Megtervezett hazaárulás

Drámai adatok – Tízéves csúcson az iskolaelhagyás

637549070

Legutóbb 2006-ban volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, mint tavaly – derült ki az Eurostat friss adataiból. 2016-ban a 18-24 éves korosztály 12,5 százalékát sorolták ebbe a kategóriába, ez az arány már az uniós átlagot – 10,8 százalék – is meghaladja.

A 28 tagállam között Magyarországé a hetedik legrosszabb eredmény, szomszédaink közül csak Románia teljesít rosszabbul (18,5 százalék, de a 2015-ös adatokhoz képest ez csökkenés, nem növekedés), a visegrádi országok pedig jócskán megelőztek minket: Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban mintegy fele annyian hullanak ki idő előtt az iskolából, mint hazánkban.

Korai iskolaelhagyónak a fiatalok azon csoportját tekintjük, akik 18-24 éves korukban nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, és semmilyen képzésben nem vesznek részt. Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában írta alá az Európa 2020 Stratégiát, melynek egyik célkitűzése a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá csökkentése. A magyarországi folyamatok mégis szembemennek az elvárásokkal: noha a 2004-es 12,6 százalékot 2010-re sikerült 10,8 százalékra csökkenteni, a kormányváltás után a korai iskolaelhagyók aránya újból emelkedésnek indult, már 2011-ben 11,4 százalékra ugrott.

A hazai mutatók romlásában nagy szerepet játszik az Orbán-kormány egyik első intézkedése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre – ami ugyancsak ellentétes az uniós törekvésekkel, a fejlettebb európai államokban cél, hogy a fiatalok minél több időt töltsenek az oktatási rendszerben. A magyar kormányt ez hidegen hagyta (ahogy a szakma ellenkezése is), az egyeztetések nélkül elfogadott intézkedéssel két legyet ütöttek egy csapásra: egyrészt a közmunka felé terelték az iskolából idejekorán kiesőket, így eldicsekedhettek azzal, hogy a közmunka program sikeres, egyre több embert “karol fel”. Másrészt ezek a fiatalok már nem vették igénybe a súlyosan alulfinanszírozott közoktatás szolgáltatásait, ami pillanatnyi gazdálkodási előnyt jelenthetett a rendszer számára.

A korai iskolaelhagyók arányának emelkedésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is rávilágított. A 2015/2016-os tanévet értékelő statisztikai tükör adatai szerint 2015-ben 11,6 százalék volt az arány, ez megegyezik az Eurostat eredményeivel. A KSH szerint az Észak-magyarországi régióban a legrosszabb a helyzet, a diákok 16,8 százaléka nem szerez végzettséget. Jelenleg úgy tűnik, a kormány nem kíván javítani a helyzeten, sőt, az oktatási rendszer újabb átalakítási tervei éppen a gyermekek gimnáziumba jutási lehetőségeinek korlátozását szolgálják majd.
(nepszava)

Bal-Rad komm: Lehetne ezt a tragikus tényt boncolgatni heteken keresztül. Kártékony hatásáról köteteket lehetne írni. Viszont tényszerűen megállapítható, hogy ez bizony a RENDSZER BŰNE!

Jelen társadalmi “rendszerünknek” a bűne, amelynek rém súlyos hatásai lesznek! Rém súlyos társadalmi, szociális, gazdasági és kriminológiai következményei! Már néhány éven belül!

Aki pedig ezt nem látja, az politikai vakságban szenved! Akik pedig ezt előidézték, szándékosan és tudatosan idézték elő! És nem csak a döbrögista horda felelőssége ez csupán!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..