Sarkított kérdés: kisebbség vs többség?

A magyarok 48 százaléka jó dolognak tartja az EU-tagságot

Növekszik az Európai Unióban lakók közül azoknak a száma, akik szerint az Európai Unióhoz (EU) tartozni jó dolog – írja az MTI az Európai Parlament pénteken kiadott friss uniós közvélemény-kutatás, az Eurobarometer eredményeire hivatkozva. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 57 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, s ez a szám újra megközelíti a pénzügyi válság előtti, 2007-es mutatókat.

Országonként azonban nagyok az eltérések: Magyarországon egy százalékponttal, 48 százalékra javult azok aránya, akik jó dolognak tartják az uniós tagságot, és ugyancsak ennyivel nőtt azok száma, akik szerint a tagság nem jó, de nem is rossz. Két százalékponttal csökkent a tagságot rossznak tartók aránya.

Az európaiak 43 százaléka érzi úgy, hogy uniós szinten „a hangja jobban hallható”. Ez az arány 2007 óta a legmagasabb a mostani mérésben, 6 százalékponttal nőtt 2016-hoz képest. Ezzel szemben 10-ből 6 európai gondolja úgy, hogy véleménye számít a hazájában, ami 10 százalékponttal több a 2016-ban mért adathoz képest.

A magyar válaszadók többsége úgy vélekedik, hogy sem az unióban, sem Magyarországon nem érvényesül kellőképpen a véleménye, és Magyarország véleményének uniós elfogadását is közel 10 százalékkal kevesebben (53 százalékban) vallják a többi tagországhoz képest (átlagosan 63 százalék).

A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak döntő többsége szerint a társadalmi osztályok közötti különbségek jelentősek. Egyharmaduk kételkedik abban, hogy a gazdasági bizonytalanságnak egyhamar vége lesz.

A kutatás a gazdasági várakozásokra is kitér. Eszerint Magyarországon a derűlátók és a pesszimisták aránya egyaránt magasabb az uniós átlagnál. A válaszadóknak uniós szinten 30, magyar viszonylatban 33 százaléka véli úgy, hogy a válság még hosszú évekig tart, de az uniós 22 százaléknál nagyobb arányban gondolják úgy a magyarok – a megkérdezettek 23 százaléka –, hogy már megkezdődött a visszatérés a növekedéshez.

Az adatok azt mutatják, hogy az emberek szerint a terrorizmus, a munkanélküliség és az adócsalás elleni küzdelem terén több uniós fellépés szükséges. A közelmúlt geopolitikai tendenciáira és eseményeire reagálva – az arab világon belüli egyensúlyvesztésre, Oroszország és Kína növekvő befolyására, Nagy-Britannia unióból való kilépésének tervére (brexit) és Donald Trump amerikai elnökké választására – a nagy többség (Magyarországon is) előnyben részesítené a közös európai uniós választ az egyéni nemzeti lépésekkel szemben.
(mno)

Bal-Rad komm: “…a nagy többség (Magyarországon is) előnyben részesítené a közös európai uniós választ az egyéni nemzeti lépésekkel szemben.”

-Furcsa megállapítás ez! Hiszen ha a döbrögisztáni válaszadók CSAK KEVESEBB MINT A FELE (48 százalék) tartja jó dolognak az EU-t, (ezek szerint 52 százalék viszont NEM!) akkor hogy is van ez? A 48 százalék többsége akar kevesebb nemzeti döntési lehetőséget?!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..