Zúg az egészségügyi vészharang!

Krízishelyzet a kórházi ápolók miatt

Vészesen megnövekedett az ápolóhiány a magyarországi kórházakban, amire a bérnővérek alkalmazása sem megfelelő reakció a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vezetője szerint.

“Számos kórházi osztályon a minimumelváráshoz képest is 30-40 százalékkal kevesebb nővér dolgozik Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. Ez már krízishelyzet, amelyet eszerint kell kezelni” – idézi a Magyar Idők Balogh Zoltánt. A MESZK elnöke szerint a kormányzat eddigi lépéseinek az ügyben csak az évtized végén lesz érzékelhető hatása, eközben viszont egyre többen mennek nyugdíjba.

A kamarai elnök problémaként említette azt is, hogy az egészségügyi bérek még évekig nem lesznek versenyképesek. Így tehát hiába hirdetnek jelenleg is több mint 200 állást a szervezet honlapján, lényegében az összes szakmában szakemberhiány van. A tarthatatlan helyzet feloldása érdekében a kórházak egyre gyakrabban alkalmaznak úgynevezett bérnővéreket, akik vagy vállalkozóként, vagy munkaerő-közvetítőn keresztül dolgoznak akár egyszerre több intézményben is. Balogh Zoltán szerint ugyanakkor ez veszélyes gyakorlat.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a lapnak elmondta, a helyzeten nem csupán béremeléssel lehet javítani. Véleménye szerint sokat segíthetne a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás is. E téren példaként megemlítette az ápolási idők csökkentését, valamint az elkerülhető kórházi esetek számának csökkentését, vagyis, hogy a kórházi ellátást nem igénylő betegeket szakrendelőkben és háziorvosi rendelőkben is lehetne kezelni.

“Legtöbbször csak tragédiával, elkeseredettséggel, reményvesztettséggel, riadtsággal, tehát csupa-csupa negatív érzéssel találkozunk az emberek részéről, és nekünk kell ilyenkor egy kicsit pozitívnak lennünk. Sok olyan kollégánk is van, akit mindez felőröl lelkileg az évek során”
(hazipatika)

Bal-Rad komm: A közegészségügy szakember-és általában is a személyzet-hiányának oka kissé összetett is, és egyszerű is.

Ugyanakkor van egy összehasonlítási alap, amely a dolgokra magyarázatot ad.

Ez pedig a létezett szocializmus, és a 2004-es uniós csatlakozás (bekebelezésünk) óta eltelt időszak gyakorlatának összehasonlításával máris előugrik.

A szocializmus korszakában VOLT MAGYAR GAZDASÁG, ennélfogva volt finanszírozási háttér, és A MAGYAR NÉP EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁRA KÉPEZTÉK a szakemberteket. Akik ráadásul a többi állampolgárhoz hasonlóan, viszonylag jó szociális biztonságban élhettek Magyarországon.

A rendszerváltás ezeket a feltételeket felszámolta, a 2004-es uniós csatlakozással megnyílt határokon keresztül pedig megindult a tőke, a szolgáltatások és a SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA!

A rendszerváltással tönkrevágott ország KIVÉREZTETÉSE 2004 után indult csak be igazán!

Ki kell jelenteni, hogy a probléma jelen politikai-társadalmi kereteink között NEM MEGOLDHATÓ! A rendszerváltás óta elszenvedett károk olyan súlyos hátrányos helyzetbe sodorták mára Döbrögisztán egészét, hogy lehet ugyan ötletelgetni, lehet béreket emelni,-de az elszívó-fogadó-kihasználó országok anyagi lehetőségei mindig is komoly versenyhátrányt fognak jelenteni.

A honi béremelésekre EZEK IS BÉREMELÉSEKKEL válaszolnak!

Valódi nemzeti gazdasági és társadalompolitikai fordulat nélkül nem oldható meg egyetlen problémánk sem!

Azaz: SZOCIALIZMUSRA VAN SZÜKSÉG!

ÚJ MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGRA!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..