csökkentéséről, a kizsákmányolásról, az elvándorlásról…

“Mit ígér nekünk itt a jövő?”

A levélíró hangsúlyozza: “Én nem kértem, így álljon ki mellettem. Szándékosan vagy nem szándékosan, de rosszat tett nekünk.”

A Vajdaság jövőjét illetően sem derűlátó a levél írója:

“Mit ígér nekünk itt a jövő? Semmi jót. Már régen beborult. Biztosan köszönik azok a vajdasági magyar emberek, akiknek jutott az 50 milliárdos gazdaságfejlesztési csomagból. Biztosan jó helyre került az ebből befolyt adó is a szerb kasszában. Köszönjük a beiskolázási segélyt is”

Keserűen kérdezi Orbán Viktortól:

“Mit vár tőlem? A magyar állampolgártól? Azt írja, hogy cselekedjek. Szavazzak. Számít rám. Az anyaországiak szidnak, mint a bokrot, hogy mi beleszólásom van nekem az ottani politikai helyzetbe, az ő jövőjükbe, mikor nem is élek ott, nincs is valódi rálátásom a dolgokra…”

Emlékezteti a miniszterelnököt, ha esetleg nem tudná:

“Ez nem úgy működik, hogy úgy üzletelünk az állampolgársággal, mint a piacon a kofák a krumplival.

A levélíró üdvözli a kettős állampolgárságról hozott törvényt, hangsúlyozza:

“Köszönöm minden magyar politikai pártnak, aki megszavazta az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényt. Köszönöm, hogy Magyarország miniszterelnöke megtisztel a bizalmával. Felnőtt vagyok, tudok dönteni.”

Az Egri Emma, valahonnan a Vajdaságból aláírású levél írója határozottan kéri a magyar miniszterelnöktől:

“Megkérhetném, hogy nekem a jövőben ne küldjön levelet? Az adófizetők pénzét hasznosabb dolgokra is fordíthatja.”

Mint egy falat kenyér úgy kellenek a határon túli szavazatok

A Fidesznek létfontosságú lehet a határon túli magyarok szavazata. 2014-ben a külhoni voksolók 95 százaléka a pártra szavazott. A magas támogatottság segítségével lett ismét kétharmada Orbánnak. Az elmúlt években megduplázódott a határainkon kívül élő magyar állampolgárok száma, így egy hatékony mozgósítás 2-3 mandátumot is jelenthet a Fidesznek. Egy szoros választási eredmény esetén, akár ezek a mandátumok eredményezhetik Orbán újabb győzelmét. Ráadásul a külhoni magyarok levélben szavazhatnak, ami visszaélésekre adhat alkalmat. Ugyanakkor a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó vagy tanuló állampolgárok kizárólag személyesen élhetnek alkotmányos jogukkal. Sok esetben több száz kilométert utazva, hogy bedobhassák az urnába a szavazatukat az adott ország magyar nagykövetségén. A kétharmados választási törvény több százezer magyar állampolgár számára nehezíti meg, esetenként teszi lehetetlenné, hogy szavazni tudjanak. A pálya itt is a Fidesz felé lejt.

Bal-Rad komm: REMÉLJÜK, hogy a delhir.info vajdasági portálom megjelent írás létező Egri Emmától származik. Amivel teljesen egyet tudunk érteni! És az arra reflektáló másik írással is!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

“Mert nem minden határon túli hülye ám!” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. EMMA, TITO MARSALL IDEJÉBEN VOLT IGAZÁN JÓ, NEM A CSETNIKBANDA MEG NEDIC IMÁDÓK IDEJÉN. MIND HAZAÁRULÓK, AZ AMERIKAI ÉS NÉMET TŐKE KISZOLGÁLÓI. A GOLI OTOKRA VELÜK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..